Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 4. A magyar irodalom a XVIII. században (Budapest, 1931)
A deákos költészet a XVIII. század második felében
582 A DEÁKOS KÖLTÉSZET A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN. sem volt; vastag ruhákba burkolódzva, félig dermedten írta munkáit. Fővárosi és vidéki barátai különböző ürügyeket kerestek, hogy segíthessék. Kazinczy Ferenc, bár maga is örökös anyagi zavarokkal küzdött, drága borokat és pénzt küldött neki; Horvát István könyvekkel látta el; pesti tisztelői és falusi paptársai eleséget meg bort lopkodtak éléskamrájába; irodalompártoló földbirtokosok kifizették munkáinak nyomdai költségeit, a példányokat neki engedték át eladás végett, még tiszteletdíjat is küldtek részére, így folyt Virág Benedek remeteélete évről-évre. Napközben dolgozgatott, alkonyat felé kisétált a dunai híd felé. Néha átrándult Pestre Karacs Ferenc vagy Kultsár István házába, írótársai elhalmozták a gyöngédség minden jelével s a Vitkovics Mihályéknál tartott irodalmi estéken szeretettel vették körül. Azután lassan kint elköltöztek a kortársak, a vidám összejöveteleknek vége szakadt, Virág Benedek mind jobban magára maradt. Hirtelen halállal múlt ki hetvenhat éves korában. Az elhagyatott aggastyánt ejnek idején szélütés érte s meghalt anélkül, hogy bárki segítségére siethetett volna. Egy jótékony úrinőnek, Ürményi József országbíró özvegyének, költségén temették el a krisztinavárosi temetőben. Sirja fölé hű tanítványa, Reseta János egyetemi tanár, állíttatott vörös márványkeresztet. Adatok Virág Benedek életéhez, 1754. — Virág Benedek születésének éve. Szülőhelye a zalamegyei Dióskál falu.Születésének évét és helyét régebben rosszul tudták. A puritánlelkü szerzetes nem szívesen beszélt élete történetéről s a kérdezősködőket így utasította el: «Születtem, szerettem hazámat s dolgoztam érte. Ez az én életem története. Tegyetek ti is igy, tanítsátok utódaitokat s ha azok is ezt teszik, akkor Magyarország boldog lesz». Annak sem örült, ha költészetét dicsérték vagy ha írtak róla. «Azt mégsem szeretem — olvassuk egyik Kazinczy Ferenchez intézett levelében — hogy annyiszor koptatják nevemet, elhallgatván sok jeles embereket. Ne vesztegesd te is a tömjént.» Toldy Ferenc tekintélye alapján az 1752. év szerepelt születése időpontjaként s a somogymegyei Nagybajom születése helye gyanánt. A helyesebb adatokat Szalay Gyula kutatta fel s adta közre a Figyelő 1888. évfolyamában. A költő szegény parasztemberek gyermeke volt, igazi nevén Virág Ádám Ignác, szerzetesi nevén Benedek.) 1775. — Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után Pesten