Politikai Ujdonságok, 1857 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1857-10-14 / 41. szám

Pest, October 14. 1857. 41. szám. Harmadik évi folyam. Politikai újdonságok. ,,A Politikai ujdonsások“ hetenként egyszer egy nagy tömött íven jelennek meg. — Előfinetett díj : julius-decemberig,azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai úton elküldve a „Vasárnapi njsamjjal" együtt 6 hónapra 3 ft., egesz évre 6 f­t. pengő. — A „Politikai újdonságok“ kiadó-hivatala, egyetem-utcza 4. szám . HETI K R­Ó N I K A. Ausztria. Beszélik, hogy Ausztria Oroszországgal kereskedelmi szerző­désre lépni készül. Ha valósul a hir, akkor e szerződés valószínűleg a weimári császártalálkozásnak eredménye, sőt egy belga lap sze­rint egyetlen eredménye, miután e találkozás tisztán csak családi jellemű volt. A kereskedelmi szerződés ugyanazon alapokon nyu­godnék, mellyen a Franczia­ és Oroszország közötti. Külföldi lapok írják, hogy gróf Bud­ egy weimári találkozásra vonatkozó körjegyzéket küldött szét. E hir kevés valószínűséggel bir, miután miniszterelnök­e excja Weimárban az összejövetelen jelen sem volt, hanem ugyanakkor Karlsbadba egészségi tekintet­ből utazott, honnan javulásáról érkeztek legközelebb tudósítások. Bécsben az utóbbi napok alatt hire terjedt, hogy Ausztria és Poroszország kijelentették volna, miszerint Holstein-Lauenburg her­­czegségeket mostanra Dánia intézkedéseinek engedik át, azon felté­tel alatt, ha egy nem-német állam sem (az­az tulajdonkép se Fran­czia­, se Oroszország nem­ avatkozik a vitába. Ez, ha valósul, azt jelenti, hogy a német szövetség, a két nagy állam kölcsönös félté­kenysége miatt, nem képes a herczegségek érdekében erélyesen fel­lépni. Münchenből jött tudósítások megerősítik a hírt, hogy a ná­polyi trónörökös Ferencz kalábriai herczeg Miksa bajor kir. herczeg Mária leányát, ausztriai Császárné ő Felségének nővérét veendi nőül. Az eljegyzés Ischlben fog ünnepeltetni, hol jelenleg ausz­triai Császár és Császárné ő Felségeik, a fenséges ura és szülői mulatnak. Galaczból jelentik, hogy az európai dunabizottmány végre is a Szulinatorkolatot választá, melly, kellő szabályozás és iszaptól meg­tisztítás után, a Dunáról a Feketetengerre s viszont járó hajóknak legyen közlekedési útja. A ,,B. Hírlap“ Ausztria rovatában olvassuk : Az ausztriai had­seregnek háború esetére felállítandó csapattestei az új szervezeti szabályzatok szerint a következők : törzsgyalogság, törzsdragonosok, önkénytes zászlóaljak és nem rendes könyv lovasság. Az elsők a hadsereg mozgósítása esetében feltétlenül, az utóbbiak csak az egyes tartományok vagy kerületek által javaslatba hozott felállítás legmagasb jóváhagyása után, vagy a hadiszínhely minősége szerint legmagasb parancsra e háború tartamára állíttatnak fel. Az önkény­tes zászlóaljak vagy mint sorgyalogság vagy mint vadászcsapatok szerveztetnek; a nem rendes könnyű lovasság főleg elszórt osztá­lyokban alkalmazandó; a kis harcz, a portyázás annak minden sa­játságaival képezi e csapatnemnek tulajdonképi kötelességét. Ez önálló osztályokká alakittatik, mellyek a törzsből és két századból állanak. Az ehez kivántató legénység azon tartományok és járások­ból veendő, hol a lótenyésztés túlnyomó, és pedig toborzás, vagy edzett és elszánt emberek beállítása által. Az önkénytesen jelentke­zők elhozhatják lovaikat, melyekért nekik a pótlovazási dij ki is fizettetik; a többi lovak a szokottt módon szereztetnek meg. Az 5, 6, 7, 8, 9, 12 és 14. sz. határőrezredek köteleznek egyenként egy könnyű lovas osztályt, az 1, 2, 3, 4, 10, 11, és 13-ik sz. ezredek pe­­dig egy serezsán osztályt kiállítani s azt mindig ki is egészíteni. Az elsőkhez szükséges tisztek és altisztek más hadtestekből rendel­tetnek oda. A ruházat, fölfegyverzés és szerelésnél a kiállító járás nemzeti jellege lehetőség szerint megtartandó. A cs. k. Apostoli Felsége Weimárban tartózkodása alatt, her­czeg Gorcsakoff Sándor orosz csász. külügyminisztert a Sz.­István rend nagykeresztjével, és Sándor hesseni és rajnai herczeg cs. k. vezér­őrnagyot, a Lipót-rend nagykeresztjével földisziteni méltóz­­tatott. Németország. A porosz király oct. 6-án megbetegedett, 7 én 8-án a baj még csekély volt, de 9-én délután agya felé heves­ vértódulást kapott, melly 10-én sem csillapult s olly veszélyes volt, hogy két ízben már halálát várták. A 11-ik orvosi jelentés némi javulásról tudósit. Környezetéből írják, hogy habár a legnagyobb veszély el is van hárítva, uj reményeket nem lehet táplálni. Őfelsége Potsdamban fekszik ; a királyné csak néha néhány perczre távozik ágyától. A miniszterelnök is állandóan Potsdamban időz. A trónörökös is ide sietett Koblenzből. A király egészsége helyreállásáért országszerte imákat tartanak. Poroszországban sokan azt hitték, hogy a Sz.­Ilona-éremmel pénzbeli adományozás is jár, miután I. Napoleon császár meghagyta végrendeletében, hogy magán vagyonának fele azon katonáknak jusson, kik alatta harczoltak. Egy berlini lap azonban nem rég ki­jelenté, hogy e vagyon más kezekbe ment át s igy nincs mit kiosz­tani; továbbá, hogy a Sz.­Ilona-érmet csak azok fogják kapni, kik magában a franczia hadseregben szolgáltak, de a német állambe­lieknek erre semmi igényök sem lehet. Mindamellett Németország­ból már 6000-nél többen folyamodtak Párisba az éremért. Francziaország. Minő eredménynyel jött haza Stuttgartból Napóleon császár, ez még mindig az ő titka, ha átalában van mit titokban tartania. Egy híres belga lap esküszik reá, hogy a két császár Würtemberg fővárosában semmi olly határozatot nem hozott, mi Európa jelen térképén hajszálnyit is változtatna, sőt inkább a békét biztosítva, elismerték, hogy a mostani állapot sérthetlen. A híresztelt seregle­­szállításról azonban semmi tényleges sem hallható.­­ Ugyanazon lap szerint Görögország kétes helyzete is, mellyre Anglia és Orosz­ország egymással szemközt akar túlnyomó befolyást gyakorolni, volt a stuttgarti tanácskozás tárgya. E hírre az adhatott alkalmat, hogy Amália görög királyné is jelen volt az ünnepélyeken. Sokan a stuttgarti találkozás eredményének tartják azt is, a­mi azonban eddig csak a hírek országába tartozik, hogy a párisi utocongressus a Dunafejedelemségek újjá­szervezése végett már november elején össze fog ülni. Mi ezt alig lehetőnek tartjuk, miután a tavali congressusi határozat értelmében előbb az oláh és moldo­­ván országgyűlés feladata a szervezés iránti közkívánatot előterjesz­teni s e feladatot a divánok addig nem oldhatják meg. Egyébiránt azt, hogy Napóleon nem egészen elégedetten tért haza, mutatja a körülmény, miszerint a kormánylapok ismét mele­gebben szólnak Angliáról s a szövetségről, míg Oroszországról hi­degen emlékeznek. Az Anglia iránti barátságot tanusitá a hír is, melly azonban eddig nem valósult, de némi alapja van, hogy t. i. a franczia kormány pekingi ügynöke Gros a sinai császárnak hadat szent. Gros azon a napon, mellyről a távirda a hadizenést jelenté, Hongkongba még meg sem érkezett. Határozottan állítják külön­ben, hogy mindenesetre megkezdi Francziaország e háborút, minél nagyobb barátságot alig tehetne Keletindiában elfoglalt szövetsé­gesének. Beszélnek egy körjegyzékről, mellyet gróf Walevszky az európai udvaroknál levő követekhez fogna szétküldeni, vagy állítólag már szét is küldött — s melly megczáfolva a stuttgarti találkozásból származott nyugtalanító hireket, ennek egészen békés jellemét emeli ki. Mások szerint azonban e körjegyzék csak a követek magán hasz­nálatára van szánva s nem fog közzététetni. Ehhez képest diplo­­matiai uton sem tudható meg semmi bizonyos. Katonák emlegetik, hogy a császár Francziaországot négy vagy öt katonai parancsnokságra akarja osztani. Utoljára talán ezen orosz minta követése lesz a stuttgarti találkozás eredménye.

Next