Postás Dolgozó, 1965 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-01 / 1. szám

imam TARTALOMBÓL: Hogyan készülnek választani a Bp. 4-esben (3. oldal) Egy jó rendelkezés helytelen végrehajtása (4. oldal) Országjárás a Tiszántúlon (5. oldal) Zeneakadémiai fellépés kritikája (8. oldal) Január 4-ére virradó éjsza­ka Győr-Sopron megyében erős szél kerekedett. Hétfőn a délelőtti órákban valóságos orkánná, 100 km-es sebesség­gel száguldó hóviharrá erősö­dött, s több mint 24 óráig tartott. Erről hírt adott az egész magyar sajtó, a rádió és a televízió is. Sok helyütt ■megbénult a hírközlés. Száz és ezer oszlopot csavart ki könnyedén a hatalmas orkán. Megbénult a vasúti forgalom is. Előzetes felmérések alap­ján a kár mintegy hétmillió forintra becsülhető. Ha vala­mikor, úgy most minden ér­dekelt szerv szoros együttmű­ködésére volt szükség, mi­előbb helyre kell állítani a közlekedést és a hírközlést. Enélkül béna ez az ország­rész. Voltunk a helyszínen. Ja­nuár 6-án, 7-én és 8-án szinte minden megrongálódott sza­kaszt meglátogattunk. Postá­sok, vasutasok, katonák a csí­pős, szeles, hideg időben ki­vétel nélkül nagy lelkesedés­sel és munkabírással — s fő­leg gyorsan — végezték a rá­juk bízott feladatot. A Buda­pest vidéki, a soproni és pécsi postaigazgatóság, a MÁV, a honvédség összesen 327 em­bert riadóztatott. Megállapí­tottuk, hogy a vezetők részé­ről kellő gondoskodásban ré­szesültek ezek az áldozatos munkát végző dolgozók. Na­ponta egyszer meleg ételrek melegítő italról, megfelelő szállásokról, no és ruházatról is gondoskodtak. A Postavezérigazgatóság ré­széről is maximális segítséget biztosítottak. Orova József szakosztályvezető és Kertész István ügyosztályvezető köz­benjárt a kábel- és huzalellá­tás meggyorsítása érdekében. Az eredmény: hamarosan megérkezett a héttonnás te­herautó, tele a szükséges anyagokkal. Találkoztunk a helyszínen Szabó Lászlóval, a Soproni Postaigazgatóság ve­zetőjével, Kirkovits Istvánnal, a­ vezető műszaki helyettesé­vel és Németh Kálmánnal, a távközlési osztály vezetőjével is. A főhadiszállás ... A Soproni Postaigazgatóság szinte főhadiszállásává vált az akadályelhárító munkála­toknak. Németh szaktárs iro­dája falán egy térkép, rajta pontosan meg-megjelölve, hol, milyen kár történt, s időköz­ben hol állt helyre az élet. A hibajelöléseit egyre fogytak, s 9-én már megállapíthattuk: a megye területén még a legki­sebb faluval is rendbejött az összeköttetés. Itt hallottuk, hogy mintegy 2500 oszlop tört el vagy rongálódott meg a vi­harban. Rábapatona állomáson Ha­lász vonalmester szaktárssal szemléltük meg a munkálato­kat. Tizenkét dolgozó erőt megfeszítő munkáját láttuk. Húsz oszlop feküdt egymás után a földön. Nem telt el fél óra, s két oszlopot már fel is állítottak. Megemlítjük Nagy György hálózatszerelőt helyt­állásáért, lelkesedéséért, de ide írhatnánk mind a tizen­kettő nevét, a hősi munkáért. Derékig hóban Csorna előtt néhány kilo­méterrel, Dér megálló térsé­gében 60 oszlop dőlt ki. Gál József, a BUVIG munkaveze­tője irányított itt. Név sze­rint senkit nem akar megem­líteni, hiszen a térdig hófúvá­­sos helyeken derékig érő hó­ban, hideg szélben mindenki helytállt. Az átlagon felüli munkáért, kezdeményező kész­ségért azonban Szefics Ádám hálózatszerelőt elismerés il­leti. 7-én, csütörtökön déltájban voltunk a Csorna—Kapuvár közti szakasznál. Barabás Jó­zsef munkavezető tizenhat dolgozót irányított, áramkörö­ket építettek a még meglevő oszlopokra. Bizony itt is 8 km hosszan mintegy kétszáz osz­lop hevert szerteszét a földön. A kitűnően irányított, embe­rek itt is fegyelmezetten, és lelkesedéssel hajtották végre az utasításokat. „Sok ilyen emberre lenne szükségünk, mint Barabás szaktárs, min­denkor lehet rá számítani” — kaptam a véleményt a soproni igazgatóság főmérnökétől. A következő napon sötéte­désre érkeztünk a Mezőlak— Pápa közti megrongált sza­kaszra. A kidőlt oszlopoknak itt is se szeri, se száma. A pé­csiek, a soproniak és a pápai fenntartási üzem munkásai úgy dolgoztak, hogy a külső szemlélő azt hihette: egy üzemhez tartoznak. Német szaktársat, a pápai fenntar­tási üzem vezetőjét bízták meg e szakasz helyreállításá­nak irányításával. Örömmel hallottuk, hogy két áramkört már ők is rendbehoztak. Név szerint ide kívánkozik Takács László, a pécsi HÁLEP mun­kavezetője és Csikós Sándor építési csoportvezető is. E kis vezérkar a késő esti órákig tanácskozott, hogy a következő napon még folyamatosabban, gyorsabban menjen a munka. Köszöntjük a munka hősein! Mintegy 400 ember mun­kahőstettnek számító felada­tot hajtott végre. Köszönt­jük őket, a hálózatszerelő­ket, munkavezetőket, építés­vezetőket, a gépkocsivezető­ket, a honvédség és a MÁV azon tagjait, akik részt vet­tek ebben a munkában, de köszöntjük a károsult sopro­niakat megsegítő igazgatósá­gokat, fenntartási üzemeket is a közreműködésért.. CSETE KÁROLY Mérlegen az év végi csúcsforgalom Még nem fejezték be az 1964. évi csúcsforgalom elemzését, értékelését, de a rendelkezésre álló adatokból már most meg­állapíthatjuk: az előző évinél sokkal körültekintőbb volt az előkészítés. Eredményes volt a sajtó, rá­dió és televízió útján kifejtett propaganda, a torlódások el­kerülése érdekében. A postát igénybe vevők küldeményeiket nem az utolsó napokon, ha­nem korábban adták fel, így a forgalom lépcsőzetesen folyt le. Különösen a levélpostai küldeményeknél mutatkozott ez meg. A Bp. 12. sz. postahi­vatal már december 1915 kö­zött 11,7 millió levelet dolgo­zott fel. Fél hónap alatt 5,1 százalékos forgalomemelkedés volt 1963. decemberéhez viszo­nyítva. A hivatal forgalma de­cember második felében már 28 millió levél volt. Egymillió levéllel jelent többet ez a szám is. A külföldről érkezett levelezés 2,7 százalékkal, a külföldre szóló levelezés 7,9 százalékkal emelkedett a bázis­időhöz viszonyítva. December 21- én a Bp. 72. sz. postahiva­tal levélforgalma elérte a 3,5 milliót, ez a normál forgalom­nak hatszorosa. A Bp. 62. számú postahiva­tal levélforgalmát bizonyos mértékig befolyásolta a felsőbb szervek utasítása, amely sze­rint — úgy mint a múltban — az­ állami szervek, vállalatok és üzemek belföldre nem küldhettek év végi üdvözlőla­pokat. A Bp. 70. sz. postahivatal csomagkézbesítői december 23- án és 24-én vitték ki a leg­több — mintegy 25—25 ezer darab — csomagot. A kézbesí­téshez ezeken a napokon mint­egy 200 gépkocsit vettek igény­be. Mindamellett a csúcsforga­lom növekedése miatt mégis el kellett rendelni karácsony első napján a csomagkézbesí­tést: több mint hétezer csoma­got kézbesítettek. Egyébként a legtöbb csoma­got a Bp. 78. sz. hivatalban dolgozták fel: 21-én 52 ezret, 22- én 54 ezret. Gépkocsikkal megerősítették a peremkerüle­tek hivatalainak csomagkézbe­sítését is, s a zavartalan mun­ka érdekében a szállítás zömét az éjszakai órákban végezték. Az év utolsó hónapjában egy­aránt emelkedett a felvett és a kézbesített csomagok száma (8,7, illetve 6,7 százalék). A külföldre indított és az onnan érkezett csomagok száma pedig 10,2, illetve 14,7 százalékkal emelkedett. A Budapesten kézbesített táviratok száma 3,6 százalék­kal, az express-küldeményeké 17 százalékkal növekedett. Ko­moly emelkedés volt a pénz­­forgalomban is. A megnövekedett feladatok miatt a Budapesti Postaigazga­tóság 75 felsőfokú, 54 közép­fokú tanfolyamhallgatót 10 napra bevont a csomagkézbe­sítéshez, a közép- és kishiva­­talok felvételi szolgálatának megerősítéséhez. A Postafor­galmi, Távközlési és Felsőfokú Távközlési Technikum tanulói például 1300 nyolcórás műsza­kot teljesítettek több buda­pesti nagyhivatalban. Az elő­ző évekhez viszonyítva több nyugdíjast is foglalkoztattak ebben az időszakban. Mind­ezek ellenére a forgalom lebo­nyolítását kevesebb költséggel oldották meg, mivel kisebb volt a túlórafelhasználás és az alkalmi munkaerők foglalkoz­tatása, mint a korábbi évek­ben. A csúcsforgalom idején a szakszervezeti szervek köteles­ségüknek tartották a hivata­lok látogatását. Magunk is meggyőződtünk arról, hogy a Postavezérigazgatóság irány­elvei alapján az igazgatóságok, a hivatalok megfelelően fel­készültek a feladatokra. Szólnunk kell még arról a hasznos együttműködésről, amely a forgalmi és műszaki szervek, valamint a Járműte­lep között kialakult. Kölcsönö­sen és hatékonyan segítették a forgalom zavartalan lebonyolí­tását. Kovács József Csomagesdésforgalom a Bp. 70. sz. postahivatalban. X. ÉVFOLYAM, I. SZÁM 60 FILLÉR „A VÁLLALÁST TELJESÍTETTÜK!"­ ­ A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Óbuda távbeszélőközpont­­­­­ának üzembehelyezése alkalmával a kiemelkedő munkáért Sze­­r­mán Tibornak és Szirmek Józsefnek a Munka Érdemrend­­ bronz fokozata kitüntetést adományozta.­ ­ Mint decemberi számunkban közöltük: az óbudai Távbeszélő­­­­ Üzem munkálatait jóval határidő előtt teljesítették. Képünkön­­ : dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Hor­ H­­­váth Ferenc, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság vezetője és­­ Szemán Tibor műszaki vezető, főellenőr az új berendezés szem­­i­­­lélése közben. z ★ iiiiiiUiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiS 1965. JANUAR

Next