Politikai Ujdonságok, 1874 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1874-04-22 / 16. szám
182 mások, melyek kár nélkül megszüntethetők; vannak olyanok, melyek jóval olcsóbban szervezhetők volnának. Gróf Andrássy Gyula sok régi előítéletet megtört már a diplomatiai gyakorlat terén. Törje meg még a fenmaradottakat is s nem kétkedünk, hogy figyelemreméltó megtakarításokat eszközölhet a külügyi költségvetésben. A magyar delegáczió, azt hiszszük, nem fogja megtagadni támogatását ily irányban kifejtendő törekvéseitől. Országgyűlési tudósítások. A törvényhozás működését a főrendiház kezdte meg a szünidők után e hó 15-én, még két ülésben tárgyalván a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Ezt még egyszer a hármas bizottságnak is átadta, az erdőkről szóló rész újabb szövegezése végett, aztán megszavazta az egészet, jóformán eltérő alakban attól, mint a képviselőház elfogadta. Ez utóbbi tehát újra előveszi. A képviselőház ápril 18-án kezdte meg üléseit. A képviselők még nem jelentek meg valami számosan, de a 20-iki ülésben már elegen voltak. Az első ülésben Bittó miniszterelnök sorolta föl a törvényhozás legközelebbi teendőit, leginkább pedig azt emelte ki, hogy a kormány a választási törvény módosítását, s a képviselőház tanácskozásaira vonatkozó szabályokat még ez ülésszak alatt óhajtja elvégeztetni. Ezúttal a miniszterelnök azt is kijelentette, hogy új választási törvényt a kormány nem fog előterjeszteni, hanem csak a 48-iki törvény hiányainak pótlására vonatkozó intézkedéseket. Egy új választási törvény e pillanatban alig volna lehetséges, mert azzal oly soknemű intézkedés függ össze, melyek akkor, midőn pénzügyi állapotaink javítására törekszünk, csak ennek megtörténte után vihetők keresztül. Ilyen a közadózás gyökeres reformja, a választókerületek újabb rendezése, ami azonban a megyék területi rendezése nélkül meg nem történhetik. És ilyen végre a honossági törvény, mert hiszen most választó lehet akárki, habár csak egy év óta is lakja az országot, s fizet némi adót. Az is igaz, hogy a pártviszonyok sem olyanok, melyek biztosítékot nyújthatnának, hogy egy ily fontos javaslat valóban a többség erejéből emelkedik törvénynyé. Az ápril 20-iki ülésben megkezdte a képviselőház az érdemleges tanácskozásokat is, legelőször a közjegyzők felállításáról szóló fontos törvényjavaslatot tárgyalván, s az átalános vitát a fölött be is végezvén. A képviselőház a delegácziók ülésezései alatt is fog működni, mert a delegátusok délutáni órákban tanácskoznak. A képviselőház ülése ápr. 26-án. Elnök: Bánó József hell órakor megnyitja az ülést s legelőször is kérvényeket jelent meg, melyek többnyire a megyék kikerekitése ellen irányozvák. Beregmegye pedig az uzsora korlátozását kéri. Jelenti egyszersmind, hogy Gyórffy Gyula, N.-Várad és Mocsonyi Sándor Arad megye radna kerületi képviselői lemondtak. Bejelenti továbbá Ghyczy Kálmán és Vécsey Tamás újólag megválasztott képviselők megbízólevelét, a budapesti kir. ügyészség megkeresését Éder István képviselő folyamatban levő ügyének felfüggesztéséről. Végül pedig Groisz Gusztáv képviselő halálát tudatja, mi fölött a ház jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét. Dessewffy Aurél gr. a főrendiház jegyzője bemutatja a főrendiház által a delegáczióba megválasztott tagok névjegyzékét, továbbá a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a főrendiház által elfogadott szövegezésben. Ez utóbbi Ghyczy pénzügyminiszter indítványára, mielőtt az osztályok tárgyalnák, a kataszteri bizottsághoz utasíttatik. Kormányelnöki nyilatkozat az országgyűlés teendőiről. Bittó István miniszterelnök a mai ülést, melynek tárgya: a képviselőház tanácskozási sorrendjét megállapítani, alkalmasnak tartja arra nézve, hogy elmondja, mikép óhajtja a kormány igénybe venni a képviselőház ülésszakának hátralevő idejét. Előbb azonban a ház egy közelebbi határozatáról kíván megemlékezni. Nevezetesen, hogy a 21-es bizottság munkálatát a kormánynak átadni határozta, hogy azok alapján terjeszszen be javaslatokat. De mivel e munkálat igen terjedelmes, továbbá nagyobb reformeszmékkel foglalkozik, éspedig egészen oly átalánosságban, hogy azoknak tüzetes tanulmányozása szükséges, a kormány még nem nyilatkozhatik, de az eredeti határozat értelmében még ez ülésszak befejezése előtt fog nyilatkozni. Ezek után az országgyűlés jelen ülésszakának teendőiről így szólt: ,,Az egyes szakminiszterek részéről már számos törvényjavaslat fekszik ez idő szerint a ház előtt. Ezek közt van az igazságügy miniszternek több oly fontos törvényjavaslata, melyek az igazságügy rendezése tekintetében igen üdvös intézkedéseket tartalmaznak, sőt részben a czélba vett megtakarítások szempontjából is igen előnyösek lesznek. Ilyenek a közjegyzőségről, a birói gyakorlati vizsgáról, az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatok, az 1871. 31. t.-cz. 24. §-a azon intézkedésének módosításáról szóló törvényjavaslat, mely szerint a telekkönyvi ügyek a járásbíróságok által hármas tanácsban tárgyalandók, továbbá a pesti telekkönyvek átalakításáról és kiegészítéséről, a vaspályák által okozott halál vagy testi sértések iránti felelősségről és kártérítési kötelezettségről, a váltóhamisítás eseteiben követendő eljárásról, a fizetési meghagyásokról és a hamis bukások iránti eljárásról szóló törvényjavaslatok. Ezek közül egynémelyek már az előzetes stádiumokon keresztülmentek és nyilvános tárgyalásra azonnal kitűzhetők. Ilyen a közjegyzőségre vonatkozó törvényjavaslat, mely már a beállt válság előtt napirendre volt kitűzve. Ennek kérném elsősorban napirendre tűzését. A ház asztalán feküsznek és szintén elintézést igényelnek a kereskedelmi miniszternek az előzetes stádiumokon már keresztül ment három rendbeli törvényjavaslatai: a keleti marhavész elleni intézkedésekről, a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról és az országos statisztika szervezéséről szóló törvényjavaslatok. Be van adva a pénzügyminiszter részéről a gyalui kincstári uradalom visszaváltásáról szóló törvényjavaslat, és be fog általa adatni a legközelebbi napokban a tőzsdebíróság ítéletei után fizetendő illetékekről szóló törvényjavaslat. A közlekedési miniszter részéről be fognak adatni a legközelebbi napokban az 1873. évi hitelmaradványoknak a f. évre átruházásáról, továbbá a vágvölgyi és győr-sopron-ebenfurti, kamatbiztositás nélkül épülő vasutak engedélyokmányai némely §§-nak megváltoztatásáról szóló törvénytörvényjavaslatokon kívül az igazságügyi miniszter a legközelebbi időben be fogja még terjeszteni a polgári perrendtartás módosítására vonatkozó novellát (Tetszés), amelynek mielőbbi tárgyalása és elfogadása már csak azért is fölötte kívánatos volna, mert ez törvénykezésünk némely égető hiányain lévén hivatva segíteni, az igazságszolgáltatást nemcsak gyorsabbá, hanem olcsóbbá is fogja tenni. Ezen itt általam elősorolt törvényjavaslatokon kívül a kormány még két fontos kérdésnek ez ülésszak alatt leendő elintézését tartja nagyon kívánatosnak; az egyik a választási törvény (Élénk tetszés), a másik pedig a házszabályok legalább azon részének módosítása, mely a tanácskozás rendjére vonatkozik. Mind a kettőre nézve bátor leszek röviden jelezni a kormány álláspontját. (Halljuk!) A választási törvényt illetőleg a kormány azon nézetben van, hogy múlhatatlanul szükséges ugyan segíteni az 1848. V. t.-czikkelynek a tapasztalat által kimutatott hiányain és viszásságain, melyek sok méltó panaszra szolgáltattak okot, múlhatatlanul szükséges véget vetni azon valóban abnormis állapotnak, melynél fogva az országgyűlés föloszlása után közel 4 hónapig még lehetősége sincs annak, hogy egy másik országgyűlés összehivassék, és ezen egész hosszú idő alatt az ország folytonosan oly izgalmaknak legyen kitéve, mezen íyek egy jó adminisztrácziót lehetetlenné tesznek, és úgy erkölcsi, mint közgazdászati tekintetben kiszámíthatlan károkat okoznak. De míg egyrészről ezen tekinteteknél fogva a gyors intézkedésnek szüksége elutasíthatlan, másrészről azt hiszi a kormány, hogy nagy politikai hibát követnénk el, ha most, midőn összes adórendszerünk átalakításán munkálkodunk, s így már az első alapföltétel is hiányzik arra, hogy egy helyes adócensusra alapított választási törvényt alkothassunk, mégis egy mindenre kiterjedő gyökeres választási törvény alkotását tűznék ki magunmak föladatul. Ily gyökeres választási reform, kivált a mi speciális viszonyaink közt, sokkal nagyobb horderejű, és sokkal mélyebben érinti magának az államnak létföltételeit, mintsem hogy annak fölvetése időszerűnek tekintethessék oly körülmények közt, midőn úgy a kormánynak, mint a törvényhozásnak minden idejét és tevékenységét pénzügyeink rendezésének mindennél égetőbb kérdése veszi igénybe. Ezen szempontból indulva ki, tehát a kormány az előterjesztendő javaslatban nem fog egészen új alapokra fektetett választási törvényjavaslattal lépni a t. ház elé, hanem csak a létezőnek javítását és pótlását tűzvén ki magának feladatul, a következő elvek érvényesítésére fog szorítkozni (Halljuk!) Szabatosítani kívánja majd a 48-iki törvénynek a választási kualifikácziókra vonatkozó intézkedéseit olyképen, hogy az abban megkívánt vagyonérték vagy jövedelem egyenlő elvek alapján konstatáltassék mindenütt, kizárásával minden lehető félremagyarázásnak, de egyszersmind azon czélt is tartva szem előtt, hogy ezáltal a választási alap se meg ne szokttassék, se ki ne tágittassék. Másodszor: az összeírásnak eddigi módozata helyébe, melynél fogva a választók jegyzéke mindig közvetlenül a választások előtt, tehát a fölizgatott szenvedélyek befolyása alatt, többnyire részrehajlóan készült, kívánni fogja a választók állandó lajstromának elkészítését, mely időnként kiigazíttatván, addig maradna életben, míg egy más alapokra fektetett választási törvény alkottatnék. Harmadszor: a választási qualificácziók iránt támadt vitás kérdéseknek végelintézését a bíróságra akarja átruházni. Negyedszer: az eddig oly czéliránytalannak bizonyult választási eljárásnak czélirányosabbal, jobbal való felcserélését, és végre ötödször: a választási kihágások és visszaélések iránt szigorú intézkedések hozatalát fogja kívánni. Ezek azon elvek, melyeknek létesítését a kormány előterjesztendő javaslatában magának czélul kitűzi. Ami az inkompatibilitás kérdését illeti, mely a választási törvénynyel szoros összefüggésben van, az a kormány nézete szerint, habár megoldását a maga részéről is óhajtja, ezen törvény keretébe nem tartozik, és miután a t. ház már úgy is intézkedett ez iránt, amennyiben egy különbizottságot bízott meg azzal, hogy e tárgyban javaslatot terjeszszen a ház elé, a kormány be fogja várni a bizottság előterjesztését. Hátra van, t. ház, hogy még egypár szót szóljak a házszabályok módosításának kérdéséről. A házszabályok kétségtelenül sok tekintetben hiányosak, igen sok kívánni, igazítani való van bennök, azonban tekintettel az idő rövidségére, a kormány a maga részéről megelégednék — amint már előbb is voltam szerencsés jelezni, ha azoknak csak a tanácskozási rendre vonatkozó része vétetnék revízió alá. Alig szükséges itt bizonyítgatnom azt, hogy a tanácskozások előkészítésének azon módja, amelynél fogva eddig minden törvényjavaslat az osztályokban tárgyaltatott, alig felel meg a czélnak és azon várakozásoknak, amelyeket ahhoz annak idejében kötöttek. (Helyeslés.) Méltóztatnak igen jól tudni, hogy az osztályokban oly gyéren jelennek meg a képviselő urak, hogy az osztályok tárgyalása semmi esetre sem pótolhatja értékre nézve azon tüzetes és beható tanácskozásokat, melyek az egyes szakbizottságokban történnek, de azonfelül épen azért, mivel a képviselő uraknak csak csekély része vesz részt az osztályok tárgyalásaiban, a ház nézetét teljességgel nem fejezik ki. Ez az egy példa elégséges annak kitüntetésére, hogy szükséges a tanácskozás rendjét módosítani. Nem akarok minden részletbe bocsátkozni, és még csak egyet kívánok megemlíteni. (Halljuk!) POLITIKAI ÚJDONSÁGOK. XX. ÉVFOLYAM. — 16. SZÁM.