Polgári Élet - Székely Újság, 2011. július-december (8. évfolyam, 26-41. szám - 1. évfolyam, 1-10. szám)
2011-10-14 / 41. szám
www.iiiiljiariold.io 2011. október 14-21). Vili. évtől vám 41. mm 20 oldal Ára: 1,5 lej ► HÉT ÉV. PONT, ÚJ BEKEZDÉS. Valami hasonló történik a Polgári Élet hetilap életében is, ezentúl Székely Újság néven megyünk tovább. Hetilap vagyunk, ahol az együttműködésben egyszerre van jelen az összevonás és a fejlesztés. Az összefogás ötlete már rég megszületett, de az élet diktálta a mostani lépéseket. A Polgári Élet fuzionál a Székely Újsággal: a két lap hasonló szellemiségű, így szükségszerű volt, hogy a szellemi és anyagi erőforrásait egyesítse, így biztosítsa jövőjét. ► 5. oldalon POLGÁRI ÉLET ► szerkesztoseg@polgarielet.ro A SZÉKELYFÖLD Borbély új „beosztottjai" Nem tudni, kapnak-e fizetést mindazok a pedagógusok, akik a megyei tanácshoz tartoznak. M.ottrfM » SZÉKELYFÖLD Megemlékezés vagy politika? A bizonyítás kényszere összehozta a különböző érdekek mentén csoportosuló szervezeteket Vásárhelyen. ► 9. adatai »VÉLEMÉNY A magyarok ördögszekere Vakmerőn s hívatlanul jönnek a pártok, jönnek, s megyünk szerte oldott kéveként. Mi. otthon MOLNÁR MIKLÓS___________________ molnar.miklos@polgarielet.ro Az utóbbi munkájáért nem kis pénzt vitt haza évente. Már akkor kerestük a választ, hogy milyen munkát kell ezért a sok pénzért elvégezni. Végre kiderült, a választ maga az érintett mondta el egy napilapnak: „Helyismerettel rendelkező embert kerestek, én pedig vállaltam a megbízatást.” Verestóy Attila szenátor jobb keze tanácsokat adott az olajtársaságnak, hogy hol, mely településeken érdemes automata benzinkutakat telepíteni. Mi szóltunk, alelnök úr! ► A Polgári Élet hetilap szerkesztősége már 2008-ban figyelmeztette Sófalvi László alelnök urat, hogy valami nincs rendjén személye körül - egy időben volt Hargita megye önkormányzatának alelnöke és a Rompetrol olajipari társaság tanácsadója. ► SZÉKELY ZOLTÁN Népszámlálás Kezdetben volt a sótömb. Cseppek jöttek, aztán csermelyek fakadtak. Beszivárogtak a kristályok közé. Megkezdődött az oldódás. Viharok dúltak, bővizű esőt hoztak. Tó keletkezett. Egyre nőtt. Hatalmas árvíz pusztított. Feloldódott a sótömb. Most víz van. Sós víz. Nem iható, mondja néhány politikus, tenni kell valamit. Hígítani kell, mondja egy másik. Bővizű forrásokat kell a tóba vezetni. Sokat. Időnként megmérjük a koncentrációt. Aztán meglátjuk, mi a teendő. Nemsokára megszámláltatunk. Nehogy híjával találtassunk, figyelmeztet az új magyar párt. Jelentem, magyar vagyok! - hirdeti a régi magyar párt a szórólapjain. Az érdekvédelmi szervezet magyarságunk vállalására hívja fel a figyelmet. El vagyunk látva jó tanáccsal, ebben nincs hiba. Hogy megfelelő helyen megfelelő kérdezőbiztosokkal el vagyunk-e látva, az már egy kényesebb kérdés. A román sajtó most azért hisztizik, mert a volt elnöki tanácsadó Eckstein-Kovács Péter a román állam mikrofonjába azt merte belemondani, hogy bárki lehet magyar, és ne féljen magyarságát megvallani. A vegyes házasságban élő se, a csángó se, a vulkáni székely se. Magyarnak vallhatja magát, ha úgy érzi, még akkor is, ha nem minden felmenője volt magyar. Én azért azt kötve hiszem, hogy román apától származó, Bukarestben élő unokatestvérem magyarnak vallaná magát. De lehet magyar, ha így nyilatkozik a kérdezőbiztosnak. Megvan rá a lehetősége és a joga. Ennyit mondott az ex. Az újságíró rögtön az avasi románt, a craiovai oltyánt meg a dobrudzsai törököt kezdte félteni. Mi lesz, ha ők is magyarnak vallják majd magukat ebben a szédületesen pörgő világban? Te jó isten, a végén még túl sokan leszünk. ▲