Postás Dolgozó, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám
▼ILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM,Ara ?, fillér Nagyobb eredményekért Még néhány nappal ezelőtt a postás dolgozók tervszerűen, felkészülten, fegyelmezetten dolgoztak az évvégi csúcsforgalom sikeres lebonyolításán. Az 1959-es évvégi forgalom messze felülmúlta az előző évek forgalmát. A postás dolgozók megfeszített erővel, de minden fennakadás nélkül bonyolították azt le. Ezekben a hetekben a posta dolgozói különösen bebizonyították szakmai felkészültségüket, összefogásukat és helytállásukat. Még nincsenek végleges számok az 1959. évi eredményekről, de a rendelkezésre álló adatokból már most is megállapítható, hogy 1959-ben a postát, a posta szolgáltatásait lényegesen többen és nagyobb mértékben vették igénybe, mint az előző években. Ennek bizonyítására elég megemlíteni: pl. a posta teljesítményi értéke, amelynek növekedése az előző években évenként átlag 4 százalékos volt, 1959-ben — 1958-hoz viszonyítva — 8,2 százalékkal emelkedett. Az ilyen nagymértékű forgalomnövekedés lebonyolítását a jelenlegi létszám-ellátottság és a meglevő berendezések mellett csak a postás dolgozók becsületes munkája, szakmai szeretete és nem utolsósorban a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa tiszteletére szervezett szocialista munkaverseny tették lehetővé, anélkül, hogy lebecsülnénk a posta vezetőinek helyes gazdasági intézkedéset, a terv realitását, vagy annak jó célkitűzéseit, a legnagyobb erő mégis a postás dolgozók összefogása és a szocialista munkaversenyben való részvétele volt. A szocializmus építésének eszköze a szocialista munkaverseny. A szocialista munkaverseny szervezése, az újítómozgalom és a termelési tanácskozások nélkül, vagyis a dolgozók mozgósítása és a dolgozók aktív részvétele nélkül a teljesítményi érték 80 millió forintos, az akkumuláció 73 millió forintos túlteljesítése, az önköltség 1,7 százalékos csökkentése helyett 4,3 százalékos eredmény elérése — minden bizonnyal elképzelhetetlen lett volna. Ezek az eredmények azért is értékesebbek a posta számára, mert a szolgáltatások minőségének romlása nélkül érték el a dolgozók. A nagyszerű gazdasági eredményekben a szakszervezeti szervek politikai nevelő tevékenysége, a dolgozókkal való foglalkozás, ügyes-bajos dolgaiknak elintézése és érdekvédelmi tevékenységünk fokozása is fontos szerepet játszott. Nem utolsósorban az a tény, hogy a szakszervezeti bizottságok és a területi bizottságok önállóbban és öntevékenyen, sajátosságaik figyelembevételével maguk határozták meg feladataikat,re nemcsak többet és / jobban dolgoztak, hanem munkájuk eredményeként többet iskaptak a postás dolgozók, tovább javultak élet- és munkakörülményeik is. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány több nagy jelentőségű intézkedést hozott 1959-ben, amelyek közvetve vagy közvetlenül igen kedvezően befolyásolták a postás dolgozók, s azok családtagjainak megélhetési viszonyát. Talán nem szükséges részletezni, de helyes megemlíteni, az új nyugdíjtörvény bevezetését, a családi pótlék felemelését, amely jóformán minden postás dolgozót közvetlenül érintett és komoly mértékben növelte az életszínvonalát. Az évközben végrehajtott postai intézkedések is tovább javították a dolgozók életkörülményeit. A postás dolgozók átlagkeresete, például az évközben végrehajtott bérkorrekciók és átlagbéremelkedés folytán — az éves bérszintet figyelembe véve — 437 forinttal, ezen belül a műszaki állománycsoportnak 989 forinttal, a munkásállomány-csoportnak pedig 799 forinttal emelkedett. Ezenkívül bevezetésre került a kézbesítők havi 210 órás munkaideje, amely 144 fő létszámemelkedéssel járt. A Központi Távíróhivatalban, a Tudakozóban, az 50 előfizetőn felüli kézikapcsolású központokban és több más, egészségre ártalmas munkahelyen a napi munkaidőt 7 órára csökkentettéke. Ez a munkaidőcsökkentés újabb 300 fő létszámemelkedést tett szükségessé. A kormány kedvező elbírálását és a postás dolgozók megbecsülését jelenti az év végi jutalmazási rendszer bevezetése, amely még közvetlenebb érdekévé teszi a postás dolgozóknak a posta gazdasági eredményeinek fokozását. E Ezek a felsorolások — iff. bár korántsem teljesek — azt bizonyítják, hogy a mi rendszerünkben a több és a jobb munka a dolgozók közvetlen érdeke, és a nagyobb gazdasági eredményei f elérése a munkában részt vevők jólétének emelését szolgálja. A posta előtt álló feladatok 1960-ban természetesen még nagyobbak, mint 1959-ben voltak. A 3 éves terv utolsó évében vagyunk. A gazdasági célkitűzések feszítettebbek. Ebben az évben előkészületeket kell tenni a második ötéves terv sikeres beindítására. Az 1960. évi tervszámok az 1959. évi eredményekből indulnak ki, s ahhoz képest bizonyos mértékben feszítettek. De igen nagy előny ebben az évben, hogy a posta ez évi tervei időben elkészültek, jóváhagyták azokat és jó szervező munkával, az év első napjaiban a dolgozókkal már ismertetni lehet. Az új év küszöbén szakszervezeti szerveink egyik legfontosabb feladata a részlettervek kidolgozásának segítése. El kell indulnunk ezen az úton és biztosítanunk kell azt, hogy a szakszervezetekkülönböző szervei — a dolgozók képviselőjeként — az eddiginél nagyobb részt vállaljanak a végleges tervek kialakításában. Egy lépést előre kell lépnünk és fel kell készülnünk nemcsak a tervek gyakorlati végrehajtásának segítésére, hanem a tervkészítésben való részvételre is. Ehhez igen sok aktív hozzáértő szakemberre van szükség, akik, felkészültségüikkel képesek hasznos tanácsokat adni, szakszervezeti szerveinkkel közösen a terveket bírálják, a dolgozók véleményét tolmácsolják. Cél az, hogy a dolgozók gyakorlati tapasztalatait összegezve, azok felhasználásával minél gazdaságosabban, a célnak legjobban megfelelő módon használjuk fel egy-egy tervidőszak alatt a rendelkezésre bocsátott anyagi és egyéb eszközöket. A dolgozóknak nemcsak a tervek végrehajtásáról van véleményük, és nemcsak a végrehajtásban tudnak segíteni, hanem igen sok hasznos javaslatuk és tapasztalatuk van a tervek helyes elkészítését illetően is. A szakszervezetnek kell megtalálni a módját annak, hogy minél több dolgozó beleszólhasson a tervek elkészítésébe, véleményt mondjon róla, hogy ezáltal még jobban sajátjának tekintse és következetesen dolgozzon annak gyakorlati végrehajtásán. A tervek gyakorlati megvalósításának megszervezése terén a szocialista munkaverseny, az újítómozgalom minden lehetőségét kihasználva kell tovább haladnunk előre. Legfontosabb feladatunk ezen a téren a kongresszusi munkaverseny szervezésének tapasztalatait felhasználni és önállóan meghatározni az új üzemi célkitűzéseket. Keresnünk kell az új lehetőségeket, amely a dolgozók aktív részvételével tovább növeli a posta bevételeit, javítja a szolgáltatásokat és csökkenti a költségszinteket. Ezek a feladatok nem újak és nem ismeretlenek. Csupán arról van szó, hogy már az év elejétől megtorpanás nélkül, még nagyobb energiával mozgósítsuk a postás dolgozókat, szervezzük a szocialista munkaversenyt. Ne várjunk felső utasításokra, hanem az eddigi gyakorlat szerint, a dolgozókkal egyetértésben, határozzuk meg a konkrét vállalásokat, és lássunk hozzá megvalósításukhoz. Gazdasági és politikai életünk fejlődése■ a szocializmus építésének meggyorsítása, egész előrehaladásunk törvényszerűen megköveteli a szakszervezeti mozgalomtól is, hogy , lépéseket tegyünk a szakszervezeti munka további hatékonysága, a szakszervezeti mozgalom erejének növelése, és a gyors operatív ügyintézés érdekében. Ez a célja a Szakszervezetek Országos Tanácsa VI. plénumán hozott határozatoknak , és az ezt követő SZOT elnökségi határozatoknak és intézkedéseknek. A célok megvalósítása csak úgy képzelhető el és a munka úgy lehet eredményes, ha minden szinten maradék nélkül végrehajtjuk a fent említett határozatokat és növeljük a szakszervezeti szervek önállóságát. Az üzemi és középszervek hatáskörét az eddigi gyakorlattól eltérően komoly mértékben ki kell szélesítenünk. Biztosítanunk kell számukra a szervezeti és anyagi feltételeket és tovább kell egyszerűsítenünk az ügyintézést. Erőteljesen kell segítenünk és oktatnunk az alapszervezeti tisztségviselőket, hogy minél előbb teljes felelősséggel és önállóan tudja-e dolgozni. Tovább kell növelnünk a szakszervezet választott, szerveiben dolgozók felelősségérzetét, saját munkájuk és a tagság iránt. Ezek az intézkedések hozzásegítenek ahhoz, hogy még közvetlenebb legyen a kapcsolatunk a tagsággal, tovább növekedjen a szakszervezet tekintélye és tömegbefolyása is. A tagság így közvetlenebbül érezni és látni fogja az aktívák nehéz, fáradságos és sokirányú tevékenységét. Még jobban látni fogják a szakszervezeti szervek előtt álló közvetlen feladatokat, a dolgozók érdekében kifejtett tevékenységet. Jobban tudják bírálni a szakszervezet munkáját és hasznos tanácsokat adni a hibák minél gyorsabb megszüntetéséhez. Így minden bizonnyal egyre többen megbecsülik és megszeretik azt a szervezetet, amelynek ők is tagjai. Tevékenyen részt vállalnak a szakszervezet munkájában, hogy egyre nagyobb eredményeket érjünk el a szocializmus építésében és egyre szebb, boldogabb legyen dolgozótársaink élete is. Besenyei Miklós főtitkári 1960. JAMJAR naimi üiatőzsdék A szakszervezet központi vezetősége és az elnökség címére, az újév alkalmából a Szovjetunió, Kína, Bulgária postás szakszervezetei, az Albán Szakszervezetek Központi Tanácsa, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, Jugoszlávia, Korea, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, az Olasz Postás Szakszervezet Központi Bizottsága, Románia és Vietnam postás szakszervezetei küldtek üdvözlő leveleket, amelyekben eredményekben gazdag új évet kívánnak a magyar szervezett postás dolgozóknak. Ülésezett a központi vezetőség Munkánkra a gyorsaság, a megbízhatóság, a pontosság jellemző A munka lendítője a szocialista munkaverseny Használjuk ki a nevelőmunka sokrétű lehetőségeit A szakszervezet központi vezetősége 1959. december 22- én tartotta az elmúlt esztendő utolsó ülését. Napirenden szerepelt: 1. Az 1959. évi postai feladatok végrehajtásának értékelése és az 1960. évi tervek ismertetése. 2. Jelentés néhány fontosabb műszaki üzemben folyó politikai nevelőmunkáról. 3. A szakszervezet 1960. évi költségvetése, az igazgatói alap jóléti részének, valamint az állami kulturális és sportalapnak az elosztása. Az ülésen megjelent Katona Antal miniszterhelyettes, Kövesi Béla vezérigazgató, Besenyői Miklós, a szakszervezet főtitkára és Horn Dezső, a szakszervezet elnöke. A központi vezetőség ülését Horn Dezső elvtárs nyitotta meg, akinek üdvözlő szavai után az első napirendi beszámolót Kövesi Béla postavezérigazgató elvtárs, a központi vezetőség tagja tartotta meg. Beszámolójában elmondotta, hogy a posta a postás dolgozók becsületes munkája eredményeként — a termelésre vonatkozó 1959. évi célkitűzéseket jelentős mértékben túlteljesítette. A posta 1959. évi munkájára a gyorsaság, a megbízhatóság , a pontosság volt a jellemző. A nagyarányú forgalomnövekedés ellenére a postai szolgáltatás színvonala nem romlott. Kövesi elvtárs ismertette a posta létszám- és bérgazdálkodását. Elmondotta, hogy a béralapfelhasználás 37,4 millió forinttal magasabb az 1958. évinél. Ez 4,2 százalékos béralapnövekedést jelent. Az átlagbérek alakulása az előző évi 15 624,— Ft-tal szemben 1959- ben 16 097,— Ft. A beszámolóban szó volt az önköltség alakulásáról, a beruházási és a felújítási tervek teljesítéséről. A kongresszusi verseny eredményének ismertetése után részletesen tájékoztatta Kövesi elvtárs a központi vezetőséget a posta 1960. évi postai feladatokról. Megjelölte azokat a módszereket, ■amelyekkel a célkitűzések elérhetők. A posta munkájának a jövőben, is a szocialista munkaverseny lesz a lendítője. (Folytatás a 2. oldalon.) Új automata távbeszélő-központ Sopronban a televízió adóállomás felavatásával egyidőlben adták át a forgalomnak az új automata távbeszélő központot. Az első munkanapon az új munkahelyen Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Katona Antal közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes társaságában elbeszélgetett a dolgozókkal BESZÉLGETÉS Kövesi Béla vezérigazgatóval A POSTAI MUNKÁRÓL ÉS AZ 1960. ÉVI TERVFELADATOKRÓL Az új év első napjaiban megkértük Kövesi Béla postavezérigazgató elvtársat, hogy nyilatkozzon lapunk hasábjain a hozzánk beérkezett levelekből összegyűjtött és a postás dolgozókat érdeklő kérdésekről. 1. Milyen volt a posta 1959- es forgalma és milyen tervteljesítést eredményezett? Az elmúlt esztendőt a postaforgalomnak és a postával szemben támasztott igényeknek az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékű növekedése jellemezte. Míg az előző években a postaforgalom összes teljesítményi értékének növekedése a 4 százalék körül ingadozott, 1959-ben ennek több mint a duplája volt. Ezt a nagymérvű forgalomemelkedést csak a postás dolgozók áldozatos munkájával, szakmaszeretetével és nem utolsósorban a kongresszusi versenynyel tudtuk lebonyolítani. A posta összes termelési értéke (üzletvitel, ipar, építőipar) 1958. évhez képest 149,9 millió forinttal, (7,9 százalék), a tervhez képest 105,9 millió forinttal (5,4 százalék) volt magasabb 1959-ben. A posta tehát a termelésre vonatkozó 1959. évi feladatait jelentős mértékben túlteljesítette. 2. A postai berendezések fejlődését a beruházási és felújítási tervek teljesítése mutatja. Mi a helyzet ezen a téren? Felhasználták-e a kormányzat által rendelkezésre bocsátott fejlesztési összeget? 1959. év végén, sajnos jelentős beruházási összeg felhasználására nem került sor. Azoknál a beruházásoknál, amelyeket a posta saját termelő apparátusával valósított meg, nem volt lényeges lemaradás. A külső kivitelezőknél azonban — döntően két területen — a Beloiannisz Híradástechnikai gyárnál, és az építőipar területén lényeges a lemaradás. A berendezések fejlesztésére vonatkozó tervmutatók teljesítésénél lényegesen jobb a helyzet. Körülbelül 95—96 százalékos az eredmény. L. Milyen eredmények jellemzik a postás dolgozók elmúlt évi munkáját? Az 1959. évi munkánkkal kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a beruházások és a felújítások kivételével minden területen teljesítettük, sőt egyes helyeken számottevően túlteljesítettük azokat a célkitűzéseket, amelyeket a párt és a kormány a 3 éves terv második esztendejében a postás dolgozók elé tűzött. A termelés, az önköltségcsökkentés, és a termelékenység területén már elértük a hároméves terv végére tervezett színvonalat, úgy, ahogy azt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1959. március 6-i határozatában javasolta. 4. Köztudomású, hogy az idén a postás dolgozók is részesülnek év végi jutalmazásban. Milyen összegű jutalmazásra számíthatunk? Az év végi jutalmazás keretében mintegy 20 millió forint kerül szétosztásra a postahivatalok és az üzemek között, az éves mérlegbeszámoló elfogadása után, 1960 április elején. A postavezérigazgatóság minden postaszerv munkáját pontosan értékeli majd. El kívánunk kerülni minden olyan körülményt, amely a jutalom szétosztásánál illetéktelenül juttatna előnyöket, illetve önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe hozna egyes postaszerveket. 5. Milyen feladatok várnak a postára 1960-ban? Az 1960. év feladatai a tavalyinál is nagyobbak. A tervek megvalósításához a postás dolgozók becsületes erőfeszítéseire lesz szükség. Arról van szó, hogy 1960-ban az idei szépnek mondható eredményeket is túl kell teljesíteni. 1959- ben 8,2 százalék volt a fejlődés üteme a posta forgalmi szolgálatában. Ez évben 6,2 százalékkal nagyobb forgalom lebonyolítására kell felkészülni. Az ipari termelési érték növekedésének 8,7 százalék az előirányzata. S. Hogyan fejlődik a hírközlés, mit épít és mit fejleszt a posta 1960-ban? A hírközlés 1960. évi fejlesztéséhez a kormányzat mintegy 201,8 millió forint beruházást bocsát a posta rendelkezésére. Ebből az összegből folytatjuk a magyar—szovjet mikrohullám összeköttetés építését, a gentex távíróhálózat létesítését, a budapesti Ferenc távbeszélő központ építését, a Krisztina és Lágymányos távbeszélő központok további bővítését, a szombathelyi 7 DU távbeszélő központ létesítését és a szegedi 7 DU távbeszélő központ bővítését. Ezek a leglényegesebb fejlesztések, amelyekhez még számtalan postai, távíró és távbeszélő vonatkozású berendezés fejlesztése sorolható. T. I.