1916, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1916. 1-177. szám)
1916-05-18 / 68. szám
KIADJA A KERESKEDELEMÜGYI M. K. MINISTER Budapest, 68. szám, 1916. május 18. TARTALOM: A m. kir. honvédségi nyugdíjasok nyugilletményeinek I Pályázati hirdetmények, kiűzetése körül tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése. KIRÁLYT 1 201 MAGYAR posta és távírda A m. kir. honvédségi nyugdíjasok nyugilletmé- ] nyeinek kifizetése körül tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése. 32.795. A m. kir. honvédségi nyugdíjutalványok kezelése és kifizetésére vonatkozóan az 1911. évi „P. és T. R. T.“ 12. és 34. s az 1912. évi 38. számaiban közzétett 7.450/911., 40.680/911. és 42.629/912. számú rendeletekben foglalt utasításokhoz a hivatalok jelentékeny része még mindig nem alkalmazkodik. A postahivatalok nem veszik figyelembe, hogy ezekkel az utalványokkal nyugdíjak s egyéb ellátási díjak folyósíttatnak, melyek csak akkor fizethetők ki, ha a czímzett az esedékesség napján (a kiállítást követő hó 1-én) életben van, illetőleg, ha özvegyről van szó, csak abban az esetben, ha az esedékesség napja előtt újból férjhez nem ment. Ezért van minden utalványlap felső részén feltüntetve, hogy azt kizárólag a czímzettnek szabad kézbesíteni és kifizetni, mindennemű meghatalmazott vagy családtag kizárásával. A hivatalok egy része mégis kifizeti az ilyen összegeket a családtagoknak s azok nyugtázását is elfogadja, ami természetesen a feladó hatóság részéről esetről esetre kifogás tárgyát képezi, mert az ilyen nyugtázással sem a czímzett életbenléte, sem az, hogy az özvegynek állami ellátásra van-e még igénye, nincs igazolva. A nyugdíjutalvány-űrlap felső részén az esedékesség napja is fel van tüntetve, de azért gyakran előfordul, hogy egyes hivatalok a nyugdíjutalványt a meghatározott idő előtt kézbesítik és kifizetik. A legtöbb szabálytalanság az írni nem tudó czímzettek részére kézbesített összegek nyugtázásánál fordul elő, mert hol a czímzett kézjegye, hol pedig a névíró és tanú aláírása hiányzik. Egyes postahivatalok, daczára annak, hogy a czímzett tartózkodási helye előttük ismeretes, az utalványt a magyar szent korona országainak területén belül sem küldik a czímzett után, hanem mint kézbesíthetetlent visszaküldik; más hivatalok viszont a nyugdíjutalványt a külföldre (Ausztriába) is utánküldik, holott az utánküldés ezekre a területekre nincs megengedve. Gyakrabban előforduló szabálytalanság, hogy a nem kézbesíthető utalványokat a kézbesíthetetlenség okának feljegyzése (ragjegy) nélkül küldik vissza. Az is megtörténik, hogy a kézbesíthetetlen utalványokat a felvevő postahivatalhoz, vagy az utalvány-, leszámolóhivatalhoz küldik vissza, holott minden kézbesíthetetlen nyugdíjutalványt az érkezési naplóban történt kivezetés és a kézbesíthetetlenség okának feljegyzése (vagjegygyel történt ellátása) után borítékban, hivatalos nem ajánlott levélben a m. kir. honvédelmi ministérium 6/a osztályának kell visszaküldeni. Az egyébként kifizethető nyugdíjutalványok érvényességi határideje az esedékesség napja után következő hó elsejéig tart, ennélfogva ezen naptól és nem az értesítés kézbesítésétől számított egy hónapig kell azokat visszatartani s csak ha a czímzett ezen idő alatt nem jelentkeznék, szabad „Nem kereste“ vagjegygyel ellátva visszaküldeni. Gyakori az olyan eset is, hogy a postahivatalok a nyugtázásnál a czímzett vezetéknevének kiírásával is megelégszenek, holott úgy mint minden könyvelt postai küldeményt, ezt is keltezéssel s a czímzett vezeték- és keresztnevének olvasható kiírásával kell nyugtázni. Figyelmen kívül hagyták a postahivatalok többször azt is, hogy a nyugdíjutalványok 1000 koronánál nagyobb összegre is kiállíthatók. Ezért az ilyen utalványokat, mint szabályelleneseket, nem szabad visszaküldeni. A postahivatalok szigorúan alkalmazkodjanak az idézett rendeletekben foglalt utasításhoz saját anyagi érdekükre való tekintettel is, mert ha utólag kiderül, hogy az állami ellátásra való igényjogosultság megszűnt és a postahivatal az ellátási (nyugdíj-) illetékét mégis kifizette, például: az esedékesség napja előtt elhalt nyugdíjas bármely hozzátartozójának, vagy az újból férjhez ment özvegynek, az ilyen, illetéktelen egyének által felvett összegekért elsősorban a hibás postai alkalmazott a felelős.