Polgári Élet, 2007. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 1. szám

A román politikai pártok, illetve a Maros és a Hargita megyei kormány­­megbízottak nyomására György Ervin prefektus 16 önkormányzati határo­zatot támadott meg, amelyek kimondták a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozás szándékát. A Kovászna megyei kormányhivatal levélben értesítette az érintett települések vezetőit, hogy javítást eszközöljenek a dokumentumokban.­­584824118­­­5846 A SZÉKELYFÖLDI POLGÁROK HETILAPJA SZÉKELYFÖLDÖN MEGJELENŐ HETILAP » ALAPÍTÁSI ÉV 2004. » ISSN 1584-8248 » IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM • 2007. JANUÁR 5-11. • 16 OLDAL • ÁRA: 1,2 LEJ (12.000 RÉGI LEJ) SZÉKELYFÖLD. Mégiszámolott a prefektus KULTÚRA. Síelünk vagy sízünk? A címül választott kérdést rég eldöntötték a nyelvművelők, több évtized­del ezelőtt tárgyilagos érvek felsorakoztatása mellett leszögezték: mindkét forma helyes, csupán árnyalati, stiláris különbség van köztük. Addig azonban, amíg ez az álláspont megszületett, igencsak parázs viták zajlottak a nyelvművelő irodalomban. *K|i ELEMZÉS: Sólyom beszédének sommája |kok Az új év első napján elhangzott Sólyom László elnöki köszöntője, melynek WS*?!! egy évvel korábbi formája érthetően kavart vihart. Az előre felvett beszéd képi háttere ezúttal jó volt, EU-zászló nélküli, nem volt jeltolmács sem, maga az elnök is fésültebben jelent meg, s a beszédet kétségkívül gondosan fogalmazták. Olyan odafigyeléssel, hogy a tavalyi módon ne legyen támadható. Ami az EUfória mögött van Euroszkepszis és várható előnyök: a csatlakozás margójára A mai helyzet kísértetie­sen hasonlít a tizenhét évvel korábbihoz, amikor szentségtörésként hatott, ha valaki megkérdőjelezte a „forradalmat”. 2007 első hetében a kételkedőkre, az euroszkeptikusokra vár ugyanez a sors. A kijózano­dás azonban előbb-utóbb bekövetkezik majd, nem kell más, csak szembesülni a valósággal, az EU árnyol­dalaival. Egyelőre azonban inkább csak az előnyöket látjuk. És ezek fontosak: január elsejétől az újonnan csatlakozott uniós országok állampolgárai számára a magyar idegen­­rendészeti­­ ügyintézés is változott. Ez különösen a Magyarországon tartózko­dó romániai magyarok szá­mára jelent több szempont­ból is változást. A legfonto­sabb, hogy az eddigi ötezer forintos illeték helyett el­sejétől csak 1500 forintot kell fizetni a tartózkodási engedély kiállításáért. A határátlépés is egyszerű­södik. Az élet ugyanakkor bo­nyolultabbá is válik, rövi­desen átalakul a nyugdíj­­rendszer, az egészségügyi biztosítás, drágulnak a szolgáltatások. Az EUró- s­riához hozzátartozik, hogy a Financial Times elég hí­zelgő elemzést írt Románi­áról: jelenleg Európa leg­gyorsabban fejlődő orszá­­ga, a GDP pillanatnyilag itt a legnagyobb. ÍRÁSAINK A 3. OLDALON 90 és 180 napra évi 9% Örömmel nyújtjuk a legjobbat. A legjobb kamatláb mellett ráadásként mi már előre kifizetjük a kamatot az ön által betett pénzre! DISZKONT BETÉTI JEGYEK A SZÉKELYUDVARHELYI HITELSZÖVETKEZETNÉL! ­ Egy székely szavazóbiztos élményei­ gyike voltam azon szavazóbiz­tosoknak, akik mozgóurnával jár­ták Székelyudvarhely utcáit, véle­mény­nyilvánítást kérve a székelyföl­di területi autonómia kérdéséről. Azon kívül, hogy a többség pozitívan viszonyult, akadtak ellenzők is. Élmé­nyeimet most megosztom a Polgári Élet olvasóival. Az természetes, hogy a székely anyavárosban a többség megérti a közösségi akarat fontossá­gát, meglepett azonban a közömbös emberek elég nagy száma, akik min­den indok nélkül becsapták előttünk az ajtót. Hiába próbáltam sok helyen megmagyarázni, hogy most nem pártérdekekről van szó, mindegy, hogy ki kivel rokonszenvez. 7/ ÍRÁSUNK AZ 5. OLDALON Ha segítünk magunkon, az EU is segít ■ Interjú Kerekes Károllyal, a Képviselőház munkajogi és társadalmi szakbizottságának titkárával - Mi várható január 1-je után tár­sadalom- és egészségbiztosítás terén? - A csatlakozás nagy kihívást je­lent Románia számára. Elsősorban a gazdaságban és az infrastruktúra fejlesztésében várható előrelépés. A szociális és egészségbiztosítás te­rén nem létezik egységes modell, minden állam a maga gazdasági po­tenciálja szerint cselekszik. // INTERJÚNK A 10. OLDALON szilín mini­gnéi uniós muri S­zilveszter éjszakája az idén a szokásosnál mozgalmasabb volt, Romá­nia ugyanis január elsejé­től tagja lett az Európai Uniónak. Sok bölcs benn­szülött és külföldi hivata­losság koccintott elégedet­ten a bukaresti éjszakában, s felcsendült az uniós himnusz is, Beethoven Öröm­ódája, ami immár hivatalos felségjelnek számít Romániában. Évtizedekkel ezelőtt, amikor kontinensünk nyugati fertályán a tőkegyarapításban gondolkodók elhatároz­ták, hogy néhány fejlett ország között lét­rehoznak egy gazdasági szövetséget, a legdörzsöltebb asztrológusok sem sejtették még, hogy viszonylag rövid időn belül Ke­­let-Európa egén is felragyognak kék ala­pon az arany csillagok. Míg azonban Nyu­gaton egy több évszázados fejlődés ered­ményeképpen a polgári demokrácia hono­sodott meg, addig Európa huzatos végein egy másfajta szellemiség alakítgatja még most is a valóságot, amit az egyszerűség kedvéért balkáninak szokás nevezni. En­nek a vegetálási módnak természetes tar­tozéka a korrupció, a szolgalelkűség, a pi­tiáner ügyeskedés, az adott szó be nem tartása. Ha csupán a gazdasági vonatkozá­sait nézzük e történelmi dátumnak, joggal tarthatunk attól, hogy Románia csupán ígéretes piacnak számít majd a külföldiek számára, ahol könnyebb profitra szert ten­ni, ahol olcsóbb a föld és a munkaerő. Márpedig egy ilyen kontinentális léptékű szerződés akkor lenne igazán történelmi jelentőségű, ha a másik fél is élni tudna a lehetőségekkel. Jelenleg azonban az is­tenadta nép vajmi keveset tud arról, ami­ről a feje fölött döntöttek. Tudja például azt, hogy útlevél helyett már személyi iga­zolvánnyal is császkálhat az európai tagál­lamok többségében, (s ez valóban lenyű­gözően hat, ha arra gondolunk, hogy ti­­zenvalahány esztendővel ezelőtt csak két­évenként lehetett elhagyni az országot). Nem tudja azonban, hogy mennyi tagsági díjat kell lepengetnie az uniós klubtagsá­gért, s hogy valóban egyenrangú lesz-e az alapítókkal. A legtöbb fejben ugyanis még köd van, s a szilveszter éji uniós buli má­morából való felocsúdás kellemetlen tüne­tekkel járhat, így az is elképzelhető, hogy sok újdonsült európai polgár számára az Örömóda hamarosan Örömódává válik.

Next