Pintér Jenő: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés 7. A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában (Budapest, 1934)
A regény és dráma
750 A REGÉNY ÉS DRÁMA. sok kusza képzelgés.) — Faust orvos. Regény, Budapest, 1888. (Lengyel Dénes budapesti egyetemi orvostanár ki akarja próbálni, milyen különös jelenségeket idézhet elő a szerelem egy fiatal asszonyban, ezért elcsábítja Petrovics Idát. Rosszul bánik az asszonnyal, Ida belehal szerelmébe, a tanár kegyetlen lelkifurdalásokat érez s a férjjel együtt kétségbeesetten áll az elhunyt nő halottas ágya mellett. A mese elejétől végig valószínűtlen, fordulatai ötletszerűek.) — Emberek. Elbeszélések. Budapest, 1890. — Színészvér. Regény. Budapest, 1891. — Regénytárgyak. Elbeszélések. Budapest, 1892. — A kétlelkű asszony. Regény. Budapest, 1893. — Hófehérke. Regény. Budapest, 1894. — Bródy Sándor összegyűjtött munkái. Tizenkét kötet. Budapest, 1894.— Rejtelmek. Elbeszélések. Budapest, 1895. — Két szőke asszony. Regény. Budapest, 1895. — Az ezüst kecske. Regény. Budapest, 1898. — Egy férfi vallomásai. Elbeszélések. Budapest, 1899. — Árva leányok. Elbeszélések. Budapest, 1901. — Erzsébet dada és más cselédek. Elbeszélések. Budapest, 1901. — Hófehérke. Regényes színjáték. Budapest, 1901. (Nemzeti Színház.) — Fehér könyv. Elbeszélések, elmélkedések, cikkek sorozata folyóirat alakjában. Tizenkét füzet. Budapest, 1902.— A nap lovagja. Regény. Budapest, 1902. (Egy budapesti újságíró karrierjének története. Asztalos Aurél szerelmeskedni kezd Júliával, az egyik főherceg kedvesével, s ezzel megnyílik előtte az érvényesülés útja; már azon a ponton áll, hogy képviselő lesz és lapot alapít, amikor egy mágnásfiú párbajban lelövi. Ez a regény nem üres szórakoztató olvasmány. Az író nem a nála megszokott modoros túlzásokkal bonyolítja történetét, hanem higgadtan mesél hőse dolgairól. Ironikus fölénye sehol sem hat kellemetlenül, kellő elmélyedéssel és mégis elevenen analizálja a fegyelmezetlen fantáziájú, vállalkozó szellemű, érzelmes újságíró lelki vívódásait, a keresztény külső alatt az ősi zsidó lényeget.) — A dada. Színmű, Budapest, 1902. (A darabot a Vígszínház mutatta be. Hősnőjét, Erzsébetet, a csinos parasztlányt, elcsábítja egy zsidófiú; a jobb sorsra érdemes leányanya egy pesti zsidó ügyvéd családjába kerül szoptató dajkának. Az ügyvéd szemet vet rá, az ügyvéd felesége kidobja a házból; ennek az ügyvédnének ugyanaz a zsidófiú a szeretője, aki a dadát annak idején elcsábította. Erzsébet a maga bűntelenségének tudatában halálosan elkeseredik, elmegy a facér cselédek szállására egy kvártélyos asszonyhoz, fokról-