Postás Dolgozó, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám

2 HOGYAN ? Az 1959-es évben derekasan kivették részüket a postások a munkából. Elismerés és köszönet illeti meg ezért a dolgozókat, a vezetőket és a szakszervezeti tisztségviselőket egyaránt. A feladatok megoldását a dolgozók szocialista munkaverseny vállalásai és azok teljesítése is segítette. Pártunk VII. kongresszusa tiszteletére számos üzem, hivatal jóval az év vége előtt befejezte tervét, teljesítette felajánlását. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy javult a posta mennyiségi és minőségi munkája, növekedhetett az év végi jutalmazási összeg, ami a dolgozók között kerül szétosztásra április elején. Jól látják a postás dolgozók, hogy a szocialista munkaverseny hasznos segítőeszköz az élet- és munkakörülményeik javításában. Már számos helyen kezdeményezték, hogy hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére tovább kívánnak versenyezni. A szakszervezet központi vezetőségének legutóbbi ülésén Kövesi Béla vezérigazgató elvtárs ugyanilyen értelemben kérte a szakszervezet segítségét. Kövesi elvtárs mint főfeladatot jelölte meg az önköltség csökkentését, a műszaki színvonal emelését és a minőség javítását. Lehetne részletezni: takarékoskodni kell anyaggal, szerszámmal, munkaidővel, műszaki intézkedéssel, vagy kis összegű beruházással elérhető nagyobb műszaki fejlesztés is; a minőség javítása megoldható a vonalzavaridő csökkentésével, zárlatlemaradások csökkentésével stb. — amikkel jobbá lehet tenni a postai szolgáltatásokat. A példák sokaságát sorolhatnánk még, de helyesebb, ha az üzem, vagy hivatal sajátosságának megfelelően, a szakmai és szakszervezeti vezetők a dolgozókkal közösen, maguk határozzák meg a legfontosabb célkitűzéseket, amelyek lényegében a vezérigazgatóság által meghatározott három fő tényező végrehajtását eredményezik. Ez a módszer azért is jobb, mert az 1959-es gyakorlat igazolta annak helyességét, hogy a konkrét célkitűzések, a helyi sajátosságok figyelembevételével, nagyobb eredményt biztosítanak. Az most a feladat, hogy a szakszervezeti tisztségviselők tevékenyen támogassák, segítsék a dolgozók kezdeményezéseit, szervezzék a szocialista munkaverseny vállalásokat, hatékonyabban foglalkozzanak az újítómozgalommal, éspedig úgy, hogy végsősoron a három fő feladat kerüljön megoldásra. E mellett természetesen mind szakmai, mind a szakszervezeti vezetőknek igyekezni kell a dolgozók ügyeit úgy intézni, hogy tovább javuljanak a dolgozók élet- és munkakörülményei is. A célkitűzések széleskörű megismertetésére, a végrehajtás módjának megbeszélésére legalkalmasabbak a termelési tanácskozások, amelyek most egyébként is időszerűek. Továbbra is őszintén kell beszélni a dolgozókkal, kérni kell segítségüket és segíteni kell őket, hogy újabb munkasikerekkel öregbítsük a postás dolgozók jó hírnevét. Ha így dolgozunk, minden reményünk megvan a nagyobb eredmények eléréséhez, így menjünk tovább! Bayer Zoltán . ••Ülésezett a központi vezetőség (Folytatás az 1. oldalról.) Célul tűzte ki a minőségi munkát, az önköltség csökkentését, a hírközlés műszaki színvonalának növelését, valamint a postaszolgáltatások minőségének javítását. A postai feladatok megoldásával a postás dolgozók is hozzájárulnak országunk szocialista fejlődésének meggyorsításához, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán megjelölt célkitűzések valóra váltásához. Kövesi Béla postavezérigazgató elvtárs beszámolója után Zsuffa Szabolcs elvtárs, a szakszervezet alelnöke a központi vezetőség elé terjesztette az elnökség jelentését a fontosabb műszaki üzemekben folyó politikai nevelőmunkáról. A politikai nevelőmunka egyik legnagyobb eredményének azt jelölte meg, hogy az utóbbi időben az alapszervek jó politikai nevelőmunkájának folyományaként a postás dolgozók jó munkával s a kongresszusi versennyel tettek tanúbizonyságot a munkáshatalom politikai és gazdasági erősítése mellett. Hiányosságként említette meg, hogy a szakszervezeti szervek még mindig nem élnek a politikai nevelőmunka lehetőségeivel és így a mindennapi szakszervezeti élet rendkívül sokrétű megnyilvánulását és eredményét nem sikerül teljes egészében a szocialista nevelés rendszeres és következetes eszközeként alkalmazni. A központi vezetőség megtárgyalta a szakszervezet 1960. évi költségvetési javaslatát, és azt 7 178 000 forint bevételi, 6 890 000 forint kiadási összeggel jóváhagyta. Szociális célokra 2 673 300,— forint, kulturális célokra 1 306 100,—, sportcélokra 533 400,— forintot biztosít az 1960. évi költségvetés. Horn Dezső elvtárs, a szakszervezet elnöke, a SZOT titkárságának tagja tájékoztatta a közponi vezetőséget azokról az intézkedésekről, amelyeket a Szakszervezetek Országos Tanácsa tenni kíván az elkövetkezendő időkben azért, hogy a szakszervezetek megyei tannácsainak jogköre bővüljön és a megyei tanácsok a szakszervezeti mozgalom megyei gazdáivá váljanak. Besenyei Miklós elvtárs, a szakszervezet főtitkára a szakszervezeti eredményekről számolt be, amelyeknek vezérfonala szakszervezetünk V. kongresszusának határozata volt. Megemlítette, hogy a szakszervezeti tisztségviselőknek a jövőben többet kell foglalkozniuk a tervezéssel, és mindennapi munkájuk közben beszélgetniük kell a dolgozókkal, azokról az eredményekről, amelyeket elértünk, mert úgy sokkal érthetőbb lesz, hogy miért kérjük a dolgozóktól a több és a minőségi munkát, megértik azt, hogy amit kérünk, az lényegében a családjuk és a saját érdekük. A beszámoló után felszólaltak: Reiz Márton (Budapest, 70), Kónya Imréné (Szeged TE), Zsákai Béla (Bérbaltavár), Brebovszky Jenő (alelnöki, Menoni József (Budapesti Postáig.), Horváth Kálmán (Miskolc TE), Török Mihály (Központ), Szekeres Sándor (nyugdíjas szakcsoport), Terbócs László( SZOT), Nagy Bétáné (szociális hivatal), Lukács Kálmán (hírlapüzem), Török Ferenc (Erzsébet távbeszélő üzem). A zárszó elmondása után Katona Antal miniszterhelyettes átadta a központi vezetőségnek Kossa István miniszter elvtárs üdvözletét. Köszönetet mondott és elismerését fejezte ki a posta dolgozóinak a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium vezetői nevében — azért az eredményes munkáért, amelyet az 1959. tervévben végeztek. A hozzászólásokra Kövesi Béla, Horn Dezső és Zsuffa Szabolcs elvtársak adtak válaszokat. T. 1. POSTAS DOLGOZO POLITIKAI NEVELŐMUNKÁNK Az elmúlt évben néhány fontosabb postai műszaki üzemben megvizsgáltuk politikai nevelőmunkánk eredményeit. A cél az volt, hogy számot vessünk és számot adjunk az elnökségnek és a központi vezetőségnek a szakszervezet politikai nevelőmunkájáról. Az ellenforradalmi események eszmei és politikai zavart okoztak a postán is. Megingatták a hitet azokban az elvekben, amelyek hosszú időn keresztül a szocialista nevelőmunka alapjai voltak. Az ellenforradalmat közvetlenül követő nevelőmunkánk részben ennek az eszmei-politikai zavarnak — többé-kevésbé cseppfolyós helyzetnek — a hatását tükrözi. Az elmúlt években jelentősen nőtt a szakszervezet társadalmi és politikai szerepe. Jelentősen javult az általános szakszervezeti munka és ezzel együtt a politikai nevelőmunka is. A párt és kormány teremtette lehetőségek helyes felhasználásával komoly mértékben javultak a postás dolgozók élet- és munkakörülményei is. A nevelőmunka megjavítására a központi vezetőség 1958 október elején hozott határozatot. Azóta — a még meglevő hiányosságok ellenére is —, jelentős eredményei vannak a szocialista világnézetért, az igaz hazafiságért, a békéért és a munkás nemzetköziségért, valamint gazdasági és kulturális téren folytatott politikai nevelőmunkánknak. A postás dolgozók egyéni életének javulásából is megállapítható, hogy a tervteljesítés érdekében végzett munkájuk és áldozataik nem voltak hiábavalók. Erről a legutóbbi évek bérrendezése, az év végi jutalmazás rendszerének postai bevezetése, a jó munka eredményeként a közelmúltban végrehajtott nagyarányú jutalmazások, dolgozóinkat még jobban meggyőzték. Ezt a jobb minőségi postai munka, a második hároméves terv teljesítése és a munkaverseny széleskörű fellendülése is bizonyítja. A szakszervezeti nevelőmunka különböző formáiban és csaknem minden reszortjában, így a szakszervezeti bizottságok, a bizalmiak tevékenységében, a termelési, bér-, munkaügyi, szociális, kulturális és sportmunkában, a női és ifjúsági munkában, valamint az oktatás terén egyaránt egészséges fejlődés tapasztalható. Az észlelt hiányosságok ellenére is a megvizsgált alapszervek politikai nevelőmunkája jelentősen javult. Közrejátszottak ebben az ellenforradalom óta eltelt évek eredményei. A politikai és szellemi konszolidáció legfőbb tényezője a párt és kormány helyes politikája, és ebből következően a párt és a tömegek egyre szorosabb kapcsolata volt. A szakszervezetek között a postásszakszervezet is méltó részt vállalt a munkáshatalom erősítésében, a gazdasági, politikai és szellemi élet kialakításában, a közvélemény formálásában. A szakszervezeti munka megjavult lehetőségeit igyekeztünk jól felhasználni. Arra törekedtünk, hogy az általános fejlődés pozitív változásaival párhuzamosan a szakszervezet politikai nevelőmunkája se maradjon el. A munkáshatalom gazdasági megerősítése érdekében végzett politikai nevelőmunka eredményei az alapszerveknél főleg a legutóbbi évek fokozatosan javuló termelési eredményeiben, a munkafegyelem megerősödésében, a postai munkaverseny kiszélesedésében, a szocialista brigádok megalakulásában jelentkeznek. Az eredmények és a politikai nevelőmunka fellendülése mellett azonban megállapítható, hogy szakszervezeti szerveink még nem élnek azokkal az összes lehetőségekkel, amelyeket a politikai nevelőmunkában fel lehetne használni. Egyik legfőbb és alapvető hiányosság az, hogy mindezideig még nem sikerült a mindennapi szakszervezeti élet rendkívül sokrétű megnyilvánulásait és eredményeit a szocialista nevelés rendszeres és következetes eszközeként alkalmaznunk. Pártunk VII. kongresszusának iránymutatását figyelembe véve, nevelőmunkánk legfőbb feladata továbbra is az, hogy a munkáshatalom gazdasági és politikai erősítése mellett, a postás dolgozók művelődését, szakmai tudásának, politikai és világnézeti ismereteinek fejlesztését hathatósan elősegítjük és tovább formáljuk, a postás dolgozók szocialista öntudatát. Zsuffa Szabolcs Intézkedési terv készült az egészségügyi helyzet további javítására Népközársaságunk Elnöki Tanácsa 1950-ben a szakszervezetekre bízta a társadalombiztosítás ügyeinek intézését, ezen belül a dolgozók egészségügyi helyzetének ellenőrzését és vizsgálatát. Ennek megfelelően a budapesti bizottság megvizsgálta a területén levő üzemek és hivatalok dolgozóinak egészségügyi és szociális helyzetét. Megállapította, hogy Budapest területén nagymértékben javult a postás dolgozók egészségügyi ellátottsága és az előírt szociális normák a lehetőségekhez képest többé, kevésbé biztosítva vagyak. Javított az egészségügyi helyzeten az is, hogy több egészségre káros munkaterületen csökkentett munkaidő lett bevezetve, természetesen bércsökkenés nélkül. Azokban az üzemekben éshivatalokban, ahol foglalkozási megbetegedések fordultakelő, szakorvosok vizsgálták meg a megbetegedések okát,és intézkedések történtek a betegség elterjedésének megakadályozására. Eredmény máris mutatkozott, de van még tennivaló néhány vonatkozásban. A postás dolgozók egészségügyi ellátottságát komoly mértékben javították az üzemekben és hivatalokban létesített üzemorvosi rendelők. Sok esetben az üzemorvosok kezelése és gyógyítása, valamint a vizsgálatok komoly betegségeket előztek meg. Javult a munkásszállások egészségügyi helyzete is. A kábelüzem, valamint a Távbeszélő Igazgatóság munkásszállásai egészségesek, tiszták, a követelményeknek megfelelően betegszobák is vannak. Nem mondható el ugyanez a volt postaállomáson elhelyezett munkásszállásra, ahol a túlzsúfoltság, a mellékhelyiségek hiánya, a mennyezet beázása és a hiányosságok mellett az ott elhelyezett dolgozók közül néhánynak a rendetlen magatartása is súlyosbítja az ott lakók egészségügyi helyzetét. Budapesten a postás dolgozók megbetegedéseinek száma elég magas. A megbetegedések megelőzése nemcsak állami, szakszervezeti, hanem össztársadalmi feladat is- Igen sokat tehetnek maguk a dolgozók is a betegség, a baleset megelőzése, a beteg dolgozók segítése és gyógyulásuk elősegítése terén. A vizsgálatok után a budapesti bizottság határozatot hozott az egészségügyi téren fennálló hiányosságok alaposabb kivizsgálására, illetve a dolgozók egészségügyi helyzetének további javítására. Az intézkedési terv felöleli az üzemorvosok rendszeres üzemellenőrző, betegségmegelőző munkájának, a szociális létesítmények fokozottabb társadalmi ellenőrzését (ez utóbbit főleg a higiénia és tisztaság szempontjából), a szakszervezeti bizottságok és szakmai vezetők egészségügyi téren való szorosabb együttműködését, szakmai betegségek kivizsgálását (pl. Járműtelepen) és egészségügyi vonatkozású ismeretterjesztő előadások szervezését stb. Ezek az intézkedések azonban csak akkor járnak teljes eredménnyel, ha javaslataikkal és észrevételeikkel a dolgozók is segítik egészségügyi helyzetünk további javítását. Pogány Béla a Bp. Biz. munkatársa Járási csoportjaink tevékenységéről A szakszervezeti munka egyik igen fontos része járási csoportjaink tevékenysége. A járási csoportok kötik össze a szakszervezetet a falun élő postás dolgozókkal. A kis hivataloknál dolgozó postások szervezeti életével, politikai nevelésével, érdekvédelmével kapcsolatos munkát kell végezniük. Az országban levő 133 járási csoporthoz tartozik a szakszervezeti tagság igen jelentős része, közel tízezer szervezett dolgozó. Ebben a rövid cikkben szeretnénk segítséget adni munkájukhoz, s féléves munkatervük elkészítéséhez. Az 1959-ben lezajlott alapszervi választások a járási cso- I portok vezetőségeit nem érintették. Ez évben került sor a járási csoport vezetőségek és a bizalmiak újraválasztására. Készüljenek fel erre a munkára a területi bizottságok és járási csoportjaink. Hogyan? — ! Úgy, hogy a most elkészítendő 11. félévi munkatervük, a rendszeres szakszervezeti feladatokmellett tükrözze a választási munkát is. Fontos feladat aleendő szakszervezeti tisztségviselők helyes kiválasztása. Az előző választások során a járási hivatalok szinte kivétel nélkül önálló szakszervezeti bizottságot választottak. Sokhelyen kialakult az a gyakorlat, hogy a szakszervezeti bizottsági és járási csoporti tisztségviselők ugyanazok a személyek. Most arra kell törekedni, hogy a még hátralevő időiben a járási csoportok vezetői • — egyetértésben a területi bizottságokkal — neveljenek ► megfelelő helyetteseket, akikkel a járási csoport választásoknál a tisztségeket be lehet majd tölteni. A féléves munkaterv során határozzák meg a rendszeres feladatokat is. Pl.: a munkaértekezletek előkészítését, a területi biztossal megbeszélni a kiváló dolgozók javaslatait, megtartani a bizalmi értekezleteket, dönteni a segélyre javasoltakról, kiválasztani és javasolni az üdülésre érdemeseket, megvizsgálni az óraelfoglaltságokat stb. Járási csoportjaink tisztségviselői becsületesen végzik munkájukat. Ennek komoly eredményei vannak. Járási csoportjaink többségénél a szervezettség 100, a tagdíjmorál pedig 99 százalékos. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy e területen viszonylag jó a munka. Fordítsanak gondot arra is, hogy ne legyen olyan kishivatal az országban, ahová nem jut el a szakszervezet sajtója. Az elmúlt esztendők során a központi vezetőség több intézkedést tett annak érdekében, hogy a kishivatali dolgozók munkakörülményei jelentősen megjavuljanak. Most tehát az a feladat, hogy egyre jobb, kollektívabb munkával, a helyettesek tervszerű nevelésével végezzék a járási csoport tisztségviselők munkájukat, szakszervezeti tagságuk és az egész szakszervezeti mozgalom érdekében. Szervezési osztály Kiállítás A március 1-től 13-ig megrendezésre kerülő VII. országos képzőművészeti és fotókiállításra a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia testvérszakszervezetei elfogadták meghívásunkat. Felhívjuk képzőművészeinket, fotósainkat, hogy minél nagyobb számban készítsenek a kiállításra postás életünket tükröző műveket, hogy ezáltal is mindjobban kifejezésre jusson a kiállítás postás jellege, a postai munka szépsége. 1960. JANUÁR. Megjelent a lakásfejlesztési terv és a lakások jobb kihasználásáról szóló rendelet A közelmúltban lett ismeretes a kormány határozata, a 15 éves lakásfejlesztési tervről. Ezzel egyidejűleg jelent meg a lakbérpótlékról és az albérleti díjakról szóló kormányrendelet is. Az előző társadalmi rendszer korántsem gondoskodott megfelelően a lakásállomány megfelelő fejlesztéséről. Államunk éppen ezért a felszabadulás után e téren is rendkívül terhes örökséget vett át. 1945 után népünk hatalmas erőfeszítéseket tett a nyomasztó lakáshelyzet enyhítésére. A felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt azonban évszázadok mulasztását teljesen behozni nem lehetett. A lakásprobléma megoldása a dolgozókat érintő legfontosabb szociális feladattá vált. A háború okozta rongálódások rendbehozatala mellett is — ami nem volt kis feladat — mintegy 300 000 jól felszerelt, közművesített lakást építettünk fel. Az elkövetkezendő években kormányunk egyik legfontosabb feladatának, a lakáshelyzet gyökeres megjavítását tartja. A megjelent határozat értelmében 1961-től 1975-ig 1 millió lakás épül fel majd. Gazdasági lehetőségeinket és erőforrásainkat tekintve minden adottságunk megvan ehhez, 15 éven belül e problémát teljes mértékben megoldjuk. A hatalmas távlati lakásfejlesztésen kívül azonban szükséges néhány olyan átmeneti intézkedés is, amelyek a jelenlegi helyzetben módot adnak a meglevő lakásállomány jobb elosztására, kihasználására, lényegében tehát a nehéz lakáshelyzetet enyhítik. Ennek a célnak a szolgálatában áll a lakbérpótlékról, valamint az al- és ágybérleti díjakról szóló rendelet. A megjelent határozat és rendelet az adott jelenlegi helyzetet és az elkövetkezendő reális lehetőségeket egyaránt figyelembe veszi. A főbérlőket anyagilag teszik érdekeltté, hogy ne vegyenek igénybe a szükségesnél indokolatlanul nagyobb lakást. A magas albérleti díjakat a dolgozók régóta jogosan kifogásolták, hiszen a főbérlők nagy része meg nem érdemelt jövedelmet szerzett. Kormányunk helyesen maximálta tehát az e címen szedhető díjakat. A postás dolgozók legszélesebb rétegei már régen várták a kormány intézkedését és nagy örömmel fogadták a megjelent határozatot és rendeletét. Pártunk és kormányunk gondoskodását és segíteni akarását látják a lakáshelyzet gyökeres megoldását célzó hatalmas perspektivikus tervben és abban is, hogy az adott lakásállományt felhasználva már most is mindent megteszünk a lakások igazságosabb elosztására és kihasználására. A határozat és a rendelet részletes ismertetésére még visszatérünk.