Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1857-04-22 / 16. szám
► Pest, április 22. 1857. 16. szám. Harmadik évi folyam. Politikai újdonságok. A „Politikai újdonságok“ hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. — Előfizetési dij : január-juniusig, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai utón elküldve a „Vasárnapi újsággal“ együtt . hónapra 3 ft. egész évre 6 ft. pengő. — A „Politikai újdonságok“ kiadóhivatala, egyetem-utcza 4. szám. HETI KRÓNIKA, Ausztria. Az újonnan kinevezett lombard-velenczei főkormányzó, Ferdinand Miksa főherczeg ő Fensége ápr. 19-én tarta ünnepélyes bevonulását Milanóba. A Velenczében ápril 6-án elhunyt gróf Figuelmont cs. k. lovassági tábornok holtteste a családi sírboltba, a teplitzi uradalomba Csehországba vitetett. A tábornok az irodalmi és államférfi téren is elismert névvel birt. Velenczében kire terjedt bizonyos nagyobbszerű zavargásoknak, mellyek Sondriában ujonczozás alkalmával előfordultak, sőt egy politikai hatóság irányában személyes sérelmeket is idéztek volna elő. A milánói hivatalos újság teljesen alaptalanoknak nyilvánítja e híreket. A világot körül hajózandó „Novara“ fregat elutazása véglegesen f. hó 19-ére volt megállapítva. A Dalmácziában levő ausztriai hadcsapatok parancsnoka rendeletet kapott, hogy szigorúan őrködjék a Montenegróban levő fegyveres bandák minden mozgalmára és a török katonai hatóságokkal egyetértőleg fegyvererővel nyomjon vissza minden kicsapást, melylyet idegen területen akár Danilo vladika párthívei, akár ellenei kísérlenek meg. Bécsi hírek szerint Francziaország közbenjárásának sikerült volna a szárd-ausztriai viszályba máris békésebb hangulatot behozni. Többi között írják, hogy egy franczia kabineti futár érkezett Bécsbe, ki Párisból a viszályt illető sürgönyöket hozott Bourqueney franczia követ számára. Ezek szerint bebizonyul, hogy a franczia p* diplomatia nem akarja, hogy e viszály egész Olaszország és Európa nyugalmát veszélyeztető állapottá érjék. Ezen franczia beavatkozás egyik eredményének mondják, hogy a turini kabinet elállott volna azon szándékától, miszerint Alessandriánál 20,000 főnyi gyakorló hadat pontosítson össze. A franczia kabinet őszinte törekvéseinél fogva kilátás nyílik máris, hogy a bécsi és turini udvarok közti diplomatiai viszonyok nem soká maradnak függőben. Jelenleg mindkét vitályos fél kijelenti amaz óhajtását, hogy minden kerültessék, a mi a helyzetet még inkább nehezíthetné. Gróf Széchenyi, a sz.-pétervári cs. k. követség első titkára, ki huzamos idő óta Bécsben tartózkodott, ápril végén ismét visszatér Sz.-Pétervárra. Odaérkezte után gr. Eszterházy Bálint cs. k. követ fog szabadsággal Bécsbe jönni. E pillanatban talán már az utolsó ausztriai katona is kivonult a Dunai fejedelemségekből. Azonban 16—18 ausztriai főtörzskari tiszt előkészületeket tesz a múlt évben megkezdett térképezési és felmérési munkálatokra Oláhországban, Németország. A würtembergi kormány és a pápai szentszék között a kath. egyházat Würtembergben illető egyezmény Rómában ápril 9-én aláíratott. Würtembergben attól tartanak, hogy a király fel fogja oszlatni a második kamarát, mivel ennek költségvetési bizottmánya több kiadási rovat visszautasítását indítványozta, nevezetesen azokét, mellyekben a miniszterek és követségek fizetésének emelése van javaslatba téve. Szász-Koburg-Gothában az állam-alaptörvény szerint nagybritanniai és izlandi herczeg Alfred (Viktória angol királynő és Albert herczeg másodszülött fia, szül. 1844.) a koburg-gothai herczegség feletti uralkodásra van rendelve. A fiatal herczeg jelenleg Svájczban mulat s május elején Koburgba fog jöni. Később a bonni egyetemet fogja járni, hol atyja Albert herczeg is tanulmányait végzé. A kir. porosz szövetséggyülési követ Bismark-Schönhausen már egy kihallgatást nyert a francziák császárától s Walevszky gróffal értekezett. Politikai körökben Bismark-Schönhausen utazását a neuschateli ügyre vonatkozó küldetésnek hiszik, ámbár nyilvánosan csak kéjutazásnak van feltüntetve. Miksa bajor király ő felsége Palermóba érkezett. Nassau herczegségben egy kereskedelmi és ipar-hitelbank felállítása terveztetett s már közel volt az üzlet megnyitása. Azonban a herczegi kormány megszüntetendőnek s mellőzendőnek nyilvánitá az intézetet, a melly ennélfogva nem létezőnek tekinthető. Francziaország. A londoni franczia követ Persigny rövid időre visszautazott Párisba. Azon hír terjedt el ismét, hogy a francziák császára Drezdában találkozni fog Oroszország czárjával. Sőt azt is beszélik, hogy az özvegy orosz czárné, Olaszországból visszatérve, Toulonban fog kiszállni s Francziaországon át visszamenni Oroszországba. A republikánus választó bizottmányok tevékenyül működnek Párisban és a megyékben, a mennyire vidéken ezt a főispánok túlbuzgósága engedi. Jelölteküt leginkább ezen nevek említtetnek : Carnot, Cavaignac, Dufaure, Goudecheaux,Favre Gyula, Bethmont stb. Páris az európai fejedelmek találkozó helye kezd lenni. A bajor királyt május 15-ére várják. Újra beszélnek a dán király Párisba utazásáról s még valószínűbb, hogy a svéd király is a franczia fővárosba fog menni A hírlapoknak megtiltották, a moulinsi püspök ügyét bővebben tárgyalni. A püspöknek az államtanács általi elítéltetése a nagy többségnél örömet okozott. Püspöki megyéjében nem igen szeretik. Mint hírlik, egy lelkészt emlékirattal küldött Rómába a szent atyához. Az angol kormány 20,000 embert kért a franczia kormánytól a Sina elleni expeditióra. Francziaország nem tagadta meg e segítséget, de a hadügyminiszter azon aggódik, hogy a most küldendő hadcsapatok épen a hőség idejében érkeznének meg és sok betegségnek lennének kitéve. A minisztertanács azt javasolja tehát, hogy egyelőre csak a tengeren működjék együtt a két csapat s a szárazi seregek csak később küldessenek a csatatérre. Toulonban már nagyszerű készületek történnek ez expeditióhoz. Mondják, hogy most 6000 embert küld Francziaország. Párisban számos fiatal svájczi tanul. Midőn nemrégiben Poroszország és Svájcz között kitörőfélben volt a háború, nagy része ezen tanulóknak haza sietett, hogy ott legyenek, ha ember kell a gátra. De távozásuk által elvesztették a párisi tanintézeteknél tanulói jogaikat. A viszály békés kiegyenlítése után most csoportosan siettek vissza elhagyott állomásaikra s szomorúan tapasztalák, hogy számukra zárva voltak az iskolák ajtói. Azonban ez nem soká tartott. A párisi orvosi kar már kijelente, hogy a svájczi orvosnövendékek távollétét, mellyet hazafias és tiszteletreméltó okok idéztek elő, úgy tekinti, mintha meg nem történt volna. S így újra szabad nekik a vásár. A neufchâteli ügy ismét fennakadt. A két fél között fölmerült nehézségek még nincsenek elhárítva. Svajcz emlékiratot intézett a franczia kormányhoz s az értekezlet végét egyelőre még nem várhatni. Svajcz késznek nyilatkozik a porosz királynak a „Neufwhatel herczeges czímet megadni, de azon föltét alatt, hogy e czím a mostani király elhunytával megszűnjék. Napóleon császár keresve keresi az alkalmat, hogy megmutassa a világnak, mikép csakugyan a békét óhajtja mindenütt, amint császársága kezdetén kinyilatkoztatta. Most ismét azt jelentik Párisból, hogy a franczia kabinet közbenjáróul ajánlkozott a perzsatörök határvonal kérdésében, és egyszersmind felhasználta az alkalmat, hogy a spanyol-mexikói viszályt kiegyenlítni segítse. Ez utób