1889, Távirda és Posta (A Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1889. 1-75. szám)
1889-05-04 / 27. szám
Budapest. szám. 1889. május 4. 149 A MAGYAR posta és távírda A KÖZMUNKA- ÉS KÖZLEKEDÉSÜGYI M. K. MINISTERIUM. TARTALOM: Egyéni név nélküli czimre szóló postaküldemények és Utalványforgalomra újabban felhatalmazott németalföldi táviratok kézbesítése. I postahivatal. Nemzetközi postai csomagforgalom berendezése Cana- 1 Pótlékok a vezetékek lajstromához, dával. Változások a magyarországi távírdák álladékában. Egyéni név nélküli czimre szóló postaküldemények és táviratok kézbesítése. 18,1 .Jtl. Megtörtént, hogy egyéni nevet nem tartalmazó s be nem jegyzett cég czímére érkezett postai küldemények, illetve táviratok átvételére több egyén támasztott igényt. Az ily esetekből származható nehézségek és esetleg perlekedések megelőzése czéljából, egyfelől a postát és a távirdát igénybe vevő közönség, másfelől a kincstár felelősségének szabatos megállapítása érdekében, a következőket rendelem: 1. A fennálló szabályok szerint (1. „Postai Tarifák“ 4. §. és „Távirási Szabályok“ 8. §.) a „poste restante“ czímzett, nem ajánlott levélpostai küldeményeken kívül, amelyek valamely jegy alatti (chiffre) czímmel is elfogadtatnak postai szállításra, — minden egyéb postai küldeményt, illetve táviratot, általában olyképen czímezve kell föladni, hogy a czímzett személye iránt kétség ne támadhasson. 2. Minthogy azonban a levelező közönség viszonyai és igényei, és ennek kapcsán a czímek kielégítő voltát megállapító körülmények oly sokfélék, hogy azokat a felvevő hivatalok nem ismerhetik, a forgalom hátráltatása nélkül oly küldemények felvételét sem lehet elkerülni, melyeknek czíme többé-kevésbbé hiányosnak látszik. Nem lehet kizárni többi közt azon küldemények (táviratok) felvételét sem, melyek iparos vagy kereskedelmi, bejegyzett vagy be nem jegyzett czégek, üzletek, raktárak, ügynökségek, szállodák stb., vagy a czégen felül használtatni szokott külön jelzők (pl. vendéglő a „zöld hordóhoz“, vegyes kereskedés „az arany kalapácshoz“ stb.) czímére szólnak, de az elfogadásra jogosított egyén polgári nevét nem tartalmazzák. 3. Az előző 2. pont szerint hiányosan czímzett postaküldemények és táviratok helyes kézbesítéséért KIRÁLYI REillElTEK TÁRA, azonban a m. k. posta- és távirda, illetve a m. kir kincstár semminemű szavatosságot nem vállal, mert a küldeményt szabatos és világos czímzéssel ellátni a küldemény feladójának képezi feladatát, és ha a küldemény hibás vagy elégtelen czímzés miatt illetéktelen kezekbe jut, a fennálló szabályok szerint (1. Postai Tarifák 4. §. 1. pont) nem a kincstár, hanem a feladó viseli a következményeket. 4. A hiányosan czímzett azon postaküldemények, melyek a m. kir. posta és távirda által kiállított elismervény mellett vetettek fel a m. k. posta- és távirdai közegek csak azon egyénnek fogják kézbesíteni, a ki az előttes iparhatóság, községben a főszolgabiró, rend. tan. városban a városi tanács, törvényhatósági joggal felruházott városban a rendőrkapitány s Budapesten a kerületi elöljáróság, horvát-szlavón országokban pedig az 1884. évi XVII. t.-cz. 184. §-a alapján a horvátszlavon-dalmát bán által meghatározott elsőfokú iparhatóság igazolványával, esetleg a czégjegyzék hiteles kivonatával bizonyítani tudja, hogy ő a szóban forgó üzlet stb. tulajdonosa, illetve a ki igazolja, hogy az üzlet tulajdonosa által az üzlet czímére érkező postaküldemények átvételére fel van hatalmazva. 5. A 4. pontban említett hatósági igazolványok, illetve cégjegyzék-kivonatok, vagy eredetiben vagy pedig közjegyzőileg hitelesített másolatban, esetleg hiteles bírói kiadmányban a kézbesítő m. k. posta- és távirdahivatal által visszatartandók és a meghatalmazásokkal együtt nyilvántartandók. 6. Azon elismervényre felvett postaküldemények, melyek be nem jegyzett oly czégre szólnak, mely czég neve az üzlettulajdonos polgári nevétől különbözik, valamint azon küldemények is, melyekre nézve az átvételre való jogosultság iparhatósági igazolvány stb. által be nem bizonyítható, „ismeretlen“ jelzéssel ellátva, mint kézbesíthetlen küldemények fognak kezeltetni. Budapest, 1889. ápril 25-én. Baross s. k.