Politikai Ujdonságok, 1874 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1874-04-22 / 16. szám

182 mások, melyek kár nélkül megszü­ntethetők; vannak olyanok, melyek jóval olcsóbban szervezhetők volnának. Gróf Andrássy Gyula sok régi előítéletet megtört már a diploma­­tiai gyakorlat terén. Törje meg még a fen­­maradottakat is s nem kétkedünk, hogy figyelemreméltó megtakarításokat eszközöl­het a külügyi költségvetésben. A magyar delegáczió, azt hiszszük, nem fogja megta­gadni támogatását ily irányban kifejtendő törekvéseitől. Országgyűlési tudósítások. A törvényhozás működését a főrendiház kezdte meg a szünidők után e hó 15-én, még két ülésben tárgyalván a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Ezt még egyszer a hár­mas bizottságnak is átadta, az erdőkről szóló rész újabb szövegezése végett, aztán megszavazta az egészet, jóformán eltérő alakban attól, mint a képviselőház elfogadta. Ez utóbbi tehát újra előveszi. A képviselőház ápril 18-án kezdte meg ülé­seit. A képviselők még nem jelentek meg valami számosan, de a 20-iki ülésben már elegen voltak. Az első ülésben Bittó miniszterelnök sorolta föl a törvényhozás legközelebbi teendőit, legin­kább pedig azt emelte ki, hogy a kormány a választási törvény módosítását, s a képviselőház tanácskozásaira vonatkozó szabályokat még ez ülésszak alatt óhajtja elvégeztetni. Ezúttal a miniszterelnök azt is kijelentette, hogy új választási törvényt a kormány nem fog előterjeszteni, hanem csak a 48-iki törvény hiá­nyainak pótlására vonatkozó intézkedéseket. Egy új választási törvény e pillanatban alig volna lehetséges, mert azzal oly soknemű intézkedés függ össze, melyek akkor, midőn pénzügyi állapo­taink javítására törekszünk, csak ennek megtör­ténte után vihetők keresztül. Ilyen a közadózás gyökeres reformja, a választókerületek újabb rendezése, a­mi azonban a megyék területi rende­zése nélkül meg nem történhetik. És ilyen végre a honossági törvény, mert hiszen most választó lehet akárki, habár csak egy év óta is lakja az országot, s fizet némi adót. Az is igaz, hogy a pártviszonyok sem olyanok, melyek biztosítékot nyújthatnának, hogy egy ily fontos javaslat való­ban a többség erejéből emelkedik törvénynyé. Az ápril 20-iki ülésben megkezdte a képvi­­selőház az érdemleges tanácskozásokat is, legelő­­ször a közjegyzők felállításáról szóló fontos tör­vényjavaslatot tárgyalván, s az átalános vitát a fölött be is végezvén. A képviselőház a delegácziók ülésezései alatt is fog működni, mert a delegátusok délutáni órák­ban tanácskoznak. A képviselő­ház ülése ápr. 26-án. Elnök: Bánó József h­e­­ll órakor megnyitja az ülést s legelőször is kérvényeket jelent meg, melyek többnyire a megyék kikerekitése ellen irá­­nyozvák. Beregmegye pedig az uzsora korláto­zását kéri. Jelenti egyszersmind, hogy Gy­órffy Gyula, N.-Várad és Mocsonyi Sándor Arad megye radna­ kerületi képviselői lemondtak. Bejelenti továbbá Ghyczy Kálmán és Vécsey Tamás újólag megválasztott képviselők megbízó­levelét, a buda­pesti kir. ügyészség megkeresését Éder István képviselő folyamatban levő ügyének felfüggesz­­téséről. Végül pedig Groisz Gusztáv képviselő halálát tudatja, mi fölött a ház jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét. Dessewffy Aurél gr. a főrendiház jegyzője be­mutatja a főrendiház által a delegáczióba meg­választott tagok névjegyzékét, továbbá a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a főrendiház által elfogadott szövegezésben. Ez utóbbi Ghyczy pénzügyminiszter indítványára, mielőtt az osz­tályok tárgyalnák, a kataszteri bizottsághoz uta­­síttatik. Kormányelnöki nyilatkozat az országgyűlés teen­dőiről. Bittó István miniszterelnök a mai ülést, mely­nek tárgya: a képviselőház tanácskozási sorrend­jét megállapítani, alkalmasnak tartja arra nézve, hogy elmondja, mikép óhajtja a kormány igénybe venni a képviselőház ülésszakának hátralevő ide­jét. Előbb azonban a ház egy közelebbi határo­zatáról kíván megemlékezni. Nevezetesen, hogy a 21-es bizottság munkálatát a kormánynak átadni határozta, hogy azok alapján terjeszszen be javas­latokat. De mivel e munkálat igen terjedelmes, továbbá nagyobb reformeszmékkel foglalkozik, és­pedig egészen oly átalánosságban, hogy azok­nak tüzetes tanulmányozása szükséges, a kormány még nem nyilatkozhatik, de az eredeti határozat értelmében még ez ülésszak befejezése előtt fog nyilatkozni. Ezek után az országgyűlés jelen ülésszaká­nak teendőiről így szólt: ,,Az egyes szakminiszterek részéről már szá­mos törvényjavaslat fekszik ez idő szerint a ház előtt. Ezek közt van az igazságügy miniszternek több oly fontos törvényjavaslata, melyek az igaz­­ságügy rendezése tekintetében igen üdvös intéz­kedéseket tartalmaznak, sőt részben a czélba vett megtakarítások szempontjából is igen előnyösek lesznek. Ilyenek a közjegyzőségről, a birói gya­korlati vizsgáról, az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatok, az 1871. 31. t.-cz. 24. §-a azon intézkedésének módosításáról szóló törvényjavas­lat, mely szerint a telekkönyvi ügyek a járás­bíróságok által hármas tanácsban tárgyalandók, továbbá a pesti telekkönyvek átalakításáról és kiegészítéséről, a vaspályák által okozott halál vagy testi sértések iránti felelősségről és kártérí­tési kötelezettségről, a váltóhamisítás eseteiben követendő eljárásról, a fizetési meghagyásokról és a hamis bukások iránti eljárásról szóló törvény­­javaslatok. Ezek közül egynémelyek már az előzetes stádiumokon keresztülmentek és nyilvános tár­gyalásra azonnal kitűzhetők. Ilyen a közjegyző­­ségre vonatkozó törvényjavaslat, mely már a beállt válság előtt napirendre volt kitűzve. Ennek kér­ném első­sorban napirendre tűzését. A ház asztalán feküsznek és szintén elintézést igényelnek a kereskedelmi miniszternek az előzetes stádiumokon már keresztül ment három rendbeli törvényjavaslatai: a keleti marhavész elleni intéz­kedésekről, a tengeri kereskedelmi hajók lajstro­mozásáról és az országos statisztika szervezéséről szóló törvényjavaslatok. Be van adva a pénzügyminiszter részéről a gyalui kincstári uradalom visszaváltásáról szóló törvényjavaslat, és be fog általa adatni a legkö­zelebbi napokban a tőzsdebíróság ítéletei után fizetendő illetékekről szóló törvényjavaslat. A közlekedési miniszter részéről be fognak adatni a legközelebbi napokban az 1873. évi hitel­maradványoknak a f. évre átruházásáról, továbbá a vágvölgyi és győr-sopron-ebenfurti, kamatbiz­­tositás nélkül épülő vasutak engedélyokmányai némely §§-nak megváltoztatásáról szóló törvény­törvényjavaslatokon kívül az igazság­ügyi miniszter a legközelebbi időben be fogja még terjeszteni a polgári perrendtartás módosítására vonatkozó novellát (Tetszés), a­melynek mielőbbi tárgyalása és elfogadása már csak azért is fölötte kívánatos volna, mert ez törvénykezésünk némely égető hiányain lévén hivatva segíteni, az igazság­szolgáltatást nemcsak gyorsabbá, hanem olcsóbbá is fogja tenni. Ezen itt általam elősorolt törvényjavaslato­kon kívül a kormány még két fontos kérdésnek ez ülésszak alatt leendő elintézését tartja nagyon kívánatosnak; az egyik a választási törvény (Élénk tetszés), a másik pedig a házszabályok legalább azon részének módosítása, mely a tanácskozás rendjére vonatkozik. Mind a kettőre nézve bátor leszek röviden jelezni a kormány álláspontját. (Halljuk!) A választási törvényt illetőleg a kormány azon nézetben van, hogy múlhatatlanul szükséges ugyan segíteni az 1848. V. t.-czikkelynek a tapasztalat által kimutatott hiányain és viszásságain, melyek sok méltó panaszra szolgáltattak okot, múlhatat­lanul szükséges véget vetni azon valóban abnor­mis állapotnak, melynél fogva az országgyűlés föloszlása után közel 4 hónapig még lehetősége sincs annak, hogy egy másik országgyűlés össze­­hivassék, és ezen egész hosszú idő alatt az ország­­ folytonosan oly izgalmaknak legyen kitéve, me­­zen íyek egy jó adminisztrácziót lehetetlenné tesznek, és úgy erkölcsi, mint közgazdászati tekintetben kiszámíthatlan károkat okoznak. De míg egy­részről ezen tekinteteknél fogva a gyors intéz­kedésnek szüksége elutasíthatlan, másrészről azt hiszi a kormány, hogy nagy politikai hibát követ­nénk el, ha most, midőn összes adórendszerünk átalakításán munkálkodunk, s így már az első alap­föltétel is hiányzik arra, hogy egy helyes adócen­­susra alapított választási törvényt alkothassunk, mégis egy mindenre kiterjedő gyökeres válasz­tási törvény alkotását tűznék ki magun­­mak föladatul. Ily gyökeres választási reform, kivált a mi spec­iális viszonyaink közt, sokkal nagyobb horderejű, és sokkal mélyebben érinti magának az államnak lét­föltételeit, mintsem hogy annak fölvetése időszerűnek tekintethessék oly körül­mények közt, midőn úgy a kormánynak, mint a törvényhozásnak minden idejét és tevékenységét pénzügyeink rendezésének mindennél égetőbb kérdése veszi igénybe. Ezen szempontból indulva ki, tehát a kor­mány az előterjesztendő javaslatban nem fog egészen új alapokra fektetett választási törvény­­javaslattal lépni a t. ház elé, hanem csak a léte­zőnek javítását és pótlását tűzvén ki magának feladatul, a következő elvek érvényesítésére fog szorítkozni (Halljuk!) Szabatosítani kívánja majd a 48-iki törvény­nek a választási kualifikácziókra vonatkozó intéz­kedéseit olyképen, hogy az abban megkívánt vagyonérték vagy jövedelem egyenlő elvek alap­ján konstatáltassék mindenütt, kizárásával min­den lehető félremagyarázásnak, de egyszersmind azon czélt is tartva szem előtt, hogy ezáltal a választási alap se meg ne szok­ttassék, se ki ne tágittassék. Másodszor: az összeírásnak eddigi módozata helyébe, melynél fogva a választók jegyzéke min­dig közvetlenül a választások előtt, tehát a föl­izgatott szenvedélyek befolyása alatt, többnyire részrehajlóan készült, kívánni fogja a választók állandó lajstromának elkészítését, mely időnként kiigazíttatván, addig maradna életben, míg egy más alapokra fektetett választási törvény alkot­tatnék. Harmadszor: a választási qualificácziók iránt támadt vitás kérdéseknek végelintézését a bíró­ságra akarja átruházni. Negyedszer: az eddig oly czéliránytalannak bizonyult választási eljárásnak czélirányosabbal, jobbal való felcserélését, és végre ötödször: a választási kihágások és visszaélések iránt szigorú intézkedések hozatalát fogja kívánni. Ezek azon elvek, melyeknek létesítését a kormány előterjesztendő javaslatában magának czélul kitűzi. A­mi az inkompatibilitás kérdését illeti, mely a választási törvénynyel szoros összefüggésben van, az a kormány nézete szerint, habár megol­dását a maga részéről is óhajtja, ezen törvény keretébe nem tartozik, és miután a t. ház már úgy is intézkedett ez iránt, a­mennyiben egy külön­bizottságot bízott meg azzal, hogy e tárgyban javaslatot terjeszszen a ház elé, a kormány be fogja várni a bizottság előterjesztését. Hátra van, t. ház, hogy még egypár szót szól­jak a házszabályok módosításának kérdéséről. A házszabályok kétségtelenül sok tekintetben hiá­nyosak, igen sok kívánni, igazítani való van ben­­nök, azonban tekintettel az idő rövidségére, a kormány a maga részéről megelégednék — a­mint már előbb is voltam szerencsés jelezni,­­ ha azoknak csak a tanácskozási rendre vonatkozó része vétetnék revízió alá. Alig szükséges itt bizonyítgatnom azt, hogy a tanácskozások előkészítésének azon módja, a­melynél fogva eddig minden törvényjavaslat az osztályokban tárgyaltatott, alig felel meg a czél­­nak és azon várakozásoknak, a­melyeket ahhoz annak idejében kötöttek. (Helyeslés.) Méltóztatnak igen jól tudni, hogy az osztá­lyokban oly gyéren jelennek meg a képviselő urak, hogy az osztályok tárgyalása semmi esetre sem pótolhatja értékre nézve azon tüzetes és be­ható tanácskozásokat, melyek az egyes szakbizott­ságokban történnek, de azonfelül épen azért, mivel a képviselő uraknak csak csekély része vesz részt az osztályok tárgyalásaiban, a ház nézetét teljes­séggel nem fejezik ki. Ez az egy példa elégséges annak kitünte­tésére, hogy szükséges a tanácskozás rendjét mó­­dosítani. Nem akarok minden részletbe bocsátkozni, és még csak egyet kívánok megemlíteni. (Halljuk!) POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. XX. ÉVFOLYAM. — 16. SZÁM.

Next