Politikai Ujdonságok, 1869 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1869-02-17 / 7. szám
Vidéki közlemények. Rittberg (Temes megye), febr. 7. (Képviselőválasztási mozgalmak.) Választó kerületünkben is magkezdődtek a követválasztási mozgalmak, de hogy ki lesz a vivat, azt csak a választás után tudhatjuk meg. A kerületünket képviselt s a szélsőbaloldalon kitűnt múlt országgyűlési követünk Mocsonyi Sándor úr még nem jelentkezett — alkalmasint fülébe ment, hogy nálunk, legalább mint egyetlen tiszta magyar s központi választó helységben nem kedvelt egyéniség. Nem ajánlkozván képviselőkép más mint kamaraiig prefectust. Nedetzky István úr sem a jobb, sem a balpárt részéről — a helybeli ref. lelkész úr vezérlete alatt nehány rittbergi értelmes gazda múlt hó 30-án Buziásra átment, s őt mint a Deákpárt hivét a közelebbi országgyűlésre a képviselőség elfogadására fölkérte. — Másnap 31-én meg is jelent, s igen szép szinben ismertette választóival politikai múltját. Ennek következtében egy része a választóknak elismerte követjelöltnek, s meg is itták érette a magyarnál soha el nem maradható nagyszerű áldomást, mely aznap estvérétől egész reggelig tartott. Történt azonban, hogy egy héttel később I. Wirkner Lajos móritzfeldi földesur is, kit 1865-ben az értelmiség Mocsonyi Sándorral szembe léptetett volt föl — s ki akkor is a Deákpárthoz tartozott — a városi elöljárók előtt megjelenvén s nagy számú választók által szivesen fogadtatván, miután politikai nézeteit a nép előtt elmondta, újból őt is városunk nagyobb számú választó tagjai követjelöltnek kikiáltották. Itt is megtörtént az áldomás, s így a népnek ez oldalon két követjelöltje van. Ha a balpárt részéről senki föl nem lépne, bizonyos a Wirkner Lajos pártja győzelme, miután e választókerületben a legnagyobb szavazattal bíró helységek az ő pártján állanak. De mozog már a balpárt is, s ha e jobboldali párt nem egyesül, s a kettő közül az egyik mellé nem tömörül , bukni fog mind a két jelölt. Ki legyen a balpárt híve, alkalmasint csak a választás napján tudhatjuk meg. Ezt fogják támogatni választókerületünk nagy számű román választói is. — Cs. E. Rittberg mezővárosából febr. 9-éről még egy másik tudósítást is kaptunk, amelyből a következő újabb adatokat közöljük: Folyó hó 8-án a Nedeczky-párt, lovas legények és zene kíséretében tüzeli ki a Nedeczky felirattal ellátott nemzeti lobogókat éljen kiáltások és lövöldözések közt; egyiket tiszteletes Zolnay Dániel lelkipásztor lakjára, ki üdvözöltetvén, a néphez kitűnő beszédet tartott és a nekie szánt lobogót elfogadta és lakjára kitűzte. Innen Baja József polgártárshoz menvén a menet, itt szinte Baja ur üdvözöltetett, ki a benne helyzett bizalmat és megtiszteltetést megköszönvén, a lobogót elfogadta és házára kitűzte. Végre e vidék román ajkú lakosai, úgy nitzkifalvi német ajkú polgárai szintén Nedeczky István urat, a magyar kir. közalapitványi temesvár-csakovai uradalmak főtisztjét, tűzték ki képviselőjelöltjükül.— Pohut István. --------------------Kis-lánya (Nyitra), febr. 10. (Tolvajlások. Biróválasztás. Képviselőválasztási mozgalmak.) Vidékünkön még eddig nem történtek posta- és más erőszakos rablások. De fájdalommal kell említenem, hogy annál gyakoriabbak a kamra- és pincze-feltörések; ritka hét múlik el anélkül, hogy ne hallaná az ember, hogy kinek, annak a kamráját és pinczéjét fel ne törték volna, úgy hogy akik még nem adták el boraikat, kénytelenek éjjelenként a csőszökkel együtt fegyveresen vigyázni. A biró választás megtörtént községünkben, mégpedig elég nagy lármával, más jelöltjük volt a nagyobb, más a kisebb birtokosoknak. A nagyobb birtokosok azt vitatták, hogy a kisebbek jelöltje nem lehet biró, mert a telekkönyvben semmi nincs a nevén, ennek következtében a község jövedelmeit és az adót nem kezelheti. A kisebbek pedig azt kiáltozták, hogy ha hat esztendeig az esküdti hivatalt a helység megelégedésére viselte, biró is lehet, ezen összevesztek. A nagyobb birtokosok látták, hogy kisebbségben maradnak, egy része még választás előtt haza ment, így a szegényebb emberek jelöltje nagy többséggel bírónak választatott. A kerületi szolgabíró, hogy a felizgatott kedélyeket némileg lecsillapítsa, 12 tagból álló ellenőrséget nevezett ki, kik a bíróra a közjövedelmek és az adószedésnél vigyázzanak. A követválasztási mozgalmak itt is megkezdődtek, az érsekújvári kerületben, hova mi is tartozunk, a választási összeírás febr. 16-án lesz, a jobboldal jelöltje b. Wodiáner, a balé gr. Eszter - 79 házy István; még nem tudni,melyiknek lesz többsége, a mi falunkban a Vodiáneristák vannak többen. — Kúr. ---------------Szentes, (Csongrád) február 8. (Választási mozgalom. A farsangról.) A követválasztási tanácskozások nálunk oly zajosak, hogy párbajra hívja barát a barátját. De arról máskor többet szólok. — Ami a farsangot illeti, elegendő bálok, kaszinóban fényesek, polgárbálok népesek voltak. Megemlítendőnek tartom még a kereskedők zártkörű bálját, melyre nagy készületek történtek, de a végén majdnem megbukott, miután nemcsak a szükget szenvedő svájcziak részére nem maradt semmi haszon, de maguk a rendezők költsége sem gyűlt össze, s hogy mégis valamit küldjenek, mint hallom, gyűjtést rendeztek. — Grecsogán György, gulyás számadó. --------------------Rengeteg (Szatmár), február 11. (Cáfolat a dengelegi biróválasztásról megjelent levélre.) Tisztelt szerkesztő úr! A „Pol. Újdonságok“ folyó évi 5-ik számában, M.-Toremről Weisz Ábrahám neve alatt, egy vidéki levél jelent meg, mely a Dengeleg községben — szerinte — múlt jan. hó 2-án végbement biróválasztást kivánja tudatni a közönséggel. — Ha ezen levél a ténynek hű és igaz leírása lenne, ha abban egy felekezete méltatlan elnyomása miatt feljajduló izraelita hitsorsos szólalna fel Weisz Ábrahám személyében, úgy én semmit sem szólanék, hanem bíznám az ügyet a közvélemény igazságos ítéletére. — De miután a kérdéses levél, egy alaptalan, elferdített s több pontjában hamis közlemény, mely azonfelül, megyénk egyik erélye, pontossága, s igazságszeretete miatt legbecsültebb szolgabiráját meri alaptalanul, igazságtalan eljárással vádolni s egy másik becsületes embert, az újonnan választott községi bírót igen kicsinyő szavakkal illetni: úgy a méltatlanul sértett tisztelt egyének, mint a félrevezetett közönség, végre pedig e becses lap érdekében is, melyben — bár jóhiszeműleg — a valótlan közlemény felvétetett, szükségesnek tartottam alább közlendő cáfolatomat megirni, melynek közlésére T. szerkesztő urat, — ha lehetséges, a legközelebbi számban — tisztelettel felkérem. A tényállás, lehető röviden összevonva, a következő : A dengelegi biróválasztás napja, járásbeli szolgabiró. Solymosy Bálint ur által, jan. hó 6-ik napjára, — tehát nem mint W. A. Írja 2-ikára — kitüzetvén, ezen napon szolgabiró ur a községben meg is jelent; a községházánál a községi választmányt, a birtokosságot és a lakosság értelmiségét összegyüjtvén, felhívta őket, hogy a bírói hivatalra jelöltekül 5—6 értelmes és alkalmas egyént ajánljanak, kikből ő aztán törvényes joga és gyakorlat szerint három egyént fog a bíróságra kandidálni. Ez megtörténvén kijelöltettek a volt biró Nagy Gyula, Balázsi Lajos és Kühn Sám. izraelita. Azonban Kühn Sámuel ellen azonnal többek által óvás tétetett, mint a ki a kir. kisebb haszonvételeknek a községben bérlője lévén, három korcsmáján másfél hétig itatta a szegény népet, hogy magának pártot szerezhessen; a községet ezalatt folytonos lázadó állapotban tartotta, a lakosokat az ingyen mulatság által dolgaiktól elvonva, azoknak különben sem szilárd alapú erkölcseiket még nagyobb mértékben megmételyezte. Szolgabiró úr ennek következtén az igazságos óvást figyelembe vévén, minthogy saját maga is szomorúan tapasztalta Kuhn Sámuel embereinek lázas, ittas állapotját, kik megvesztegetőjük iránti jóindulatjokat, vadállatias orditozások s ok nélküli lövöldözések által akarták kitüntetni; minthogy ilyen nyers, részeg tömeggel szavazást tartani nem lehetett volna, a biróválasztást másnap reggeli 8 órára tette által, megparancsolván Kúhn Sámuelnek, hogy a vesztegetéssel, itatással hagyjon fel, de ez is elhangzott, az itatás azért folyt ezen és a következő napon is. Másnap reggeli 8 órakor ismét megjelent szolgabíró úr a községházánál, úgyszintén a múlt napon jelen lévő közönség is, valamint Kúhn Sámuel kortesei is, most már nagy csapat gyermeket is véve fel soraik közé, ordításuk támogatására. — Kitűnvén K. S. embereinek isméti ittas állapotja, s ezáltal az ismételt vesztegetés és itatás, szolgabiró ur a jelenvoltak által felkéretett, hogy Kúhn Sámuelt,mint világosan bebizonyult vesztegetőt, a kandidáczióból hagyja ki, a mit a szolgabiró teljesített is. Kohn S. kihagyása után egy más izraelitát Roth Izsákot kandidálta, ki azonban magát a bírói hivatal elviselésére képtelennek vallván, felmentését kérte. Ez is megtörténvén, a szavazás megkezdődött, melynek eredménye lett, hogy a jelen voltak által Zilahy Kiss Sándor községi bírónak elválasztatott, s a jegyzőkönyv minden írástudó választó által aláiratott. Az új bíró rövid jellemzésére csak annyit tudatok, hogy az egy jó régi családból származott, szeplőtlen becsületességü földbirtokos, a ki igaz hogy az asztalos mesterséget érti, s ha szükséges gyakorolja is, — de a becsületes mesterségben kifejtett szorgalom még senkinek sem vallott szégyenére. — A mi azon állítást illeti továbbá, hogy az uj biró maga mellé esküdteket sem kapott, ez nem áll, mert a szolgabíró távoztával, a jelen voltak községi tanácskozmánynyá alakulván, megalakították az új elöljáróságot, mégpedig bátran mondhatom olyat, melynél jobb aligha valaha volt. Végül tudatom. szerkesztő úrral s becses lapja útján a közönséggel, hogy a rágalmazó Weisz Ábrahám ellen törvényes kereset minden esetre fog indíttatni. — Veres Albert, dengelegi lakos és földbirtokos. Egyház és iskola. ** (Egyházak segélyezése.) A magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter, ő Felségétől folyó évi január hó 14-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával nyert felhatalmazás alapján, a bányai ágost. hitv. evang. egyházkerületbe kebelezett következő tizenhét egyházközségnek, ugyanis: a zólyommegyei dubovai, pojniki és dobronai, a nógrádmegyei szennai anyaegyházhoz tartozó szárazbrezói és závodai, a barsmegyei hodrusbányai anyaegyházhoz tartozó kopaniczai, a pestmegyei zsidói és tápiószele, a torontálmegyei nagybecskereki, istvánfalvi és nagyszentmiklósi, az aradmegyei apatelki, a hontmegyei zahorai és udvarnoki, a" csongrádmegyei hódmezővásárhelyi, a bácsmegyei újverbászi és végül a krassómegyei lugosi egyházközségeknek, két-két száz forintnyi segélyt engedélyezett. (B. Eötvös Józsefnek) egy, a hir. lapban megjelent köriratából látjuk, hogy a kultuszminiszter az országgyűléstől a népiskolák javára megszavazott 150.000 forint egy részét taneszközök beszerzésére fordító, míg a másik rész anyagi szükséget szenvedő, s egyszersmind legkitűnőbb szorgalmú tanítók között fog segélyül kiosztatni, hitfelekezeti különbség nélkül. ,.E czélból — mondja K. Eötvös — múlt évi október 10-kén 934. évi. szám alatt kelt köriratomban minden főispánt, főkapitányt, főkirálybirót és a sz. kir. városok polgármestereit, minden hitfelekezet püspökeit, úgyszintén a népnevelési egyletek és (az izr. tanítókra nézve) a tankerületi főigazgatókat fölhívtam, hogy 1868. évi deczember 6-káig terjeszszék föl hozzám a saját megyéjük, illetőleg városuk vagy kerületükben azon népiskolatanítói jegyzékét, kiket fönebb előadott czélzataim szerint e segélyezésre legméltóbbaknak tartanak.“ Az eddig beérkezett fölterjesztésekben segélyezésre ajánlott 1367 tanító közül 1018-nak osztatott ki összesen 73,680 ft. Az első osztályba sorozottak kapnak fejonkint 100 forintot, a másodosztályba fölvettek fejonkint 80 forintot, és a harmadosztályba sorozottak fejonkint 60 forintot. A köriratot következőleg fejezi be a miniszter: „Reményem, hogy a jelen 1869-dik évre adandó jutalmazási segélynél annál biztosabban fogok eljárhatni, mert a tanfelügyelőségek és megyei iskolatanácsok nem sokára szervezve lévén, lehetővé lesz az iskolák tüzetes megvizsgálása után azon siker alapján osztani ki a segélyt, melyet a községekben és az iskolákban a tanítók működésének eredményéről tapasztalunk.“ ** (A nyári tanfolyam) bábák számára a pesti kir. egyetemen f. évi márczius 1-én veendi kezdetét. Kazintézdek, egyletek. if (A Kisfaludy társaság) nagy gyűlése f. hó 14-én tartatott meg, szép számú közönség jelenlétében. Terjedelmes ismertetését, valamint a pályanyertes satyra közlését a „Vasárnapi Ujság“-ban veszik olvasóink. Addig is megemlítjük, hogy a programra minden pontját lelkes éljenzéssel fogadta a közönség. Toldy elnöki beszéde után Greguss Ágost titkár a társulat múlt évi működéséről olvasott följelentést; ezt követte Lévay emlékbeszéde Tompa fölött (fölolvasta Vadnai), majd Szász Károly az „Öreg karszék“ czimü költeménye, Horváth Mihály „Zrinyi Ilona“ czimü történeti rajza és a pályanyertes satyra a „Gavallér politikusokról.“ Végül fölbontatván a jeligés levelek, kitűnt, hogy a jutalmazott szatyra szerzője Szász Károly, míg a bohózat elméletére kitűzött jutalmat Dux Adolf nyerte el.