Postás Dolgozó, 1956. november
1956-11-30
1956. november 30. Új élet születik Irta: Horn Dezső Hazánk egén szakadoznak a sötét fellegek. A fegyverek ropogását, a nemzet, a főváros szörnyű bénultságát az életet jelentő munka váltja fel. Ki tudná, kinek van ideje még részleteiben elemezni az eseményeket. Ha erre nem is vagyunk képesek, sok mindent már világosan látunk. Mindenekelőtt látjuk azt, hogy az ország volt vezetőinek egy elvetemült csoportja bűnös, esztelen politikájával lejáratta a szocializmus sént ügyét a nép előtt, mélyen megsértette nemzeti érzéseinket, éveken keresztül milliókat félrevezetett és becsapta azokat a tízezreket is, akiket a nép szolgálatának hamis jelszavával szedtek rá e népellenes politika támogatására. Tragikus, véres harcok, sok-sok emberélet és hatalmas anyagi kár az ára e bűnös klikk eltávolításának, új életünk elkezdésének. Még gondolni is rossz arra, hogy mi lett volna hazánkból, a szocializmus alapvető vívmányaiból, ha a nemes célokért folyó forradalmi harcot már első pillanattól kihasználó sötét ellenforradalmi erők garázdálkodását és hatalomrajutását nem sikerül megfékezni. Most újra indul az élet. Új élet lesz az, más nem is lehet. Be kell gyógyítani az új és a régi sebeket. Orvosolni kell a régi sérelmeket, vissza kell adni a dolgozó népnek a szocializmus alapjára épülő új, jobb és szebb életbe vetett hitét. Soha nem volt nehezebb feladat, mint ezért küzdeni napjainkban. De aki igazán szereti a népet és a postás dolgozókat, akit nem törtek össze a tragikus események, az nem tétovázik, hanem segít. A postás dolgozókat sok sérelem érte az elmúlt esztendőkben, sok-sok jogos követelésünk, mint annyi más dolgozónak a „népgazdaság érdekében“ kielégítetlen maradt. szakszervezet (és a szakszervezetek) 1948 után képtelenné vált a dolgozók valódi érdekeinek képviseletére. Ennek alapvető oka nem egyesek politikai, erkölcsi adottságaiban, hanem abban a tragikus, lélekromboló, az emberiességet semmibevevő légkörben van, amit a Rákosi—Gerő uralom éveken keresztül kialakított, s amely átjárta társadalmi, politikai és gazdasági életünk minden pórusát s mint a méreg beivódott az emberekbe. Ez a méreg azonban nem halált okozott, hanem kitermelte a nemzet új életét jelentő ellenmérget, amely, ha tragikus körülmények között is, de máris érezteti jótékony hatását. Persze mindezt figyelembe véve jogos és természetes a dolgozók által elbírálni, hogy az adott körülményeket kik vették magától értetődőnek, vagy kik nem tekintették annak és próbáltak harcolni ellene. Jogos, de nem okos dolog aszélsőségekben is megnyilvánuló bizalmatlanság minden iránt, ami régi és a vakbizalom mindenki iránt aki „új“. Aki ezt nem látja, ugyanazokat a hibákat fogja elkövetni, amelyek az elmúlt évekre is jellemzőek voltak. El kell bírálni a szakszervezet vezetőinek tevékenységét is részben most, részben a normális élet helyreállítása után megtartandó, alulról felfelé történő józan, megfontolt főkkel lefolytatott tiszta, demokratikus, országos választásokon. A részbeni elbírálás az adott lehetőségek keretén belül már is nagyrészt megtörtént. Megújított, kibővített vezetőségek, új és régi vezetők vették át, a tartalmában és nevében is új, igen nagy és nehéz feladatok előtt álló szakszervezetünk vezetését. A Magyar Postások Szabad Szakszervezete megújult elnökségének programja tartalmazza azokat a legáltalánosabb követeléseket, amelyek a postás dolgozók sérelmeit megszüntetni, jogos követeléseit kielégíteni hivatottak. De tartalmazza a program azokat a biztosítékokat is, amelyek nélkül a szabad szakszervezetek eredményes tevékenysége el sem képzelhető. Kimondja, hogy szakszervezetünk „minden politikai párttól és kormánytól független, szabad érdekvédelmi szervezet“. Szószerint nincs ugyan a programban — de sokak érdeklődésére kimondjuk így is, — ha a haza, a nép, a postásság érdeke úgy kívánja, természetesnek tartjuk adott esetben józan fővel átgondolva a szakszerve Az elmúlt héten jelent meg a forradalom új szerveinek munkáját, hatáskörét szabályozó kormányrendelet. A rendelet elismerése annak, hogy a forradalom vívmányaként a termelő üzemek gazdasági vezetése most már valóban a munkásoké, és méginkább az övéké lesz, ha az igazgatók megbízását vagy felmentését is a munkástanácsokra bízzák. A rendelet értelmében a posta termelőjellegű üzemeiben is van létjogosultsága a munkástanácsoknak. De miért csak ezekben ? Nagy forgalmi hivatalainkban, telefon és távbeszélő központjainkban, vagy az igazgatási szervekben nincs szükség a szakmai vezetésnek a dolgozók által történő ellenőrzésére és segítésére ? Sokan azt mondják nincs és rögtön hozzáteszik, hogy a posta egységes vezetése lehetetlen volna üzemekre, hivatalokra szétszakított, nem a felettes szervektől függő irányítással. Mi nem értünk egyet azokkal, akik a postás dolgozóktól meg akarják tagadni azt a jogot, hogy ők is magukénak tudhassák üzemeinket, legnagyobb hivatalainkat. Nem értünk egyet azokkal, akik a forradalomban született szerveinkben csak azt a hátrányt látják, amelyet a posta egészének vezetésében valóban okozhatnának, ha mechanikusan lekopírozva, a termelő üzemek munkástanácsainak feladatával bíznánk meg őket. Szerintünk helyesen járt el a szakszervezet elnöksége, amikor ezzel kapcsolatban a következő álláspontra helyezkedett: Hezek legélesebb fegyverének, a sztrájknak az alkalmazását is. Az elnökség programja, mely igen viharos időben készült, természetesen még sok mindenben kiegészítésre szorul. Ezt a feladatot elvégezni akkor tudjuk majd helyesen, ha a dolgozók legszélesebb rétegének — különösen a vidékiek — hangja is eljut hozzánk, ha lehetővé válik a forgalom megindulásával a vidék képviselőinek is az elnökség munkájában való részvétele. De addig is dolgozhatunk és dolgozunk is. Követeléseinket eljuttattuk a Kormányhoz és az összes illetékes szervekhez. Követeléseink jogosak és reálisak. Megvalósításuk máris megkezdődött és számos pontja már meg is valósult. Vannak azonban olyan pontok is, amelyek megvalósítása napjainkban nemcsak elhatározás kérdése. Sok követelésünknek sokat szenvedett hazánk teherbíróképessége, az infláció veszélye szab határt. Mi ezt — különösen ha az ország helyzetét őszintén és nyíltan a nép elé tárják — elismerjük, de megköveteljük a Kormánytól az egyenes beszédet. A gazdasági helyzet felmérése után határozott választ kérünk követeléseink teljesítésének idejére vonatkozóan. A posta termelőjellegű üzemein kívül valamennyi nagy hivatalban, műszaki és igazgatási szerveknél szükség van a szakmai vezetésnek a dolgozók által történő ellenőrzésére és segítésére, tehát szükség van a forradalmi szervekre. Ezeknek a forradalmi szerveknek a feladata és hatásköre azonban más legyen, mint a termelő üzemeké. Figyelembe kell venni azt, hogy az említett postaszervek szerves részét képezik az egész postának, és nem olyan önálló üzemek, mint egy gépgyár, kenyérgyár stb. A posta egységes, centralizált vezetésének és a postaszerveknél helyileg megvalósítandó „munkásellenőrzés“ egyformán fontos szempontjai legyenek irányadók a forradalmi szervek munkájában. A két szempont érvényesítése biztosítható, ha a mi forradalmi szerveink hatáskörét, feladatát a mi adottságainknak megfelelően dolgozzuk ki. És dolgozzák is ki ezt közösen a szak Addig is mindent megteszünk a normális élet kialakítása, a postaszolgáltatás normális biztosítása érdekében, mert világosan látjuk, hogy csak ezzel teremthetjük meg, hozhatjuk előbbre minden jogos követelésünk valóraváltásának időpontjá Tudom, még nagyon sok a tisztázandó kérdés, még frissen élnek a jogosan kirobbant indulatok a fejekben és a szívekben, mégis azzal fordulok a szakszervezet minden tagjához, vezetőjéhez, az összes postás dolgozóhoz, az új forradalmi szervek tagjaihoz, a szakmai vezetőkhöz, hogy most összefogásra és fegyelmezett munkára van a legnagyobb szükség. Legyen szakszervezetünk tevékenységének és a postások összefogásának fokmérője követeléseink megvalósításának mértéke. A postás dolgozók, súlyos helyzetben lévő népünk és nemzetünk érdekeinek igazi védelmezői most nem széthúzásra, személyi hajszára és pozícióhajhászásra buzdítanak, hanem bátran harcolnak a rend, a nyugalom, a békés új élet helyreállításáért és ezzel a postás dolgozók igaz érdekeiért, mai vezetők, forradalmi szerveink és a szakszervezet megbízottai. Dolgozzuk ki mielőbb és javaslatunkat terjesszük jóváhagyás végett a Kormány elé. Addig a meglévő forradalmi szervek segítsék a postaszervek vezetését véleményező, tanácsadó tevékenységgel ! A postaszolgáltatás előtt álló nagy feladatok megkövetelték a szakmai vezetőktől a felelős, határozott vezetést, de megkövetelik a forradalmi szervekben résztvevő dolgozóktól is, hogy minden erejükkel ezeknek a feladatoknak megvalósításán fáradozzanak. Azok, akik e szerveknek más szerepet szántak, vagy e szervek fedezékéből egyéni pecsenyéjüket kívánják sütögetni, rosszul számítanak. A dolgozók nem fogják engedni, hogy a forradalomban született szerveik — ha kezdetben botladozva is — mást szolgáljanak, mint amiért harcokban megszülettek: a gazdasági vezetésnek a dolgozók által történő irányítását, ellenőrzését, segítését azért, hogy a réginél jobb és nem rosszabb legyen! Legyenek munkástanácsok és forradalmi bizottságok a Postán! Felhívás az alapszervekhez és a Területi Bizottságokhoz A forradalmi események következtében több Területi Bizottság a november havi tagdíjbélyeget nem tudta kiküldeni az alapszervekhez. Felhívjuk a Területi Bizottságokat, hogy ezeket haladéktalanul továbbítsák, az alapszervek pedig gondoskodjanak, hogy azok eljussanak a tagsághoz. A november havi bélyegek még a régi, SZOT által kiadott bélyegek. Kérjük a tagságot, hogy azokat kivételesen fogadja el. A december havi bélyeget már magunk állíttatjuk elő M. P. SZ. SZ. (Magyar Postások Szabad Szakszervezete) jelzéssel. Amenynyiben a klissé elkészül, a bélyegeken már a postakürt is rajta lesz Kérjük azokat az alapszerveket, amelyek október havi számadásaikat még a Területi Bizottsághoz nem továbbították, azokat nyomban adják postára.