Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1857-06-10 / 23. szám

Pest, június 10. 1857. 23. szám. Harmadik évi folyam» Politikai újdonságok. „A Politikai újdonságok“ hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek vagy postai utón elküldve a „Vasárnapi újsággal“ együtt 6 hónapra 3 r­t., egész mag. — Előfizetési díj : január-juniusig, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve évre 6 ft. pengő. — A „Politikai újdonságok“ kiadó-hivatala, egyetem-utcza 4. szám. HETI KRÓNIKA. Ausztria. Ö cs. k■ Apostoli Felsége és Császárné Ő Felsége vasárnap máj. 31-én legmagasb lakásukat Laxenburgba áttenni méltóztatták. Ö cs.k. Apostoli Felsége következő legmagasb kéziratot méltóz­­tatott kibocsátani : „Kedves rokon Albert Főherczeg ur! A Mindenhatónak tetszett gyors fájdalmas véget szabni szán­dékolt beutazásomnak; mélyen meghajolva keresztyén önmegadás­sal fogadom e nehéz kísérletben az isteni gondviselés rendeletét. A szenvedett súlyos veszteség fölötti gyász félbeszakitá a leg­­örvendetesebb benyomások közt kezdett körutakat, mellynek fo­lyama alatt a fővárosok s az ország lakói a szeretet és ragaszkodás oly kitűnő jeleivel járultak elénk. Ők egyúttal fájdalmunk tanúi is lőnek. s Mi soha sem fogjuk azon részvétet elfeledni, melylyel mély bánatunkat oszták. Jelentse ki néktek ezért az Én és a Császárné legmelegebb köszönetét, és azt, hogy Én szándékomhoz híven mi­előbb visszatérendek azon vidékeket meglátogatandó, mellyeket ez­úttal nem érinthetek. Kedvességednek azonban csak legteljesebb elismerésemet nyil­váníthatom azon gondosság s eredménydús tevékenységért, mellynél fogva ön vitéz harmadik hadsergem parancsnokságát azon fáradhat­­lan törekvéssel egyesíti, az önre bízott ország jövőjét akaratom sze­rint áldásdús fejleménye elé vezetni. Laxenburg, junius 3-án 1857. Ferenci József, s. k.“ Legkegyelmesebb Uralkodónk e kegy telj­es szavai bizonyára a legszebb j­utalom mind azokra nézve, kik a szeretett Uralkodópárt ünnepélyesen és örömtelve fogadni törekedtek. A császári szülőknek a született gyermek elvesztése fölötti bá­nata tölt el minden keblet — osztja azt az egész ország. Ez ország minden hű lakosa benső hálával fogja tehát azon biz­tos reményt üdvözleni, hogy Magyarországnak Ura Császárja általi áldás teljes beutazását nem messze jövőben folytattatni látandja. Vajha mindnyájunknak mindig sikerüljön, a szeretett Uralkodó kegyét és megelégedését ezentúl is kivíni! — Buda, junius 6. 1857. Albert főherczeg s. k. , cs. k. Apostoli Felsége Pest-Budáról­ legmagasb elutazása al­kalmából Pest városa szegényei számára ötezer pengőforintnyi ösz­­veget, továbbá Buda városa szegényei számára kétezerötszáz pengő­­forintot legkegyelmesebben ajándékozni, és ezen legmagasb kegy­adományokat kellő kiosztás végett a két város tiszthatóságai elöljá­róinak, saját úti pénztárából közvetlenül kézbesittetni méltóztatott. Császárné ő Felsége legkegyelmesb Asszonyunk Nagyváradom legmagasb mulatása alkalmával az ott fönálló s legmagasb nevét viselő bölcsőde-intézetnek kétszáz pengőforintot legkegyelmesebben ajándékozni méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége a szegedi polgármesternek. Ő cs. kir. Felségeik e városbani boldogitó jelenlétük alkalmával 2000 pftot méltóztatott a háziszegények közti kiosztatás végett legkegyelme­sebben kézbesittetni. Ő cs. k. Apostoli Felsége, múlt hó 28-án Nagyváradról történt elutazásakor Nagyvárad városa szegényei számára ezer pftot, to­vábbá Tárkány község múlt hó 26-án tűzvész által károsult lakosai számára kétezer pftnyi öszveget legkegyelmesebben ajándékozni méltóztatott. A magas cs. k. belügyminisztérium f. é. máj. 9-ki 4407 sz. a. kibocsátványa által az eddig fenállt cs. k. országos földtehermente­­sítési bizottmányokat feloszlatta, s elhatározta, hogy a földteher­­mentesítési ügyekben még előforduló ügyletek a már behelyzett cs. kir. földtehermentesítési pénzalapigazgatóságokhoz tétessenek át. A cs. k. Apostoli Felsége f. é jan. 4-ki legfelsőbb határozata ál­tal Lipoticzky Vilmost, a sopronyi országos főtörvényszék elnökét senatus-elnökké a legfőbb törvényszéknél legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. máj. 9-ki legfelsőbb kabinetirata által kegyelemből Marczibányi Antalt ismét cs. k. kamarási méltó­sággal fölruházni méltóztatott. Francziaország. A szomszéd belgiumi zavarok, mellyeknek eredeti okát és le­folyását alábbi „Belgium“ rovatunk részletesen adja, a franczia kor­mánynál egy részt aggodalmat, más­részt reményt keltettek; aggo­dalmat, nehogy a terjedő láng a gyúlékony anyagú franczia földre is átcsapjon, és reményt, hogy e zavar alkalmat adhat Belgiumnak Francziaországhoz csatolására, mint ez­­ Napóleon császársága ide­jében volt. E remények alkalmasint csak a legtitkosabb tanácsko­zások tárgyai maradtak; az aggodalmi rendszabályok azonban rög­tön megtétettek, mint ezt az alábbi rovatban látják olvasóink, hol minden e tárgyra vonatkozónak összefoglalását czélszerűbbnek véltük. A franczia kormány az évenként állítandó ujonczok számát 80,000-ről 100,000-re emelte s ezen intézkedését azzal indokolja, hogy Francziaországnak 600,000 főnyi állandó seregre van szüksége s e létszám fenntartására évenként 100,000 ujoncz kell. Jövő augusztus hóban Chalons város mellett nagy tábor lesz öszpontosítva; a 25.000 főnyi testőrcsapat hadgyakorlatait maga a császár fogja vezényelni. Algirból egymás után érkeznek a kabulok ellen vívott győzel­mek hívei. A Beni-Rát törzsön kívül meghódolt már a Beni-Fraus, Beni-Khelili, Beni-Buhadjali, Arb-Duela és Abdonellah törzs is. A „Moniteur“ e hódítás czélját e szavakkal fejezi ki : „Európa érdeké­ben társadalmat szervezünk, gyarmatot alapítunk, a föld kincseit kiaknázzuk és saját gyártmányainknak új vásárpiaczot szerzünk.“ A múlt évi párisi congressus másod felhatalmazottjai hír sze­­rint nem sokára ismét összeülnek, hogy hivatalos jegyzőkönyvben állapítsák meg az ázsiai orosz-török határokat, mellyeket a nemzet­közi bizottmány jelölt ki újra. Napóleon császár Párisban töltött néhány nap után St.Cloudba ment, honnan — mint múltkor említik — Plombiéres és Biaritz fürdőhelyekre, újabb hír szerint Lyonba, az országnak úgyszólván e második fővárosába, sőt Münchenbe is fog utazni, hogy a bajor királynak párisi látogatását viszonozván, egyszersmind az esetlege­sen oda jövő orosz czárral is találkozzék. A bajor király elutazása Párisból jun. 12-ére van kitűzve s ez­után mindjárt a szász trónörököst, ki Napoleon herczeg drezdai lá­togatását viszonozza, várják a franczia fővárosba. A császár, magas vendégének a bajor királynak Páris neveze­tességeit mutogatván, többi közt a tüzérségi úgynevezett múzeumba is elment vele. Itt valami nevezetesnek kellett történni, mit eddig­­elé még titok fátyola fed. A franczia lapoknak azonnal meghagya­tott, hogy e látogatásról ne szóljanak. Városszerte azt suttogták, hogy e tüzérszertárban a császár élete ellen merényletet követtek el. Már most, vagy e hir való­s a lapoknak ezért van tiltva az ot­tani látogatásról szólani, vagy mert ez jön eltiltva, keletkezett a hir. Ezen eltiltást a lapok különbözőkép indokolják. Az egyik azt mondja, hogy a császár itt a bajor király előtt a tüzérséggel olly kísérleteket tétetett, mineket Konstantin nagyherczeg előtt nem s nehogy ez utóbbi sértve legyen, most a dolgot el akarják titkolni; egy másik lap uj tüzérségi nagyszerű találmányról szól, melylyel a próba olly teljesen sikerült, hogy a császár a feltaláló tisztet azonnal ezredessé nevezte; a találmányról azonban egy ideig még senkinek sem szabad tudni. Ezen okok azonban kissé gyöngéknek látszanak s valóbb-

Next