Postás Közlöny, 1945

1945-08-01

t ugyanakkor a X. fizetési osztály 3. fokozatába I. osztályú segédtisztekké ne­veztetnek ki. Az újonnan felvett nő­tisztviselőket pe­dig — minthogy akkor még elméleti szakképesítésük nincsen — csak a XI. fize­tési osztáy 3. fokozatába II. osztályú postasegédtisz­tekké lehet kinevezni. Mi­helyt azonban elvégzik a hat hónapos kezelési­­ tiszt­viselői tanfolyamot és le­teszik a szakvizsgát, ők is I. osztályú segédtisztek lesznek a X. fizetési osz­tály 3. fokozatában. A X. fizetési osztály 3. fokozatában kezdik a szol­­gálatokat a­­ középiskolai végzettséggel és az ipari segédlevéllel rendelkező mű­szaki üzemi tisztviselők is, akik — éppen úgy mint a kezelési tisztviselők — az egyes fizetési fokozatokból háromévenként lépnek elő, kivéve azt a különleges va­sutas és postás kedvez­ményt, hogy ennél a két szaknál a VII. és a VI. fi­zetési osztályok 2. fokoza­tában a várakozási idő két év. A kezelési és a műszaki üzemi tisztviselők 40 évi szolgálatuk alatt a fokoza­tos előléptetés során el­érhetik a VI. fizetési osz­tályt. Minthogy­­azonban a rendelet lehetővé teszi, hogy a kiváló minősítésű tisztviselők esznyolcadré­­sze minden évben fizetési osztálya 2­ fokozatából , a következő fizetési osztály legalacsonyabb fizetési fo­kozatába soron kívü­l előlép­het, a kezelési és a mű­szaki üzemi tisztviselők kö­zül azok, akik szolgálatuk alatt legalább kétszer so­­ron­kívül előléptek, elérhe­tik az V. fizetési osztályt, sőt ennek 1. fokozatáig haladhatnak. Forradalmi jelentőségű és így egészen újszerű az új fizetési rendszernek az a kedvezménye, hogy a posta üzemi alkalmazot­tar­nál a fizetési osztályokba és fokozatokba való besoro­lás, valamint az előlépte­­téshez szükséges várakozási idő, továbbá a nyugdíjba beszámítható idő beszámí­­tásánál a 18. életév betöl­tése előtt téliesített szolgá­latból legalább egy­­ évet figyelembe lehet venni. Ez­zel miniszterünk a volt nö­vendékeink, tanon­caink és fiatal óra­béreseink törek­véseit méltányolta. A kezelési és a műszaki üzemi tisztviselők az új fizetési rendszerben nem kapták meg a kezdeti elő­nyöket oly mérvben, amint azokat az egyéb szakba tartozó alkalmazottaknál biztosították. Értem ezt arra, hogy a múltban a 4 középiskolát végzett­­ tiszt­viselő éppen úgy,­ mint az érettségizett a­­díjnoki és a gyakornoki szolgálat után az állami rendszerű XI- fizetési osztályba nevezte­­tett ki. Az igaz, hogy az új fizetési rendszer eltörölte a díjnoki és a gyakornoki állásokat és a 4 középisko­lát végzett postatisztviselő­ket ehelyett sorozta be az állami rendszerű XII. fize­­tési osztálynak megfelelő X. fizetési osztályba (ahol esetleg 9 évig kell várakoz­niuk), de ugyan­akkor az érettségizettek a forgalmi dí­jnoki és a forgalmi gya­kornoki állások figyelmen kívül hagyásával — igen he­lyesen — a IX. fizetési osz­tályban, mint II. osztályú tisztek kezdik szolgálatu­kat. Reméljük, hog­y a sérel­mek orvoslásánál itt is m­eg­tal­ál­ják a helyes meg­oldást. A 4 középiskolát nem vég­zett, ipari segédlevéllel ren­delkező alkalmazottainkat különleges elbírálásban ré­szesíti az új fizetési rend­szer. Eze­k az állandóan al­­kalmazott iparosok a jövő­ben a XI. fizetési osztály 3. fokozatában kezdik pos­­tai szolgálatukat és 40 évi szolgálat után kivétel nél­kül elérhetik a VII. fize­tési osztályt, ahol műveze­tői elnevezést nyernek. Ál­talában 3 évenként lépnek elő, de a VIII. és VII. fi­zetési osztályok 2. fokoza­tában a várakozási idő két év. Az a szakiparos pediig, aki kiváló minősítése foly­tán egynéhányszor soron­­kívüli előléptetésben része­sülhet (itt is biztosítja a rendelet a szak egynyolca­­dának évenkénti soronkí­­vüli előléptetését), a foko­zatos előlépés során elér­heti a VI. fizetési osztályt és az azzal járó főműve­zetői állást,.^ Kivételes és­­igen méltá­nyos kedvezményt biztosít a rendelet az állandóan ólommal vagy­ savakkal dolgozó postai alkalmazot­taknak. Ezek minden fize­tési fokozatban három­­ év helyett csak két évig vára­koznak és a szolgálati­ ide­jük megállapításánál az ebben a szolgálatban f­eltöl­tött minden 5 év 6 évi szol­­gálatnak számít. Ezzel a messzemenő ked­vezménnyel miniszterünk az egészségromlással járó nehéz testi munkát kívánta méltányolni. Sérelmes azon­ban, hogy a mozgópostá­­sainkat nem részesíti a ren­delet az államvasúti utazó (mozdony-, motor- és vonat­kísérő), valamint a kocsi­­rendező személyzetnek meg­adott kedvezményekben. Pe­dig ezek is mozgó vonaton végzik szolgálatukat. A fá­radságos és­­ életveszélyes körülmények között. Azok a postai alkalma­zottak, akiknek az állás be­töltésére sem iskolai vég­zettség, sem segédlevél elő­írva nincsen, mint munká­sok a XIII. fizetési osztály 3. fokozatában kezdik szol­gálatukat és fokozatosan lépnek elő. A XII. fizetési osztályba nevezi ki tehát a posta ve­zetősége mindazokat az al­kalmazottakat, akiik­­ az al­tiszti szak és a műszaki üzemi segédszemélyzet után­pótlására szolgálnak, kivéve az ipari segédlevéllel ren­delkezőket. Ha azonban ezek a munkások már há­rom évig szolgáltak és ez­­alatt letették a postaaltiszti vagy a vonal­felvigyázói vizsgát, vagy gépkocsiveze­tői jogosítványt­ szereztek, azonnal a XI. fizetési osz­tályba lépnek elő és II. osz­tályú altisztek, II. osztályú vonalfel­vigyázók, illetőleg II. osztályú gépkocsiveze­tők lesznek. Ezek az alkal­mazottak azután tovább szintén három évenként lépnek elő. két a IX. fize­tési osztály (a II. osztályú szak­altiszt, vonalmester, gépkocsimester) és a Vili­­fizetési osztály (I. osztályú szakaltiszt, vonalmester, gépkocsi­mester) 2. fokoza­tában csak két éviig vára­koznak. Miniden Dostaaltiszt (vo­nalfelvigyázó, gépkocsive­zető) tehát a fokozatos elő­­lépés során, ha a szakké­pesítését idejében meg­szerzi, kivitel nélkül elér­heti a VIII. fizetési osz­­táyt, vagyis az I. osztályú sza­kai tiszti (I. osztályú--vo­­nalmesteri I. osztályú gép­­kocsimesteri) állást. Ha pe­dig kiváló minősítést sze­rez, akkor több ízben is részesülhet soronkívüli ki­nevezésben (mert az altisz­tek eszenyolcada is éven­ként soronkívül előlép) és bejuthat mint kezelőaltiszt (a vonalmester és a gép­kocsimester mint műve­zető) a VII. fizetési osz­tályba, sőt tovább lépnek elő a VI. fizetési osztály 1. fokozatáig, ahol a kezelő altiszt „vezető altiszt“,, a művezető pedig „főműve­zető“ elnevezést kap. A rendelet­ az altisztek­nél és a műszaki üzemi se­gédszemélyzetnél különösen méltányolja a terhes,­­ ün­nepnapot nem ismerő, éjjes­­nappali nehéz munkát. Ezért intézkedik úgy, hogy már a II. oszt. altiszt vonal­felvigyázó, gépkocsivezető, kábelszerelő, szakiparos a XI. fizetési­­ osztályban kezdje szolgálatát, tehát ott, ahová az állami rend­­s­zervű szak­altiszt csak hosz­­szabb szolgálat után jut­hat el és a p­ost­af­el­ügyel­ői, illetőleg a főellenőri illet­ményekig haladhat.. Az új fizetési rendszer alapján minden postai al­­kalmazottat be kell sorozni abba az új fizetési osz­tályba, illetőleg fizetési fo­kozatba, amely őt szolgá­lati ideje után megilleti. A szerzett jogokat azonban tiszteletben kell átilanni, vagyis az új rendszerrel senki hátrányosabb hely­zetbe nem kerülhet. Az új besorozásnak kü­lönösen az altiszti szaknál van­ eredményes jelentő­sége. A múltban ugyanis a szakaltiszti állásokba arány­lag kevesen juthattak be, mert a költségvetési lét­szám ezeket erősen korlá­tozta, így történhetett me­g, hogy igen sok altiszt kar­­társunk 40 évi szolgálat után mint I. osztályú pos­taaltiszt vonult nyugalom­ba. Ez az antiszociális álla­pot az új fizetési rend­szerbe­­ történő besorozással azonnal megszűnik, mert mindenki megkapja azt a ranghelyet, amely őt eddigi szolgálati ideje után meg­illeti. Vezetőségünk már láza­san dolgozik az új besoro­­zásokon és legfőbb törek­vése, hogy minden kartár­sunk a legjobbat, a leg­többet kapja abból, amit az új fizetési rendszer ré­szére nyújthat. Az eddig előadottakban az új fizetési rendszert, mint a postás jövő alapját ismertettem. Most lássuk, mit kapnak pénzben, mit jelent illetmények szem­­pontjából az új fizetési rendszer. Elsősorban­ kapunk a) fizetést, amely a vo­natkozó fizetési osztály és fokozat szerint megillet, azután: b) a fizetés százalékos pótlékát (Budapesten 50°S), c) lakáspénzt a régi ösz­­szegekkel, kissé felfelé ki­kerekítve, d) családi pótlékot, amely a legszociálisabb illetmény, mert az egyenlőség elvén alapszik, e) személyi pótlékot, amely illetmény jellegével bír, tehát a nyugdíjba is beszámít, f) közlekedési segélyt Bu­dapesten, g) újjáépítési pótlékot, amely a mai­­rendkívüli idők fokozottabb munka­teljesítményét és a vezetői munkahelyek fel­el­ősségt­el­len szellemi munkáját mél­tányolja és h) üzemi jutalékot, amelynek összege a végzett m­­unkaeredményhez igazo­dik. Hely híján most nincs módomban az illetmények­kel és az ezzel szorosan összefüggő nyugellátás kér­désével részletesebben fog­lalkozni, legközelebbi cik­kemben azonban erről adok kimerítő tájékoztatót. A romok felett megindult az új élet. A vasútnál, pos­tánál, mezőgazdaság, ipar és kereskedelemiben- lanka­datlan szorgalommal folyik a munka, hogy a számtal­­an szétrombolt otthonit, hi­vatalt, üzemet, vagyis az országot újjáépítsük. Mindenütt hatalmas ver­sengés folyik a munkáiban, mert mindannyian tisztá­ban vagyunk azzal, hogy a jövőben­i érvényesülés valóban a kiválóság, rát-k­itermettség és szakszerűség mértékétől fog függni. Mi dolgozók élni és bol­dogulni akartunk. Ma a Postás Szabad Szakszer­vezet vette át a kari egye­sületek feladatát program­­­jában, gerincesen kinyilat­koztatva a kormányzat felé a postaalkalmazottak gaz­dasági, szociális, kulturális igényeit. Legjelemzőbb példa a szakszervezeti illetménye­ket tárgyaló­­hármas­biz­ott­­ság, a külön postás fizetési rend­s­zer harcosainak mun­kája, kik nem kímélnek sem­mitől sem, tárgyaló feleiket, nyíltan, keményen képvi­selték a célul kitűzött fel­adatot a szociális és demo­kratikus fizetési rendszert, melynek alapköveit már si­került lerakni. Azonban egyet be kell vallanunk, hogy ez az e­redmény, amit nem tekinthetünk ugyan vég­legesne­k a hármas bizott­ság erélyes kiállása mellett főtényezőként szere­­p­elt az óriás postás tömeget veze­tő Gerő Ernő miniszterünk, Ud­varhelyi Ödön postave­­­­zérigazgatónk, postás szak­­szak­szervezet vezetősége, az , üzemi bizottságok segítő keze és legfőképpen a sza­badságolt biztosító - mai de­mokratikus államforma, melyet a demokratikus pár­tok biztosítanak részünkre. A P. Sz. Sz. Célkitűzései elé tartozik az összes posta­személyzet erkölcsi, gazda­sági, jóléti és kulturális érd­ekeinek törvényes kal­é­m­tativn kitű­ül xrail' iműO,,P'Qio­i­tása. A postás társadalom n­agy vagyoninál bír, mely jelenleg a gazdasági és szo­ciális intézmények birtoká­ban van. Ennek a pos­tas­ül­­etekből évtizedeken ke­resztül gyűjtött vagyoninak szakszerű összefogásával s szaporításával óhajtja a P. Sz. Sz. biztosítani és ki­­elégíteni karra és rangra való tekintet nélkül min­den alkalmazott szociális és kultúr igényét. A P. Sz. Szónok vezetősége most már egy erős szervezet­ben telm­örült összes alkalma­zottak támogatásával és súlyával akarja biztosíta­n, hogy a személyzet egészsé­ges t munkáit elven, megfele­lő bérért dolgozzon, szabad­ságát a lehetőség szerint postás üdülőkben tölthesse, a mo­st szervezés alatt álló postásszöv­­t­kezetbeli ol­csón önköltségi áron vásá­roljon, a postás takarék és hitelszövetkezettől, mely a ■lövőben a P. Sz Sz.-től­l’ér­­huzamosan óhajt működni, családi házak rendbehozá­­sára, háztelek vásárlására, a jövőben való építkezésre az­ alkalmazott­­olcsó kölcsö­nöket igénybe vehessen,vé­gül — ha erre szükség ván — a jóléti és sraz­tasári in­tézményeik segítségével egy becsületes élet megalapozá­sát akarja a szakszervezet vezetősége elősegíteni az ös­szpostásság részére. A P. Sz. Sz. alapszabá­lyai, továbbá az üzemi, bi­zottságokat szabályozó ren­delet oly messzemenő jogo­kat biztosít a postás társa­dalom gazdasági és sz­ociá­­liu­s­­fejlődésének terén, hogy minden alkalmazott föl­emelt fővel, reményteljesen tekinthet egy szebb postás jövő felé. Szervezkedjünk tehát, mert egységben az erő és ezért lépjünk az új demo­kratikus Magyarország szer­vezet fizikai és szellemi munkásainak sorai közé, a Postások Országos Szabad Szakszervezetébe. Babják Jenő, Szociális érdekképviselet h­írek Üzemi bizottsági ülés. Az üzemi bizottságok ülését min­den csütörtökön délután 3 órai kezdettel tartjuk. A Szakszer­­vezet vezetősége felhívja az üzemi bizottságok figyelmét, hogy tekintettel az ülés fon­­fontosságára, megbízottjuk fel­tétlenül jelenjen meg. Kultúrmegbízotti értekezlet Kult­ú­rmegb­í­zo­tti értekezletet tartunk minden héten szerdán 1 órai kezdettel. Felkérjük a hivatalok kultúrmeg­bízot­ta­it, pontosan jelenjenek meg, hogy kulturális célkitűzéseinkről tájékoztatni tudjuk őket, raj­tuk keresztül pedig hivatalu­kat. Könyvtár, Szakszervezetünk könyvtárának átrendezése jó eredménnyel halad és előrelát­hatólag szeptember elején a postásság rendelkezésére bo­csátjuk. Könytárunk jelenleg körülbelül 11.000 kötetből áll, ebből 8000 kötet szépirodalmi mű,­20­10 kötet szakkönyv, 1000­ kötet pedig idegen nyelvű könyv. Felkérjük postás szak­társainkat hogy könyvtárunk bővítésében legyenek segítsé­günkre könyvek adományozá­sával. Egyben felhívjuk a volt postás egyesületi tagokat hogy amennyiben annak idején az egyesület könyvtárából könyvet vettek ki és azt még nem adták vissza, haladékta­lanul szolgáltassák be. A kimaradt cikkeket tövő számunkkal i­átízidJÜk. POSTÁS KÖZLÖNY.­­ . , Budapest, 1945 augusztus hó. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Benczúr­ utca 27. Telefon: 221-666. Megjelenik havonta egyszer. A szakszervezet tagjai részére díjtalan. Felelős szerkesztő és kiadó: SZENTPÉTERI JÓZSEF. Szerkesztő: SZABÓ JÓZSEF. Általános Nyomda és Graf. Int. Rt., Bpest, VI., Nagymező utca 3. Felelős: Ricz 1.

Next