Politikai Ujdonságok, 1858 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1858-06-10 / 23. szám

Negyedik évi folyam. Pest, junius 10-én 1858. A Politikai Újdonságok hetenként egyszer egy és fél nagy tömött íven jelennek vagy posta úton elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 6 hónapra 4 forint pengő, meg. — Előfizetési tj : január —júniusig, azaz 6 hónapra Buda-Pesten házhoz köldve — A Politikai Úidorságok kiadó hivatala, egyetem-utcza 4. szám. H K T I KRÓNIKA. , Ausztria. —0 cs. k. Apostoli Felsége i. e. május 23-ki legfelsőbb határozata által Walterskirchen Otto bárót, internantiaturai tolmácssegédet, valóságos követségi titkárrá és Kálnoki Gusztáv grófot követségi ügynököt és főhadnagyot a 2. sz. Miklós ahig huszárezredben, tiszteletbeli követségi titkárrá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. (B. H.) — Ő cs. kir. Felsége i. e. május 26-ki legfelsőbb határozata által Meitzer József pénzügyi tanácsost az erdélyi főpénzügy igazgatóságnál, állandó nyugalomba lépte alkalmával, sok évi üdvös szolgálatai elismeréséül, főpénzügyi tanácsos czime és rangjával legkegyelmesebben földiszitenn méltóztatott. ’ (B. H.) — O cs. k. Apostoli Felsége i. e. május 21-ki legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy az állattani és füvészeti egylet Bécsben e czimet : „császári királyi állattani és füvészeti társulat“ viselhesse. (B. H.) —0 cs. k. Apostoli Felsége i. e. május 28-ki legfelsőbb határozata által Bartakocics Flóriánt a trencséni úrbéri törvényszék elnökét, helytartósági tanácsossá extra statum, egyszersmind a pozsonyi úrbéri törvényszékhez elnökké és előadóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. (B. H.) Francziaország — (Konferencia.) Mint már olvasóink tudják, Párisban két értekezletet tartottak; hogy mi eredménynyel, nem tudni, mert a meghatalmazott urak igen hallgatagok. Ollykor azonban mégis kirepül valami, a mi a lapirókat foglalkoztatja. Ilyen az, hogy a második értekezletben Fund basa és Walewszky gróf között meglehetős feleselgetés történt, s hogy Fuad igen ékesen, de egyszersmind élesen is oda beszélt a francziáknak. E gyűlés után várták csakhamar a harmadikat is, de biz az csak nem jött. A lapok majd egy, majd más napot tűztek ki a harmadik értekezlet számára, míg végre június 5-két tűzték ki. Hogy mi lehetett e hosszas halogatás oka, a találgatások világába tartozik. Egyik azt beszéli, hogy a meghatalmazottak közül némellyik jelentést tenni szükségesnek látó illető kormányához; másik meg azt mondá, hogy teendői felett utasítást vár. Azonban e szükségek, ha csakugyan támadtak, nem maguktól támadtak, mert Fuad basa erélyes fellépése tette azt szükségessé. Fuad kinyilatkoztatá, hogy többé nem fog az értekezlet teremébe belépni, ha a Porta függetlenségi joga, közvetlen keresztyén alattvalói irányában, szóba hozatik. Továbbá felszólította a franczia kormányt, hogy titkos terveit az unió kérdésében hozza napvilágra, mert, úgy tudja, hogy Franczia és Oroszország olly intézmények életbeléptetésére törekesznek, mellyek a Dunai fejedelemségek egyesítését legalább jövőre előkészítsék; mellyeket pedig a Porta meg nem engedhet. E nyilatkozat a meghatalmazottakat szokatlan feszültségbe hozta úgy annyira, hogy azt kezdék rebesgetni, miszerint a legközelebbi ülés bezárandja az értekezletek sorát. A török meghatalmazott amaz erélyes fellépése következtében, minthogy a meghatalmazottak illyésfélére épen nem valának készen, csakugyan kénytelenek valának illető kormányaikhoz jelentést tenni, s egyszersmind utasítást is kérni. Ezen erélyes fellépése által Fuad basának, a török ügyekbe nagyon is mélyen avatkozó európai hatalmaknak egy kissé keményebben akart ellent mondani, s hogy a rést is bedughassa, mellyen beavatkozó kezeiket eddigelé bedugdosták, — a legközelebbi ülésben, mint hírlik, a Dunai fejedelemségeket illetőleg egy már kész és részletesen kidolgozott tervet fog meghatalmazott társai elé terjeszteni. — Egyébiránt a konferencziák június 6-kától kezdve hetenkint már nem egyszer, — mint volt határozva kezdetben, — de kétszer fognak összeülni. De bár illy sürű lesz is az értekezlet, annyi sok rendbehozni való van, hogy a legfőbb tárgygyal, a Dunafejedelemségek rendezésével Csak júliusban lesznek készen. (Espinasse körlevelének ügye.) Az ismeretes körlevél nagy zúgást idézett elő az országban, s a franczia papság folytonosan küldi a császárhoz előterjesztéseit. Ezen előterjesztések már magát a kormányt is, sőt Espinasse urat is arra bírták, hogy egy bizalmas levéllel a megyei főnököket oda utasította, hogy az egész körlevelet további rendeletig ollyan formán tekintsék, mintha nem is léteznék. Ebből sokan már még azt is hiszik, hogy a kiadott rendelet egy alkalmas kikeresett oknál fogva meg fog szüntetni. E megszüntetést, ha nem is egész hivatalossággal, de legalább félhivatalosan czélszerű is volna kimondani, mivel a bizonytalanság a közvéleményre, valamint a pénzpiaczra is rettentő nyomasztólag hat. — (Ok a számkivetésre.) A franczia lapok közöl némellyek igen sokat beszélnek azon szabadságról, mellyben a franczia polgárok élnek. Hogy ez mennyire igaz, kitetszik egy angol hetilapnak azon tudósításából, mellyben meg van írva egy franczia orvosnak Algírba tett ok nélküli elhurczoltatásának története. Az orvos, — mondja az angol lap, a folyó év február 25-én fogatott el s miután 38 napig a börtön sötét falai közt szenvedett volna, Algírba utasították. A praefectura titkára meglátogatván az orvost, elfogatása és számkivetése okául ezt adá : „Mi tudjuk, hogy ön igen ismert, igen becsült és igen befolyásos ember. Ön bizonyos esetben akarata ellen is zászlóul szolgálhatna, melly körül csoportosulhatna majd a nép. De mi ezt nem akarjuk. Ezért önnek számkivetésbe kell menni. Mi tudjuk, hogy önnel nincs titkos társulat, s hogy ön soha sem volt tagja illy társulatnak.“ „Ön is, válaszolt az orvos, — szegények orvosának nevezett s csuda-e, ha mint illyen népszerűvé váltam.“ „Igaz, — mond a titoknak, — ezen állapot kinos, de önnek mégis távoznia kell.“ Elég szép ok a számkivetésre, de még szebb azon szabadság, mellynek szárnyai alatt illyfélék történnek. — Ezen eseménynyel kapcsolatban hiszszük felemlíthetni azon elitélteket is, kik Toulonból a „Loire“ nevű hajón Cayennebe vitetnek, kik közt Rudio és Gomez is ott a januárius 14-ei merénylet főtényezői. Rudio neje folyamodott, hogy férjét követhesse a halálos levegőjű tartományba, de kérelme elutasittatott. — — (Munkások mozgalmai.) Romarantin és Montargisban a