Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 5. A magyar irodalom a XIX. század első harmadában (Budapest, 1932)

A költészet

720 A KÖLTÉSZET. mágnás volt szive bálványa, de a csélcsap úrfi hamar cserbenhagyta. Krisztina bosszúból férjhez ment legrútabb udvarlójához, Máté János marosmenti földbirtokoshoz; oldalán boldogtalan családi életet élt. Urát több ízben elhagyta, mulatságokra járt, férfiakkal barátkozott, feltűnő ruhákban sétált. A téli hónapokat többnyire Kolozsvárt töltötte, itt több szórakozása akadt, mint jámbor ura falusi jószágain. Mikor leányát férjhez adta,­visszatért marosmenti családi tűzhelyéhez.­­ Ver­ses munkáinak csak egy része jelent meg nyomtatásban: Barátsági vetélkedés vagy Molnár Borbálának Máté Jánosné asszonnyal két nem hibái és érdemei felöl folytatott levelezései. Kolozsvár, 1804. — Kő­vári László kiadása: Ujfalvi Krisztina és kiadatlan versei. Figyelő, 1882. évf. Vályi Klára életéről keveset tudunk. Hontmegyei szülésznő volt, Kovács Gábor özvegye. Édes Gergellyel versben levelezett; Fábián Juliánnához, a komáromi böltönöhöz, meleg barátság fűzte; Csokonai Vitéz Mihály is írt hozzá néhány verses levelet. — Buzdító versek a nemes magyar insurgensekhez. Hely nélkül, 1798. («Hálaadó tiszteleté­nek kijelentésére szerzette.») — Magyar Tempe, Vác, 1807. («A ver­sekkel mulatni szeretők számára készítette.») Vitkovics Mihály (szül. 1778. augusztus 25. Eger, megh. 1829. szeptember 9. Pest) pesti ügyvéd. Ősei Hercegovinából szakadtak a magyar földre, itt is megőrizték délszláv nemzetiségüket. A magyar­­országi szerbek között Vitkovics Mihály volt az első, aki magyar költő lett. Atyja, az egri görögkeleti lelkész, szerbnek nevelte, de barátai magyarrá tették s bár egyformán jól beszélt és irt szerbül és magyarul, érzésben és gondolkodásban lelkes magyarrá alakult. Tanulmányait Egerben és Budán végezte, a törvénytudományt Pesten hallgatta, 1803-ban ügyvédi oklevelet nyert. Pesten telepedett le, itt csakhamar egyike lett a legkeresettebb prókátoroknak. Mikor Kazinczy Ferenc 1808- ban a fővárosban időzött, baráti viszonyba lépett vele, levelezni kezd­tek; ez a baráti érintkezés — Széphalom és Pest összeköttetése — üdvös hatású volt irodalmunk fejlődésére. Vitkovics Mihály irodalmi estéi egybekapcsolták a magyar irodalomért lelkesülő pesti hazafiakat. A szerb származású író örült, hogy vendégül láthatta magyar írótársait; egyenes lelkéért, jószívűségéért, kedélyes társalgásáért mindenki szerette; felesége a nyíltszívű, eszes, szorgalmas háziasszonyok mintaképe volt.

Next