Postás Dolgozó, 1962 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Egy fontos MT-SZOT-határozat postai végrehajtási utasításáról 1962-ben a postai tervek teljesítése, a gazdaságosabb és minősítettebb postaszolgáltatások fejlesztése érdekében a szocialista munkaverseny szervezése során is már az új 1022/1961. sz. M. T. — SZOT elnökségi határozat szellemében kell tevékenykednünk. Ehhez természetesen elsősorban az szükséges, hogy e kormány és SZOT határozat postai végrehajtási utasítását minden szakszervezeti tisztségviselő és szakmai vezető jól ismerje. A postás dolgozóknak — mivel tevékeny részesei a munkaversenynek —. Ha az előzőhöz hasonlítjuk az új végrehajtási utasítást, feltűnik, hogy a határozat előírásait aránylag rövidebb, a legszükségesebb postai végrehajtási utasítások egészítik ki. Ez abból az elvből kifolyólag történt, hogy az alaprendelet előírásait feleslegesen nem szükséges ismételni, magaszintén fontos érdekük, hogy az új határozat előírásait minél előbb megismerjék. Lássák benne azt is, mi az új, mi hogyan változott, s a határozat előírásainak gyakorlati megvalósításáért mit kell tenniük. Az ez évi első termelési, illetve tervismertető tanácskozások— melyeket január közepétől február végéig kell megtartani — hivatottak arra, hogy a Postaügyi Értesítőben megjelent kormányrendelet postai végrehajtási utasítását megtárgyalják, illetve megismertessék a dolgozókkal rázni. Csak ott kell ezt kiegészíteni, ahol ez a sajátos postai körülményekből adódik. Ebből következik hogy nem elégséges csak a postai végrehajtási előírásokat tanulmányozni, hanem mindenkor az egész alaphatározatban foglaltakat kell együttesen figyelembe venni és alkalmazni. Továbbra is megmarad a lehetőségük a budapesti osztályba nem sorolt nagy forgalmi hivataloknak és a megyei postahivataloknak, hogy önállóan részt vegyenek az élüzemversenyben. Változott még a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság üzemeinek élüzemversenye azáltal, hogy ez évben már az igazgatóság is egy egységben küzd a megtisztelő címért. Ez a távbeszélő üzemek dolgozóira nézve szintén kedvezőbb, mert a múltban sokkal kisebb esélye volt egy-egy távbeszélő üzemnek az élüzem cím elnyerésére, mint így, a nagyobb egységben. Az élüzemversenyben eddig is részt vett postaközponti üzemek és hivatalok változatlanul továbbra is küzdenek a megtisztelő címért. Az élüzemversenyben fontos követelmény a tervek folyamatos és éves viszonylatban való teljesítése, ezért a határozat alapján az értékelés és a kitüntetés évenként lesz. Megváltozottt a Kiváló Dolgozó kitüntetés adományozásának rendszere is. Előtérbe került az újító mozgalomban való eredményes tevékenykedés. A jövőben a konkrétan kimutatható kiemelkedő eredmény elérése lesz a cím adományozásánál elsőrendű követelmény. Ezentúl a postánál a Kiváló Dolgozó okleveles kitüntetést és a velejáró legalább egy heti átlagkeresetnek megfelelő pénzjutalmat az kapja meg, aki bármely munkakörben — függetlenül az időtartamtól — a posta műszaki és forgalmi szolgáltatások minőségének javítása, fejlesztése, gépesítése, a termelékenyebb munka elősegítése, valamint az anyag és különösen az importanyag, illetve az energiatakarékosság terén (újítás, ésszerűsítés, élenjáró munkamódszerek átadása, terjesztése, tapasztalatcsere, új technológia fejlesztése, eredményes szervezés, új dolgozók betanítása stb.) a legeredményesebben tevékenykedik, vagy bármely munkakörben — legalább egy éven át — a konkrét tervfeladatokra és célkitűzésekre irányuló vállalások maradéktalan teljesítésében kiemelkedő eredményt ért el. A Kiváló Dolgozó jelvények és okleveles kitüntetést pedig, a velejáró legalább félhavi átlagkeresetnek megfelelő pénzjutalmat az a postás dolgozó kaphatja meg, aki már egyszer elnyerte a Kiváló Dolgozó okleveles kitüntetést, az előbb ismertetett feltételek alapján, és ugyanezen a téren ismételten legeredményesebben tevékenykedett vagy aki még nem nyerte el a Kiváló Dolgozó okleveles kitüntetést, de találmányt, nagyjelentőségű újítást vagy kiemelkedő jelentőségű műszaki, forgalmi szervezési intézkedést dolgozott ki, illetve annak megvalósításában kiemelkedő szerepet töltött be. E kitüntetést megkaphatja, aki bármely munkakörben — legalább két éven át — a konkrét tervfeladatokra és célkitűzéseikre irányuló vállalások maradéktalan teljesítésében kiemelkedő eredményt ért el. Tehát a Kiváló Dolgozó kitüntetések mögött a jövőben az eddigieknél mérhetőbb, jelentősebb teljesítéseknek kell lenniük. Végezetül elmondhatjuk: a határozat postai végrehajtási utasítása alapján megvan a lehetőség arra, hogy a szocialista munkaverseny helyileg bevált, jó formáit, módszereit alkalmazva a postaszervek dolgozói éves tervük teljesítését eredményesen elősegítsék. Szilasi Gyula MIRE KELL FIGYELEMMEL LENNI A VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁS TANULMÁNYOZÁSÁNÁL? MI VÁLTOZOTT MEG ALAPVETŐEN A VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁS SZERINT? A postás dolgozók — elsősorban a területi igazgatóságok forgalmi dolgozói — számára igen kedvezően alakult az élüzemverseny rendszere. Eddig a forgalmi dolgozók közül csak az igazgatóságok V— VI. osztályú postahivatalai és az osztályba nem sorolt budapesti nagy postahivatalok részére volt lehetőség az élüzem címért folyó küzdelemben való részvételre. Az új rendszerben a területi postaigazgatóságok is önállóan versenyeznek az élüzem címért. Az élüzemverseny rendszerének megváltoztatásával sokkal szélesebb körben, a postaigazgatóságok területének minden dolgozója — az 1—IV. osztályú hivatalok dolgozói is — munkájukon keresztül érdekeltté váltak az élüzem célkitűzések teljesítésében. Lényegesen bővült az élüzemversenyben résztvevő dolgozók száma. Ezáltal egy-egy önálló gazdasági egység tervének, feladatának teljesítéséért minden hivatalnál szervezettebben küzdhetnek. Az alacsony létszámú, kis műszaki fenntartási, valamint hálózatépítő üzemek dolgozóinak jobb munkájukkal — a forgalommal közös célért küzdve —, nagyobb lehetőségük lesz az élüzem cím kitüntetés elnyerésére. Tájékoztató a szakma ifjú mestere mozgalomról 1958-ban a csepeli ifjúmunkások kezdeményezésére mozgalom indult a szakma ifjú mestere címért. 1960-ban a KISZ-kongresszus tiszteletére a postaszerveknél a KISZ- szervezetek és a szakszervezeti bizottságok több helyen megszervezték e mozgalmat. 1961- ben a Budapesti Postaigazgatóság, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság és a Javító Üzem, valamint a Szegedi Postaigazgatóság már szervezetten látott hozzá, hogy minél több postás fiatal vegyen részt e mozgalomban. Az 1961-ben megjelent 1022- es számú MTA SZOT határozat egyértelműen kimondja, hogy a fiatalok ezen kezdeményezését támogatni, segíteni kell. Mi a célja e mozgalomnak ? A posta elé mind forgalmi, mind műszaki vonalon egyre fokozódó követelményeket támaszt fejlődő népgazdaságunk. Anyagi lehetőségeink a továbbképzésre, a rendszeres tanulásra korlátozottak. Mégis törekedni kell a szakmai tudás elmélyítésére, a szakmai színvonal emelésére. Ennek megvalósítására egyik jó módszer a szakma ifjú mestere mozgalom. A mozgalomban részt vevők előtt általában négy feladat áll: 1. Váljon a fiatal munkatársak mesterévé, azaz a lehető legtökéletesebben ismerje munkakörét. 2. Munkája mellett valamely kapcsolódó munkaterületet is ismerjen meg. 3. Kapcsolódjon be a mozgalmi munkába, és tevékenykedjen a munkafegyelem betartásán, a társadalmi tulajdon védelme érdekében. 4. Rendszeresen fejlessze általános műveltségét, politikai, világnézeti ismeretét. E célkitűzéseket természetesen a helyi adottságoknak megfelelően lehet és kell alkalmazni. A mozgalomban részt vehetnek — 30 éves korig bezárólag — azok a szakmai és társadalmi munkájukat példamutatóan végző fiatalok, akiket az üzem, a hivatal kollektívája erre méltónak tart. A következő előfeltételeik szükségesek: a) forgalomnál: alapfokú szakmai vizsga és legalább egy éves gyakorlat; b) műszaki területen: szakmunkás bizonyítvány; c) a fiatal technikusok és mérnökök pedig megfelelő végzettséggel és egy éves szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. A mozgalom lebonyolítását a KISZ megyei (városi) vagy kerületi bizottságai és a postaigazgatóságok illetékes szervei, a postás szakszervezet megyei, illetve üzemi alapszerveivel együttesen szervezzék. A szakszervezeti szerveknek tehát az a feladatuk, hogy segítséget adjanak a feltételek helyes kidolgozásához, szervezzék és mozgósítsák az alapszervi KISZ-bizottságokkal közösen a fiatalok jelentkezését és vizsgáztatását. Az eredményes vizsga után a szakma ifjú mestere címet, jelvényt és oklevelet nyert fiatalokat jutalmazni lehet. A mozgalom élenjáróinak kitüntetéséhez szükséges jelvényeket a KISZ-bizottságok biztosítják. A szakma ifjú mestere címért küzdő fiatalok — mint az eddigi példák bizonyítják — a szocialista munkaversenymozgalomnak máris tevékeny részeseivé váltak. Segítsük őket! Török Mihály ígéretek helyett szereljék fel végre a védőkosarat 1991. május 12-én bizottság járt a soproni új televízió adónál. Az ünnepségen és a műszaki átadásnál a résztvevők örömmel állapították meg, hogy új létesítményt alkottunk. Észrevették azonban, hogy a legveszélyesebb helyen, az antennatorony feljáróján nincs védőkosár. A soproni területi bizottság munkásvédelmi felelőse 5 hónap múlva munkásvédelmi felhívással fordult a Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság vezetőjéhez. Különböző nehézségek miatt még nem sikerült ezt a hiányosságot megszüntetni — válaszoltak egy hét múlva a felhívásra —, de 1981 végéig felszereltetik a védőkosarat. A televízió dolgozói örömmel fogadták az értesítést, mert tudták, hogy a magasban és a hideg téli időjárásban biztonságosabb így a munka. Az ígéret ígéret maradt, mivel 1962. január 6-án még e munkát nem kezdték meg. Nem lehetne kicsit körültekintőbben, emberségesen? Mindenkit szeretettel vár az újjáalakított művelődési ház Hónapok óta szépítik a postások Benczúr utcai Központi Művelődési Házát. Az évek óta elhanyagolt épület most, a tatarozás után, ismét méltó környezetet nyújt a művelődni, szórakozni vágyó postás dolgozóknak. Lemondást is követelt a csinosítás, mert elmaradt — ezúttal első esetben — a szokásos szilveszteri mulatság, s a teremigényeket is csak nagy nehézségek árán lehetett kielégíteni. ... Bár a munka még folyik, az épület nagyobbik felét már birtokukba vehetik az esküvőre, névadó ünnepségre, baráti összejövetelekre, bálokra érkező postások. Kívánjuk, hogy minél többen keressék fel a művelődési házat, ahol a művelődés, kulturált pihenés és szórakozás változatos lehetőségei között válogathatnak a dolgozók. Minden dolgozó ügye A magyar szakszervezetek alapszabálya értelmében kétévenként újra kell választani a szakszervezeti tisztségviselőket a bizalmiaktól a központi vezetőség tagjaiig. 1962. január 15-től április 15-ig a postás dolgozók is újraválasztják a tisztségviselőket, a megyebizottságokig, illetve a budapesti bizottságig. Nagy felelősség hárul a tagságra, a jelenlegi tisztségviselőkre a vezetők újraválasztása alkalmából. A közösség, a tagság érdeke megkívánja, hogy olyan vezetőket válasszanak, akik eddigi munkájukkal, magatartásukkal, személyes példamutatásukkal bebizonyították: alkalmasak a szakszervezeti munka irányítására, a feladatok elvégzésére. A szakszervezeti tisztségviselők újraválasztása nem öncélú feladat, hanem egyik fontos feltétele a szakszervezet előtt álló feladatok végrehajtásának. Nagyszerű célkitűzések állnak előttünk: erősíteni szocialista hazánkat politikailag és gazdaságilag. Mindezt úgy végrehajtani, hogy a tagság szakmai és politikai világnézeti nevelésével is törődjön a szakszervezet. Gondoskodjon a tagság munkakörülményeinek minél jobb biztosításáról, őrködjön a törvényesség kétoldalú betartása felett, segítse kulturált szórakozását. A szakszervezet tevékenysége minden dolgozó érdekében történik. Ezért a választás, a tisztségviselők jó megválasztása minden dolgozó ügye. A választást előkészítő tagok fordítsanak nagy figyelmet a szakszervezeti demokrácia erősítésére, illetve betartására. Ennek már érvényesülnie kell a jelölő bizottságok munkájában. A jelölő bizottságnak alaposan meg kell ismerni a dolgozók véleményét. Csak azután készítsék el a tisztségviselők személyére javaslataikat. A választó taggyűlés előtt legalább 10 nappal ismertetniük kell a jelöltek névsorát. (Februárban is és a későbben választó szervek e fontos elvet — ha nem így készültek volna fel — különösen tartják szem előtt.) A dolgozók véleményére támaszkodva a bizalmi csoport értekezleten elhangzott bírálatokat, észrevételeket, javaslatokat figyelembe véve készítsék el a vezetőségek beszámolóikat is. Akkor jó a beszámoló, ha abban minél több dolgozó véleménye érvényesül és azt a vezetőség kollektívan önti végső formába. Legyenek a beszámolók kritikusak és önkritikusak. Őszintén tárják fel az eredmények mellett a hibákat is, és ami igen fontos, értékelőek legyenek. Vonják le a megfelelő tanulságot. Adjon alapot az újonnan megválasztott vezetőség az alapszerv minden tagjának, de a felsőbb szerveknek is a további munkához. Kössük össze a választási munkát a szakszervezet napi, illetve egyéb soron levő feladataival. Január, február az új gazdasági év kezdete. A szakszervezetekre komoly feladat hárul az új gazdasági év kezdetén. Tervismertető értekezletek, éves vállalások jó és sikeres megszervezése a szakszervezeti tisztségviselők és minden tag feladata. A választási munkában és az egyéb feladatok jó végrehajtásában a felelősség közös a tagságtól, a bizalmiaktól kezdve a központi vezetőségig, úgy kell megszervezni a választási munkát is, hogy minden szakszervezeti tag ne csak éljen a választási jogával, de felelősségének teljes tudatában vegyen részt a vezetők testülete megválasztásában. Ezzel is segítsük elő a szakszervezeti munka magasabb szintre emelését, gyors, bürokráciamentes, a felsőbb szervek határozatai szellemében végzett szakszervezeti munkát. MÉSZÁROS JÓZSEFNÉ, a Szervezési és Sportosztály vezetője Vidosa Károlyné, a Központi Távíróhivatal felszólalási csoportbizalmija beszámol szaktársainak. A csoport tagjai az eddig végzett eredményes munkája alapján ismét egyhangúlag bizalminak választották Szakkollégiumi és elnökségi ülés A Postavezérigazgatóság Szakkollégiuma és a Postások Szakszervezetének Elnöksége 1962. január 13-án együttes ülést tartott. Az együttes ülés megtárgyalta az MTI SZOT 1022/ 1961. sz. határozat postai végrehajtási utasítását. Ugyanezen a napon a szaksszervezet elnöksége megvitatta az 1962. évi átlagbér növelésére biztosított összeg fel-l használását. Az elnökség úgy határozott, hogy az évi munkaügyi tervben előirányzott 1,5 százalékos átlagbér növelésére felhasználható összeg egy részét az automatikus rangbéremelkedésre, az évközi átsorolásokba, valamint a tervben szükségszerűen biztosítható egyéb költségekre használják fel. A fennmaradó összeg te-kintetében úgy határozott, hogy azt a középfokú szervek, az igazgatóságok rendelkezésére bocsátja, s azok — területük ismeretében — a legjobban rászoruló hivatalok — üzemek részére a szakszervezet területi bizottságaival egyetértésben, a legmegfelőbben osztják el az összeget. A végrehajtó postaszervek, üzemek-hivatalok vezetői a helyi szakszervezeti bizottsággal egyetértésben osztják szét a részükre adott összeget, elsősorban olyan dolgozók részére, akik az eddig végzett munkájukkal, szakképzettségükkel, szorgalmukkal a legjobban kiérdemlik. Helyesnek tartjuk és javasoljuk, hogy a szakszervezeti bizottságok a szétosztásnál arra törekedjenek, hogy arra érdemes dolgozók részesüljenek a bérkorrekcióban. Kerüljenek minden egyenlősdiségre való törekvést, az összeg elaprózását.