Postás Dolgozó, 1957 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1957-05-01 / 1. szám
1957 MÁJUS A takarékossági mozgalom és a postai dolgozók Nem egy példa bizonyítja, hogy a takarékos ember jobban boldogul. A sorra épülő magánházakban, a motorkerékpárok szerfeletti elterjedésében, a bútorüzletek hatalmas forgalmában, és még számos körülményben tulajdonképpen a takarékosság is testet öltött. A takarékosságnak tehát elsősorban — és ezt mindenki tudja — az egyén, a dolgozó veszi hasznát, aki megtakarított forintjait takarékba helyezi. De hasznos a takarékosság az állam szempontjából is, hiszen a takarékban elhelyezett pénzt, amellett, hogy összege kamatokkal együtt állandóan növekszik, egyben részt vesz az ország gazdasági életében is. Éppen e kettős jelentőségből ered az a tevékenység, amit a takarékpénztárak és a posta dolgozói folytatnak nagy lelkesedéssel és fáradhatatlanul. Az októberi események következtében hatalmas visszaesés történt a takarékbetéteknél. A vásárlási láz, az inflációtól való félelem, a meglevő takarékbetéteket sem kímélte. Tömeges kivételek voltak mindenütt, az emberek igyekeztek elvásárolni pénzüket, így a betétállománynak mindössze 33 százaléka maradt meg a postahivataloknál. De a betétesek nem csalódtak. Visszakapták pénzüket és így megdőlt az a hiedelem is — ami egyébként nem egy helyen visszatartotta a dolgozókat pénzük takarékban való elhelyezésétől —, hogy a takarékban elhelyezett pénz nincs biztonságban. Nos, ennek ellenkezőjéről októberben mindenki meggyőződhetett. És ez a meggyőződés — amint azt tények is bizonyítják — a takarékossági mozgalom újbóli fellendülését, jelentős fejlődését eredményezte. Az első negyedévi tervet csaknem 200 százalékra teljesítetek a postahivatalok, amelyek nemcsak az október előtti betéteket szerezték viszsza, de nagy számmal vannak új betétesek is. Ezek ki is nyilvánítják: „most már látjuk, hogy megtakarított pénzünk legbiztosabb helyen a takarékban van“. Csak néhány adatot közlünk a postahivatalok február havi munkájáról, amelyben benne vann a hivatal jó takarékgyűjtői munkája. Budapest 8. postahivatalnál a takarékbetevők számát 96 fővel növelték. Budapest 9. postahivatal, amely a legerősebben sérült meg, a nehézségek ellenére is 108 165 forinttal növelte állományát. Budapest 112. postahivatal túlhaladta a kétmillió forintos állományt, Budapest 10. postahivatal 65 új betevőt szerzett s állományát is 131 ezer forinttal emelte. A vidéki postahivatalok közül kiemelkedő eredményt értek el: aagy szentjános postahivatal, amely közel 300 százalékra emelte állományát, Mosonszentmiklós 150 százalékkal. Kisvárda, Nagybátony, Paks, Szekszárd, Nagydorog, Almásfüzitő, Tata 1., Oroszlány 1., Nagykanizsa 1, és még sok postahivatal tűnt ki és végzett kiemelkedő munkát a takarékgyűjtés terén. A jó munka jutalma nem marad el, mert 1957. január 1- től az állomány emelkedés után 0,5 százalék jutalom jár a postahivataloknak. A legjobb postahivatalokat a kerületi és a megyei OTP-fiókok, valamint általában a postaigazgatóságok az első negyedévet követően pénzjutalommal, valamint értékes jutalomtárgyakkal jutalmazzák. A postás dolgozóknak a takarékossági mozgalomban végzett jó munkáját sok elismerőlevél dicséri. Martonfi István budapesti vasesztergályos ezeket írja: Még az októberi zavaros időkben felkeresett lakásomon Gyenes kartárs a Budapest 9-es postahivatal takarékfelelőse és közölte, hogy betétkönyvemet nyereménnyel kihúzták. A betétkönyv sajnos, nem volt meg, mert a betétet kivettem és a könyvet bevonták, úgy látszott, hogy a nyeremény elveszett. Gyenes kortárs fáradságot nem kímélve, igazi postás kötelességtudással napokig tartó nyomozás után visszaszerezte részemre a már elveszettnek hitt betétkönyvemet és ezáltal természetesen a nyereményt is, amelyért ezúttal is köszönetet mondok. Postás bácsi, van-e levelem? ! — Hányszor elhangzik naponta, falun, városon egyaránt! Mert a postás, akármilyen fiatal, mégis bácsi, lehet, hogy azért, mert fontos, bizalmas feladatot végez ... Általában elég keveset beszélnek az emberek a postás dolgozók életéről és munkájáról. Pedig hozzá tartozik életük számtalan eseményéhez, róják az utcákat, süvítő szélben, hófúvásban, rekkenő nyárban, esőben — és kézbesítenek, hol örömet, hol gondot, vagy bánatot, de mégis az életet. De hogyan jut el a címzetthez az a levél, amelyet roszszul címeznek! Mert a rosszul címzett leveleknek is a legnagyobb része — ha késve is — eljut rendeltetési helyére. De milyen munka árán! Ezt néztük meg Budapest 62-es postánál, ahol kilenc szaktárs dolgozik a címkutatáson. Nehéz, sok türelmet és leleményességet igénylő munka ez. A rosszul címzett levelek 80—85 százalékát mégis csak megkapják a címzettek. Hallottunk sok furcsa címzésről. Volt olyan eset, amikor a feladó a címzett fényképét ragasztotta a borítékra — közelebbi cím hiányában — csupán az utcát jelölte meg. A posta így is eljuttatta a levelet a címzetthez. De mégis a legfurcsább címzés azon a levélen volt, amelynek borítékjára keresztrejtvény volt írva, alatta pedig ez a felírás: „A megfejtés után a vízszintes 1, 55, 26, a függőleges 35, 25 a címzett teljes címét adja, s a levél kézbesíthető“. Aki a posta minden irányú munkáját nem ismeri, az lehetetlennek tartja, hogy így valaha is megtalálják a címzettet. A keresztrejtvényt a 62-es postahivatal címnyomozói megfejtették és a levelet a címzett megkapta. Az eset érdekessége, hogy a címzett maga a feladó volt, akinek szenvedélye a keresztrejtvény. Csupán kíváncsiságból a levélre 12 kockás ke-resztrejtvényt szerkesztett, hogy ezzel a postások tudását próbára tegye és a kézbesíté- iben kifogjon. De a postásokon nem sikerült kifognia! Még szerencse, hogy ritkán akad ilyen „bogaras“ levélíró. U. M. POSTAS dolgozó A vonatról leszálló utas Győr állomáson először is a teljesen újjáépülő állomás hatalmas épületét pillantja meg. A második világháború alatt elpusztult állomásépület felépítése már vége felé közeledik. A pályaudvari postahivatal — a dolgozók örömére — még az ősszel beköltözik az új épületbe. Ideje is, mert Győr 2. postahivatal dolgozói két év óta sok nehézség között, és nem valami nagy tisztaság mellett — szükségbarakkban — végzik nehéz és felelősségteljes munkájukat. A hivatalvezető szobájába éppen akkor lépek be, amikor nagy vita folyik arról, hogy a hírlapkézbesítéssel foglalkozó kézbesítők, részére hogyan biztosítsák a hétfői szabadnapot, amelyet két hónapja nem tudnak kiadni. Sélley hivatalvezető szaktárs ennek okát így mondja el: — Sajnos, az igazgatóság szorosan állapította meg a létszámnormát. Ugyanis a kézbesítőjárások számát az 1955. évi forgalom alapján állapította meg a hivatal részére és így azután előállt az a furcsa eset, hogy papíron többletünk van, valóban azonban hiányunk van a kézbesítőkből. Most a hivatal munkája alapján igyekszünk felmérni a levél és egyéb forgalmat, hogy a szükséges létszámszaporítást elérjük. Ebben a törekvésünkben segít bennünket a szakszervezet. Az utóbbiról magam is meggyőződtem, amikor láttam, hogy a szakszervezet Soproni Területi Bizottságának bérfelelőse, Békési szaktárs, milyen komolyan törekszik az igazgatóság és a hivatal álláspontját egymáshoz közel hozni, hogy a hivatal a kézbesítők jogos szabadnapját biztosítani tudja. A hivataltól azzal a megnyugvással búcsúztam el, hogy Győr 2. problémáját a szakszervezet támogatásával rövidesen megoldják. Az úton hazafelé sokáig gondolkoztam a győri eseten. Ez csak egy a sok közül, és menynyi ilyen és hasonló vár még megoldásra. Ha nem volna szakszervezet, vajon mit csinálnánk? Nem azon gondolkoznánk, hogy milyen érdekvédelmi szervezetet létesítsünk, hogy ügyes-bajos dolgainkban és jogaink védelmében segítségünkre legyen. Persze, ha nem volna. Dehát van! Ugróczky Mihály A Teréz Távbeszélő Üzem dolgozóinak versenyfelhívása Az októberi ellenforradalmi események miatt súlyos kárt szenvedett népgazdaságunk, köztük a magyar posta is. Hálózatunk megrongálódott, ezáltal a hiba kiesési idő magasra emelkedett, ami komoly anyagi kárt jelent a postának és ezáltal népgazdaságunknak is. Ezért mi, a Teréz Üzem Építési osztályának hibaelhárítással foglalkozó dolgozói elhatároztuk, hogy jó minőségű munkával visszaállítjuk az októberi események előtti jó eredményeinket. Ebben versenyre hívjuk ki az Erzsébet és Belváros Távbeszélő Üzemek hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozóit. Versenypontok: 1. Ezer állomásra eső hibára bejelentett állomások darabszámának csökkentése, az elmúlt 1956. 111. negyedévi átlagához viszonyítva. 2. Az építési osztályhoz feladott hibáknak 48 órán belüli elhárítása. A Teréz Távbeszélő Üzem felhívását elfogadták az Erzsébet és a Belváros Távbeszélő Üzemek vezetői, TTB-elnökei. Dicséret illeti mindegyikőjüket , de elsősorban a kihívó Teréz Üzem dolgozóit, mert a versenyfeltételek reálisak és elősegítik a jobb munkát. Sok sikert kívánunk versenyükhöz. A szakszervezet e példa nyomán is arra törekszik, hogy megtalálja a jó munkára serkentő módszereket és a jó munkának megfelelő elismerést is biztosítsa. Tudja-e, hogy... ... a posta szó valószínűleg a római birodalomból maradt ránk. Az ókor hírközlési szervezetét a Római Birodalom építette ki. A császárság idején a birodalom fővárosában Rómában és számos meghódított tartomány városai között rendszeres és gyors öszszeköttetést kellett biztosítani. E feladat megoldására a lakosságot jó utak készítésére és fenntartására kötelezték. Megszabott távolságra pihenőállomásokat, fontosabb helyieken pedig lóváltóállomásokat építettek. Ez előbbit „mansio posita’-nak, az utóbbit „mutatio posita"-nak nevezték. A posta szó olaszul = posta, franciául = poste, németül = post, angolul = post, oroszul = posta. ... a történetírók a legősibb hírközlési■ eszközök közé sorolják a galambpostát, amit legelőször az írástudó keleti országokban használtak üzenetküldésre. Az ókor hajósai állítólag postagalambokat vittek magukkal útjukra és ezek segítségével értesítették otthonukat, vagy megbízóikat az utazás közben történt eseményekről. .. . az első postaszállító gőzhajót Oroszország és Svédország között használták fel 1824-ben. A század végén Brémából New Yorkba indult az első olyan óceánjáró hajó, amelyen hajópostahivatal menetközben dolgozta fel a postaküldeményeket. ... az első mozgóposta London — Birminghami útvonalon közlekedett 1838-ban. Hazánkban az első mozgópostát 1863-ban Bécsből indították Budapestre. ... hazánkban 1869-ben új küldeményfajként az osztrák postaigazgatással együtt a világon elsőnek vezették be a levelezőlapot, majd a szállítólevelek használatát. ... a kiegyezés után hazánkban az első levélbélyeg 1871- ben jelent meg. Az első magyar levélbélyeg-sor 6 darabból állt, összesen 60 krajcár értékben került kibocsátásra. A Budapest 70. postahivatal szakszervezeti munkájáról Mit tett szakszervezeti bizottságunk az ellenforradalmi események óta ? Az ellenforradalmi események ideje alatt és azok leverése után szakszervezeti bizottságunknak első dolga volt, hogy a kárt szenvedett dolgozókat felkeresse és részükre természetbeni és anyagi segítséget biztosítson. Ez nagy feladatot rótt a szakszervezeti bizottságra, mert a város különböző területein lakó szaktársakhoz kellett elmenni az akkori közlekedési nehézségek között. Aktíváink, és mi magunk is az események után mintegy 42 dolgozót kerestünk fel és részükre 500 forinttól 3000 forintig terjedő segélyösszegeket fizettünk ki, összesen mintegy 28 500 forintot. Ezen túlmenően a vezérigazgatóságon működő szociális csoport még további pénzsegélyt és építőanyagot biztosított javaslatunkra a károsult dolgozóknak. Például az ellenforradalmi események alatt meghalt Kéri Gábor szaktárs özvegye részére 3000 forint segélyt fizettünk ki, továbbá javaslatunkra a szakszervezet központja a Benczúr utcai kultúrotthonban az özvegy és négy gyermeke részére ideiglenes lakást biztosított. Segítettük azzal is, hogy négy gyermekével együtt két és fél hónapos lengyelországi üdülésre küldtük, ahol a lengyel postás dolgozók jelentős ruhanemű támogatásban részesítették őket. A segélyezésre szorultak felkutatásában és segélyezésében igen komolyan segítette a szakszervezeti bizottság munkáját Pálos Antal és Kovács Béláné. Megszerveztük a hivatalvezetővel egyetértésben a dolgozók élelmiszerellátását, ami nagy segítséget jelentett az akkori időkben dolgozóinknak. Ebből a munkából szakszervezeti aktíváink közül különösen Kalas István szaktárs vette ki a részét. Itt kívánom megemlíteni azt is, hogy az ellenforradalom ideje alatt Thury Gyula bizalmi irányította a hivatal biztonsági munkáját és gondoskodott az őrség élelmezéséről. Ércfalvi Gyula kultúraktívánk éjjel nappal bent volt Schwartz Mária üdültetési felelőssel együtt — aki egyébként szakmai munkáját is gondosan ellátta — és megoldották a bentlevő szaktársak élelmezését. A szakmai munka végzésében és a nép vagyonának őrzésében ez alatt az idő alatt igen nagy lelkiismeretességet tanúsított Nagy János és Szabó Károly szaktárs, és még több szakszervezeti és osztálybizottsági tag is. Szakszervezeti bizottságunk fő tevékenysége a harcok idején és közvetlenül utána a szociális problémák megoldására irányult. Ebben nagy segítséget nyújtottak a társadalombiztosítási tanács tagjai. Javaslatukra a külföldi szakszervezetek ajándékából 166 dolgozót élelmiszer és ruhanemű segélyben részesítettünk, nyolc gyermeket Lengyelországban, kettőt a Német Demokratikus Köztársaságban, egyet pedig Bulgáriában üdültettünk. Hivatalunknak mintegy 1500 dolgozója van, köztük közel 1100 a szervezett dolgozó. Az események után aktíváink egy része nehezen találta meg helyét. A dolgozók problémáinak megoldásával a 15 tagú szakszervezeti bizottság, 5 osztálybizottság, 89 bizalmi és az egyes reszortbizottságok tagjai foglalkoznak. Igen komoly bizalmi munkát végez Varga József, Ketz Márton és még többen. Ők, s többen mások foglalkoznak a dolgozók tájékoztatásával és olyan apróbb problémák megoldásával, mint például a munkahely tisztántartása, szellőztetés és más egyéb dolog. Az ellenforradalmi események után a hírlap vonalon bekövetkezett nehézségek ellenére is igen komolyan foglalkozik a nehézségek megoldásával Frühzeitig Ferencné és Móricz Józsefné bizalmi. Például a vezérigazgatóságot és bennünket is több ízben felkerestek, ami nagymértékben elősegítette, hogy április 1-től 9,4 fillérről 10 fillérre emelték a kézbesítők darabbérét. A kezdeti nehézségeket leküzdve osztálybizottságaink kezdenek egyre önállóbban dolgozni. Például a vámosztály osztálybizottsága a bizalmiak javaslata alapján több beteg dolgozót javasolt üdülésre, segélyezésre. Két kirándulást szervezett Galyatetőre és az Aggteleki cseppkőbarlanghoz. A csomagirányító osztály bizottságának javaslatára elintéztük, hogy a zuhanyozó naponként álljon a dolgozók rendelkezésére. Addig, amíg aktíváink egyes kérdésekben igen hathatósan támogatják a szakszervezeti bizottságot — így például üdülés, segélyezés, beteglátogatás terén — addig a nevelés, a kulturális élet kialakítása, ami néhány éve igen jelentős volt, kissé elhanyagolt terület. Igaz, hogy ezt a munkát hátráltatja az is, hogy kultúrtermünket szakmai munkára kellett átmenetileg átengedni. Könyvtárunk 5300 könyvvel rendelkezik. Az olvasók száma igen alacsony, mindössze 572. Jelenleg egy kultúrcsoportunk van, a pengetős együttes, amelyben a fiatalok nemigen vannak képviselve. Feladatunk ezen a téren az ifjúság bevonásával a kultúrmunka megjavítása. Ehhez hathatós támogatást kaptunk most a szovjet szakszervezetek kulturális ajándékaiból: egy televíziós készüléket, amely dolgozóink között nagy érdeklődést váltott ki és úgy érezzük, hogy kultúrmunkánk megjavításához ez igen nagy segítséget nyújt. Üzemegészségügyi szempontból üzemünk igen elhanyagolt. Dolgozóink részére két eléggé korszerűtlen, 77 fülkéből álló zuhanyozó biztosítaná a tisztálkodási lehetőséget. Fűtési berendezésünk is igen elavult. Üzemorvosi rendelő áll rendelkezésre, amelyet naponta mintegy 30—10 dolgozó keres fel. Az üzemorvossal, Tóth Miklós doktorral karöltve számtalan javaslatot tettünk az üzemegészségügy megjavítására. Némi javulás történt is a szellőztetés és portalanítás terén. Ezen a területen aktíváink még több segítséget várnak tőlünk, hogy a jövőben egészségesebb körülmények között végezhessék dolgozóink munkájukat! Szaktársaink fő problémái a bér, munkaidő, ruha és az önálló betegbiztosítás kérdése. Vezetőségi üléseinken, aktívaértekezleteinken ezek állásáról aktíváinkat tájékoztatjuk, akik azokat a szaktársakkal megbeszélik. Fő feladatnak tekintjük az érdekvédelmi munka mellett a meglazult munkafegyelem megszilárdítását, termelési eredményeink növelését, a minőségi munka megjavítását, mert tudjuk, hogy csak a jól végzett munka alapján lehetnek követeléseink jogosak, továbbá a szakoktatás segítését. Dolgozóink tudják és méltányolják, hogy a nehéz gazdasági helyzetben kormányzatunk komoly erőfeszítést tesz a postások bérrendezése kapcsán, amit becsületes jó munkával fognak viszonozni. Igen fontosnak tartjuk a dolgozók problémáival való törődést helyileg is, de elvárjuk azt is, hogy a Központi Vezetőségünk programjában lefektetett elvek szerint elnökségünk harcoljon azok végrehajtásáért. Kóczián András Bp. 70. posta SZB-elnöke Legyen az életednek súlya Legyen az életednek súlya, Légy boldog, hogyha mondhatod: A szél napjaid el nem fújja, S előtted tiszta cél ragyog, Hogy nem hiába jő a nyári zápor, Rohannak rád ez üvöltő szelek, Szülőhazádnak minden munkájából Te is kiveszed híven részedet. Sztyepán Scsipacsov 3 JÓS HÁLÓ POSTÁS DOLGOZÓK A postánál dolgozók közül április-május hónapban több szaktárs ünnepli a posta szolgálatába lépésének 25. illetve 40. évfordulóját. Huszonöt évi szolgálatát ünnepli: Diczendy Gyula főfelügyelő (Bp. 64) Bolner Pál m. vez. főfel. (Bp. Postáig.) Keszei József főfelügyelő (Bp. 72.) Nagy János szakkezelő (Bpest 70.) Oláh János szakkezelő (Sashalom) Pálfalvi Lajos ellenőr (Bpest 62.) Vincze Béla szakkezelő (Pestlőrinc 1.) Voloszynovich Zoltánná vez. főell. (Bpest 89.) Lőrinczi Károly főellenőr (Pilis) Szilágyi Árpád műszaki ellenőr (József Távb. Közp.) Török István szakkezelő (Belváros Távb. Üzem.) Kilbusz Richárd műszaki főfelügyelő (Bpesti Távb. Igazgatóság.) Tóth Ida ellenőr (Felpéc) Fehérvári József műszaki főfelügyelő (Sopron) Panker Sándorné ellenőr (Gyopárhalma) Scheiber János szakkezelő (Zalaegerszeg) Kerekes Bertalan szakkezelő (Miskolc 2.) Negyven évi szolgálatát ünnepli: Rimai Albert vezető kezelő (Bp. 114.) Katona Pál vezető kezelő (Bp. 72.) Krebesz Gizella vezető főellenőr (Lipót Távbeszélő Központ) Mesterházy Erzsébet vezető főellenőr (Lágymányos Távbeszélő Központ) Póczik Lászlóné vez. főellenőr (Páli) Kóta Ferencné vez. főellenőr (Mezőberény) Csáki Ferenc főellenőr (Gyoma) Bogár Károly vezető kezelő (Kiskunfélegyháza 1.) Szeretettel köszöntjük a jubiláló szaktársaikat. Szívből kívánunk nekik jó erőt, egészséget és további sok sikert. KORBE-KORBE Újságíró: — Hogy lett az elvtárs a posta kiváló dolgozója? — Úgy, hogy jó eredményeket értem el a jó eredményekért gratuláló sürgönyök kihordásában.