Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1857-04-22 / 16. szám

► Pest, április 22. 1857. 16. szám. Harmadik évi folyam. Politikai újdonságok. A „Politikai újdonságok“ hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. — Előfizetési dij : január-juniusig, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a „Vasárnapi újsággal“ együtt .­ hónapra 3 ft. egész évre 6 ft. pengő. — A „Politikai újdonságok“ kiadó­hivatala, egyetem-utcza 4. szám. HETI KRÓNIKA, Ausztria. Az újonnan kinevezett lombard-velenczei főkormányzó, Ferdi­nand Miksa főherczeg ő Fensége ápr. 19-én tarta ünnepélyes bevo­nulását Milanóba. A Velenczében ápril 6-án elhunyt gróf Figuelmont cs. k. lovas­sági tábornok holtteste a családi sírboltba, a teplitzi uradalomba Csehországba vitetett. A tábornok az irodalmi és államférfi­ téren is elismert névvel birt. Velenczében kire terjedt bizonyos nagyobbszerű zavargásoknak, mellyek Sondriában ujonczozás alkalmával előfordultak, sőt egy poli­tikai hatóság irányában személyes sérelmeket is idéztek volna elő. A milánói­ hivatalos újság teljesen alaptalanoknak nyilvánítja e híreket. A világot körül hajózandó „Novara“ fregat elutazása véglege­sen f. hó 19-ére volt megállapítva. A Dalmácziában levő ausztriai hadcsapatok parancsnoka ren­deletet kapott, hogy szigorúan őrködjék a Montenegróban levő fegy­veres bandák minden mozgalmára és a török katonai hatóságokkal egyetértőleg fegyvererővel nyomjon vissza minden kicsapást, mely­­lyet idegen területen akár Danilo vladika párthívei, akár ellenei kí­­sérlenek meg. Bécsi hírek szerint Francziaország közbenjárásának sikerült volna a szárd-ausztriai viszályba máris békésebb hangulatot be­hozni. Többi között írják, hogy egy franczia kabineti futár érkezett Bécsbe, ki Párisból a viszályt illető sürgönyöket hozott Bourqueney franczia követ számára. Ezek szerint bebizonyul, hogy a franczia p* diplomatia nem akarja, hogy e viszály egész Olaszország és Európa nyugalmát veszélyeztető állapottá érjék. Ezen franczia beavatkozás egyik eredményének mondj­ák, hogy a turini kabinet elállott voln­a azon szándékától, miszerint Alessandriánál 20,000 főnyi gyakorló hadat pontosítson össze. A franczia kabinet őszinte törekvéseinél fogva ki­látás nyílik máris, hogy a bécsi és turini udvarok közti diplomatiai viszonyok nem soká maradnak függőben. Jelenleg mind­két vitályos fél kijelenti amaz óhajtását, hogy minden kerültessék, a mi a hely­zetet még inkább nehezíthetné. Gróf Széchenyi, a sz.-pétervári cs. k. követség első titkára, ki huzamos­ idő óta Bécsben tartózkodott, ápril végén ismét visszatér Sz.-Pétervárra. Odaérkezte után gr. Eszterházy Bálint cs. k. követ fog szabadsággal Bécsbe jönni. E pillanatban talán már az utolsó ausztriai katona is kivonult a Dunai fejedelemségekből. Azonban 16—18 ausztriai főtörzskari tiszt előkészületeket tesz a múlt évben megkezdett térképezési és felmérési munkálatokra Oláhországban, Németország. A würtembergi kormány és a pápai szent­szék között a kath. egyházat Würtembergben illető egyezmény Rómában ápril 9-én alá­íratott. Würtembergben attól tartanak, hogy a király fel fogja oszlatni a második kamarát, mivel ennek költségvetési bizottmánya több­­ kiadási rovat visszautasítását indítványozta, nevezetesen azokét, mellyekben a miniszterek és követségek fizetésének emelése van javaslatba téve. Szász-Koburg-Gothában az állam-alaptörvény szerint nagybri­­tanniai és izlandi herczeg Alfred (Viktória angol királynő és Albert herczeg másod­szülött fia, szül. 1844.) a koburg-gothai her­­czegség feletti uralkodásra van rendelve. A fiatal herczeg jelenleg Svájczban mulat s május elején Koburgba fog jöni. Később a bonni egyetemet fogja járni, hol atyja Albert herczeg is tanulmányait­­ végzé. A kir. porosz szövetséggyülési követ Bismark-Schönhausen már egy kihallgatást nyert a francziák császárától s Walevszky gróf­fal értekezett. Politikai körökben Bismark-Schönhausen utazását a neuschateli ügyre vonatkozó küldetésnek hiszik, ámbár nyilvánosan csak kéjutazásnak van feltüntetve. Miksa bajor király ő felsége Palerm­óba érkezett. Nassau herczegségben egy kereskedelmi és ipar-hitelbank felállítása terveztetett s már közel volt az üzlet megnyitása. Azon­ban a herczegi kormány megszüntetendőnek s mellőzendőnek nyil­­vánitá az intézetet, a melly ennélfogva nem létezőnek tekinthető. Francziaország. A londoni franczia követ Persigny rövid időre visszautazott Párisba. Azon hír terjedt el ismét, hogy a francziák császára Drezdában találkozni fog Oroszország czárjával. Sőt azt is beszélik, hogy az özvegy orosz czárné, Olaszországból visszatérve, Toulonban fog ki­szállni s Francziaországon át visszamenni Oroszországba. A republikánus választó bizottmányok tevékenyül működnek Párisban és a megyékben, a mennyire vidéken ezt a főispánok túl­buzgósága engedi. Jelölteküt leginkább ezen nevek említtetnek : Carnot, Cavaignac, Dufaure, Goudecheaux,Favre Gy­ula, Bethmont stb. Páris az európai fejedelmek találkozó helye kezd lenni. A ba­jor királyt május 15-ére várják. Újra beszélnek a dán király Párisba utazásáról s még valószínűbb, hogy a svéd király is a franczia fő­városba fog menni A hírlapoknak megtiltották, a moulinsi püspök ügyét bőveb­ben tárgyalni. A püspöknek az államtanács általi elítéltetése a nagy többségnél örömet okozott. Püspöki megyéjében nem igen szeretik. Mint hírlik, egy lelkészt emlékirattal küldött Rómába a szent atyához. Az angol kormány 20,000 embert kért a franczia kormánytól a Sina elleni expeditióra. Francziaország nem tagadta meg e segít­séget, de a hadügyminiszter azon aggódik­, hogy a most küldendő hadcsapatok épen a hőség idejében érkeznének meg és sok beteg­ségnek lennének kitéve. A minisztertanács azt javasolja tehát, hogy egyelőre csak a tengeren működjék együtt a két csapat s a szárazi seregek csak később küldessenek a csatatérre. Toulonban már nagy­szerű készületek történnek ez expeditióhoz. Mondják, hogy most 6000 embert küld Francziaország. Párisban számos fiatal svájczi tanul. Midőn nem­régiben Po­roszország és Svájcz között kitörő­félben volt a háború, nagy része ezen tanulóknak haza sietett, hogy ott legyenek, ha ember kell a gátra. De távozásuk által elvesztették a párisi tanintézeteknél ta­nulói jogaikat. A viszály békés kiegyenlítése után most csoportosan siettek vissza elhagyott állomásaikra s szomorúan tapasztalák, hogy számukra zárva voltak az iskolák ajtói. Azonban ez nem soká tar­tott. A párisi orvosi kar már kijelente, hogy a svájczi orvosnöven­­dékek távollétét, mellyet hazafias és tiszteletreméltó okok idéztek elő, úgy tekinti, mintha meg nem történt volna. S így újra szabad nekik a vásár. A neufchâteli ügy ismét fennakadt. A két fél között fölmerült nehézségek még nincsenek elhárítva. Svajcz emlékiratot intézett a franczia kormányhoz s az értekezlet végét egyelőre még nem vár­hatni. Svajcz késznek nyilatkozik a porosz királynak a „Neufwhatel herczeges czímet meg­adni, de azon föltét alatt, hogy e czím a mos­tani király elhunytával megszűnjék. Napóleon császár keresve keresi az alkalmat, hogy megmutassa a világnak, mikép csakugyan a békét óhajtja mindenütt, a­mint császársága kezdetén kinyilatkoztatta. Most ismét azt jelentik Pá­risból, hogy a franczia kabinet közbenjáróul ajánlkozott a perzsa­­török határvonal kérdésében, és egyszersmind felhasználta az alkal­mat, hogy a spanyol-mexikói viszályt kiegyenlítni segítse. Ez utób­

Next