Polgári Élet, 2009. július-december (6. évfolyam, 26-51. szám)

2009-07-03 / 26. szám

_____________________3.SZÉKELYFÖLD_____________________ POLGÁRI ÉLET • 2009. JÚLIUS 3-9. • VI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Csíkcsicsó visszaköveteli Hargitafürdő­t A káposztás eltűnt, most Hargitafürdőn a sor? ■ Tavaly az önkormányzati választások idején nagy harc folyt a polgármesteri székért, Balló József az RMDSZ, Péter Lukács a Magyar Polgári Párt színeiben méretkezett meg. A történet akkor úgy végződött, hogy huszonnég­gyel többen szavaztak a tulipánra, mint a fenyő jelöltjére. A tanácsosoknál harminckét szavazattal kaptak többet a tulipánosok. Péter Lukácsék tudomásul vették a vékony többség döntését, de azt sem titkolták, hogy fiatal csap­atukkal ellenzékben is a faluért fognak dolgozni. A fiatal vállalkozó a megbeszélt időkben érkezik a megtervezett beszélgetésre. Hozzá csatlakozik még Kósa Imre, szintén MPP-s önkormányzati képviselő­. - Kevés szavazaton múlott, hogy nem lett a község polgár­­mestere, hogyan sikerült ezt fel­dolgoznia? - Nem vagyok olyan, aki könnyen feladja a harcot, most is tesszük a dolgunkat, pedig a másik csapatban eggyel többen vannak. Ez lehetett volna for­dítva is, egy biztos, Csíkcsicsó­­nak a faluért tenni akaró ellen­zéke van, a polgári oldal megje­lenése nagy nyeresége a választásnak, mert megszüle­tett a kontroll, nem azt csinál­ják, amit éppen akarnak. Sok­szor kemény harc folyik a tanácsteremben, mert ha úgy kívánja az érdekük, úgy tesz­nek, mintha ott se lennénk, na, ezt mi nem hagyjuk, ebből van a legtöbb vita. Mindenben egyetértünk, amiről tudjuk, hogy a közösség javára van, ha kell, a kezük alá adjuk a témát, csak haladjon a falu. - Azt akarja mondani, hogy helyben topognak? - Amit a településen lát, az mind a falu embereinek köszönhető, kevés köze van a falu elöljáróinak ahhoz. Itt nem történt semmi az utóbbi ötven évben, bár közel vagyunk Csík­szeredához, ez nem látszik a település fejlődésében. Ez a falu nemhogy kapott volna, hanem teljesen kirabolták. Azt is mondhatom, itt nincs sem­mi, olyan lett Csíkcsicsó, mint az állóvíz. Itt vitték át a gázt Balánbányára, de nekünk abból sem jutott, már vasúti csomó­pont se vagyunk, a vonat sem áll meg, mindjárt nem áll meg itt senki. Itt egy apróság példá­ul, a labdarúgópálya esete, amit alig tudtunk megmenteni a község fiataljainak javára, mert azelőtt a senki földje volt. Ha nem vagyunk, nincs pálya, de még csapat sincs, pedig az idén a megyei bajnokságban a negyedik helyen végeztek. Mindezt önerőből, tettük, már készen van a terv egy 230 férő­helyes lelátóra, a füves rész is feljavításra vár. Ezért kell ott lenni a költségvetés elosztásá­nál. Büszkék vagyunk ar­ra, hogy sok szép lovunk van, ez egy kényszerpálya is, hanem nincs mezőgazdasági munka. Állattartás és mezőgazdasági munka a mindennapi kenyér alapja. Sokan ingáznak a városba, sok fiatal külföldön dolgozik, de már hazahozzák az ott keresett pénzt, hogy itt­hon fialjon. Az emberek szemét nem lehet becsukni, mindent látnak. Közintézmény nem épült, ha csak nem számítjuk ide a most épülő sporttermet, amely csak tornászásra lesz alkalmas, labdasportokra nem. Nézze meg a kultúrházat, össze-vissza falazták, ott van a községháza, a­ rendőrség,, a közbirtokosság, így néz ki nálunk a kultúra hajléka. Köz­igazgatásilag Csicsó 1952-től Mozdéfalvához tartozott, 2004- től lett önálló község. Ide tarto­zik még Csaracsó és Oltfalu. Ez lett a Madéfalvától való külön­válás eredménye, maradtunk a semmivel. Nincs előrelépés, a jogos tulajdonunkat képező területeinkből is kifogytunk. - Mi lett velük? - Valakik szétosztották egy­más közt. Csak gyanúsítottak léteznek, a tettesek a mai napig ismeretlenek. Hosszú történet, nem akar vége lenni. A legfájóbb Hargitafürdő, melyet teljesen átengedtek Csíkszeredának, pedig telek­­könyvileg még ma is ide tarto­zik. 1968-ban csatolták köz­igazgatásilag a megyeközpont­hoz, de a mai napig hivatalo­san nem kérte senki vissza. Közben perel a közbirtokosság, de nem sok eredménnyel. Évek óta méricskélnek, s annyi. Rendezetlen a birtoklevelek kiosztása, egymást érik a pereskedések. Sok még a ten­nivaló, a közbirtokosságot visz­­sza nem adják, de odaadják egy részét Csíkszeredának. Érde­kes, hogy a közbirtokosság elnöke, aki az RMDSZ elnöke is egyben, feljelentést tett bir­tokháborításért, mert a csíkiak anélkül sajátították ki nemré­gen egy vízvezeték nyomvona­lát, hogy minket megkérdeztek volna. Ők azzal védekeznek, hogy gátoljuk a fejlődést. Mi nem gátoljuk, hanem a tulaj­donviszony tisztázását követel­jük. Amíg nem így van, azt kell mondjam, nyílt rablás folyik, mindenki szeme láttára. Azt sem­ kapta vissza, a község, vagyis nem került birtokába azoknak a területeknek sem, amelyeket törvényes úton meg­nyert a közbirtokosság. Sok­szor kérdezem magamtól, hogy a volt közbirtokossági veze­tőknek vajon megszólal-e a lel­kiismerete? Az egyéni érdekek tönkretették a közösség vagyonát. A politikának is úgy lettünk részesei évekkel ezelőtt, hogy megelégeltük a szegény emberek sorozatos kifosztását. Hihetetlen történe­teket tudnánk elmondani, ami­kor a magyar kisemmizi a magyart. Érdekvédelem - igen, az ő érdekeinek a védelme, a kisember perelgessen éveken keresztül és keresse az igazát. - Nem próbáltak önök kez­deményezni? - De igen. A Magyar Polgári Párt helyi frakciója határozati javaslatot tesz le, melyben kér­jük, hogy a polgármesteri hiva­tal kérje vissza minden törvé­nyes eszközzel azt, ami jár a községnek. Ez benne van a programunkban, nem mon­dunk le róla. Van, amikor meg­szólal a lelkiismeret a másik oldalon, és átszavaznak, mert látják, mi nem érdekből üldö­gélünk az önkormányzat aszta­lánál. Annak ellenére, hogy ellenzékben vagyunk, a válasz­tási programunkat próbáljuk napirenden tartani. Kisebb eredményeink vannak, például Csaracsa és Oltfalu bekapcso­lása a szemétszállítási prog­ramba. A sportterem építése folyamatban van, mi nagyobbat álmodtunk volna, hiszen meg­volt rá a pénz. A csaracsai isko­la teljes felújítása és egy infor­mációs központtá való átalakí­tása elkészül, valamint a DC 12-es községi út feljavítása, ez a Bogát Önkormányzati Társu­lás pályázatának köszönhető. Ki kell mondani, a községnek még terve sem volt, mindez Madéfalva érdeme, itthon per­sze másképpen tálalják. Nekünk is jól jött volna, ha bekerül a víz- és szennyvízhá­lózat megépítése, mint a kör­nyező falvakban. Átszerveztük az ifjúsági szervezetet, a bejegyzése most van folyamat­ban. A Várkőszikla nevét veszi fel, melyre egykor a csicsói várat építették őseink. Rossz nyelvek szerint magánkézre akarják juttatni, az MPP műemlékké akarja nyilváníttat­ni. Kiváló a kapcsolatunk az egyházzal, a közbirtokossággal és az iskolával. Kezdeményez­tük a gyermekek csereüdülte­tési programjának megszerve­zését. Decemberben falu­gyűlést hívtunk össze, ahol beszámoltunk az MPP helyi szervezetének munkájáról. Közös döntés alapján az MPP helyi szervezetének önkor­mányzati képviselői egészében lemondtak a tanácsosi honorá­riumról, karitatív célokra ajánl­juk fel, sőt meggyőztük a másik oldalt is, ami nem volt könnyű, de sikerült. Évszázadokra visz­­szamenőleg megvolt a falunak a napja, az ünnepe, az előbbi tanács viszont úgy döntött, hogy megváltoztatja és átteszi októberre. Ezt visszatettük a rendes kerékvágásba, az ilyes­mivel nem szabad játszani... - Azt hallottam, hogy szaka­dás történt a testvértelepülési kapcsolatokban... - Valóban igaz. Jelenleg csak a polgári oldal ápolja és tartja fenn ezeket a kapcsolato­kat, a polgármesteri hivatal úgymond szünetelteti. Előzete­sen történt valami, a polgár­mester fiát gyanúsítják két ház felgyújtásával, amelyet a test­vértelepülés vállalkozói építet­tek a községben, akik számta­lan segítséget nyújtottak korábban a településnek. Két településsel tartunk fenn kap­csolatot, az egyik Újszász Szol­nok mellől, a másik Bogyiszló Tolna megyéből, itt bukovinai székelyek laknak. Nálunk most voltak a falunapok, június 13- 14-én. A polgármester azt mondta, nem hívják meg a test­vértelepüléseket, csak ősszel, mert a csicsói panziók foglal­tak, de később kiderült, ez nem igaz. Amikor ezt szóvá tettük, küldtek meghívót, de már késő volt. Az a szomorú, hogy az RMDSZ-frakció tagjai sem tud­ták az igazságot, vagyis a pol­gármester nem akart magya­rázkodni a vendégeknek a fia állítólagos tettéről. Annál is rosszabb, hogy előzőleg egy másik testvértelepülésen vol­tak falunapok, amelyre meg­hívtak, de azt titokban tartot­ták, hogy ne tudjon senki elmenni. Mi most megpróbál­juk helyretenni azt, amit a vezetőink elrontottak, egy busznyi helyi sportoló vesz részt a hét végén a Székely Kupa elnevezésű rendezvé­nyen Izményben és Bogyiszlón. A kezdeményezés a miénk, az autóbusz költségeit a hivatal fedezi. Mi tudjuk, hogy összetarto­zunk. Egy évvel ezelőtt válasz­tani kellett volna, nem szavaz­ni. Csíkcsicsóra ráférne a vál­tozás. A hivatal kivár Megkérdeztük a község alpolgármesterét, Silló Attilát is a testvértelepülésekkel kialakult helyzetről. - Hogy is volt a meghívók­kal? - Elküldtük a meghívókat, és visszajelezték, hogy határ­idős pályázati kiírások vannak, nem tudnak jönni. - Ez érvényes volt mind a két testvértelepülésre? - Igen. - Nem az volt az ok, hogy nem volt szálláshely a csicsói panziókban? - Ez május elején volt, ami­kor beszéltünk a panziótulajdo­nosokkal, nem volt hely, a meg­hívókat később küldtük, de nem tudtak jönni a hivatali elfoglaltságuk miatt. Erre hivatkozva mondták le a jelen­létüket. - Miért nem követelik vissza azt, ami egykor a község tulaj­dona volt? - Nem igazán tudom, hol tart ez az ügy, mert Hargita­fürdő a közbirtokossághoz tar­tozik. A román állam átadta adminisztrálásba Csíkszeredá­nak, ez önkényes kisajátítás volt. Népszavazást kellene kiír­ni, ahol az emberek kifejtik óhajukat. Csak úgy lehet visz­­szavenni. - Megpróbálták legalább kérni? - Persze, ami nem Csíksze­reda adminisztrálásban van, azt kértük. // BALÁZS ÁRPÁD) Péter Lukács és Kása Imre

Next