1889, Távirda és Posta (A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1889. 1-75. szám)

1889-05-04 / 27. szám

Budapest. szám. 1889. május 4. 149 A MAGYAR posta és távírda A KÖZMUNKA- ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI M. K. MINISTERIUM. TARTALOM: Egyéni név nélküli czimre szóló postaküldemények és­­ Utalványforgalomra újabban felhatalmazott németalföldi táviratok kézbesítése. I postahivatal. Nemzetközi postai csomagforgalom berendezése Cana- 1 Pótlékok a vezetékek lajstromához, dával. Változások a magyarországi távírdák álladékában. Egyéni név nélküli czimre szóló postakülde­mények és táviratok kézbesítése. 18,1 .Jtl. Megtörtént, hogy egyéni nevet nem tartalmazó s be nem jegyzett c­ég czímére érkezett postai külde­mények, illetve táviratok átvételére több egyén támasz­tott igényt. Az ily esetekből származható nehézségek és eset­leg perlekedések megelőzése czéljából, egyfelől a postát és a távirdát igénybe vevő közönség, másfelől a kincstár felelősségének szabatos megállapítása érdekében, a kö­vetkezőket rendelem: 1. A fennálló szabályok szerint (1. „Postai Tari­fák“ 4. §. és „Távirási Szabályok“ 8. §.) a „poste restante“ czímzett, nem ajánlott levélpostai küldemé­nyeken kívül, a­melyek valamely jegy alatti (chiffre) czímmel is elfogadtatnak postai szállításra, — minden egyéb postai küldeményt, illetve táviratot, általában olyképen czímezve kell föladni, hogy a czímzett sze­mélye iránt kétség ne támadhasson. 2. Minthogy azonban a levelező közönség viszo­nyai és igényei, és ennek kapcsán a czímek kielégítő voltát megállapító körülmények oly sokfélék, hogy azokat a felvevő hivatalok nem ismerhetik, a forgalom hátráltatása nélkül oly küldemények felvételét sem lehet elkerülni, melyeknek czíme többé-kevésbbé hiá­nyosnak látszik. Nem lehet kizárni többi közt azon küldemények (táviratok) felvételét sem, melyek iparos vagy keres­kedelmi, bejegyzett vagy be nem jegyzett czégek, üzletek, raktárak, ügynökségek, szállodák stb., vagy a czégen felül használtatni szokott külön jelzők (pl. vendéglő a „zöld hordóhoz“, vegyes kereskedés „az arany kalapácshoz“ stb.) czímére szólnak, de az el­fogadásra jogosított egyén polgári nevét nem tartal­mazzák. 3. Az előző 2. pont szerint hiányosan czímzett postaküldemények és táviratok helyes kézbesítéséért KIRÁLYI REillEl­TEK TÁRA, azonban a m. k. posta- és távirda, illetve a m. kir kincstár semminemű szavatosságot nem vállal, mert a küldeményt szabatos és világos czímzéssel ellátni a küldemény feladójának képezi feladatát, és ha a kül­demény hibás vagy elégtelen czímzés miatt illetéktelen kezekbe jut, a fennálló szabályok szerint (1. Postai Tarifák 4. §. 1. pont) nem a kincstár, hanem a feladó viseli a következményeket. 4. A hiányosan czímzett azon postaküldemények, melyek a m. kir. posta és távirda által kiállított elis­mervény mellett vetettek fel a m. k. posta- és távirdai közegek csak azon egyénnek fogják kézbesíteni, a ki az előttes iparhatóság, községben a főszolgabiró, rend. tan. városban a városi tanács, törvényhatósági joggal felruházott városban a rendőrkapitány s Budapesten a kerületi elöljáróság, horvát-szlavón országokban pedig az 1884. évi XVII. t.-cz. 184. §-a alapján a horvát­­szlavon-dalmát bán által meghatározott elsőfokú ipar­hatóság igazolványával, esetleg a czégjegyzék hiteles kivonatával bizonyítani tudja, hogy ő a szóban forgó üzlet stb. tulajdonosa, illetve a ki igazolja, hogy az üzlet tulajdonosa által az üzlet czímére érkező posta­­küldemények átvételére fel van hatalmazva. 5. A 4. pontban említett hatósági igazolványok, illetve c­égjegyzék-kivonatok, vagy eredetiben vagy pedig közjegyzőileg hitelesített másolatban, esetleg hiteles bírói kiadmányban a kézbesítő m. k. posta- és távirdahivatal által visszatartandók és a meghatal­mazásokkal együtt nyilvántartandók. 6. Azon elismervényre felvett postaküldemények, melyek be nem jegyzett oly czégre szólnak, mely czég neve az üzlettulajdonos polgári nevétől különbözik, valamint azon küldemények is, melyekre nézve az át­vételre való jogosultság iparhatósági igazolvány stb. által be nem bizonyítható, „ismeretlen“ jelzéssel el­látva, mint kézbesíthetlen küldemények fognak ke­zeltetni. Budapest, 1889. ápril 25-én. Baross s. k.

Next