Postás Dolgozó, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

▼ILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM,Ara ?, fillér Nagyobb eredményekért M­ég néhány nappal ez­előtt a postás dolgozók tervszerűen, felkészül­ten, fegyelmezetten dolgoztak az évvégi csúcsforgalom sike­res lebonyolításán. Az 1959-es évvégi forgalom messze fe­lülmúlta az előző évek for­galmát. A postás dolgozók megfeszített erővel, de min­den fennakadás nélkül bo­nyolították azt le. Ezekben a hetekben a posta dolgozói különösen bebizonyították szakmai felkészültségüket, összefogásukat és helytállá­sukat. Még nincsenek végleges számok az 1959. évi eredmé­nyekről, de a rendelkezésre álló adatokból már most is megállapítható, hogy 1959-ben a postát, a posta szolgáltatá­sait lényegesen többen és na­gyobb mértékben vették igénybe, mint az előző évek­ben. Ennek bizonyítására elég megemlíteni: pl. a posta tel­jesítményi értéke, amelynek növekedése az előző években évenként átlag 4 százalékos volt, 1959-ben — 1958-hoz vi­szonyítva — 8,2 százalékkal emelkedett. Az ilyen nagy­mértékű forgalomnövekedés lebonyolítását a jelenlegi lét­szám-ellátottság és a meg­levő berendezések mellett csak a postás dolgozók becsü­letes munkája, szakmai sze­­retete és nem utolsósorban a Magyar Szocialista Munkás­párt VII. kongresszusa tiszte­­letére szervezett szocialista munkaverseny tették lehe­tővé, a­nélkül, hogy lebecsül­­nénk a posta vezetői­nek helyes gazdasági intézkedéset, a terv reali­tását, vagy annak jó célkitű­zéseit, a legnagyobb erő mégis a postás dolgozók összefogása és a szocialista munkaver­senyben való részvétele volt. A szocializmus építésének eszköze a szocialista munka­verseny. A szocialista munka­­verseny szervezése, az újító­mozgalom és a termelési ta­nácskozások nélkül, vagyis a dolgozók mozgósítása és a dolgozók aktív részvétele nél­kül a teljesítményi érték 80 millió forintos, az akkumulá­ció 73 millió forintos túltelje­sítése, az önköltség 1,7 száza­lékos csökkentése helyett 4,3 százalékos eredmény elérése — minden bizonnyal elképzel­hetetlen lett volna. Ezek az eredmények azért is értéke­sebbek a posta számára, mert a szolgáltatások minőségének romlása nélkül érték el a dolgozók. A nagyszerű gazdasági ered­ményekben a szakszervezeti szervek politikai nevelő te­vékenysége, a dolgozókkal való foglalkozás, ügyes-bajos dolgaiknak elintézése és ér­dekvédelmi tevékenységünk fo­kozása is fontos szerepet játszott. Nem utolsósorban az a tény, hogy a szakszervezeti bizottságok és a területi bi­zottságok önállóbban és önte­vékenyen, sajátosságaik figye­lembevételével maguk hatá­rozták meg feladataikat,­­r­­e nemcsak többet és /­­ jobban dolgoztak, ha­nem munkájuk ered­ményeként többet is­­kaptak a postás dolgozók, tovább javul­tak élet- és munkakörülmé­nyeik is. A magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány több nagy jelentőségű intéz­kedést hozott 1959-ben, ame­lyek közvetve vagy közvetle­nül igen kedvezően befolyá­solták a postás dolgozók, s azok családtagjainak megélhe­tési viszonyát. Talán nem szükséges részletezni, de he­lyes megemlíteni, az új nyug­díjtörvény bevezetését, a csa­ládi pótlék felemelését, amely jóformán minden postás dol­gozót közvetlenül érintett és komoly mértékben növelte az életszínvonalát. Az évközben végrehajtott postai intézkedé­sek is tovább javították a dolgozók életkörülményeit. A postás dolgozók átlagkeresete, például az évközben végrehaj­tott bérkorrekciók és átlag­béremelkedés folytán — az éves bérszintet figyelembe vé­ve — 437 forinttal, ezen be­lül a műszaki állománycso­portnak 989 forinttal, a mun­­kásállomány-csoportnak pedig 799 forinttal emelkedett. Ezen­kívül bevezetésre került a kézbesítők havi 210 órás munkaideje, amely 144 fő lét­számemelkedéssel járt. A Köz­ponti Távíróhivatalban, a Tu­dakozóban, az 50 előfizetőn felüli kézikapcsolású közpon­tokban és több más, egész­ségre ártalmas munkahelyen a napi munkaidőt 7 órára csökkentettéke. Ez a munkaidő­csökkentés újabb 300 fő lét­számemelkedést tett szüksé­gessé. A kormány kedvező el­bírálását és a postás dolgo­zók megbecsülését jelenti az év végi jutalmazási rendszer bevezetése, amely még köz­vetlenebb érdekévé teszi a postás dolgozóknak a posta gazdasági eredményeinek fo­kozását. E E­zek a felsorolások — i­ff. bár korántsem teljesek — azt bizonyítják, hogy a mi rendszerünkben a több és a jobb munka a dolgozók közvetlen érdeke, és a na­gyobb gazdasági eredményei­ f­ elérése a munkában részt ve­vők jóléténe­k emelését szol­gálja. A posta előtt álló feladatok 1960-ban természetesen még nagyobbak, mint 1959-ben voltak. A 3 éves terv utolsó évében vagyunk. A gazdasági célkitűzések feszítettebbek. Ebben az évben előkészülete­ket kell tenni a második öt­éves terv sikeres beindításá­ra. Az 1960. évi tervszámok az 1959. évi eredményekből indulnak ki, s ahhoz képest bizonyos mértékben feszítet­tek. De igen nagy előny eb­ben az évben, hogy a posta ez évi tervei időben elkészül­tek, jóváhagyták azokat és jó szervező munkával, az év első napjaiban a dolgozókkal már ismertetni lehet. Az új év küszöbén szak­szervezeti szerveink egyik leg­fontosabb feladata a rész­lettervek kidolgozásának se­gítése. El kell indulnunk ezen az úton és biztosítanunk kell azt, hogy a szakszervezetek­­különböző szervei — a dolgo­zók képviselőjeként — az ed­diginél nagyobb részt vállal­janak a végleges tervek ki­alakításában. Egy lépést elő­re kell lépnünk és fel kell készülnünk nemcsak a tervek gyakorlati végrehajtásának se­gítésére, hanem a tervkészí­tésben való részvételre is. Ehhez igen sok aktív hozzá­értő szakemberre van szük­ség, akik, felkészültségüikkel képesek hasznos tanácsokat adni, szakszervezeti szerveink­kel közösen a terveket bírál­ják, a dolgozók véleményét tolmácsolják. C­él az, hogy a dolgozók gyakorlati tapasztala­tait összegezve, azok felhasználásával minél gaz­daságosabban, a célnak leg­jobban megfelelő módon hasz­náljuk fel egy-egy tervidő­szak alatt a rendelkezésre bocsátott anyagi és egyéb eszközöket. A dolgozóknak nemcsak a tervek végrehaj­tásáról van véleményük, és nemcsak a végrehajtás­ban tudnak segíteni, hanem igen sok hasznos javaslatuk és tapasztalatuk van a tervek helyes elkészítését illetően is. A szakszervezetnek kell megtalálni a módját annak, hogy minél több dolgozó be­leszólhasson a tervek elké­szítésébe, véleményt mond­jon róla, hogy ezáltal még jobban sajátjának tekintse és következetesen dolgozzon an­nak gyakorlati végrehajtá­sán. A tervek gyakorlati megva­lósításának megszervezése te­rén a szocialista munkaver­seny, az újítómozgalom min­den lehetőségét kihasználva kell tovább haladnunk elő­re. Legfontosabb feladatunk ezen a téren a kongresszusi munkaverseny szervezésének tapasztalatait felhasználni és önállóan meghatározni az új üzemi célkitűzéseket. Keres­nünk kell az új lehetősége­ket, amely a dolgozók ak­tív részvételével tovább nö­veli a posta bevételeit, ja­vítja a szolgáltatásokat és csökkenti a költségszinteket. Ezek a feladatok nem újak és nem ismeretlenek. Csu­pán arról van szó, hogy már az év elejétől megtorpanás nélkül, még nagyobb ener­giával mozgósítsuk a pos­tás dolgozókat, szervezzük a szocialista munkaversenyt. Ne várjunk felső utasításokra, hanem az eddigi gyakorlat szerint, a dolgozókkal egyetér­tésben, határozzuk meg a konkrét vállalásokat, és lás­sunk hozzá megvalósításuk­hoz. G­azdasági és politikai életünk fejlődése■ a szocializmus építésé­nek meggyorsítása, egész előrehalad­ásunk törvénysze­rűen megköveteli a szak­­szervezeti mozgalomtól is, hogy , lépéseket tegyünk a­­ szakszervezeti munka to­vábbi hatékonysága, a szak­szervezeti mozgalom erejé­nek növelése, és a gyors ope­ratív ügyintézés érdekében. Ez a célja a Szakszervezetek Országos Tanácsa VI. plé­numán hozott határozatoknak , és az ezt követő SZOT elnökségi határozatoknak és intézkedéseknek. A célok megvalósítása csak úgy kép­zelhető el és a munka úgy lehet eredményes, ha min­den szinten maradék nélkül végrehajtjuk a fent említett határozatokat és növeljük a szakszervezeti szervek önál­lóságát. Az üzemi és középszervek hatáskörét az eddigi gyakor­lattól eltérően komoly mér­tékben ki kell szélesítenünk. Biztosítanunk kell számukra a szervezeti és anyagi fel­tételeket és tovább kell egy­szerűsítenünk az ügyinté­zést. Erőteljesen kell segí­tenünk és oktatnunk az alapszervezeti tisztségviselőket, hogy minél előbb teljes fe­lelősséggel és önállóan tud­ja­-e­ dolgozni. T­ovább kell növelnünk a szakszervezet válasz­tott, szerveiben dolgo­zók felelősségérzetét, saját munkájuk és a tagság iránt. Ezek az intézkedések hozzáse­gítenek ahhoz, hogy még közvetlenebb legyen a kap­csolatunk a tagsággal, to­vább növekedjen a szak­­szervezet tekintélye és tö­megbefolyása is. A tagság így közvetlenebbül érezni és lát­ni fogja az aktívák nehéz, fáradságos és sokirányú te­vékenységét. Még jobban­ lát­ni fogják a szakszervezeti szervek előtt álló közvetlen feladatokat, a dolgozók ér­dekében kifejtett tevékenysé­get. Jobban tudják bírálni a szakszervezet munkáját és hasznos tanácsokat adni a hibák minél gyorsabb meg­szüntetéséhez. Így minden bi­zonnyal egyre többen megbe­csülik és megszeretik azt a szervezetet, amelynek ők is tagjai. Tevékenyen részt vál­lalnak a szakszervezet mun­kájában, hogy egyre nagyobb eredményeket érjünk el a szocializmus építésében és egyre szebb, boldogabb le­gyen dolgozótársaink élete is. Besenyei Miklós főtitkári 1960. JAMJAR naimi üiatőzsdék A szakszervezet központi vezetősége és az elnökség címére, az újév alkalmából a Szovjetunió, Kína, Bulgária postás szakszervezetei, az Albán Szakszervezetek Központi Tanácsa, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom, Jugoszlávia, Korea, Lengyelország, a Német De­­mokratikus Köztársaság, az Olasz Postás Szakszervezet Központi Bizottsága, Románia és Vietnam postás szak­­szervezetei küldtek üdvözlő leveleket, amelyekben ered­ményekben gazdag új évet kívánnak a magyar szervezett postás dolgozóknak. Ülésezett a központi vezetőség Munkánkra a gyorsaság, a megbízhatóság, a pontosság jellemző A munka lendítője a szocialista munkaverseny Használjuk ki a nevelőmunka sokrétű lehetőségeit A szakszervezet központi vezetősége 1959. december 22- én tartotta az elmúlt esztendő utolsó ülését. Napirenden sze­repelt: 1. Az 1959. évi postai fel­adatok végrehajtásának érté­kelése és az 1960. évi tervek is­mertetése. 2. Jelentés néhány fontosabb műszaki üzemben folyó politi­kai nevelőmunkáról. 3. A szakszervezet 1960. évi költségvetése, az igazgatói alap jóléti részének, valamint az állami kulturális és sport­alapnak az elosztása. Az ülésen megjelent Katona Antal miniszterhelyettes, Kö­vesi Béla vezérigazgató, Bese­nyői Miklós, a szakszervezet főtitkára és Horn Dezső, a szakszervezet elnöke. A központi vezetőség ülését Horn Dezső elvtárs nyitotta meg, akinek üdvözlő szavai után az első napirendi beszá­molót Kövesi Béla postavezér­igazgató elvtárs, a központi ve­zetőség tagja tartotta meg. Beszámolójában elmondotta, hogy a posta a postás dolgozók becsületes munkája ered­ményeként — a termelésre vonatkozó 1959. évi célki­tűzéseket jelentős mérték­ben túlteljesítette. A posta 1959. évi munkájára a gyorsaság, a megbízhatóság , a pontosság volt a jellemző. A nagyarányú forgalomnöveke­dés ellenére a postai szolgál­tatás színvonala nem romlott. Kövesi elvtárs ismertette a posta létszám- és bérgazdálko­dását. Elmondotta, hogy a bér­­alapfelhasználás 37,4 millió forinttal magasabb az 1958. évinél. Ez 4,2 százalékos bér­alapnövekedést jelent. Az át­lagbérek alakulása az előző évi 15 624,— Ft-tal szemben 1959- ben 16 097,— Ft. A beszámolóban szó volt az­­ önköltség alakulásáról, a be­ruházási és a fel­újítási tervek teljesítéséről. A kongresszusi verseny eredményének ismer­tetése után részletesen tájé­­­­koztatta Kövesi elvtárs a köz­ponti vezetőséget a posta 1960. évi postai feladatokról. Megje­lölte azokat a módszereket, ■amelyekkel a célkitűzések el­érhetők. A posta munkájának a jövőben, is a szocialista mun­kaverseny lesz a lendítője. (Folytatás a 2. oldalon.) Új automata távbeszélő-központ Sopronban a televízió adóállomás felavatásával egyidőlben adták át a forgalomnak az új automata távbeszélő központot. Az első munka­napon az új munkahelyen Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Katona Antal közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes társasá­gában elbeszélgetett a dolgozókkal BESZÉLGETÉS Kövesi Béla vezérigazgatóval A POSTAI MUNKÁRÓL ÉS AZ 1960. ÉVI TERVFELADATOKRÓL Az új év első napjaiban megkértük Kövesi Béla posta­­vezérigazgató elvtársat, hogy nyilatkozzon lapunk hasáb­jain a hozzánk beérkezett le­velekből összegyűjtött és a postás dolgozókat érdeklő kér­désekről. 1. Milyen volt a posta 1959- es forgalma és milyen terv­­teljesítést eredményezett? Az elmúlt esztendőt a posta­forgalomnak és a postával szemben támasztott igények­nek az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékű növekedése jellemezte. Míg az előző évek­ben a postaforgalom összes teljesítményi értékének növe­kedése a 4 százalék körül in­gadozott, 1959-ben ennek több mint a duplája volt. Ezt a nagymérvű forgalomemelke­dést csak a postás dolgozók áldozatos munkájával, szak­maszeretetével és nem utolsó­sorban a kongresszusi verseny­nyel tudtuk lebonyolítani. A posta összes termelési értéke (üzletvitel, ipar, építőipar) 1958. évhez képest 149,9 millió forinttal, (7,9 százalék), a terv­hez képest 105,9 millió forint­tal (5,4 százalék) volt maga­sabb 1959-ben. A posta tehát a termelésre vonatkozó 1959. évi feladatait jelentős mértékben túlteljesí­tette. 2. A postai berendezések fejlődését a beruházási és felújítási tervek teljesítése mutatja. Mi a helyzet ezen a téren? Felhasználták-e a kormányzat által rendelke­zésre bocsátott fejlesztési összeget? 1959. év végén, sajnos jelen­tős beruházási összeg felhasz­nálására nem került sor. Azok­nál a beruházásoknál, amelye­ket a posta saját termelő ap­parátusával valósított meg, nem volt lényeges lemaradás. A külső kivitelezőknél azon­ban — döntően két területen — a Beloiannisz Híradástech­nikai gyárnál, és az építőipar területén lényeges a lemara­dás. A berendezések fejlesztésére vonatkozó tervmutatók telje­sítésénél lényegesen jobb a helyzet. Körülbelül 95—96 szá­zalékos az eredmény. L. Milyen eredmények jel­lemzik a postás dolgozók elmúlt évi munkáját? Az 1959. évi munkánkkal kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a beruházások és a fel­újítások kivételével minden területen teljesítettük, sőt egyes helyeken számottevően túlteljesítettük azokat a cél­kitűzéseket, amelyeket a párt és a kormány a 3 éves terv második esztendejében a pos­tás dolgozók elé tűzött. A ter­melés, az önköltségcsökkentés, és a termelékenység területén már elértük a hároméves terv végére tervezett színvonalat, úgy, ahogy azt a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1959. március 6-i határozatában javasolta. 4. Köztudomású, hogy az idén a postás dolgozók is részesülnek év végi jutalma­­zásban. Milyen összegű ju­talmazásra számíthatunk? Az év végi jutalmazás kere­tében mintegy 20 millió forint kerül szétosztásra a postahi­vatalok és az üzemek között, az éves mérlegbeszámoló elfo­gadása után, 1960 április ele­jén. A postavezérigazgatóság minden postaszerv munkáját pontosan értékeli majd. El kí­vánunk kerülni minden olyan körülményt, amely a jutalom szétosztásánál illetéktelenül juttatna előnyöket, illetve ön­hibájukon kívül hátrányos helyzetbe hozna egyes posta­szerveket. 5. Milyen feladatok várnak a postára 1960-ban? Az 1960. év feladatai a ta­valyinál is nagyobbak. A ter­vek megvalósításához a postás dolgozók becsületes erőfeszíté­seire lesz szükség. Arról van szó, hogy 1960-ban az idei szépnek mondható eredménye­ket is túl kell teljesíteni. 1959- ben 8,2 százalék volt a fejlő­dés üteme a posta forgalmi szolgálatában. Ez évben 6,2 százalékkal nagyobb forgalom lebonyolítására kell felké­szülni. Az ipari termelési ér­ték növekedésének 8,7 száza­lék az előirányzata. S. Hogyan fejlődik a hír­közlés, mit épít és mit fej­leszt a posta 1960-ban? A hírközlés 1960. évi fejlesz­téséhez a kormányzat mintegy 201,8 millió forint beruházást bocsát a posta rendelkezésére. Ebből az összegből folytatjuk a magyar—szovjet mikrohul­lám összeköttetés építését, a gentex távíróhálózat létesíté­sét, a budapesti Ferenc távbe­szélő központ építését, a Krisz­tina és Lágymányos távbe­szélő központok további bőví­tését, a szombathelyi 7 DU távbeszélő központ létesítését és a szegedi 7 DU távbeszélő központ bővítését. Ezek a leg­lényegesebb fejlesztések, ame­lyekhez még számtalan postai, távíró és távbeszélő vonatko­zású berendezés fejlesztése sorolható. T. I.

Next