Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 4. A magyar irodalom a XVIII. században (Budapest, 1931)

A deákos költészet a XVIII. század második felében

582 A DEÁKOS KÖLTÉSZET A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN. sem volt; vastag ruhákba burkolódzva, félig dermedten írta munkáit. Fővárosi és vidéki barátai különböző ürügyeket kerestek, hogy segít­hessék. Kazinczy Ferenc, bár maga is örökös anyagi zavarokkal küz­dött, drága borokat és pénzt küldött neki; Horvát István könyvekkel látta el; pesti tisztelői és falusi paptársai eleséget meg bort lopkodtak éléskamrájába; irodalompártoló földbirtokosok kifizették munkáinak nyomdai költségeit, a példányokat neki engedték át eladás végett, még tiszteletdíjat is küldtek részére, így folyt Virág Benedek remeteélete évről-évre. Napközben dolgozgatott, alkonyat felé kisétált a dunai híd felé. Néha átrándult Pestre Karacs Ferenc vagy Kultsár István házába, írótársai elhalmozták a gyöngédség minden jelével s a Vitkovics Mihályéknál tartott irodalmi estéken szeretettel vették körül. Azután lassan kint elköltöztek a kortársak, a vidám összejöveteleknek vége szakadt, Virág Benedek mind jobban magára maradt. Hirtelen halállal múlt ki hetvenhat éves korában. Az elhagyatott aggastyánt ejnek idején szélütés érte s meghalt anélkül, hogy bárki segítségére siethetett volna. Egy jótékony úrinőnek, Ürményi József országbíró özvegyének, költ­ségén temették el a krisztinavárosi temetőben. Sirja fölé hű tanítványa, Reseta János egyetemi tanár, állíttatott vörös márványkeresztet. Adatok Virág Benedek életéhez, 1754. — Virág Benedek születésének éve. Szülőhelye a zala­­megyei Dióskál falu.­­Születésének évét és helyét régebben rosszul tudták. A puritánlelkü szerzetes nem szívesen beszélt élete történetéről s a kérdezősködőket így utasította el: «Születtem, szerettem hazámat s dolgoztam érte. Ez az én életem története. Tegyetek ti is igy, tanít­sátok utódaitokat s ha azok is ezt teszik, akkor Magyarország boldog lesz». Annak sem örült, ha költészetét dicsérték vagy ha írtak róla. «Azt mégsem szeretem — olvassuk egyik Kazinczy Ferenchez intézett levelében — hogy annyiszor koptatják nevemet, elhallgatván sok jeles embereket. Ne vesztegesd te is a tömjént.» Toldy Ferenc tekintélye alapján az 1752. év szerepelt születése időpontjaként s a somogymegyei Nagybajom születése helye gyanánt. A helyesebb adatokat Szalay Gyula kutatta fel s adta közre a Figyelő 1888. évfolyamában. A költő szegény parasztemberek gyermeke volt, igazi nevén Virág Ádám Ignác, szerzetesi nevén Benedek.) 1775. — Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után Pesten

Next