Postás Dolgozó, 1951 (4. évfolyam, 1-13. szám)

1951-01-15 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A POSTAI SZAKSZERVEZET LAPJA 1951 január 15. HARC A BÉKÉÉRT A világ dolgozó népeinek egyik leg­fontosabb kérdése napjainkban a béke és a háborn­ kérdése. Minden becsüle­te­s békét akaró ember, a dolgozók százmilliói látják — kévéve azokat, akik nem akarják látni —. Hogy a dollá­rmil­iomosok, a h­alálgyárosok és lakásaik, uralmuk kiterjesztéséért, mil­liárdos profitjuk növeléséért újabb há­ború rémségeibe akarják taszítani az emberiséget. Minden képzeletet felülmúl az a vadállati kegyetlenség, gengs­zterűzmi is, amit Koreában, a többi gyarmat­i és fél-gyarmati népeikkel és sz­erte az egész világon, a szabadság, a Jitékc harcosai és elsőksorban­ a kommu* *­Asákkal szemben művelnek és véghez visznek. Szent Bertalan éjszakáját, a fasiszta megsemm­iisí­tő halál táborok és a német SS-­hóhérok tetteit, borzalmait tert.ismú.­­ja az a pusztítás, t­öme­g.gyi­lko­­l­ás és mészárlás, amit az T­NSX lobo­gója alatt, műveinek az amerikai légi és szárazföldi kalózok, banditák. Mérhetetlen szenvedés­ e■/ osztályrésze ma Korea szabadsá­gáért küzdő hős népének. Ezt a pusztí­tást, tömeggyiilkolást akarják az impe­rialisták kiterjeszteni, intézményesíteni egy újabb világháborúban. Ezek a Tri­­ínanok, M­acArthurok szövetkeznek, együttműködi­­k a japán háborús bű­nös, tömeggyilkos t­­i­bo­rn­okokkal, a fasiszta német hediipar­nagytól,és errel, bá­r­óival-A párt hadsereg egyik legh­irhed­ M mars »II ja. (.n­derlán. szervezi az új nyugatném­etországi Wehr­mark­tot, az új „szentszövetségét", az Atlanti Szövetség részére, a dolgozók millióinak szabadsága, a világ békéje, a Szovjetunió el­len. A képmutatás, az elvetermitőség szövet­kezik a japán és német fasiszta hóhé­rokkal és szövetkezik, ha kell, a po­kollal is, csak hogy az isten kegyelmé­ből fakadó profit megmaradjon, nö­vekedjen. E háborús fenevadakkal szemben a békét akaró százmilliók mind elszán­ta­bban harcolnak a béke megőrzéséért a Szov­jetunió vezetésével­. A Szov­jetunió­ban folyó gigantikus természetátala­­kító munkálatokban, a szovjet nép mérhetetlen önbizalma és rendíthetet­len békeakarata nyilvánul meg. A szovjet nép ereje, a béke híveinek vi­lágmérete kisen terjedő, mozgalma és a dolgozók százmillióinak harcos akti­­vitása akadályozta , meg eddig­­ is a háborús fenevadaik szándékait. Ezt a harcos elszántságot, a béketábor erői­nek a növelését azonban állandóan fo­koznunk kell, eddigi eredményeink megóvása, békés építő munkánk bizto­sítása, a béke megóvása végett. Ennek a felismerésnek megfelelően terjed és erősödik hazánkban a bé­kénket védő, a szocializmust építő munka­verseny-mozgalmunk. Nagy Fariunk V. Kongresszusá­nak a tiszteletére dolgozóink tíz­ezrei, százezrei csatlakoznak a Hafb­err-gyári munkások eredmé­nyeink növelésére, békénk meg­őrzésére irányuló erőfeszítéseihez, vállalásaihoz. A postaüzem­ek, a postás dolgozók is egyre szélesedő mozgalomban teszik vállalásaikat és csatlakoznak a Hofherr-gyári dolgozók által kezdeményezett mozgalomhoz A Javítóműhely dolgozói vállalták, hogy az első negyedévi tervüket három nappal előbb befejezik. 10 százalékkal csökkentik az anyagfelhasználást, öt százalékkal csökkentik az önköltséget.. A távbeszélőfülke-javító brigád vállalta, hogy sztahanovista brigáddá alakul át és negyedévi tervét 16 nappal előbb fejezi be. .A dolgozók közül többen vállalták egyénileg,. I hogy munkájukat 15—20 nappal előbb fejezik be a kon­gresszus tiszteletére. A Járműtelep dolgozói vállalták negyedévi tervük öt nappal előbb való befejezését, terven fe­lül egy darab négytonnás lienel­­tehergépkoc­si generál javítását, két darab kábeldob,szállító kocsi ké­szítését, havonta három százalék üzemanyag, hat százalék szén- és villanyára­mm­eg­­ta­k­ar­í­tás­t és még számos konkrét egyéni felajánlást is tettek a dolgozók. A Keleti postahivatal­ban vállalták a dolgozók, hogy a januári-februári bevé­teli előirányzatot három százalékkal túlteljesítik. .4. múlt évi visszajelenté­sekhez kés­est a selejtet 0­ százalékkal csökkentik.6 A számos egyéni válla­lás mellett megemlítésre méltó Strei­ner Imre szaktársunk vállalása a­­ le­vélgyűjtő járatok megfelelő átszerve­zésére, amit már ki is dolgozott és ez­zel évi föl0 liter benzin 102A munka­óra-megtakar­­ást ért el. A sátoraljaújhelyi műszaki hiva­tal dolgozói vállalták 5000 forint értékű bontott anyag kitermelését, felhasználását és versenyre hívták ki az összes postai műszaki hi­vatalokat bontott anyag megta­karítására és felhasználására. És így tovább sorolhatnánk üzemeink, dolgozóink­­vállalásait, amik mind azt bizonyítják, hogy itt­ a dolgozók több­sége aktív, cselekvő harcosa a béke­tábornak, a béke megvédésének. Meg­­em­létendő még a Bp. 02-es hivatal dolgozónak vail­ Halásából, hogy eddig már 100 új Szabad S­éjt- elő­fizetővel gyarapították köztünk lapjának tábo­rát. Dolgozó népünk, köztük a postás dolgozók túlnyomó többsége tudj®, hogy hogyan lehi­ a maga munkájának meg­javításá­­­val, jobbá tételével­ a békét erősíteni. Azonban a túlnyomó többség mellett van még egy rés­z., amelyik beszél ugyan a békéről, tesz is hangzatos nyi­­lat­kozatokat, de ugyanakkor munkájá­val szemben felel­őlten, közömbös, és itt nyilvánvalóan súlyos ellentét van a szó és a tett között. Szóban békét akaró, tettekben leg­elől­­en, munkájával nem­ megerősíti, hanem gyengíti erőinket. J­illiau hogyan erősíti a béketábor erejét, hogyan bizonyítja be békeaka­ratát az a dolgozó, aki távolidéz­­a ma­gát a munkaversenyektől és nem tesz konkrét, ellenőrizhető vállalást mun­kájának megjavítására? Várjon hogyan fejezi ki békeakaratát és növeli a béketábor erejét az a dolgozó, aki a munkáját versenyben végzi ugyan, de a minél magasabb teljesítmény (bér) érdekében, ezt hanyagul, selejtesen végzi el. Mindannyiunk előtt ismerete­sek azok a jogos kifogások és pana­szok, amelyek a levelek, csomagok ké­sedelmes kézbesítése miatt hangza­nak el. Gondoljunk csak a Népszava cik­kére, amelyben buldog újévet kí­vánt egyik hivatalunk dolgozóinak azért az újságban, hogy azt kellő il­őben elolvashassák, nehogy le­vélben küldve, aktualitását veszt­ve érkezzen meg többnapos késés­sel. Gondoljunk arra, hogy ezekben a leve­­­lekben és különösen az ajánlott leve­lekben, milyen fontos közérdekű köz­lemények vannak, amelyeknek f­elelőt­­le­n kezelése, irányítása és késése foly­tán milyen károk érhetik gazdaságun­kat. Gondoljunk arra, hogy a felelőb­­en teljesítmény milyen károkat okoz­hat általában és milyen jogosulatlan előnyt­­jelent, bérben a becsületesen dolgozók többségével szemben. Várjon a magyar posta jó hírnevének öregbítéséért nem továbbította azonnal a nyíregyházi csomagrakodók ■egy része a továbbküldendő csomago­kat, hanem először a raktárba vitték és csak másnap vitték a csatlakozó vonathoz ? Öntevékenyen szaporították a munkát ahelyett, h­ogy azonnal egyik mozgóból a másikba tették volna a csomagokat. Először be­vitték a raktárba, ott letették, másnap megint felvették és egy­­napos késéssel továbbították, pusztán csak azért, hogy kétszer lehessen elszámolni a csomagra kodást. Hogy a csom­ag egy nappal később ér­kezén? Hogy a posta egy elvégezhető munkafolyama­tért kétszer fizette ki a bért, az nem érd­ekel­te őket- Vájjon mi­lyen hazafiak az­ ilyen emberek és mit tesznek a béke megvédéséért? Vagy hogyan értelmezik a közösséggel szembeni felelősséget, a hivatali fegyelmet azok, akik tegyük fel, ketten dolgoznak egy kis hivatal­­b­an és egy hónap a­latt feldolgoznak 25.1­00 munkaegységet időbérben. Az­utáni átszervezik (?) a munkát és a­ másik hónapban egyikük teljesítmény­bérben dolgozik, az feldolgoz elszámo­lás szerint 18.000 m­unkaegységet, a másik időbérben dolgozik, az meg feldolgoz 7000 munkaegységet. Az ,ki­szervez­és" után az elvégzett munka mennyisége ugyanannyi, 2­5.000 mun­kaegység, de a posta 100, vagy 200 fo­rin­ttal többet fizet ki ugyanazért a munkáért. Ez a becsületesség? Ezek a postások, Tii’n­t , a tarpai postahivatal vezetője és még egy páran így harcolnak a lükéért? Vájjon bogiján értelmezi a­ hivatali fegyelmet, a béke melletti kiállást az a mozgó postás, aki hivatali álja alkal­mával a hivatali helyiségét, a mozgó- f­i­­o­s­ta k­o­c­s­i­t k­ü­l­ö­n­­b­ö­z­ő kr­u­m­­­pl­i. h­ag­y­­­ma, bor, sib__v .,•'///fására ha?-ncdi/t­­etj Vájjon leinek hu prekedi­k az ilyen­­ mozgó fiostás és hogyan gondolja, hogy ez összefér ráadásul még is szak­­szervezeti funkcióval? Mint ahogy e­z történt Békéscsaba 2. számú hivatal­nál. Vagy hogyan tudja a béke m­eg­védé­séé­rt folytatott harcból, tevékenyen ki­venni a részét az a bizalmi, aki a tag­díjat beszedi ugyan, de saját magát nem képezi, nem tanul, nem törődik­­ csoporttagjainak problémáival, nem se­gíti őket tanácsaival, útmutatásaival, a munka jobb elvégzésére? Hogyan viszi a békeharcot a maga területén az a szakszervezeti bizottság, mint pl. a kiskunhalasi? Innen nagyrit­kán érkezik egy-egy jelentés, az is egészen szűkszavú. Vagy talán nincs mit jelenteni? A­­szervezési kérdésekről, a kultúrmunka-, léd, a versenyről, a termelékenységről, a bubáikról? Vagy hogyan tud a békéért harcolni az a párttag, aki nem előfizetője a­­ Szabad Népnek? Hogyan tájékozódik a bel- és külpolitikai kérdésekben? Kitől kap tanácsot, aminek alapján meg tudja javítani munkáját, szembe tud­ szállni a téves nézetekkel, a sorbanál­­lókkal, a házapostolokkal, az ellenség­gel? Nem lehet eredményes a munka-­ versenynbuzgalom, a békéért folytatott harc azokban az üzemekben, ahol ala­csony a­ párt­sajtó olvasóinak a száma, mint pl. az alközponti üzemben és még több más üzemijükben is. A dolgozók szerte a világon akarják a békét. A dolgozók túlnyomó többsége harcol, dolgozik a béke megvédéséért A mun­kaversenyben való részvétel a fokmé­rője a nép, a haza, a béke ü­gye iránt ,érzel­ odaadásnak. Harcoljunk és dol­gozzunk tehát eddigi eredményeink és jövőnk biztosításáért, népünkért, ha­zánkért, a békéért. Leplezzük le, és ta­szítsuk ki sorainkból a felelőtleneket, a rendbontókat, az árulókat, a béke el­lenségeit, ellenségeink cimboráit. A béke ü­gye legyezhető­en és a Sziívjetunió által vezetett, dolgozó s­z­áz- és százmillióinak harca meg fogja­­semmisíteni a kizsákmányolást, a há­borút. " ■ Előre ötéves tervünk túlteljesíté­séért békés alkotó munkánk biztosí­tásáért, jövőnkért, a szocializmusért, a békéért. Ivásta Rezső Jobb munkával, szocialista versenykötelezettség vállalásával készülnek a postás dolgozók a Párt Országos Kongresszusára Pártunk Országos Kongresszusára lelkesedéssel készül az egész dolgozó népünk. Taggyűléseken, aktívaérte­­kezleteken, konferenciákon vitatják meg dolgozóink eddig végzett munká­juk eredményeit és a kijavítandó hi­bákat. Nemcsak a­­párttagok, hanem a pártonkívüliek ezrei is vállalják, hogy jobb politikai és termelő mun­kával készülnek a kongresszusra. A kongresszusi előkészületek, köz­ben egyre jobban bontakozik ki a postás dolgozók előtt, a Párt Országos Kongresszusának jelentősége. A párt­­kongresszus az egész, nemzet nagy eseménye. Dolgozóink­­ a kongresszustól,a pár­tunktól és Rákosi elvtárstól várnak to­vábbi irányítást és útmutatást ötéves tervünk gyorsabb megvalósítására, a békéért folytatott harcra. De nemcsak útmutatást várnak dolgozóink a kongresszustól, hanem tevékeny, áldozatkész munkával elő is segítik annak sikerét. Elősegítik vállalásaikkal, amelyeket a párt­munka és­ a termelőmunka megjaví­tására tesznek és teljesítenek. Posta Központi Javítóműhely L­­ :­ cszemita ten­­d­ekenységét nar­lalékkal emelik, az önköltséget öt százalékkal csökkentik, amiről a kö­vetkező levelük szól: Szeretett Rákosi elvtárs! örömmel vettük a Hofherr-gyár dolgozóinak felhívását, hogy Pártunk V. Kongresszusát munkavállalással ünnepeljük. Mi, a Posta Központi Javítóműhely üzemi Vállalat dolgozói egyhangúlag elhatároztuk, hogy Pártunk kongresz­szusára, a munkásosztály és az egész dolgozó népünk nagy ünnepére, to­vább növeljük munkánk eredményét. El akarjuk érni, hogy mi postás dol­gozók is méltók legyünk a Szovjet­uniótól kapott szabadságra és nagy pártunk bizalmára. Tudjuk, hogy a béketábort mi magyar dolgozók a termelés frontján elért eredmények­kel növelhetjük, megértettük, hogy a szocializmust gyors ütemben kell épí­teni és erőnk megfeszítésével kell tervünket végrehajtani, és azt túltel­jesíteni. A fenti célok érdekében vállaljuk, hogy: 1. A második tervév első negyedé­nek teljesítését 3 nappal előbb befe­jezzük. Ezzel az üzem dogozói 5530 munkaórát takarítanak meg, mely idő alatt 3103 telefonkészüléket, vagy egy drb. 500-as nagyteljesítményű tele­fonközpontot tudunk elkészíteni és üzembe helyezni. 2. Munkánkhoz az új anyag felhasz­nálását 10 százalékkal csökkentjük, helyette roncsanyagokat használunk. Energiafogyasztásunkat hat százalék­kal csökkentjük. 3. Műszaki vezetés segítségével, a munkamódszerátadással, a 100 száza­lékon alul teljesítő dolgozók számát 10 százalékról 6 százalékra csökkent­jük. 4. A­­.Szabadságharcos" brigádun­kat sztahánovista brigáddá fejlesszük február 24-ig. 110 százalékot teljesítő ifi-brigádot szervezünk. 5. üzemünk termelékenységét hat százalékkal emeljük, az önköltséget öt százalékkal csökkentjük. Minden erőnkkel és akaratunkkal azon leszünk, hogy vállalásainkat be­csületesen elvégezzük. Ezzel akarjuk még jobban erősíteni a békeharc és a Pártunk táborát, melyet a győzhetet­len Szovjetunió, az egész világ dolgo­zóinak vezére, forrón szeretett Sztá­lin elvtárs vezet. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja Országos Kongresszusa! Zsille Ottó párttitkár, Flesch Erika DISZ-titkár, Pécsi József igazgató, Takács Ferenc UB-titkár. A sátoraljaújhelyi postah­atal dolgozói az alábbiakat írják: :Január 5-én megtartott röpgyűlé­­sünkön elhatároztuk, hogy csatlako­zunk a Hofherr-gyár felhívásához. Pártunk V. Kongresszusa alkalmából vállalást teszünk, amely főleg az anyag­takarékosság területére terjed ki. Ezzel akarunk mi is ünnepelni. Ezért vállaljuk: 1. Régi használaton kívüli előfizetői vonalakat, leágazásokat, felkutatjuk és lebontjuk. 2. Helyi hálózatunkban az üzemen­­kívüli és előreláthatólag nem szüksé­ges távbeszélő-irányokat lebontjuk, illetőleg a felesleges támpontokat ki­termeljük. A fenti két anyag takarékossági mozgalmunkkal nagy Pártunk február 24-i kongresszusáig 5000 forint értékű önalovi anyagot 10,’’71 1 V’ki­ nmyla­pot a második tervév folyamán újabb ál­lomások bekapcsolására használunk fel. Megfogadjuk Rákosi elvtársnak, hogy ezeket a vállalásokat teljesít­jük, amelyekkel a szocializmus gyor­sabb építését és a népek békeharcát kívánjuk szolgálni. Éljen Pártunk Országos Kongresz­­szusa, éljen a Magyar Dolgozók Pártja, éljen forrón szeretett Rákosi elvtársunk! Lacz Pál párttitkár, Bugyi Béla SZB-titkár, Letanovszki János hivatal­vezető. Erzsébet távbeszélőhivatal dogozói közül Nagy Pál és Polgár András vonalválasztós áramkörös mű­szerész elvtársak is munkavállalást tettek Pártunk V. Kongresszusára. Vállalták, hogy a sztahanovista Bagdi György elvtársunk munkamódszerét átveszik s ezzel igyekeznek ötéves tervünk második évét minél sikere­sebben befejezni. Vállalták, hogy az eddigi négy munkaerővel karbantar­tott 1416 drb. vonalválasztó és ehhez csatlakozó áramkörök fenntartását ketten fogják elvégezni. Orosházán Tóth Andor szaktárs­a kongresszus tiszteletére vállalta, hogy a sajtókam­pány ideje alatt 25 új előfizetőt gyűjt. Keszthely A műszaki hivatal dolgozói a kon­gresszus tiszteletére vállalták, hogy az április 30-ig a tervben előírt két falutelefon helyett három faluban sze­relik fel a telefont és ezzel 3000 forint megtakarítást érnek el. Ez a pár példa is azt bizonyítja, hogy a postás dolgozók nagy lelkese­déssel készülnek Pártunk V. Kon­gresszusára- Az új versenyszerződé­­sekben tett vállalásaik jobbak, kiér­­tékelh­etőbbek, mint az elmúlt évben voltak és nem olyan egyoldalúak. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a postás dolgozók megbonthatatlan egységben, szilárdan állnak nagy pártunk és barátunk, segítőnk, a bé­ketábor legfőbb őre, a felszabadító Szovjetunió zászlaja alatt. 1

Next