Postás Dolgozó, 1959 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
RILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK. A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA-IVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 30* FILLÉR 1959. JANUÁR Miről tárgyalt szakszervezetünk elnöksége novemberben és decemberben ? A társadalmi tulajdon védelme szakmai feladat . A társadalmi tulajdon védelme nem kielégítő. Ezt igazolja többek között a sok kártérítési eset. 1957-ben — leszámítva az ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatos kártérítési eseteket — 2713 esetben 412 582 forint értékben adott a Posta kártérítést. 2. A rendelkezésre álló 1958. évi adatok arra mutatnak, hogy bizonyos javulás van, de az még nem kielégítő. A fegyelmi ügyek nagy része a társadalmi tulajdon elleni fegyelmi vétségből eredt. 3. A vétségek nagy részét a postai küldemények elveszése,kifosztása, megrongálása képezi. A postai küldeményekben keletkezett károk igen sok esetben a kezelési szabályok be nem tartásából származnak. A fő figyelmet tehát a fentiekre kell fordítani. 4. A társadalmi tulajdon védelme esősorban szakmai felA szakszervezet elnöksége 1958. november 27-i ülésén tárgyalta meg a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét, és a postai jutalmazási adat. Fokozni kell az ellenőrzést, tovább kell javítani a szakoktatást érvényt kell szerezni a postai szabályok maradéktalan betartásának. 5. A szakszervezeti szerveknek fokozni kell politikai nevelő munkájukat, amelynek célja: minden postaszemnél olyan közfelfogást kialakítani, amely minden társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétséget feltétlenül elítél és megelőz. Az elnökség utasította a központi vezetőség bér- és munkaügyi osztályát, hogy a szakszervezeti szervek feladataira dolgozzon ki intézkedési tervet. Az elnökség határozatát,valamint az intézkedési tervet a területi bizottságok és a szakszervezeti alapszervek 1959. február 10-ig tárgyalják és határozzák meg saját feladataikat, rendszer egységes kialakításával kapcsolatos feladatokat. A postavezérigazgatóság beszámolója alapján az elnökség a következőket állapította meg. Az elnökség jóváhagyta a szakszervezet 1959. évi költségvetését. Megállapította, hogy a gazdálkodás egyensúlyának betartásához feltétlenül szükséges a legmesszebbmenő takarékosság és az előirányzott tagdíjbevételi tervek teljesítése. Továbbra is fontos a szervezettség és a tagdíjmorál fokozatos emelése. Azok a területi bizottságok, amelyek tagdíjbevételi tervüket túlteljesítik, a túlteljesített összeg 40 százalékát visszakapják. Ebből az összegből értékelés alapján azokat az alapszervezeti aktivistákat — elsősorban bizalmiakat — jutalmazzák, akik a munka során kiemelkedő eredményt értek el. A határozat felhívja a számvizsgáló bizottságok figyelmét: ellenőrző munkájuk során fokozottan vegyék figyelembe a kormány és a párt takarékosságról szóló határozatának érvényesülését a szakszervezeti szervek gazdálkodásában. A szakszervezet 1959. évi költségvetését végső soron a központi vezetőség januári ülésén hagyják jóvá. Új, egységes postai jutalmazási rendszer A postai jutalmazási rendszer egységes kialakításával kapcsolatos feladatokat a minisztérium és a szakszervezet közös utasításában szabályozza. Az utasítást, amely a megjelenés időpontjától érvénybe lép, 1939. február 1-ig kell nyilvánosságra hozni. (Az új jutalmazási rendszer célja: szocialista rendszerünk erkölcsi és anyagi megbecsülését egységes rendszerbe foglalni. Ismerjék előre a dolgozók, hogy mire számíthatnak a legjobban, tudják meg a postás dolgozók, hogy egy-egy adott időszakban kik dolgoztak a legjobban, hogy ezáltal is minél többen törekedjenek erre a megbecsülésre. Az egységes jutalmazási rendszer végső soron a munka erkölcsi és anyagi megbecsülésének fokozását célozza.) Az elnökség 1958. december 29-i ülésén megtárgyalta: a postás sportkörök elnökségeinek és a szakosztály vezetőségek 1939. évi újraválasztását; a szakszervezet 1959. évi költségvetését; a szakszervezet elnöksége 1959. évi munkatervét. Az alábbiakban ismertetjük — kivonatosan — az elnökség határozatának legfontosabb részeit A sportköri elnökségeket 1959. február 28-ig kell megválasztani. Ezt követi a szakosztályvezetőségek újraválasztása, amelyet 1959. április 20-ig be kell fejezni. A választások célja a sportköri- és szakosztályvezetőségek politikai és szakmai megerősítése. Olyan személyek kerüljenek a sportvezetésbe, akik készek a szocialista sport előtt álló politikai és szakmai célok végrehajtásáért dolgozni. Az elnökség feladatként szabta meg: a választások során növekedni kell a szakszervezeti szervek politikai befolyásának a sportéletben. A szakszervezeti bizottságok elsősorban felelősek azért, hogy a választások során olyan dolgozókkerüljenek a vezetőségekbe, akik az előírt követelményeknek mindenben megfelelnek. Az elnökség felkéri a hivatali, üzemi pártszerveket és KISZ-szerveket, hogy segítsék a választási munkát. Az elnökség meg van győződve arrról, hogy a választási munka eredményes lesz. Ez a biztoosítéka annak, hogy a postás sport újabb sikerekkel gazda, godjon. Massalci ankét Pécsett A Postás Szakszervezet Mérnök-Technikus Szakcsoportja a szakszervezet pécsi területi bizottságával közösen decemberben műszaki ankétot rendezett Pécsett. Az ankéton megjelent Brebovszky Jenő, a szakcsoport elnöke, Polgár István, a szakcsoport titkára, Kéri Gyula, a Postás Szakszervezet szervezési osztályvezetője, Bíró Bódis József, a pécsi Postás Szakszervezet területi bizottságának elnöke, a debreceni, a miskolci, szegedi és soproni igazgatóságok szakszervezeti műszaki bizottsága képviselői, valamint a pécsi mérnökök és technikusok. A pécsi bizottság elnöke Kézdi József megnyitó beszédében, a pécsi műszaki bizottság eddig végzett munkájáról számolt be. Brebovszky elv-társ ismertette a szakcsoport megoldásra váró problémáit: a szakoktatás a kulturális nevvelés és a politikai felvilágo sítómunka feladatait. Polgári István beszámolójában hangoztatta: nem elég a szakmát* csak szeretni, ismerni, tudni is kell azt. Törekedni kell ar* ra, hogy olyan szakképesítést nyerjenek a mérnökök és a technikusok, amely a technika fejlődésével lépést tart. A* Mérnök-Technikus Szakcso-port pedig arra hivatott, hogy a posta műszaki dolgozóit se-gítse fejlődésében. ? A kialakult vita során, a felszólalók többségükben szintén a szakoktatás gondjai-' val foglalkoztak. Regös Sándor * A gazdálkodás egyensúlyához takarékosságra van szükség Az elnökség megtárgyalta és jóváhagyta 1959. évi munkatervét. A munkaterv négy fő feladatot jelöl meg: A szakszervezeti választásokra való tekintettel a tisztségviselők politikai és szakmai oktatását; a tájékoztatási munka javítását; a mozgalmi és a termelési tervezőmunka tökéletesítését; a szakszervezeti szervek hathatósabb, szakszerűbb közreműködését a postai tervek elkészítésénél és ellenőrzésénél stb.; a segítő — főleg helyszíni — ellenőrzés hatékonyabbá tételét, a munka egészének javítását, s különösen a törvényesség szigorú érvényesítése végett. Az elnökség a fenti Irányelvek gyakorlati megvalósítását állította a központi vezetőség osztályai, a területi bizottságok és saját munkájának középpontjába. Hegedűs István, az elnökségi iroda vezetője AZ ÉLEZEM CÍM ELNYERÉSE ÉRDEKÉBEN A Kecskeméti I. daf cimű postahivatal már 1956-ban megérdemelte volna az Élezem címet. Az ellenforradalmi események azonban megakadályozták ezt,. 1957-ben a hivatalszemle egyik csoportunk gyengébb munkája miatt csak 3-ra minősítette hivatalunkat és akkor ezért nem lehettünk a legjobbak között. Dolgozóink azonban nem mondtak le az Élüzem cím elnyeréséről és 1958-ban úgy dolgoztunk, hogy a legjobbak közé küzdjük fel magunkat. 1958 első felében bár vállalásainkkal teljesítettük, ismét kimaradtunk az élüzemek sorából. De dolgozóink nem adták fel a reményt, még nagyobb igyekezettel végeztük munkánkat. A hivatalszemle 1958. második félévi munkánkat 4-re minősítette. Dolgozóink ezt igen nagy lelkesedéssel vették tudomásul. Eredményünket annak köszönhetjük, hogy mindig magunk előtt láttuk a kitűzött célt és úgy dolgoztunk, hogy eredményeikkel kiérdemeljük a büszke élüzememet. Munkánkban támogatott a hivatali pártszervezet, készséggel segített a szakszervezeti bizottság és sokat szorgoskodtak a bizalmiak. Értekezleteinken rendszeresen megvitattuk végzett munkánk eredményét és kutattuk a lehetőségeket, hogyan tudnánk még jobb eredménynyel dolgozni. Az összefogás eredménye ma az, hogy munkánk minősége javult és szervezettebb lett az osztályok illetve a dolgozók közötti összefogás. Most kíváncsian várjuk, mit állapít meg majd az eredményértékelés: megérdemeljük-e, hogy a legjobbak közé kerülve mi is élüzemek legyünk? Perjés József Kecskemét I. A TARTALOMRÓL AZ ÚJ NYUGDÍJTÖRVÉNYRŐL (Cikk a 2. oldalon) HOGYAN DOLGOZZANAK A BÉR- ÉS TERMELÉSI BIZOTTSÁGOK? (Cikk a 2. oldalon) PÁPAI LÁSZLÓ: SZOVJET ÚTINAPLÓ (Riport a 3. oldalon) CSÚCSFORGALMI HÍRADÓ (Színes írás a 4. oldalon) A SPORTKÖRI VÁLASZTÁSOK ELŐTT (Cikk a 4. oldalon) Érdemes összehasonlítani... Legújabb nyugdíjtörvényünk igen komoly előrelépést , az állam szociális gondoskodásának nagymértékű kiterjesztését jelenti. Pártunk és kormányunk helyes politikája, dolgozó népünk jó munkája eredményeként vált lehetővé a legégetőbb problémák rendezése. Az új nyugdíjtörvény a hosszabb szolgálati idő beszámításával, a nyugdíj mértékével, a nyugdíj új kiszámításával stb. a postás dolgozók tízezreinek régi óhaját valósítja meg. Nyugdíjtörvényünk messze túlmegy a kapitalista államok nyújtotta szolgáltatásokon. A nyugdíjra jogosító korhatár nálunk lényegesen alacsonyabb, mint pl. Angliában, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Görögországban, Német Szövetségi Köztársaságban, Svájcban, Hollandiában, Spanyolországban, Portugáliában, Finnországban, Chilében, Svédországban, Izlandlandban, Kanadában stb., ahol 60—70 év. A kapitalista országokban általában 35—40 évi munkaviszony esetén kaphatnak teljes nyugdíjat a dolgozók és legalább 25 évi minimális szolgálati idő kell ahhoz, hogy csökkentett összegű résznyugdíjban részesüljenek. A nyugdíj mértékét tekintve a Német Szövetségi Köztársaságban az átlagkereset 20—25 százaléka a nyugdíj, Svédországban az átlagos kereset 15—20 százaléka, Svájcban a munkabér 18 százaléka. Becsüljük meg tehát jól népi demokratikus államunk jelentős szocialista vívmányát, új nyugdíjtörvényünket, amelyre világviszonylatban is büszkék lehetünk. Ismertessük meg a postás dolgozókkal a rendelkezések legfontosabb célkitűzéseit. Értessük meg, hogy jó munkával, a postára bízott feladatok tökéletes végrehajtásával megteremtjük lehetőségét államunk szociális gondolkodása további kiterjesztésének is. Számok - emberek - hétköznapok ÉVI 320 MILLIÓ! Ez utóbbi idők sorozatos bérrendezése és a karácsonyi nyugdíjrendezés után új év első napján újabb kellemes meglepetést jelentett be kormányunk. Évi 320 millió forinttal tette olcsóbbá a megélhetést az új termelői árrendezésről és fogyasztói árak módosításáról hozott rendelkezés, amely 1959 január elsején lépett életbe. Az árrendezéssel egyes cikkek ára emelkedik ugyan, ezeket azonban a lakosság általában nem rendszeresen és nem nagy mennyiségben vásárolja. Viszont olyan közszükségleti cikkek, mint például a zsír- és szalonnaféleségek, a textil-, ruházati-, cipőipari termékek és a családi házak építéséhez szükséges egyes építkezési anyagok — olcsóbbak lettek, NÉHÁNY HÉTTEL a reakció előretörését hozó franciaországi választások után — de Gaulle ismertette „drágulási naptár”-át. Január 3-án Franciaországban életbe lépett a magasabb postai tarifa. A korábbi postadíjszabás utolsó napján óriási forgalom volt a postahivatalokban; aki csak tehette, feladta leveleit, csomagjait. Mindenütt hosszú sorok álltak a postahivatalok előtt. Kellemetlen meglepetés várt Párizs munkáslakta elővárosainak lakóira is, akik vonaton járnak be a fővárosban levő munkahelyeikre. Megdrágultak a vasúti hetijegyek. Sőt a párizsi sajtó újabb 10 százalékos áremelkedést jósol a gáz és a villanyáram díjszabásában is. Pedig a kormány korábbi rendelete nemrég emelte a gáz és villanyáram árát. EZEKBEN A NAPOKBAN zajlanak le a Szovjetunióban a szövetségiköztársaságok kommunista pártjainak kongreszszusai, s a területi és kerületi pártkonferenciák. A kongreszszuson és a konferenciákon számba veszik a népgazdaság utóbbi éveinek fejlődését és a 7 éves tervben az illetőköztársaságra, vagy kerületre háruló feladatokat. A gorkiji kerület pártkonferenciáján például elmondották, hogy csupán a meglevő üzemek korszerűsítésével, és a főbb man batori tárnátok automatizálásával 7 év alatt másfélszeresére emelik a termelést. k A SZOVJET EMBEREK. Akiknek a társadalmat és a ».világot átformáló alkotásairól, a világűrbe röpítette a hírt a naprendszer első mesterséges bolygója, a XXI. kongresszus »előestéjén nagyszerű ajándékkal lepték meg a szovjet fővárost. Felépítették az új 4 kilométeres metróvonalat,amely a Lenin-stadiont köti Rosszé a Moszkva folyó túlsó partján álló LomonoszovEgyetemmel és az épülő modern délnyugati városrésszel. A Lenin-stadion épületkoleszkszusainak egész környékét 30 évvel ezelőtt bozótok borították. A környék mai képe, a gépkocsikkal zsúfolt sugárutak’i mellett a modern technika ésépítőművészet remekei sorakoznak. 1 *■ | SZÜRKE HÉTKÖZNAPOK- KAL kezdődött az új év kele fen és nyugaton. De, hogy ahétköznapok munkájában hol lelnek több örömet, hol remélhetnek jobbat az új évtől, hol várhatunk több eredményt abékés versengéstől — azt mutatják a számok, és arról beszélgetnek az emberek Moszkvában, az új metróállomástnál, Budapesten a kirakatok előtt és a párizsi postán. Trencsényi István Örömünk a hála jele Szakszervezetünk nagy gondot fordít arra, hogy az idős szaktársak jól megérdemelt pihenőjüket kulturált körülmények között tölthessék régi munkatársaik körében. Képünk a Központi Kultúrotthonban, a nyugdíjasok klubdélutánján készült, ahol minden hét szerdáján találkoznak egymással nyugdíjasaink Január 7-én, a nyugdíjas csoportunk felkérte Németh József szaktársat az új nyugdíjtörvény ismertetésére. Annak ellenére, hogy nyugdíjas szaktársainkat nem értesítettük előre a klub programjáról, majdnem kétszer annyian jelentek meg, mint máskor. Csoportunk elgondolása az volt, hogy a klub látogatóinak örömet szerezzen. Ez várakozáson felül sikerült. Szaktársaink az új nyugdíjtörvény ismertetése után örömmel számítgatták, hogy majdnem mindenki 100— 150 forint nyugdíjemelésre számíthat, sőt, vannak, akik 200 forintra is. Úgy gondolom, hogy szaktársaink öröme fejezi ki legjobban nyugdíjasaink háláját a párt és a kormány iránt, nyugdíjaiknak rendezéséért. Józsa Béla