Postás Dolgozó, 1963 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

7 dostas DOLGOZÓ Számvetés az eddig végzett munkáról KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉST TARTOTT A BUDAPESTI BIZOTTSÁG A szakszervezeti szervek egyre jobban igénylik a szer­vezett dolgozók véleményét, és mind­ nagyobb gondot for­dítanak a hasznos javaslatok megvalósítására. A Postások Szakszervezete Budapesti Bi­zottságának 1962 áprilisi kül­­­döttközgyűlése határozatiig­­kimondta, hogy legkésőbb , 1963 április 11-ig ismét össze kell hívni a közgyűlés kül­dötteit, ahol a budapesti bi­zottságnak be kell számolnia ,a küldöttértekezlet határoza­­­tának a végrehajtásáról. — Ez is a szakszervezeti demokrá­cia kiszélesítését, érvényesü­lését igazolja. A budapesti küldöttért­e­­tkeztét ez év január 11-én ült­e össze, melyen Csorba József,­­a budapesti bizottság titkára­­számolt be. Az értekezleten ‘■megjelent és felszólalt Horn Dezső, sí közlekedés- és posta­­ügyi miniszter helyettese, és dr. Zsuffa Szabolcs, a Postá­sok Szakszervezetének titká­ra. A vitában résztvevők szá­mos, olyan javaslatot, észrevé­telt mondanak el, melyeknek megvalósításával még jobbá lehet tenni a budapesti bi­zottság és az alapszervezetek munkáját. A küldöttértekezlet megál­lapította: a küldöttközgyűlés óta a budapesti bizottság és a szakszervezeti bizottságok eredményesebben foglal­koztak a postai tervek tel­jesítésével, a teljesítéseket gátló problémák mega­dásával. A szakszervezeti tisztségvise­lők ilyen munkájának ered­ménye megmutatkozott abban is, — a postás dolgozók be­csületére legyen mondva —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. Kongresz­­szusának tiszteletére a buda­pesti hivatalokban, üzentek­ben széles körben bontakozott ki a szocialista munkaver­seny. A kongresszus tisztele­tére tett vállalásokat az üze­mek, hivatalok dolgozói leg­több helyen — péld­ául a Kábelüzemben a Távbeszélő Igazgatóságon, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságon, — túlteljesítették. A budapesti postás dolgozók munkaver­seny lendületét mutatja pél­dául az is, hogy jelenleg 357 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért, és a szocialista brigád címet elnyertek száma 146-ra emelkedett. A munkásvédelmi felada­tok végrehajtásával — a kül­döttközgyűlés óta — lényege­sen többet foglalkoztak a szakszervezeti bizottságok, a budapesti bizottság és a szak­mai vezetők is. E munka eredménye azonban nem mu­tatkozott meg eléggé a bal­esetek számának és a balese­tekből kifolyólag kiesett munkanapok számának csök­kenésében. Például 1962 első három negyedévében Buda­pest területén 259 baleset tör­tént, a kiesett munkanapok száma pedig 5,649 volt. A küldöttközgyűlés ennek okát elsősorban abban látja — és erre felhívta a budapesti bi­zottság és a szakszervezeti bizottságok figyelmét is — hogy még mindig kevés gon­dot­ fordítanak a balesetek megelőzésére. Vonatkozik ez elsősorban a munkásvédelmi eszközök használatának szi­gorúbb megkövetelésére, a balesetvédelmi oktatások rendszeresebb és színvonala­sabb megtartására, de nem utolsó sorban a szakszerveze­ti tisztségviselők nevelő, fel­­világosító munkájának foko­zására. Az értekezlet megállapítot­ta, hogy az utóbbi időben a szak­szervezeti bizottságok eredményesebben foglal­koznak a dolgozók politi­kai nevelésével és kultu­rális igényeik színvonala­sabb kielégítésével. E munkában­­ jelentős szere­pet töltöttek be a szakszerve­zeti bizottságok által szerve­zett ismeretterjesztő előadá­sok, amelyeken az elmúlt év­ben a budapesti postás dolgo­zók közül közel 18 000-en vet­tek részt. Ugyanakkor megál­lapította azt is, hogy az elkö­vetkező időkben a politikai munka reszortjellegét követ­kezetesebben kell megszün­­tetni. Tovább kell fejleszteni azt a jól bevált módszert, hogy vezetőségi üléseken, bi­zalmi értekezleteken és tag­gyűléseken rendszeresen tart­sanak a dolgozókat is egyre jobban érdekő kül- és bel­politikai tájékoztatót. A dolgozók politikai tájé­kozódását nagymértékben elősegítik a szakszervezeti politikai iskolák is. Például Budapesten 42 szakszervezeti bizottság 74 politikai iskolát szervezett, melyeken közel 1500 hallgató vett részt. Eredményesebben tevé­kenykedtek a szakszervezeti bizottságok és a budapesti bi­zottság a dolgozók általános műveltségének emelése­ érde­kében is. Jelzik ezt a követ­kező számok is: a postás dol­gozók közül 181-en egyete­men, illetve főiskolán, 1045- en középiskolán, 135-en pe­dig általános iskolában tanul­nak. A küldöttértekezlet ered­ményként ismerte el, hogy a szakszervezeti bizottsá­gok többsége helyesen foglalkozik a felsőbb szervek és saját alapszer­­vezetük által hozott hatá­rozatok végrehajtásával. Ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy a szakszerve­zeti bizottságoknak még töb­bet kell tenniük a szakszer­vezeti demokrácia betartása és továbbfejlesztése érdeké­ben, s ehhez a budapesti bi­zottságnak erőteljesebb segít­séget kell nyújtania. Ez a hiá­nyosság elsősorban a szak­­szervezeti taggyűlések meg­tartásában és a tagság véle­ményének kikérésében mu­tatkozik meg. A taggyűlése­ket illetően az értekezlet nemcsak a szakszervezeti bi­zottságok és a budapesti bi­zottság, de a szakszervezeti tagság felelősségét is felve­tette. Számos helyen tapasz­talható például, hogy a veze­tőség nem tart taggyűlést, nem ad számot a tagságnak a végzett munkáról és ezért a tagság sem vonja felelős­ségre a vezetőséget. A küldöttértekezlet máso­dik napirendjének keretén belül megválasztotta a Postá­sok Szakszervezete 1963 már­cius 2-án kezdődő VII. kong­resszusának budapesti kül­dötteit. A szervezett buda­pesti postás dolgozókat a kongresszuson 13 teljes jogú küldött képviseli. Milyen feladatot lát el a műszaki­­ szakosztály ? Az ötéves terv során a táv­közlés rohamos fejlődése és ennek folytán a ránk váró fel­adatok végrehajtása mind több és nagyobb szakképzettségű dolgozó odaadó munkáját igényli. A megnövekedett fel­adatok ellátása érdekében biz­tosítani kell a mérnökök, tech­nikusok és minden műszaki dolgozó egybehangolt alkotó munkájának a fellendítését, eredményeik méltó elismeré­sét és véleményük kikérését. Ennek érdekében a SZOT plé­numának határosat alapján alakult meg 1950 januárjában , a műszaki tanács, mint szak­­szervezetünk elnöksége mel­lett működő tanácsadó szerv, majd ezt követően alakultak meg a szakszervezeti bizott­ságok mellett működő műsza­ki bizottságok. Csakhamar nyilvánvaló lett, hogy a feladatokat egyedül a műszaki tanács jól megolda­ni nem tudja. Ezért 1960 de­cemberében az elnökségünk határozata alapján az eddig külön működő műszerész, gépjárművezető, szakmun­kás, hálózatépítési és szerelő­­csoportok beolvadtak a mű­szaki tanácsba és mint mű­szaki szakosztály folytatták tovább munkájukat. A műszaki szakosztály fel­adatául tűzte ki, hogy ismer­teti a műszaki dolgozókkal a posta távlati és 5 éves terveit és ennek megoldását azáltal is elősegíti, hogy a műszaki bi­zottságoknak a tervekre vo­natkozó javaslatait kikéri és gondoskodik azoknak a fel­sőbb szervek elé való terjesz­téséről. Előmozdítja a szak­­szervezeti kongresszus határo­zatainak betartását, elvégzi az elnökségtől kapott feladatokat. Támogatja a SZOT műszaki és gazdasági tanácsának mun­káját, elősegíti a­ szakmai fel­­készültséget és figyelemmel kíséri a műszaki dolgozók ér­dekvédelmi ügyeit. A kitűzött feladatok nagy részét a műszaki szakosztály elvégezte. Jelenlegi legna­gyobb feladata a posta 20 éves távlati tervének előkészítése, és a harmadik 5 éves terv fel­adataira való felkészülés. Eb­ben a munkában számít a szakosztály a szakszervezeti bizottságok mellett működő műszaki bizottságok segítségé­re. Ezt Budapesten eddig meg is kapta, azonban egyes ki­vételektől eltekintve, nélkü­lözi a vidéki műszaki bizott­ságok támogatását. Több vidé­ki műszaki bizottság még a munkatervet sem állította ösz­­sze és működésében hanyatlás észlelhető. Az előttünk álló nagy­ fel­adatok­, sikeres elvégzése érde­kében a műszaki szakosztály, a posta vezetőségével együtt, a közel­jövőben országos érte­kezlet egybehívását tervezi, melyen a posta vezetősége is­mertetni fogja az előttünk ál­­ló feladatokat. A műszaki szakosztály vázolja majd a létszám, szakértelem stb. pro­bl­lémákat. Elő fogja terjeszteni javaslatait és azokat vitára bo­csátja. A szóban levő javaslat lé­nyegét a műszaki szakosztály megküldi a műszaki bizottsá­goknak és a műszaki bizottsá­gok vezetőségét az értekezlet­re meg fogja hívni.­­ A szakosztály reméli, hogy az ismertetésre kerülő nagy­­feladatok felkeltik a műszaki dolgozók alkotásvágyit, ki­váltják értékes hozzászólásai­kat, és fokozott munkával se­gítik a műszaki bizottságokat. Brebovszky Jenő, a műszaki szakosztály elnöke Sikeres volt az év végi csúcsforgalom lebonyolítása (Folytatás az 1. oldalról) A Bp. 78-as hivatal jó mun­kaszervezéssel biztosította, hogy a peremhivatalok cso­magjait külön helyiségben dol­gozták fel. * a hivatalokhoz történő szállítását az éjszakai műszakban is biztosították, így az érdekelt hivatalok idő­ben megkapták azokat a cso­magokat, amelyeket kézbesí­tésre elő kellett készíteniök. A forgalom a tervezés helyességét igazolta A Járműtelep forgalmi szer­veivel történő jó együttmű­ködés nagyban elősegítette a forgalom sikeres lebonyolítá­sát, mert az igényelt gépko­csikat a Járműtelep időben rendelkezésre bocsátotta. Az előzetes tervezésnek megfelelően alakult a forga­lom lebonyolítása, illetőleg a küldemények feldolgozása. Lényegesen jobb volt a Bp. 70-es postahivatal munka­­szervezése is, mint az előző években, amit bizonyít­ja i­déul hogy a csomagkézbesí­tők naponta korábban szá­moltak le Helyesnek bizo­nyult az az intézkedés is, hogy a kisegítő munkaerőket a nappali órákban is foglal­koztatták. Ezáltal termeléke­nyebb volt a munkájuk. De­cember végén például 8 ezer­rel kevesebb volt a vámkeze­letlen csomagok száma, mint az előző évben, annak elle­nére, hogy lényegesen növe­kedett a feldolgozásra váró küldemények darabszáma. Hiányosságokkal is találkoztunk Nem azokról kívánunk em­lítést tenni, amelyek a fel­adatok megnövekedéséből származnak, mint például a sorbanállások stb., azonban azokra fel kell hívni az il­letékesek figyelmét, melyek kis körültekintéssel, vagy­ jobb szervezéssel elkerülhe­tők lettek volna. Ilyen a Bp. 62-es hivatal fűtésének kér­dése, ahová az éjszakai órák­ban közösen ellátogattunk az igazgatóság forgalmi osztály vezetőjével, majd az igazgató­ság helyettes vezetőjével. Mindkét alkalommal hidegek voltak a fűtőtestek. A dolgo­zók joggal panaszkodtak és méltatlankodtak. A Bp. 72-es postahivatalban a kézikocsik, amelyek rendel­kezésre­ álltak, még a rendes forgalom lebonyolítására sem lettek volna elegendők. Csepelen megtörtént, hogy sürgős táviratok maradtak másnapi kézbesítésre. A jö­vőben megfontolandó, hogy a táviratkézbesítőket átadják-e a csomagkézbesítés kisegítésé­re. A szakszervezeti bizottsá­gok sokkal több segítséget ad­tak a forgalom lebonyolításá­hoz, mint a korábbi években. Az ő munkájuk is hozzájá­rult a jobb eredmények eléré­séhez. A tapasztalatokat — min­den szinten — feltétlenül alaposan elemezni, összegezni kell, amelyekből megfelelő következtetéseket lehet majd levonni az idei feladatok si­keres megszervezéséhez és le­bonyolításához. A dolgozókat és vezetőket egyaránt dicséret illeti de­­rekas és becsületes munká­jukért, helytállásukért, a csúcsforgalom sikeres és ered­ményes lebonyolításáért. , Kovács József 1963. JANUÁR A MŰSZAKI PROPAGANDA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A szakszervezet elnöksége megvizsgálta a műszaki pro­paganda és ismeretterjesztés helyzetét. A téma igen idő­szerű napjainkban, mert a posta távlati terveiben sze­replő műszaki fejlesztési és termelési feladatok megol­dása csak magas szak, és műszaki műveltséggel ren­delkező dolgozók tudatos, ha­tékony közreműködésével va­lósíthatók meg. A szakszervezet szempont­jából a kérdés azért is fon­tos, mert a magasabb szak­­képzettséggel végzett, ered­ményesebb munka a társa­dalmi érdekeken túl, a dol­gozók egyéni érdekeinek megvalósítását is elősegíti. Az elnökség abból indult ki, hogy meg kell teremteni a dol­gozók szaktudása és mű­szaki műveltsége továb­bi lehetőségeit. Már most gondolni kell ar­ra, hogyan, milyen módsze­rekkel lehet meggyorsítani az új, az élenjáró szakmai ta­pasztalatok széles körben való ismertetését. Az elnökség részletesen, be­hatóan elemezte a műszaki propaganda jelenlegi hely­zetét és a további felada­tokat. Megállapította,­­ hogy a műszaki propaganda jelen­legi eszközei és formái biz­tatóan fejlődtek. A szakmai kérdéseket tárgyaló szabad­akadémiák, üzemgazdasági tanfolyamok, üzemi ,ismeret­­terjesztő előadások, minden hibájuk ellenére is, ked­veltek a dolgozók körében. A tapasztalatcserék, a mű­velődési otthonokban meg­rendezett ankétok, a posta műszaki könyvtárhálózatá­nak szolgáltatásai szintén fej­lődtek, alkalmasak a dolgo­zók szakismeretének és ta­pasztalatainak bővítésére. Mindezek azonban kezdeti lépéseknek tekinthetők és így szervezett nem mentesek a hibáktól részt nem sem. Például a szakmai kér­déseket tárgyaló szabadaka­­dámiák megindulásáról sok érdekelt nem értesült időben. Aránylag kevés a szakmai kérdéseket, tárgyaló , üzemi ismeretterjesztő előadások, ankétok és a jól előkészített tapasztalatcserék száma is. A posta 45 ezer kötetes szak­könyvtári hálózata sincs még kellőképpen kihasználva. Ke­vés az alapvető és összefog­laló műszaki könyv. Sok elavult szakkönyvünk fel­újításra vár. A külföldi ta­pasztalatok felhasználása sem elégséges. Az akadályozó tényezők feltárása mellett az el­nökség megjelölte a mű­szaki propaganda, a szak­mai ismeretek terjeszté­sének további útját. Ezek közül a legfontosabb tennivalók a következők: A szakszervezeti szervek — a központtól az alapszer­vekig — a szakmai veze­téssel együttműködve, előre határozzák, tervezzék meg a műszaki propagandával kapcsolatos feladataikat. Meg­ kell szüntetni azt a helytelen szemléletet, hogy a műsz­aki propaganda csak a posta műszaki ágazatára vonatkozik, és gondoskodni kell arról, hogy a forgalmi dolgozók is megismerkedhes­senek az élenjáró munka­­módszerekkel és tapasztala­tokkal. Tovább kell fejleszteni a műszaki propagandának azo­kat a módszereit, amelyek a továbbképzésben vevő dolgozók szakismereteinek bővítésére alkalmasak. A szabadakadé­miákon a színvonal további emelése mellett több évre szóló tematika kerül kidol­gozásra. A legértékesebb elő­adásokat a vezérigazgatóság nyomtatásban is megjelen­teti, ami lehetővé teszi az előadásokon részt nem vett dolgozók tájékoztatását is. A vezérigazgatóság meggyorsít­ja a szakkönyvek kiadását és tervezi a technikumi tan­könyvek nagy példányszám­ban való megjelentetését is. A külföldi tapasztalatok felkutatása és terjesztése ér­dekében a posta dokumen­tációs központjának felada­tai jelentősen megnövek­ed­nek. Széles körben ismer­tetni kell a dokumentációs központ és a központi mű­szaki könyvtár szolgáltatá­sait és ezek igénybevételé­nek módjait, hogy például a cikk- és címfordítások min­den érdekelthez eljussanak. A nyelvismeret megkönnyíti a külföldi anyag felhasználá­sát, ezért több támogatást fognak nyújtani a nyelvta­nulóknak. Az orosz nyelv elsajátítására külön gondot fognak fordítani. A műsza­ki és a szakszervezeti könyvtáraknak gondoskod­niuk kell arról, hogy a dol­gozók minden szakkönyv­­igényét kielégítsék, és nép­szerűsítsék az újonnan meg­­jelenő szakkönyveket. A tapasztalatcserék igen fontos eszközei a szakmai is­meretek terjesztésének. Fon­tos feladata a szakszervezeti szerveknek és a szakvezetés­nek, hogy számukban is, de különösen előkészítésükben javítsák a tapasztalatcserék színvonalát. Az elnökség természetesen részletesebben, sokoldalúbban vitatta meg a műszaki pro­paganda aktuális kérdéseit, mint ahogyan itt vázoltuk. Határozatai lehetővé fogják tenni, hogy a szakmai kérdé­sek iránt­ érdeklődők már ed­dig is neves tábora tovább növekedjék, és így az új, a gazdaságosabb, könnyebb munkamódszerek kutatása, azok alkalmazása országszerte gyorsan elterjedjen. K. L Az 1963. évi tervév kezdetén A postaszervek vezetőinek többsége már ismeri az 1963. évi tervét, vagy tervirány­számait. Ennek a munka ter­ü­­letükre történő bontása után a helyi, konkrét feladatokat lehetőleg minél érthetőbben­— nemcsak a számadatok felso­rolásával — kell ismertetni. Az 1963. évi tervév kezde­tén a termelési tanácskozások­ra igen sok feladat hárul. Fog­lalkozni kell az 1962. évi terv és a munkaverseny-vállalások teljesítésének eredményeivel, az élüzem­ célkitűzések teljesí­tésének alakulásával, az 1963. évi­­ tervek részletes ismerteté­sével, a dolgozók munkaver­­seny-vállalásainak kialakításá­hoz szükséges előfeltételek biz­tosításával, a versenyben elért eredmények alapján a kiváló dolgozó és a szocialista brigád cím kitüntetések adományozá­sának elbírálásával, és az éves vállalások kialakításával. Mindenütt helyileg kell el­dönteni, hogy szükséges-e kü­lön rendkívüli tervismertető termelési tanácskozást tarta­ni, amelyen csak az 1963. évi terveket és feladatokat ismer­tetik, s egy másik termelési­ tanácskozáson pedig az 1962. évi eredményekkel, a munka­­verseny helyzetével, a külön­böző kitüntetések feletti dön­téssel foglalkoznának. Ugyanis a sok feladat a sok tennivaló megbeszélése miatt egy ta­­nácskozás időtartama túl hos­szú lenne. Az évi feladatok, tervek vég­rehajtása annál eredménye­sebb lesz, minél előbb megvi­tat­ják a dolgozókkal. Helyes, ha a tervismertető termelési tanácskozásokat február köze­péig megtartják, hogy még a hónap végéig legyen idő a­­ postaszerv éves tervének a dolgozók vállalásai alapján történő kialakításához. A tervismertető termelési ta­nácskozásokon mind a gazda­sági vezetők, mind a szakszer­­vezeti tisztségviselők szemé­lyes segítségnyújtással, tanács­csal segítsék a dolgozókat a munkaverseny-vállalások ki­alakításában. A dolgozók fi­gyelmét irányítsák azokra a versenyformákra, amelyek ed­dig legjobban segítették a fel­adatok végrehajtását. A szak­­szervezeti tisztségviselők ügyeljenek arra, hogy a szak­vezetés nyújtson segítséget a dolgozók vállalásainak megté­teléhez és biztosítsa azok tel­jesítéséhez az előfeltételeket. Gondoskodjanak arról, hogy a termelési tanácskozások döntéseit és a dolgozók elfo­gadható javaslatait a szakmai vezetők meg is valósítsák. Se­gítsék és ellenőrizzék az 1022/1961. sz. munkaverseny­­szervezésről szóló határozat­ban előírtak betartását, hogy­­ annak elvei a gyakorlatban érvényre is jussanak. Szilasi Gyula

Next