Politikai Ujdonságok, 1855 (1. évfolyam, 1-51. szám)
1855-01-31 / 4. szám
Pest, január 31. 1855. 4. szám. Első évi folyam. Politikai újdonságok. Ára e lapok egész esztendei folyamának postán megküldve, házhozhordással, helyben úgy, mint vidéken 3 ft., félévre 1 ft. 30 kr. pengő. (Helyben a kiadó-hivataltól elhordva egész évre : 2 ft., fél évre 1 ft. pengő.) Megjelennek a „Politikai újdonságok“ minden szerdán egy tömött nagy fél ivén, mellyen hirdetmények nem foglalják a helyet, hanem azok másik fél ívre nyomatnak. A „Politikai újdonságok“ kiadó hivatala, egyetem-utcza 4. sz. Hadi tudósítások. Elmúlt szerencsésen január 15-e is, t. i. ama nap, mellyre Szebasztopol végostroma állítólag kitűzve volt — se végostrom nemcsak elmaradt, sőt most már komolyabb hadvállalatra sem készülnek a szövetségesek mindaddig, mig Pelissier és Kiel franczia tábornokok meg nem érkeznek, mig a török sereg Omer hasa alatt rendben és csatakészen nem áll s mig a piemonti 15,000 ember La Marmora tábornok alatt az angol-franczia táborhoz nem csatlakozik; minthogy pedig a piemonti olasz sereg csata kfz. 28-án indul el hazulról, sok viz lefoly addig a Dunán a "l^^Jetengerbe, mig onnan döntő események hírét fogjuk hallni. — A táborban beszélik, hogy Pelissier tábornok bizonyos tekintetben független állással fog bírni s nem lesz egészen Canrobert tábornok alá rendelve, hogy ő is visz magával egy hadi tervet s csak ha majd már megérkezett, fog a végleges hadi terv megállapittatni. Az utolsó hírek Krimiából jan. 17-ig terjednek; ezek szerint egy csehor erejű orosz kirontást a francziák vertek vissza; egy kis összkapásban pedig Inkermann mellett az oroszok győztek. Jan.2-én éjjel orosz hajók akartak kifutni a Szebasztopoli kikötőül, de egy angol fregat észrevette a dolgot, visszatérni kényszerű é s ez alkalommal három kisebb hajót vettek el az angolok az oroszoktól. Az angol és franczia admirálok elhatározók Oroszország fő kikötőit szigorú ostromzár alá venni s annak fentartását febr.étől kezdve az illető orosz hatóságoknak tudtul adni. Ezen intézkedésre az adott okot, hogy a földközi tenger semleges kikötőiben tetemes hadi készletek rakattak hajókra, Odeszszába és Kertsbe szállítás végett. Eupatóriából, mellynek környékén számos kozák csapat tanyáz, a törökök kirontani készülnek. A törökök e helyet nagyon megerősítették és árkokkal körülvették ; a munkálatokat franczia tisztek vezetik. Bourgogne (Burgoán) franczia tábornok nem rég szinte idejött s kire jár,hogy Omer basa oldalánál fog maradni, kit Eupatóriába 17-én vártak. Ő a török seregek hajóra szállását buzgón eszközölte, s a török flotta is megindult már Konstantinápoly mellől. Raglan és Canrobert tábornokok 11-én megszemlélték a legszélső ostrommunkálatokat Szebasztopol mellett s a csapatok által örömzajjal fogadtattak. A csapatok egészségi állapota javult, bár még most is naponként sokan halnak el orvoslat és kényelemhiány miatt. Meglehet, hogy az oroszok még roszabb karban vannak, de Anglia emberáldozatokban nem mérkőzhetik Oroszországgal. Szebasztopolban az új év napját s Miklós és Mihály nagyherczegek visszaérkezését megünnepelték. A tábor magasabb pontjairól látni lehetett a csapatok diszelgését. A nagyherczegek Sz. Pétervárról a czár üdvözletét hozták a várseregnek. Hivatalos orosz tudósítások szerint az orosz tengerész katonaságból Szebasztopolban október közepétől november végéig 1 tábornok, 14 főtiszt, 4 törzstiszt, 289 közember halt meg; 3 tábornok, 24 törzstiszt, 104 főtiszt és 2934 közlegény megsebesült. Az oroszok vesztesége Szebasztopolban és csupán december hó 2-ik felében 8000 emberre ment. Az orosz hadsereg számára Kazan kormányzóságból 20,000 bunda, más helyekről pedig 14,000 csizma érkezett. Odesszában a szövetségesek támadásától szörnyen félnek, éjjel nappal dolgoznak az erődítvényeken s makacs ellentállásra készülnek. Minden intézkedés meg van téve, inkább felégetni és szétrombolni a várost, mint a szövetségeseknek átadni. A dunai csatatérről jött tudósítások szerint az oroszok jan. 10-ke óta állásaikat a Dunánál nem változtatták, de a hídfőt mellyet a Dunának Kilia nevű torkolatánál építettek, két árgaüteggel még mindig megszállva tartják. A tucskovi,orosz helyőrség innen ismét kémszemlét tett a törökök ellen, egy kis csatára is került a dolog, de ez rövid volt, s az oroszok visszavonulásával végződött. Egyébiránt a Dunánál álló összes török csapatosztályokhoz parancs küldetett, hogy ha az oroszok a Dunán átjönnének, kerüljenek minden harczot, s vonuljanak Babadaghba vissza; mert az oroszok Dobrudzsa parlag földjén anélkül sem tartózkodhatnak sokáig, élelemhiány miatt is. HETI KRÓNIKA. Ausztria. A múlt évi dec. 2 án kötött szerződés 5-ik pontja igy hangzik : — ,,Ha a béke 1854. év végéig helyre nem állíttatnék azon általános feltételek alatt, mellyeket Anglia, Francziaország és Ausztria követei 1854. ápril 9-én máj. 23-án és aug. 8 án megalapítottak , akkor a három szerződésél hatalmasabb eszközöket használand e szövetség czéljának elérésére,“ — vagyis más szavakkal : ha Oroszország e feltételeknek nem enged, akkor a három hatalom katonai intézkedésekhez fog nyúlni. Minthogy pedig a béke 1854. év végéig csakugyan nem állíttatott helyre, most Bécsben a szerződés 5-ik czikkének valósítása fölött tanácskoznak. Ausztria részéről a hadi javaslatokat báró Hess táborszernagy dolgozta ki. Anglia e katonai tanácskozmányokba Du Plat (Dupla) tábornokot küldötte, de ez Bécsben meghatározván, helyét most a rendes követ lord Westmoreland, ki a katonai dolgokban is jártas, pótolja mindaddig, mig a Du Plat helyébe küldött lord Howden (Haydn) megérkezik. Francziaország részéről e czélra Letang (Letán) osztálytábornok van jelen, ki ezenkívül Hesz báróval sűrűn értekezik ama külön katonai egyezmény fölött is, melly Francziaország és Ausztria közt terveztetik, s hirszerint nemsokára megkötve lesz. Ehhez képest, ha Bécsben katonai tanácskozmányok folynak, a békére nem nagy a kilátás, annál kevésbé, miután későbbi hiteles tudósítások szerint, a nyugati hatalmak mai napig sem hatalmazták még fel bécsi követeiket arra, hogy az orosz követ Gorcsakoff herczeg által ajánlott alapon, a béke fölött tanácskozhassanak. Ezen alapot, mint tudjuk, a négy pont alkotja, mellyet e lapok első számában felsoroltunk; lássuk már most, miként kivánja e négy pontot magyarázni Oroszország. Azt kívánja t. i. hogy : 1) Oláh- és Moldvaország az öt nagyhatalom (Ausztria, Anglia, Franczia-, Porosz- és Oroszország) biztosítéka vagyis védurasága alá helyeztessék; 2) a dunahajózás szabadságára egy teljhatalommal biró vegyes bizottmány ügyeljen fel, melly a torkolatoknál létező akadályokat szüntesse meg; 3) ha az 1841-iki szerződés megrostáltatik s ha ennek folytán a Feketetenger szabadsága megállapittatik is, ez úgy történjék , hogy általa az orosz czár felségi joga egy szikrát se csorbuljon ;[4) a Törökországban lévő keresztyének szabadalmainak