Postás Dolgozó, 1963 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
7 dostas DOLGOZÓ Számvetés az eddig végzett munkáról KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉST TARTOTT A BUDAPESTI BIZOTTSÁG A szakszervezeti szervek egyre jobban igénylik a szervezett dolgozók véleményét, és mind nagyobb gondot fordítanak a hasznos javaslatok megvalósítására. A Postások Szakszervezete Budapesti Bizottságának 1962 áprilisi küldöttközgyűlése határozatiigkimondta, hogy legkésőbb , 1963 április 11-ig ismét össze kell hívni a közgyűlés küldötteit, ahol a budapesti bizottságnak be kell számolnia ,a küldöttértekezlet határozatának a végrehajtásáról. — Ez is a szakszervezeti demokrácia kiszélesítését, érvényesülését igazolja. A budapesti küldöttértetkeztét ez év január 11-én ülte össze, melyen Csorba József,a budapesti bizottság titkáraszámolt be. Az értekezleten ‘■megjelent és felszólalt Horn Dezső, sí közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese, és dr. Zsuffa Szabolcs, a Postások Szakszervezetének titkára. A vitában résztvevők számos, olyan javaslatot, észrevételt mondanak el, melyeknek megvalósításával még jobbá lehet tenni a budapesti bizottság és az alapszervezetek munkáját. A küldöttértekezlet megállapította: a küldöttközgyűlés óta a budapesti bizottság és a szakszervezeti bizottságok eredményesebben foglalkoztak a postai tervek teljesítésével, a teljesítéseket gátló problémák megadásával. A szakszervezeti tisztségviselők ilyen munkájának eredménye megmutatkozott abban is, — a postás dolgozók becsületére legyen mondva —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. Kongreszszusának tiszteletére a budapesti hivatalokban, üzentekben széles körben bontakozott ki a szocialista munkaverseny. A kongresszus tiszteletére tett vállalásokat az üzemek, hivatalok dolgozói legtöbb helyen — például a Kábelüzemben a Távbeszélő Igazgatóságon, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságon, — túlteljesítették. A budapesti postás dolgozók munkaverseny lendületét mutatja például az is, hogy jelenleg 357 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért, és a szocialista brigád címet elnyertek száma 146-ra emelkedett. A munkásvédelmi feladatok végrehajtásával — a küldöttközgyűlés óta — lényegesen többet foglalkoztak a szakszervezeti bizottságok, a budapesti bizottság és a szakmai vezetők is. E munka eredménye azonban nem mutatkozott meg eléggé a balesetek számának és a balesetekből kifolyólag kiesett munkanapok számának csökkenésében. Például 1962 első három negyedévében Budapest területén 259 baleset történt, a kiesett munkanapok száma pedig 5,649 volt. A küldöttközgyűlés ennek okát elsősorban abban látja — és erre felhívta a budapesti bizottság és a szakszervezeti bizottságok figyelmét is — hogy még mindig kevés gondot fordítanak a balesetek megelőzésére. Vonatkozik ez elsősorban a munkásvédelmi eszközök használatának szigorúbb megkövetelésére, a balesetvédelmi oktatások rendszeresebb és színvonalasabb megtartására, de nem utolsó sorban a szakszervezeti tisztségviselők nevelő, felvilágosító munkájának fokozására. Az értekezlet megállapította, hogy az utóbbi időben a szakszervezeti bizottságok eredményesebben foglalkoznak a dolgozók politikai nevelésével és kulturális igényeik színvonalasabb kielégítésével. E munkában jelentős szerepet töltöttek be a szakszervezeti bizottságok által szervezett ismeretterjesztő előadások, amelyeken az elmúlt évben a budapesti postás dolgozók közül közel 18 000-en vettek részt. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy az elkövetkező időkben a politikai munka reszortjellegét következetesebben kell megszüntetni. Tovább kell fejleszteni azt a jól bevált módszert, hogy vezetőségi üléseken, bizalmi értekezleteken és taggyűléseken rendszeresen tartsanak a dolgozókat is egyre jobban érdekő kül- és belpolitikai tájékoztatót. A dolgozók politikai tájékozódását nagymértékben elősegítik a szakszervezeti politikai iskolák is. Például Budapesten 42 szakszervezeti bizottság 74 politikai iskolát szervezett, melyeken közel 1500 hallgató vett részt. Eredményesebben tevékenykedtek a szakszervezeti bizottságok és a budapesti bizottság a dolgozók általános műveltségének emelése érdekében is. Jelzik ezt a következő számok is: a postás dolgozók közül 181-en egyetemen, illetve főiskolán, 1045- en középiskolán, 135-en pedig általános iskolában tanulnak. A küldöttértekezlet eredményként ismerte el, hogy a szakszervezeti bizottságok többsége helyesen foglalkozik a felsőbb szervek és saját alapszervezetük által hozott határozatok végrehajtásával. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti bizottságoknak még többet kell tenniük a szakszervezeti demokrácia betartása és továbbfejlesztése érdekében, s ehhez a budapesti bizottságnak erőteljesebb segítséget kell nyújtania. Ez a hiányosság elsősorban a szakszervezeti taggyűlések megtartásában és a tagság véleményének kikérésében mutatkozik meg. A taggyűléseket illetően az értekezlet nemcsak a szakszervezeti bizottságok és a budapesti bizottság, de a szakszervezeti tagság felelősségét is felvetette. Számos helyen tapasztalható például, hogy a vezetőség nem tart taggyűlést, nem ad számot a tagságnak a végzett munkáról és ezért a tagság sem vonja felelősségre a vezetőséget. A küldöttértekezlet második napirendjének keretén belül megválasztotta a Postások Szakszervezete 1963 március 2-án kezdődő VII. kongresszusának budapesti küldötteit. A szervezett budapesti postás dolgozókat a kongresszuson 13 teljes jogú küldött képviseli. Milyen feladatot lát el a műszaki szakosztály ? Az ötéves terv során a távközlés rohamos fejlődése és ennek folytán a ránk váró feladatok végrehajtása mind több és nagyobb szakképzettségű dolgozó odaadó munkáját igényli. A megnövekedett feladatok ellátása érdekében biztosítani kell a mérnökök, technikusok és minden műszaki dolgozó egybehangolt alkotó munkájának a fellendítését, eredményeik méltó elismerését és véleményük kikérését. Ennek érdekében a SZOT plénumának határosat alapján alakult meg 1950 januárjában , a műszaki tanács, mint szakszervezetünk elnöksége mellett működő tanácsadó szerv, majd ezt követően alakultak meg a szakszervezeti bizottságok mellett működő műszaki bizottságok. Csakhamar nyilvánvaló lett, hogy a feladatokat egyedül a műszaki tanács jól megoldani nem tudja. Ezért 1960 decemberében az elnökségünk határozata alapján az eddig külön működő műszerész, gépjárművezető, szakmunkás, hálózatépítési és szerelőcsoportok beolvadtak a műszaki tanácsba és mint műszaki szakosztály folytatták tovább munkájukat. A műszaki szakosztály feladatául tűzte ki, hogy ismerteti a műszaki dolgozókkal a posta távlati és 5 éves terveit és ennek megoldását azáltal is elősegíti, hogy a műszaki bizottságoknak a tervekre vonatkozó javaslatait kikéri és gondoskodik azoknak a felsőbb szervek elé való terjesztéséről. Előmozdítja a szakszervezeti kongresszus határozatainak betartását, elvégzi az elnökségtől kapott feladatokat. Támogatja a SZOT műszaki és gazdasági tanácsának munkáját, elősegíti a szakmai felkészültséget és figyelemmel kíséri a műszaki dolgozók érdekvédelmi ügyeit. A kitűzött feladatok nagy részét a műszaki szakosztály elvégezte. Jelenlegi legnagyobb feladata a posta 20 éves távlati tervének előkészítése, és a harmadik 5 éves terv feladataira való felkészülés. Ebben a munkában számít a szakosztály a szakszervezeti bizottságok mellett működő műszaki bizottságok segítségére. Ezt Budapesten eddig meg is kapta, azonban egyes kivételektől eltekintve, nélkülözi a vidéki műszaki bizottságok támogatását. Több vidéki műszaki bizottság még a munkatervet sem állította öszsze és működésében hanyatlás észlelhető. Az előttünk álló nagy feladatok, sikeres elvégzése érdekében a műszaki szakosztály, a posta vezetőségével együtt, a közeljövőben országos értekezlet egybehívását tervezi, melyen a posta vezetősége ismertetni fogja az előttünk álló feladatokat. A műszaki szakosztály vázolja majd a létszám, szakértelem stb. probllémákat. Elő fogja terjeszteni javaslatait és azokat vitára bocsátja. A szóban levő javaslat lényegét a műszaki szakosztály megküldi a műszaki bizottságoknak és a műszaki bizottságok vezetőségét az értekezletre meg fogja hívni. A szakosztály reméli, hogy az ismertetésre kerülő nagyfeladatok felkeltik a műszaki dolgozók alkotásvágyit, kiváltják értékes hozzászólásaikat, és fokozott munkával segítik a műszaki bizottságokat. Brebovszky Jenő, a műszaki szakosztály elnöke Sikeres volt az év végi csúcsforgalom lebonyolítása (Folytatás az 1. oldalról) A Bp. 78-as hivatal jó munkaszervezéssel biztosította, hogy a peremhivatalok csomagjait külön helyiségben dolgozták fel. * a hivatalokhoz történő szállítását az éjszakai műszakban is biztosították, így az érdekelt hivatalok időben megkapták azokat a csomagokat, amelyeket kézbesítésre elő kellett készíteniök. A forgalom a tervezés helyességét igazolta A Járműtelep forgalmi szerveivel történő jó együttműködés nagyban elősegítette a forgalom sikeres lebonyolítását, mert az igényelt gépkocsikat a Járműtelep időben rendelkezésre bocsátotta. Az előzetes tervezésnek megfelelően alakult a forgalom lebonyolítása, illetőleg a küldemények feldolgozása. Lényegesen jobb volt a Bp. 70-es postahivatal munkaszervezése is, mint az előző években, amit bizonyítja idéul hogy a csomagkézbesítők naponta korábban számoltak le Helyesnek bizonyult az az intézkedés is, hogy a kisegítő munkaerőket a nappali órákban is foglalkoztatták. Ezáltal termelékenyebb volt a munkájuk. December végén például 8 ezerrel kevesebb volt a vámkezeletlen csomagok száma, mint az előző évben, annak ellenére, hogy lényegesen növekedett a feldolgozásra váró küldemények darabszáma. Hiányosságokkal is találkoztunk Nem azokról kívánunk említést tenni, amelyek a feladatok megnövekedéséből származnak, mint például a sorbanállások stb., azonban azokra fel kell hívni az illetékesek figyelmét, melyek kis körültekintéssel, vagy jobb szervezéssel elkerülhetők lettek volna. Ilyen a Bp. 62-es hivatal fűtésének kérdése, ahová az éjszakai órákban közösen ellátogattunk az igazgatóság forgalmi osztály vezetőjével, majd az igazgatóság helyettes vezetőjével. Mindkét alkalommal hidegek voltak a fűtőtestek. A dolgozók joggal panaszkodtak és méltatlankodtak. A Bp. 72-es postahivatalban a kézikocsik, amelyek rendelkezésre álltak, még a rendes forgalom lebonyolítására sem lettek volna elegendők. Csepelen megtörtént, hogy sürgős táviratok maradtak másnapi kézbesítésre. A jövőben megfontolandó, hogy a táviratkézbesítőket átadják-e a csomagkézbesítés kisegítésére. A szakszervezeti bizottságok sokkal több segítséget adtak a forgalom lebonyolításához, mint a korábbi években. Az ő munkájuk is hozzájárult a jobb eredmények eléréséhez. A tapasztalatokat — minden szinten — feltétlenül alaposan elemezni, összegezni kell, amelyekből megfelelő következtetéseket lehet majd levonni az idei feladatok sikeres megszervezéséhez és lebonyolításához. A dolgozókat és vezetőket egyaránt dicséret illeti derekas és becsületes munkájukért, helytállásukért, a csúcsforgalom sikeres és eredményes lebonyolításáért. , Kovács József 1963. JANUÁR A MŰSZAKI PROPAGANDA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A szakszervezet elnöksége megvizsgálta a műszaki propaganda és ismeretterjesztés helyzetét. A téma igen időszerű napjainkban, mert a posta távlati terveiben szereplő műszaki fejlesztési és termelési feladatok megoldása csak magas szak, és műszaki műveltséggel rendelkező dolgozók tudatos, hatékony közreműködésével valósíthatók meg. A szakszervezet szempontjából a kérdés azért is fontos, mert a magasabb szakképzettséggel végzett, eredményesebb munka a társadalmi érdekeken túl, a dolgozók egyéni érdekeinek megvalósítását is elősegíti. Az elnökség abból indult ki, hogy meg kell teremteni a dolgozók szaktudása és műszaki műveltsége további lehetőségeit. Már most gondolni kell arra, hogyan, milyen módszerekkel lehet meggyorsítani az új, az élenjáró szakmai tapasztalatok széles körben való ismertetését. Az elnökség részletesen, behatóan elemezte a műszaki propaganda jelenlegi helyzetét és a további feladatokat. Megállapította, hogy a műszaki propaganda jelenlegi eszközei és formái biztatóan fejlődtek. A szakmai kérdéseket tárgyaló szabadakadémiák, üzemgazdasági tanfolyamok, üzemi ,ismeretterjesztő előadások, minden hibájuk ellenére is, kedveltek a dolgozók körében. A tapasztalatcserék, a művelődési otthonokban megrendezett ankétok, a posta műszaki könyvtárhálózatának szolgáltatásai szintén fejlődtek, alkalmasak a dolgozók szakismeretének és tapasztalatainak bővítésére. Mindezek azonban kezdeti lépéseknek tekinthetők és így szervezett nem mentesek a hibáktól részt nem sem. Például a szakmai kérdéseket tárgyaló szabadakadámiák megindulásáról sok érdekelt nem értesült időben. Aránylag kevés a szakmai kérdéseket, tárgyaló , üzemi ismeretterjesztő előadások, ankétok és a jól előkészített tapasztalatcserék száma is. A posta 45 ezer kötetes szakkönyvtári hálózata sincs még kellőképpen kihasználva. Kevés az alapvető és összefoglaló műszaki könyv. Sok elavult szakkönyvünk felújításra vár. A külföldi tapasztalatok felhasználása sem elégséges. Az akadályozó tényezők feltárása mellett az elnökség megjelölte a műszaki propaganda, a szakmai ismeretek terjesztésének további útját. Ezek közül a legfontosabb tennivalók a következők: A szakszervezeti szervek — a központtól az alapszervekig — a szakmai vezetéssel együttműködve, előre határozzák, tervezzék meg a műszaki propagandával kapcsolatos feladataikat. Meg kell szüntetni azt a helytelen szemléletet, hogy a műszaki propaganda csak a posta műszaki ágazatára vonatkozik, és gondoskodni kell arról, hogy a forgalmi dolgozók is megismerkedhessenek az élenjáró munkamódszerekkel és tapasztalatokkal. Tovább kell fejleszteni a műszaki propagandának azokat a módszereit, amelyek a továbbképzésben vevő dolgozók szakismereteinek bővítésére alkalmasak. A szabadakadémiákon a színvonal további emelése mellett több évre szóló tematika kerül kidolgozásra. A legértékesebb előadásokat a vezérigazgatóság nyomtatásban is megjelenteti, ami lehetővé teszi az előadásokon részt nem vett dolgozók tájékoztatását is. A vezérigazgatóság meggyorsítja a szakkönyvek kiadását és tervezi a technikumi tankönyvek nagy példányszámban való megjelentetését is. A külföldi tapasztalatok felkutatása és terjesztése érdekében a posta dokumentációs központjának feladatai jelentősen megnövekednek. Széles körben ismertetni kell a dokumentációs központ és a központi műszaki könyvtár szolgáltatásait és ezek igénybevételének módjait, hogy például a cikk- és címfordítások minden érdekelthez eljussanak. A nyelvismeret megkönnyíti a külföldi anyag felhasználását, ezért több támogatást fognak nyújtani a nyelvtanulóknak. Az orosz nyelv elsajátítására külön gondot fognak fordítani. A műszaki és a szakszervezeti könyvtáraknak gondoskodniuk kell arról, hogy a dolgozók minden szakkönyvigényét kielégítsék, és népszerűsítsék az újonnan megjelenő szakkönyveket. A tapasztalatcserék igen fontos eszközei a szakmai ismeretek terjesztésének. Fontos feladata a szakszervezeti szerveknek és a szakvezetésnek, hogy számukban is, de különösen előkészítésükben javítsák a tapasztalatcserék színvonalát. Az elnökség természetesen részletesebben, sokoldalúbban vitatta meg a műszaki propaganda aktuális kérdéseit, mint ahogyan itt vázoltuk. Határozatai lehetővé fogják tenni, hogy a szakmai kérdések iránt érdeklődők már eddig is neves tábora tovább növekedjék, és így az új, a gazdaságosabb, könnyebb munkamódszerek kutatása, azok alkalmazása országszerte gyorsan elterjedjen. K. L Az 1963. évi tervév kezdetén A postaszervek vezetőinek többsége már ismeri az 1963. évi tervét, vagy tervirányszámait. Ennek a munka területükre történő bontása után a helyi, konkrét feladatokat lehetőleg minél érthetőbben— nemcsak a számadatok felsorolásával — kell ismertetni. Az 1963. évi tervév kezdetén a termelési tanácskozásokra igen sok feladat hárul. Foglalkozni kell az 1962. évi terv és a munkaverseny-vállalások teljesítésének eredményeivel, az élüzem célkitűzések teljesítésének alakulásával, az 1963. évi tervek részletes ismertetésével, a dolgozók munkaverseny-vállalásainak kialakításához szükséges előfeltételek biztosításával, a versenyben elért eredmények alapján a kiváló dolgozó és a szocialista brigád cím kitüntetések adományozásának elbírálásával, és az éves vállalások kialakításával. Mindenütt helyileg kell eldönteni, hogy szükséges-e külön rendkívüli tervismertető termelési tanácskozást tartani, amelyen csak az 1963. évi terveket és feladatokat ismertetik, s egy másik termelési tanácskozáson pedig az 1962. évi eredményekkel, a munkaverseny helyzetével, a különböző kitüntetések feletti döntéssel foglalkoznának. Ugyanis a sok feladat a sok tennivaló megbeszélése miatt egy tanácskozás időtartama túl hosszú lenne. Az évi feladatok, tervek végrehajtása annál eredményesebb lesz, minél előbb megvitatják a dolgozókkal. Helyes, ha a tervismertető termelési tanácskozásokat február közepéig megtartják, hogy még a hónap végéig legyen idő a postaszerv éves tervének a dolgozók vállalásai alapján történő kialakításához. A tervismertető termelési tanácskozásokon mind a gazdasági vezetők, mind a szakszervezeti tisztségviselők személyes segítségnyújtással, tanácscsal segítsék a dolgozókat a munkaverseny-vállalások kialakításában. A dolgozók figyelmét irányítsák azokra a versenyformákra, amelyek eddig legjobban segítették a feladatok végrehajtását. A szakszervezeti tisztségviselők ügyeljenek arra, hogy a szakvezetés nyújtson segítséget a dolgozók vállalásainak megtételéhez és biztosítsa azok teljesítéséhez az előfeltételeket. Gondoskodjanak arról, hogy a termelési tanácskozások döntéseit és a dolgozók elfogadható javaslatait a szakmai vezetők meg is valósítsák. Segítsék és ellenőrizzék az 1022/1961. sz. munkaversenyszervezésről szóló határozatban előírtak betartását, hogy annak elvei a gyakorlatban érvényre is jussanak. Szilasi Gyula