Politikai Ujdonságok, 1866 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1866-05-16 / 20. szám

Hogy a szász hadsereg biztos állást szándé­kozik foglalni a porosz bevonulás esetére az Annaberg, Schwarzenberg, Freiberg és Zwickau környékebeli hegységekben a Cseh­országgal való összeköttetés fenntartása te­kintetéből, eshetőleg, hogy Csehországba visszavonulhassanak — itt magától érthető­nek­­tartják. Az uj város hidászati és löveg­­házaiban minden katonai tárgyat s a fegy­vereket ládákba és teherkocsikra rakják. — A gyalogság még nincs hadilábra állitva, azonban a rövid távolság és jó közlekedési utak megengedik, hogy a hiányzó legénysé­get néhány nap alatt behívhassák. A ka­szárnyák udvarain megrakva állanak a szál­lító kocsik. Mint mondják, a koronaherczeg és György hg. magánvagyonukat folyóvá tették és az angol bankba szállíttatták. Hogy a háború eshetőségével már hetek óta fog­lalkoztak, a következő körülmény is tanú­sítja . A pályaudvarban nyolcz vagyonba elhelyezett s mintegy három millió ezüst­pénzt tartalmazó hordókat őriztek. A múlt héten a pénzt ismét a pénzügyminisztérium pinczéibe szállították. Kasselben az a hír volt elterjedve, hogy Poroszország felhívására egy dandárt, mely öt zászlóalj gyalogságból, négy század lo­vasságból, és négy, mások szerint 6 ágyúból fog állani, hadilábra helyezik és elindulásra készen tartják. Végül Stuttgartból f.hoc­káról jelentik: Itteni katonai körökben nagy a mozgalom­. A szövetségi után elrendelt mozgósításnak néznek elébe. Hogy rendszabályokhoz fog­nak nyúlni, bizonyos, s erre mutat a tegnap délelőtt bekövetkezett rögtöni változás a hadügyminisztériumban. Wiederhold trk, ki csak rövid ideje hadügyminiszter, rendel­kezési állapotba helyeztetett s helyébe Gardegg altábornagy, eddig Stuttgart kor­mányzója neveztetett ki a hadügyminiszté­rium főnökévé. Azt mondják, hogy Wieder­hold nem is sejtette e rendszabályt. Hogy ez átalános katonai előkészületeket Poroszország nagyszerű készülődései idéz­ték elő — igen természetes. Az utóbbiakkal kellőleg dicsekednek is. Egy sziléziai lap katonai tudósítója a porosz hadsereg összes számát háború-esetben 633.000 emberre, be­csüli, terjedelmes készletezett kimutatásokat közöl a nyolc­ hadtest utóbbi mozgósításá­ról, és végül azt hiszi, hogy Bajorország komolyabb készülődéseivel igazolva van azon elővigyázat, hogy a rajnai hadtest előbbre küldessék, mielőtt a közép államok a Rajnával összeköttetést elvágnák vagy egyéb nehézségeket támasztanának. Mint Berlinből jelentik, oda egy orosz százados érkezett , ki Sándor czár egy sajátkezű levelét nyújtotta át. A „Debatte“­­nak most május 7-kéről a következőt írják: Az irányadó körökre nézve ma, úgy látszik, különösen szerencsés nap van. Oroszország­ból, a­mint mondják, ajánlat lenne kilátásba helyezve véd- és daczszövetségre, hogy ha az Ausztriához és közép-államokhoz intézett újabb lefegyverzési felhívások eredményte­lenek maradnának. Vájjon igaz-e, nemsokára ki fog tűnni.­­ Hiteles szemtanuk állítása szerint bizonyos, hogy Iwaniski és Stadlow között egy egész orosz gyalogsági hadosz­tály táborozik s hogy egy erős gyalogsági osztály egy csapat kozákkal Opatowtól San­­domitz határvár felé nyomult előre. Kopr­­zywnika, Tarnobrzeg és Ossiek hatóságai is utasíttattak, egy lovassági hadtest beszállá­solása és ellátására, mely a nevezett váro­sok és községek vidékén fog elhelyeztetni. Schweidnitzból írják máj. 9-ről: Biztos forrásból hallani, hogy az 1806-ban szétrob­bantott és azóta még inkább elromlott külső vár­művek teljesen lerontatnak, s a vár-ár­kok betöltetnek, hogy a netaláni ellenség azokból semmiféle hasznot ne húzhasson. 300—600 munkás fogna e munka kivitelé­vel foglalkozni hétfőtől kezdve. Glatzban a hatóság közhírré tette, hogy május 7-dikétől kezdve esteli 10 órától a reggeli riadóig a városon át közlekedni nem lehet, s a kapuk zárva lesznek. Orvo­sok, adóhivatalnokok és bábák csak akkor mehetnek ki s be, ha a katonai parancsnok­ság által igazolási jegyekkel vannak ellátva. Frankensteinból jelentik máj. 7-ről: A közelebbi napokra nagy számmal várnak katonaságot, s ennek folytán valószínüleg minden szállás el lesz foglalva. Liegnitzból Írják ugyancsak máj. 8-ról: Arról beszélnek, hogy Frigyes Károly her­­czeg, mint legfőbb parancsnok Siléziában, főhadiszállását nem Lorauban, hanem eshe­tőleg itt Liegnitz­ben fogja felütni. A Mas­senbach százados által vezetett lóvásárlás eredménye, a tegnapi tavaszi vásár daczára, nem mondható kedvezőnek, miután eddig csak 4 lovat tudtak venni 150—190 talléron. Végül Glogauból jelentik: Az itteni ven­déglősöknél háromszoros , sőt naponkint négyszeres beszállásolást is jelentettek be.­­ A közlekedés a vasúton több mint jelen­tékeny, különvonatok járnak-kelnek folyto­nosan. A város telve van katonasággal. A siléziai lapok kijelentik, hogy a mind­inkább közeledő háborúveszély folytán kö­telességüknek tartják a haza érdekeit az­által is szolgálni, hogy tartózkodni fognak minden oly közléstől, mely részletes adato­kat tartalmaz, a porosz készülődésekről és harczias rendelkezésekről,­­ nevezetesen a csapatmozgalmakat és öszpontosításokat, to­vábbá a várakban tett előkészületeket ille­tőleg. A Müncheni tudósítások meghazudtolják a Pfordten elbocsáttatásáról szóló híreket. A­mint a „Pr.“-nek írják, Pfordten még a leg­utóbbi időben is kijelentette Blome gr. osz­trák követnek, „hogy eddig késett a készü­lődésekkel, miután még mindig remélte, hogy a béke fen fog tartatni, de ezután már a legbuzgóbbak közt fogják látni.“ A mün­cheni lapok szerint a bajor hadseregben igen örvendetes hangulat uralkodik. A ki­rály öcscse, Otto herczeg a hadsereggel megy. Különben érkeznek tudósítások, me­lyek szerint a hangulat Németországban kevésbbé lenne kedvező Ausztriára nézve. „Parlament nélkül,“ Írják a „Pr.“-nek, „Ausz­tria nem győzhet. A gothaiak Poroszország felé hajlanak és a demokraták nem bíznak.“ A dolgok fenyegető helyzetét jellemzi azon berlini f. hó 11-ről kelt tudósítás, hogy a honvédség mozgósíttatott. Poroszország ezen a társadalmi életbe mélyen beható rendszabályra bizonyára nem határozta volna el magát, ha nem törekednék komo­lyan a háborúra. A honvédség behívása kü­lönben most még nem jelent egyebet, mint a rendes csapatok indulását a határok felé. Mint táviratilag jelentik, Poroszország­ban az összes kerületi pénztárak utasíthat­tak, hogy készpénzeiket szolgáltassák be a központi pénztárakhoz. A porosz készülődé­sek terjedelméről a következő adatokat közli a „Köln. Ztg“. A mozgósítási rendeletek folytán most fegyver alá hívhatók: 243 zászlóalj gyalog­ság (kerek számban) 243,000 emberrel, 10 vadász zászlóalj 10,000 emberrel, 116 hon­védgyalogsági zászlóalj (első osztály) 58,000 emberrel,­­ 81 tartalék-zászlóalj szintén 81,000 emberrel, 10 tartalékszázad a vadá­szok számára 2000 emberrel, s a tartalék­legénységet még szaporítani is lehet. A gya­logság tehát összesen mintegy 394,000 em­berre emelhető. A lovasság 63,000 emberrel, a tábori és várbeli tüzérség 37.000 ember­rel, 15.000 lóval és 3714 ágyúval, utászok 10.000 emberrel, a szekerész-zászlóaljak 11.000 emberrel, a nem harczolók (orvosok, betegápolók, kézi munkások stb.) mintegy 10.000 emberrel. A második osztályú hon­védség 120.000 emberrel és 22,000 lóval, tehát egészben véve 645,000 ember 100,000 ló, 3714 ágyú, a hidászok stb. nélkül.­­ Magától értetődik, hogy e tömeg csak szük­ség esetére jő össze, s hogy táborba nem szállhatnak oly sokan. Megjegyzendő még, hogy az első hadtest (Poroszország) Bonin tábornok, a második hadtest (Pomeránia) a korona hg., a harmadik (Brandenburg) Fri­gyes Károly hg, a negyedik (Szászország) Schack tbk, az ötödik (Posen) Steinmetz tbk, a hatodik (Silézia) Mutius tbk, a hete­dik (Westphalia) Falken­stein tbk, a nyol­­c­adik (Rajnavidék) Bittenfeld tbk vezérlete alatt fog állani. Az a hir, hogy a király a hadsereg élére áll, megerősítést nyer. 231 Diplomatiai okmányok. 1. Ausztria máj. 4-iki válasza az april 30-iki porosz sürgönyre­ Az „Augsb. Alig. Zrg“ közli az ausztriai kormánynak gróf Károlyi berlini osztrák követ­hez intézett sürgönyét, melyben az a lefegyver­­kezésről folytatott alkudozásokat bevégzetteknek nyilatkoztatja. Az osztrák sürgöny így szól: „Van szerencsém a porosz királyi kabinetnek egy, Berlinben a múlt hó 30-kán kelt, másolatban ide mellékelt sürgönyét önnek megküldeni. A porosz királyi felségének kormánya ezen sürgöny szerint úgy hiszi, hogy Ausztriára nézve nincsen semmi ok az olasz birtokaira történhető támadás elhárítására készületeket tennie. Kinyilatkoztatja, hogy ha Ausztria mindamellet nem tartja jónak, hogy az összes osztrák császári hadsereget tettleg békelábra állítsa, Poroszország sem teheti hogy a fontos, következményeiben súlyos alkudozásokhoz másképen fogjon, mint a hadi készségben fog egyensúly fentartásával. „Belátja excod, hogy ezen nyilatkozatra nézve kimerítettnek kell tartanunk az alkudozást a Poroszország által Ausztria ellen s az Ausztria által Poroszország ellen elrendelt katonai készüle­tek egy időben való visszahúzására, nézve. „Az általunk mind Berlinben, mind Frank­furtban tett ünnepélyes nyilatkozatokból bebizo­nyult, hogy Poroszország nem félhet attól, hogy mi ellene támadólag lépünk fel, sem Németország attól, hogy mi a szövetség békéjét megháborítand­­juk. És ily kevéssé szándékszik Ausztria Olasz­országot támadni meg, habár az osztrák államte­rület egy részének elszakasztása a florenczi kor­mánynak minden alkalommal világosan bevallott programmját képezi. Nekünk pedig kötelességünk a monarchia oltalmáról gondoskodnunk, és ha a porosz kormány Olaszország elleni védelmi intéz­kedéseinkben okot lát saját hadi kész voltának fenntartására, nincs más mit tennünk, mint ezen kötelességet, mely idegen ellenőrzést egyátalában meg nem enged, teljesítenünk a nélkül, hogy to­vábbi fejtegetésbe bocsátkoznánk az egyes kato­nai intézkedések elsőbbségére és terjedelmére nézve. „Különben Berlinben sem tagadhatják, hogy nekünk nemcsak birodalmunk integritását, hanem a német szövetség területét is biztosítnunk kell Olaszország támadó fellépése ellen, és Németor­szág érdekében azt a komoly kérdést teszszük és kell tennünk, miként találja Poroszország egy német hatalmasság kötelességével megegyeztet­­hetőnek azt a kívánságot, hogy mi a német határ­szélet védetlenül hagyjuk. „Végre hogy gróf Bismark úr azt közli ve­lünk, hogy Poroszország felszólíta a szász kirá­lyi kormányt hadi készületeinek megszüntetésére, arra nézve azt a megjegyzést kell tennünk, hogy Szászország királya, valamint legkegyelmesebb urunk a császár, csak a kényszerűért önvédelemre gondol, támaszkodván a szövetségi szerződésekre, melyek a szövetség minden tagjának közös köte­lességévé teszik minden baj békességes elhárítását. *

Next