Postás Közlöny, 1949 (2. évfolyam, 1-13. szám)

1949-01-01 / 1. szám

_2 Megkezdődött a felülvizsgálat... Ha alkalmunk van betekinteni a postás dolgozók életébe, érdekes dol­gokat tapasztalunk az utóbbi időben, ami gondolkozásra késztet bennün­ket. Valami történhetett, ami döntő módon befolyásolta a postásság­ ed­­digi nemtörődömségét bizonyos kér­dések iránt. Melyek azok a tünetek, amelyek ezt a gondolatot ébresztik bennünk? Ha belépek a hivatal kapuján, 14 tein, hogy a kapus becsületesen figyeli ugyan a ki- és bemenőket, de csak az egyik szemével, a másikkal a „Kommunista erkölcs*" című füze­tet tanulmányozza. A felvonók­ezelő­nek a zsebéből a ,,Népnevelő“ leg­újabb száma kandikál ki. Feljebb,­tő gépteremben a műszerészek azt igye­keznek tisztázni, hogy kik voltak a „narodnyikok". Egy másik hivatalnál a levélkéz­­besítők éppen az újonnan megalakult Szabad Nép Barátainak Körében te­vékenykednek illő komolysággal. Az egyik kapcsolókezelő szaktársnő csak­nem örök haragot fogadott a szom­szédjával, mert ismét elfelejtette el hozni a megígért „Kommunista Kiált­­ványá­t, ami pedig két példányban is megvan a fivérének. Az egyik elv­­társ ffit-fát ígér annak, aki meg tudja szerezni a Szabad Nép vasár­­napi számát. Azt gondolhatnánk mindezekből, hogy a postások egyszeriben szüksé­gét érzik talán annak, hogy túltegye­­nek társadalmi és politikai ismeretek terén az ipari dolgozókon. Ha ne­m tudnánk, bizony a Politikai Bi­zottság határozata késztette elvtár­sainkat ilyen buzgó tanulásra. Mondjuk meg őszintén, a tagság apraja nagyra készül a felülvizsgá­latra. Persze a dolog nem ilyen egy­szerű. A felülvizsgáló bizottság nem­csak arra, km­­­ncsi, hogy az utóbbi három hónap alatt ki mennyit igye­­kezett pótolni a 4 év alatt elmu­lasztottakból, vagy ki az, aki újab­ban a vezetőséget pártmunkáért ostromolja. A bizottság azt deríti ki, hogy ki igazán Párt- és osztályhű és ki az,­ akinek ennélfogva helye van a Párt­­ban. Kikutatja azt, hogy ki fejlődőképes. Ezekből lesznek a tagjelöltek. Kik azok a pártmun­kások, akik nem méltók tisztségükre. Vannak-e mellőzött, vagy ismeretlen káderek, akiket ki kell emelni. Kik azok, alakót párt-, vagy szak­szerve­zeti iskolára kell küldeni. Nézzük most meg ezek után, ho­gyan néz ki maga a felülvizsgálat- Az ajtón kívül izgulnak a felül­vizsgálandó tagok. (Gyorsan meg­vitatják még a Szabad Nép vasár­napi számának a vezércikkét, állító­­lag ilyeneket gyakran kérdeznek a bizottságok.) Az ajtón belü­l­ül a bizottság, amely dönteni fog az izgidók felett. (Jelenleg N. G. elvtársunk önélet­­rajzát és kérdőívét tanulmányozzák és nagyon csodálkoznak, hogy ne­­vezett 1348 óta párttag és még csak most jár alapfokú szemináriumra.) De nyílik az ajtó és beszólítják el­sőnek az üzemi párttitkárt. A bizott­ság tagjai barátságos arccal fognak vele kezet s elvtársunk örömmel ál­lapítja me­g, hogy a bizottság tagjai mind milyen jóindulatú emberek. A bizottság tárgyalóba egyszerű, közvetlen beszélgetésként hat mind­addig, áruig a kérdőív alapján nem kezdik firtatni, hogy hogyan is volt az a katonáskodás és utána a fog­­ságbaesés. Kiderül, hogy a titkár annak idején, mint hadnagy, osztagé­val az utolsó pillanatig harcolt Bu­dán a felszabadítók ellen. Ott ír esett fogságba. Amikor onnan 1946 ban hazakerült, mindjárt bekapcsoló, flott­a mozgalomba és igyekezett ki­pezni magát. Munká­­ában azonban kevés volt az őszinteség és a Párt Iránti szeretet. Inkább öncélúság és üres karrerizmu­s vezette. A bizottság dönt­és döntése azegletet az igazsúqntsü■ funkciójáról való le­váltásra javasol­ják. A hivatalv­ető „úr" öntudatos h arcvvl lép be. Ő nem vár­ja meg az egyesülést, r­.eg februárban átlépett a* MKP ba. Pa Snap i«*a eljárt. h«-j »jel már föl is szálait. A szeminá­rum­on szépen halad. (Diplomás, van némi gyakorlata a tanulásban.) Hí­res demokrata, nem kívánja, hogy alázatos tisztelettel köszönjenek neki Csupán az a szépséghibája van a do­lognak, hogy a kommunista éberség kikutatta, hogy a felszabadulás élők németi hríce volt, egy kicsit erkölcs, télen életet él­ő- még 1017 elején-is nyíltan a kommunisták ellen foglalt állást. A bizottság megállapítja, hogy semmi helye a Pártban, vezető­állásra nem alkalmas. Helyébe java­solnak egy fejlődőképes, értelmes, osztályöntudatos elvtársat. A kommunista őszinteség hiányát példázza a következő eset: A kérdő­ívbe beírt, „milyen marxista munká­kat olvasott“ rovatban többek között szerepelt a Tőke is. Arra a kérdésre, hogy mikor olvasta, az Idegességtől izzadó elvtársunk azt válaszolja, hogy körülbelül a­6 éve is van már. A bizottság megkérdezi, milyen nyelven beszél? Csak magyarul, hangzik a válasz. Erre megmagyarázzák neki, hogy ez nehezen sikerülhetett így, hiszen a Tőke akkor még nem is jelent meg magyar nyelven. A haladó értelmiség típusa következik A felszabadulás előtt nem politi­zált. Kiváló mérnök, inkább tudós típus, 1945 óta igyekezett, ameny­­nyire fontos szakbeosztása engedi, úgy a tanulásból, mint a gyakorlati pártmunkából kivenni a részét. Je­lenleg pártnapi és szomin­rziumi elő­adó, úgy a múltban, mint a felsza­badulás óta demokratikus gondolko­zása, közvetlen, őszinte munkatárs. Érdemeiért a „kiváló munkás" kitün­tetést nyerte. A bizottság magasabb szakmai funkcióra javasolja. Mindenki izgul a felülvizsgálat előtt. Sokan féltik a tagsági köny­vüket, de bizony még többen az ál­lásukat. Nem hiszik, hogy a felül­vizsgálat nem a kenyeret akarja a dolgozóktól elvenni, hanem a Párt élharcos, vezető szerepét akarja biz­tosítani. A népi demokráciából a szocia­lizmusba vezető úton a munkásosz­tályt csak egységes, teljesen egybe­forrott, ideológiailag jól képzett ta­gokkal rendelkező Párt vezetheti. Mindezek után reméljük, hogy a postások is megértik Sztálin szívai­nak jelentőségét; a szocializmust építő Párt tagjának lenni „nincs na­gyobb dicsőség“ ennél. F. I. POSTÁS KÖZLÖNY Ielestm­ény munkaegységrendszer A postás dolgozók legidőszerűbb kérdése a teljesítményi munkaegy­­ségren­dszer. Ez az új rendszer lesz az alapja a postai szervek létszámren­­dezésének, a posta új statisztikájá­nak, az önköltség számításnak, az új üzemi jutaléknak és a selejtmérca bevezetésével a munkaminőség javí­tásának. A posta minden szervét magában­­foglaló és a különböző munkák man­den mozzanatát mérő vagy értékelő, roppant nagy anyaggal lapunkban részletesen nem foglalkozhatunk, igyekszünk azonban annak elvi felé­pítését és egyes érdekesebb részle­teit ismertetni és érzékeltetni a ma még alig látható előnyeit. A teljesítményi munkaegységrend­szer kizárólag az elvégzett munkán, vagyis a teljesítményen épül fel Ezt a munkát — minden más tényezőtől függetlenül — idővel mérik. Eszerint az ugyanazon idő alatt végest*, munká­ban járó munkaegység mindenkinél egyenlő Ennek oka, hogy a postai szervek az általuk végzett munka­­mennyiség után osztályozhatók legye­nek és pontosan meg lehessen állapí­tani minden szer­v létszámszükségle­­tét. A végzett munka értéke azonban különböző. Ezért a teljesít­ményi munkaegységeket az új rend­szer egy értéktényezővel, a munka­hely­tényezővel szorozza meg és ezál­tal kapja meg az egyén üzemi jutalék alapjául szolgáló munkaegy­ségeinek a számát. A munkahelytényezőik helyes kialakítása okoz legnagyobb gondot az új rendszer kimunkálói­nak- Az egyéni önzés, a munkaterü­let sovinzmusa, az önkritka hiánya, az emberileg érthető anyagiasság, a­mis munkája felöli tájékozatlanság, az eddigi átlánysikerű üzemi jutalék tagozódásának súlyos hibái és ennek precedensül állítása mind-mind olyan momentumok, amelyek megnehezítik az igazságot legjobban megközelítő m­unkah­elyt­én­y­ezők k­i­alakít­ás­át. Pedig a teljesítményi munkaegység - rendszert az abszolút igazságnak kel­lene jellemeznie­ Ezt azonban csak akkor lehat megkezelíteni, ha meg tudjuk őrizni tárgyilagosságunkat, a elismerjük, hogy vannak a mieinknél is értékesebb, nehezebb, fárasztóbb, felelősségteljesebb munkahelyek, ha megértjük, hogy a­z, aki többet tud, jobban dolgozik, vagy nagyobb kö­rültekintést kívánó vezetői helyet tölt be, többet érdemel. A munkahelyek egymással való szembeállításánál ne érezze senki hogy az alsóbb cso­­portba sorozása leértékelést jelent. Nem. Ez csupán a munkaterület kü­lönböző szempontokat figyelembe­vevő osztályozása annak hangoztatá­sával, hogy a postánál minden mun­ka egyformán ért­ék­es és megbecsü­lést érdemel, mert mindegyik egy­­egy fontos csavar a nagy gépezetben és ha csak egy csavar is meglazul, megbénulhat a gép működése. És ez­ért a legnagyobb nyilvánosság előtt folyik a munkatényezők helyes ki­alakítása. Ehhez mindenki hozzászól­hat és ha­ sikerül az igazságot meg­közelíteni, az a postásdolgozók tár­gyilagosságát, komolyságát és szo­ciális gondolkodását fogja biznyít­­ni. Természetes, hogy a dolgozókat leg­­jobban az új üzemi jutalék érdekli. Kérdés, hogy az új rendszer­ben több üzemi jutalék jut-e a pos­­tás dolgozóknak? Aki megközelíti a normát, vagy túlteljesíti, annak igen, ha messze alatta marad, nem. A hivatalvezetők üzemi jutaléká­nak összegét a gazdaságossági és úz adminisztratív tényezők befolyásol­ják. Ha a hivatalvezető gazdaságo­san szervezi meg hivatalát és a ké­szenléti idő csökken, vagy pedig, ha a hivatal adminisztrációját racioná­­lisan kevesebb munkaórával látja el, nagyobb üzemi jutalékban részesül. A műszaki végrehajtószolgálat gaz­dasági tényezői az építési osztályve­­setés és a szakaszkevel­ő vonalfelvi­­gyázó, valamint a távíró- és távbe­­szélő-üzemek vezetőinek üzemi juta­lékát befolyásolják. A távíró, és táv­­beszélő-üzemeik vezetőinél ezenkívül jóság folt tényezőt is alkalmaznak amely az üzem berendezéseiben elő­fordulható munkák mennyiségének irányát fejezi ki. A minőségi tényező pedig a mű­szaki végreha­­­ló szolgála­t építés. os. - résy vezetőinek, szakaszos vonalfelvi­­gyázóinak, hibaelhárításban résztvevő műszerészeinek illetőleg vonalfel­ügyeleti munkahelykezdőinek üzemi jutalékát befolyásolja- A teljesítményi munkaegységrend­­szerrel kapcsolatban sok szó esik ar­ról, hogy ezzel jelentékeny munkatöbblet hárul a dolgozókra. Kétségtelen, hogy bizonyos többletmunkát okoz a teljesítmény mérése, de jelentéke­nyebb munkatöbbletről csak a na­gyobb hivatalok főnökségeinél (pos­tamesternél) beszélhetünk, ahol a munkalapok felülvizsgálása és össze­sítése komoly feladat. A dolgozó, az egyén megterhelése minimális. Ter­mészetesen addig amíg az új rend­szer problematikus s míg be nem idegződik a munka, ez terhesnek tű­­nik. Meg aztán valljuk be őszintén — az újszerűség­ig panaszra indít. Vannak, akik minden újítástól irtóz­nak és sohasem a jót, az észszerűt keresik abban, hanem rémképeket látnak, s helyzetüket kétségbeejtő­­nek tüntetik fel. Kétségtelen, hogy minden kezdi, nehéz, de azt erős akarással és szí­vós munkafegyelemmel le lehet győzni. Sokan kifogásolják, hogy az új munkaegy­ség rendszerben több mérhető munkamozzanat nincsen értékelve Ez azonban csak­ látszólagos. Tech­nikai okokból tényleg több mérhető munkamozzanatot figyelmen kívül kellett hagyni, de a végzett munka — egy megbízhatónak vélt valószínű­­ség-számítás lapján — a hasonló tevékenységek szorzószámába beszá­míttatott. Nem lehet minden ritkán előfor­duló tevékenységet külön-külön kimu­tatni, mert ez a rendszert túlzottan komplikáltá tenné és valóban olyan munkatöbbletet okozna amely ellen­­keznék a kitűzött céllal. ★ Az elmúlt év december havában már minden forgalmi szervnél az új rendszer alapján mérték a munka Az új munkaegységkimutatások és munkalapok eredményeit rövidesen kiértékelik és néhány hét múlva tisz­tán látunk, hogy hol, mi a hiba s hol, mit kell még javítani a terveze­ten. 19­4­9 január 1 millió 300 ezer forint megtakarítás a centenáris versenyben A mumikaversenyek a dolgozó em­ber új típusát alakították ki-Ez az új dolgozó ember újít, racio­nalizál, szóval minden módon növeli a munka termelékenységét, tehát építi a népi demokráciát, emeli saját életszínvonalát-A postán is kialakult már az új típusú dolgozó ember- Munkájuk nyo­mán 1 millió 300 ezer forintot taka­rítottunk meg a postán-Nézzük meg azonban kötelezőbrőől ezeket. Munkánk eddig is mutatott fel je­lentős eredményeket, azonban felada­taink egyre nagyobb igénybevételt jelentenek. A hároméves terv első évében 44 millió forintot, az öthónapos második tervévben 43,2 millió forintot fordítottunk tervberu­­házásain­kra tehát igen jelentős ö­rz­­eteget. De milyen sokszorozását je­lenti feladatainknak a­ harmadik terv­­év, melyben az első két év beruházá­sainak összegét jelentősen felülmúló 118 millió forint tervberuházást fogunk telj­esí­teni a posta különb­öző szektoraiban. Meg kell mozgatnunk a posta minden ágazatát, a postaforga­lom, a távbeszélő- távíróközpontok, a hálózat, a rádió, a magasépítészet és a postajárművek minden dolgozóját. A harmadik tervév sok új postai létesítmény üzembehelyezését fogja eredményezni, így Budapest I. után megindul a szolnoki II. adóállomás, fejlesztj­ük rádiótávíró-összekötteté­­seinket, korszerűsítjük a stúdiót. Bekapcsolódnak a forgalomba a Te­réz, József és Krisztina korszerűen megépített új 7 A-2 központjai- Modern automataközpontok könnyí­tik meg Szeged, Békéscsaba, Kecs­kemét, Debrecen, Szolnok és Nyír­egyháza távbeszélő forgalmát, te­hát korszerűsítjük a vidék elmara­dottabb távbeszélő-berendezéseit. Új postaforgalmi hivatalok, csomagrak­­tárak, gépkocsiszínek építésével, kor­szerűsítésével és fejlesztésével fog­juk javítani a posta forgalmát. Új hálózat, kábelek, új postai épületek, járművek visznek friss életet az or­szág ideghálózatába. Szociális vo­natkozásban mosdók, fürdők, öltö­zők, munkáslaktanyák, napközi­ott­honok, kultúrtermek, orvosi rende­lők, ambulanciák építése, az alapít­ványi kórház korszerűsítése jelent majd nagy segítséget dolgozó tár­saink szociális helyzetének megjaví­tásában. Hatalmas faladat­okat jelent a posta helyes és megfelelő átszervezése az üzemgazdaságosság követelményei­nek figyelembevételével. Növelnünk kell a termelékenységet, tehát helyes normákat kell teremteni. A laza normák korszakának véget kell vet­nünk, ha­ a posta eredményes gaz­dálkodását és azon keresztül saját sorsunkat szívünkön viseljük. Eddigi számviteli rendszerünk nem adott módot a tényleges önkölt­ség pontos megállapítására. A ja­­nuár 1-én bevezetett új üzemi köny­velés most már tiszta képet fog adni és egyben jó fegyver lesz az önköltség csökkentéséért vívandó nagy harcban. A teljesítménybérezés terén úttörő munk­a indul meg és ha lelkiismere­tes, öntudatos módon hajtjuk végre, nemcsak az üzemi jutalék igazságos elosztását biztosíthatjuk, hanem a helyes munkaerőgazdá­lkodás meg­szervezését és ezen keresztül a kapu­kon belüli munkanélküliség megszün­tetését is lehetővé tesszük. Mindezek mellett meg kell moz­gatnunk a postás újítók széles töme­geit. Eddigi eredményeink miatt sem kell szégyenkeznünk, hiszen nem is egy esztendő alatt 683 postás újító adott le javaslatokat, ebből 90 újító sokezer forint jutalmat és erkölcsi elismerést kapott. Ezek az újítások 1.300.000 forint tényleges megtakarítást jelentettek a postának és ezen ke­­resztül a dolgozók közösségének. Nem lebecsülendő, de még mindig kicsiny eredmény a 32.000 postás dolgozó tömegeihez viszonyítva. Látjuk tehát, hogy feladat bőven van, lesz és meggyőződésünk, hogy a postás fizikai és szellemi dolgozók öntudatos összefogása, a posta újí­tói, él- és kiváló munkásai, az üzemi háromszög, szakszervezetünk, a párt­vezetés és biztos kézben lévő szakve­zetésünk maradéktalan együttműkö­­dése az új esztendőben azt fogja ered­ményezni, hogy a szocializmusért ví­­vott harcban mi postások is az elsők között leszünk. K­­. Kis hivatal, amiben kettő nagy: a m­unka is a szeleid... Nézzük meg a postás üzemeink karácsonyi készülődését. Meg kell állapítanunk, komoly munka, folyt minden postás üzemben­ Nem lehe­tett különbséget tenni kis- és nagy­üzem között, mert ha­ megnézzük pl., hogy mi történik „ Bpest 0-eS posta,­hivatalban, örömmel lehet elmon­­dani, hogy kis hivatal ugyan, de a a munka amit benne kifejtenek, óriásivá teszi, flagid­áik a­ rrta viárnák, mint a hangyabolyi csak azért, hogy a 23-i karácsonyi ünnepség sikerül­jön. Aztán eljött a nagy nap is. Két hivatali szoba pillanatok alatt átala­­kult karácsonyi szobává, amit a ki­csinyek és a nagyok sokasága töl­tött meg. Eljött a Párt és a Szak­­szervezet képviselője is. Nagy Ferenc szaktárs az égő gyertyákra mutatva mondta el, hogy a régi világban a karácsony csak a gazdagoknak jelentett dúsan terített asztalt, a proletár­okund­e mindig csak fájó könnyeket okozott. A mi demokráciánknak, a nép álla­­mának kellett eljönni, — folytatta Horváth Mihály, hogy a Hunspest I-es hivatalba is megérjék az új karácsonyt, ahol a dolgozók és csa­ládtagjaik mind együtt örülhetnek a szocializmus gondolatának, melynél szebb, életrevalóbb eszme nincs és nem is lesz soha a Világon. Az­­ünnepi hangulatot a 17 szám­­ból álló műsor tette bájossá, ked­­vessé. A kis Daday Ju­nika száján a k­arácsonyi csengő dupla dallama szólt,­­amikor elkezdte: „Cit, col a cingö­t. De meg,azta „ hallgatása, got Ady Egidre: Karácsony című verse s az a szűk szép ének, vers mind-mind, amit a lelkes szereplő­gárda előadott. A műsor végén a vendégek vi­ssa­­ültek helyükre, nem hitték el, hogy már vége van az ünnepnek. Gál Lajos a Bness 82. vendége kijelentette: „ilyen szépet életé­­ben nem látott még”. * Szalai Károly a szakszervezet kép­­viseletiben viszont örömmel állapí­­totta meg, hogy a demokrácia vívmá­nya az, hogy mindenki szak­árénak érezheti most magát a Bpest 9-ben s a fáradságért a mosolygás, játék, és a szeretet a siralom, ami( a gyermekek arcáról most le lehet ol­­vasni. Szóval: kis hivatal a Bpest 9, csak kettő nagy benne ,a munka és a sze­­retet. H. J. Méhészek! figyelem! Postás szakszervezet somló­­jenői méhész telepére szakkép­­zett postás méhészt keresünk. Lakás biztosítva van. Jelentkez­zél a megfelelő méhész iratok­kal szakszervezetünk főtitkár­ságánál.

Next