Postás Közlöny, 1948 (1. évfolyam, 4-6. szám)
1948-10-01 / 4. szám
tása tehát kell, hogy a magyar posta életében egy fordulat keletkezését jelentse, kell, hogy jelentse azt, hogy a posta elkezdi behozni azt a politikai lemaradást, amely kétségtelenül megvan a magyar népi demokrácia fejlődéséhez viszonyítva, hogy a postánál megváltoztatjuk azt a szellemet, amely régen uralkodott és amely még mindig jelentékeny és hogy a posta bekapcsolódjon a népi demolíráém fejlődésébe. Van a postánál kétségtelenül elég demokratikus erő, hogy ezt a fordulatot létrehozzák, ■csak ezeket az erőket©ssze kell fogni a kitűzött feladatok elvégzésére, sorompóba kell állítani egységes vezetés mellett. Azt hisszük, hogy Karona elvtárs kinevezésével és az ezt követő intézkedéseivel a fordulat szükséges előfeltételeit létrehozzuk. Most az új vezérigazgató közvetlen munkatársain és a becsületes, demokratikus postásokon múlik, hogy ezt a fordulatot valóban végrehajtsuk, hogy ne csak szavakban legyen meg a fordulat, hanem a gyakorlatban is bekövetkezzék. A posta az egész magyar államérzetben rendkívül fontos tényező, azért kötelesek vagyunk a postát úgy kezelni, mint a magyar államgépezet egyik legfontosabb alkatrészét és nem engedhetjük meg azt, hogy akkor, amikor a népi demokrácia előremegy, a posta más irányba haladjon. Meg vagyok győzkődve, hogy a postások túlnyomó többsége meg fogja ezt érteni és hogy tudásával, közreműködésével Katona elvtársat támogatni fogja. (Viharos taps.) Kívánok Katona elárs munkájához sok sikert és jó eredmiényt.” (Viharos taps.) Gerő miniszter szavait nagy lelkesedéssel fogadták a postás dolgozók és képviselőik. Csillogó szemmel fordultak egymás felé és önfeledt elragadtatással állapították meg valamennyien: " mai nap fordulópont a magyar posta történelmében. Ezután Katona Antal a posta új vezérigazgatója szólott a megjelentekhez. ,/Kedves Szaktárcák! Azokra a meleg szavakra, amelyeket Gerő elvtársam a beiktatásom alkalmával a személyemmel kapcsolatosan mondott és munkálkodásomat illette, én mint a Magyar Dolgozók Pártjának tagja, mint kommunista, az általa elmondottakkal,a P°sta átszervezését illetően, természetesen teljesen egyetértek. Azonban személyeimmel kapcsolatban, vezérigazgatói kinevezésem alkalmával köszönetet mondok azért a bizalomért, amellyel megtisztelt Szaktársak! Rákosi elvtárs a fordulat évének nevezte ezt az esztendőt. Tavaly júniusig még kétséges volt azok szemében, akik kétkedtek a népi demokráciánk erejében, hogy ki kitt fog legyőzni, a demokrácia a reakciót, vagy fordítva. A kommunisták számára ez a kérdés egy pillanatig sem volt kétséges. Hogy helyes volt a politikánk, ezt a fordulat éve igazolja. A „Miénk az ország, magunknak építjük’, a jelszó immár testet öltött. Hogy ki kerül a munkásokból és milyen pozícióba — az szinte nem is lényeges. A döntő az, hogy maradéktalanul szolgálja a munkásosztály érdekeit. Marxistának-kníasitának kell lennie, hűnek kell lennie osztályához, pártjához és a Magyar Dolgozók Pártjának programmját maradéktalanul igyekeztem. végrehajtani■ Sztálin elviára mondotta: )Is a fontos, hogy ne ijedjen meg a vezető a nehézségektől, tudjon harcolni a nehézségekkel szemben és tudja legyőzni azokat.“ Ezek a feltételek szükségesek a jó vezetésihez, de mint ahogy egy jó magyar közmondás mondja: „egy fecske nem csinál nyarat“, tudom, hogy egy ember a munkatársak segítsége nélkül nem végezhet jó munkát. Tudom, hogy ezeket meg fogom találni a postásoknál. Tudom azt, hogy különbséget kell tenni az értelmiségi dolgozók között, figyelembe kell venni kik azok, akik a munkásosztály oldalára álltak. (Nagy taps.) A magyar ipari és mezőgazdasági dolgozók a 3 éves tervet 2 és fél év alatt akarják megvalósítani. Szocialista munkaversenyek folynak az egész országban extl elérése érdekében A posta dolgozóinak részt kell venniök a magyar nép erőfesztéseiben fokozni.tell a munkaverseny mozgalmat a posta összes üzemében, hivatalában. Ez úgy válik lehetővé, ha a Párt és Szakszervezet egész vonalon együtt dolgozik a posta vesén igazgatóságával. A Párt és a Szakszervezet közreműködése és ellenőrzése nélkül a szocialista munkát eredményesen vezetni nem lehet. Meg kell hogy szűnjön .Az helyzet, hogy a ranglétra magasabb fokán álló emberek akadályozzák a Párt és Szakszervezet munkáját. A Párt bíráló, ellenőrző szerepét a posta munkájában sem nélkülözhetjük, hiszen azok az ipari üzemek, ahol a Párt támogatja a vezetők munkáját, nagyszerű eredményeket értek el a termelésben. Ugyanez lesz a postánál is, ha a Pártot nem szorítjuk ki, hanem megengedjük, hogy a Párt az egész posta életét betöltse. Én olyan üzemtől jöttem, aol ezek a szempontok kisebb hibáktól eltekintve, érvényesültek, ez eredmény nem is maradt el,itüzem lett a Weisz Manfrédgyér. A csepeli dolgozók nagyon szeretik azokat a régi és új vezetőket, akik tudásuk száz százalékát adák, rendkívüli módon megbecsülik őket, de gyűlölik és megvetik, kizárják azokat, akik nem értenek egyet a munkásosztály törekvésével, akik más munkájából akarnak megélni és megbontják a közösség egységét. Én ezt a szeretetet a népi demokráciát építő és gyűlöletet a munkát nem szerető emberekkel szemben, magammal hoztam Csepelről. Azokat, akik felett a felszabadulás utáni események nyomtalanul suhantak el, azokat a posta területéről el kell távolítani, mint olyanokat, akik nem méltók ennek az intézménynek a munkájára. (Éljenzés és taps.) Én remélem azt, hogy a posta dolgozói megérik, hogy a fordulat éve milyen kötelezettséget jelent az ország idegrendszerét biztosító munkájukban. Tudom, hogy az átszervezett posta vezetőivel egybafortva, közösen a Magyar Dolgozók Pártjával és annak bölcs vezetőjével Rákosi elvtárssal segítik felépíteni a boldog, viruló, szocialista Magyarországot. Éljenek a posta öntudatos, harcos dolgozói.” (Szűnni nem akaró éljenzés.) A vezérigazgató beszéde után felzúgó lelkes taps azt jelentette, hogy a jelenlevők helyeslik és teljes egészében egyetértenek azzal, amit hallottak. De nem csak a jelenlévők, hanem az öntudatos, becsületes postás dolgozók széles tömegei előtt nagyjelentőségűvé vált ez a nap. Az elhangzottakból minden postás dolgozó láthatja, hogy szakszervezeti mozgalmunk harcának egy jelentős állomásához érkeztünk. Ami ma történt, kezdete egy egészséges folyamatnak. Harcoltunk eddig is és harcolni fogunk ezután is a kasztszellem leküzdéséért. A sorainkból kikerülő friss erők fogják bebizonyítani, hogy a munkásosztály vezető szerepét betudja tölteni a postánál is. Katona szaktárs személyében biztosítékát látjuk ezen törekvéseinknek. Bizonyos, hogy Katona elvtársnak nem lesz könnyű dolga. De Katona elvtárs munkásmozgalmi harcai során állt már nehezebb feladatok előtt is és megállta a helyét. Megállta, mert nem volt egyedül, vele volt a munkásmozgalom legjobbjainak, elvtársainak szeretete, harcos támogatása. Biztosítjuk Katona szaktársat az új feladatok küszöbén, hogy a postánál „van elég demokratikus erő” amely szükséges a vállalt feladatok elvégségéhez. A ezen ezett postás dolgozók hatalmas tábora bizalommal köszönt: Katona elvtársat és biztosítja támogatásáról. Egészen bizonyos, hogy a posta be fogja hozni azt a lemaradást, amelyről Gerő miniszter elvtárs beszél, akkor, ha kialakul a harmonikus összmunka a Forrt, a Szakszövezet és a szakvezetésben dolgozó becsületes szaktársak között. Ha ezt meg tudták valósítani Csepelen és az ország üzemeinek túlnyomó többségének akkor megvalósítsuk nálunk is a postánál. Aki ezt a törekvésünket gátolja, az orszó bebizonyítja, hogy felettük,, a felszabadulás utáni események nyomtalanul suhantak el.” Az ilyeneknek nincs közöttünk helyük, az ilyeneket kizárjuk sorainkból. A posta harcos dolgozói szeretettel üdvözlik új vezetőjüket, munkatársukat, Katona Antalt és üdvözlik Csepel dolgozóit, aki legjobbjaik egyikét küldték hozzuk segíteni nekik abban, hogy a posta is felzárkózzon a csepeli dolgozók mellé. POSTAI KÖZPONT ★ Hatnia fiatal életrajza Budapesten született 1900-ban. Apja cipészsegéd. 8-an voltak testvérek. Hat elemi elvégzése után, 12 éves kora óta dolgozik. A vasesztergályos szakmát Vácott tanulta. Felszabadulása után Pestre jött és belépett a Vasas Szakszervezetbe. 1919 március 21-én önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe. A miskolci harcok során fogságba jut, de fogolycserével újra hazakerül. 1921-ben kezdett Csepelt dolgozni ,az Idomszer osztályon. Rövid idő uán bizalmivá választják és három év múlva már vezető bizalmi. Részt vesz a csepeli sztrájkokban, elvégzi a szakszervezeti szemináriumot és 1930-ban a Vasas helyi csoport elnökévé választják. 1917 óta megszakítás nélkül tagja a Szakszervezetnek. 1933-ban kilép a Szociáldemokrata Pártból, mert nem ért egyet a Párt politikájával. 1943-ban művezetővé nevezik ki, de mivel állandóan támogatja a baloldaliakat, 1944 október 15-e előtt meg kell szöknie a nyilasok elöl. A felszabadulásig bujkál. 1945 január 9-én, Csepel felszabadulásának napján Somogyi elvtársal megkezdik a munkát a gyárban. Megalakítják az Üzemi Bizottságot, melynek alelnöke lett. Májusban a Szakszervezeti titkárság vezetésével bízzák meg. 1948 nyarán a WM-gyár helyettes vezérigazgatójává nevezik ki. POSTÁS KULTÚRA Kultúrával a munkaversenyért! A dolgozók életszínvonalának emelése csak több termeléssel érhető el. Több áru magasabb életszínvonalat jelent és a magasabb életszínvonal kultúrvonalon is érezteti halását. Ezt az elvet hangsúlyozza ki Szakszervezetünk, amikor a kultúrával is segíti a munkaversenyt, illetőleg a kultúr,miufika területein versenyszerűséget vezet be. Ezt a célt szolgálja az, hogy soha nem tapasztalt lendülettel indult meg helyi csoportjainknál és a hivataloknál a kultúrmunka. Egymásután alakulnak a kultúrcsoportok vidéki helyi szerveinél és a postai üzemeknél, hogy részt vegyen elő az október 1-én meginduló kultúrmunka versenyben. A helyi szerveink munkáján kivül a központ is kiveszi részét a tennivalókból Az újjászervezett dalárda mellett tangóharmonika zenekart alakítunk, átszervezzük tánccsoportunkat, olcsó és nemes szórakozással látjuk el a postás dolgozókat. A zeneakadémiai hangversenysorozatunkban az Operaház élvonalbeli művészei lépnek fel, a Postás Filharmónia zenekar pedig a világ zeneirodalmának legszebb műveit adja elő, így stanenappá avatja minden hő első keddjét. A Sportcsarnoki előadások iránt egyre nagyobb az érdeklődés, ami érthető is, hiszen a közönség a szórakozás mellett komoly és művészi előadásban gyönyörködhet. Általában a tömegkultúrára, a tömegek kultúrmunkájára, a postások tömeges szórakoztatására vettük az irányt, mert ezzel mindjobban előakarjuk mozdítani a postás dolgozók kultúrszínvonalának emelését. Az irodalmi pályázat beküldési határidejét november 1-ig meghosszabbítottuk. 19 október Az önkéntes tagság útján Szeptember utolsó hetében három döntő és üzemünk bizalmi testülete összeült, hogy megvitassa azokat a módokat, amelyek mellett a Központi Táviróvatal, a Járműtelep és a Budapest 70-es dolgozói példamutatóan áttérnek az önkéntes tagságra. * A Bizalmi Testületi ülés nagyszámú hozzászólásai alapján azonos nézetek kristályosodtak ki. Gyakorlati példákból állapították meg, hogy a magyar szakszervezeteknek 50 éves harcos mozgalmi múltja van. A bizalmi szaktársak kifejtették, hogy" a régi szakszervezetek munkája állandó harc volt a munkások emberibb bánásmódjáért, harc volt sokszor az éhenhalás veszélye ellen és a régi tagok a szájuktól vonták el a falatot, hogy tagdíjukkal más szegény dolgozókon segítsenek. A bizalmi testület határozati javaslatát mindhárom üzem dolgozói elfogadták, ezt követően szeptember 28-án a három üzem ünnepség keretében tért át az értkéntes tagságra. A központi táviróhivatal kultúrtermébe vezető lépcső feketénk a sok postástól. Hallgatjuk a beszélgetést. — Tudod, az édesapám is postás volt — mondja Kaposi István szaktárs — én nagyon sokat mesélt a régi küzdelmekről, melyek azért buktak el, mert — mint mondotta — nem volt egy egységes postás-szervezet. — A mi helyzetünk ma már más — válaszolja Hoffmann Ernesztinazaktársnő. — Én is már közel 40 éve vagyok postás, de még soha nem tapasztaltam, hogy ennyit töröltetek volna velünk s annyi mindent kaptunk volna, mint most Szakszervezetünktől. — Hát igen, — feleli Kaposi szaktárs — az az ember, aki nem tartozik egy nagy emberi közösségbe, csak olyan, mint a kergült juh. Közben felértünk. Gyönyörűen feldíszített terembe érkeztünk. Szaktársaink zsúfolva ülnek egymás mellett, a még így is rengetegen maradtak az ajtón kívül. Feszült csend támad, amikor beszédre emelkedik Szabó János főbizalmi. 1200 ember spontán lelkesedéssel döntött az önkéntes tagságról s ezzel hitet tett szakszervezete mellett, így mindenki megkapja az új, önkéntes tagkönyvet s büszkén jelenthetjük, hogy az önkéntességben való áttérésben is vezetünk. . A kultúrgárda színes előadása után Sarkács Kálmán szaktárs, a Szakszervezet alelnöke fejti ki véleményét a Távírda dolgozóiról, örömmel jött ide, mert ott nagyon sok öntudatos dolgozó van. Beszél az új feladatokról s a jövendő bíztató kilátásairól. A dolgozók lelkesen megtapsolják az 1200 önkéntes tagságot. Fogadalmat tesznek, hogy a jövőben a Szakszervezet hasznos tagjai lesznek, majd felcsendül az Internacionálé , a lelkes ünnepség végért. A Távírda hitet tett a demokrácia mellett! 4 járműtelepen az egyik gyönyörűen feldíszített garázsban ünneplőbe öltözött Szaktársakat látunk. — Gyere siessünk — mondja Horváth László szaktárs, a jármű legidősebb postása —, mert ennyi embert még soha nem láttam itt mint most. Nem fogunk helyet kapni. — Hát — feleli Szabó Lajos — nem is csudálom. Mindenki első „önkéntes‘‘ akar lenni.... — Az pedig nehezen megy, mert akkor 1160 közül kellene választani. Mert nálunk mindenki jelentkezett önkéntes tagságra — szól közbe Balog János pártitkár. Közben megkezdődik az ünnepi ülés. Majd utána a Járműtelep dolgozói kivétel nélkül átveszik az önkéntes tankönyvet s ezzel a Postás Szakszervezet 1160 új önkéntes taggal gyarapodott A 70 -es ünnepe 1948 szeptember 28 emlékezetes napja a Bp. 70-es ésüzemnek. Üzemi naggyűlést tartanak. Az MDP és a szakszervezeti mozgalom vezetőinek képei, munkaverseny grafikonok és rajzok, élüzemjelvtény, jelszavas táblák. Lelkes hányultban együtt az egész üzem. Fejes főbizalmi nyitja meg a gyűlést. A százéves henvégségről való megemlékezés és rövid nívós kultúrműsor után, központi vezetőségünk kiküldöttje beszél. XV. Kongreszszusunk idejére a postás szakszervezet is az önkéntességi elven szervezett szakszervezetek sorába lépett. A 70-es Bizalmi Testületének jó munkáját és dolgozóinak osztályöntudatát igazolja az a tény, hogy az üzem dolgozói megértették a szakszervezeti mozgalom jelentőségét és beléptek önként szakszervezetünkbe. A Bp. 70-es posta követésre méltó, jó példát mutatott üzemeinknek. Amikor az üzem párttitkárának és főbizalmijának szakszervezeti tagsági könyvét átadom — folytatta beszédét — ne feledjék, hogy szakszervezetünk csak úgy lehet a munkásmozgalom és népi demokráciánk erős vára, ha éberen vigyázunk soraink tisztaságára és egységünk szilárdságára, ha szervezői és motorja leszünk életszínvonalunkat emelő munkversenyeinknek. Megértették és a gyakorlatban alkalmazzák Rákosi Mátyás elvtárs tanítását: „Most tudják a szakszervezetek a munkásság érdekeinek védelme mellett teljes erejüket latba vetni az újjáépítésért, a munkaversenyért és most tudják korlátok nélkül játszani a szerepet, amely a munkásság szakszervezeteit hazánk politikai életének vezető tényesőjévé teszik Megalkuvás nélküli kemény következetesség, gél így tovább a szocialista Magyarországért! Ezután az üzem dolgozói fogadalmat tesznek, hogy példás egyéni és kollektív magatartással, osztályöntudatuk szakadatlan emelésével, tanulással, fokozott osztályéberséggel és élenjáró termelő munkával szolgálják dolgozó népünk szocializmust építő nagy ügyét. Így ünnepelt 1918 szeptember hó 28-án a Budapest 70.es postahivatal, amely élen jár a munkaversenyben és élen jár osztály öntudatban. Munkaverseny a Nagy budapesti Kerületi Titkárság helyi csoportjai között A Budapesti Kerületi Titkárság 25 helyi csoportja között 6 hónapig tartó szakszervezetet, építő szocialista munkaverseny indult meg július 1.ével. A A verseny állása az összesített júliusi és augusztusi eredmények alapján: 1. Rákoshegy 2918 ponttal 2. Hatvan 924 ponttal 3. Pestszenterzsébet 848 ponttal A hatvani postások a „Postások az iskoláért’ mozgalom javára 216 forintot gyűjtöttek és ugyanakkor a postásasszonyok önkéntesen takarttották a tantermeket. A balassagyarmatiak nagy kultúrnap szervezésével tették nevüket ismertté az összdolgozók előtt, szervezeti téren a hozzátartozó postamesterségeknél kiépítették a szakszervezeti megbízottakat. A rákoshegyi szaktársak 1200 kötetes könyvtárt szerveztek és színjátszó-gárdájukkal több esetben komoly sikert arattak és kiharcolták a dolgozók elismerését. A salgótarjáni postások nagyszabású zászlóavatási ünnepélyt tartottak az Országos Postás Zenekar és a színjátszók bevonásával, mely nagyban öregbítette a helyi csoport jó hírnevét. A biaiak jó munkáját bizonyítja az, hogy hatáskörükbe adták a környék összifjúságii szervezését. A tataiak igazolták, hogy akarattal, nehéz kezdés után is lehet eredményeket elérni. A gyömrői szaktársak zenekarukkal szolgálják a kitűzött célt, szórakozási lehetőséget adva tagságuknak. A sashalmi szaktársaink oktatási területen fejtenek ki jó munkát a helyi MDP-vel karöltve. Kispesti postásaink népünnepélyt szerveztek, melyen élvonalbeli művészek szórakoztatták Kispest dolgozóit. A komáromiak zászlót avattak. Minden csoport merítsen erőt az élenhaladóktól és állandóan lebegjen szemük előtt az a biztos tudat. Versenyünk igazi nyertesei a szervezett postások és rajtuk keresztül a dolgozó magyar nép. B. I. Éljen a Szakszervezeti Tanács XVII. kongresszusa! fmmit még mindenkinek * tudni kell A Szakszervezetünk által rendszeresített segélyeket (szülési, házasság és temetési segély) a segélyezésre okot adó körülmény, tehát, a születés, házasságkötés, illetőleg elhalálozás napjától számított 30 napon belül kell kérni. A 80 napos határidőn túl benyújtott ilyen irányú kérelmet a Szakszervezet — Központi Vezetőség határozata értelmében — nem veheti figyelembe, tehát a segélyt sem fizetheti ki.