Postás Dolgozó, 1969 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
FHÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA EGYÉVES MÉRLEG A nyereségrészesedésről - Felemelik az éjszakai pótlékot - Rentabilitás A KÖZPONTI VEZETŐSÉG ÜLÉSE Január 9-én ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége. Elsőként az elnökség beszámolt a központi vezetőség két ülése között végzett munkáról. (Ezekről folyamatosan tudósítottuk már olvasóinkat.) Különösen nagy jelentőségű a felkészülés a szakszervezeti alapszervi választásokra, az ezzel kapcsolatos propaganda, tájékoztatás, a választások segítése és ellenőrzése. A központi vezetőség a jelentést elfogadta. Ezután Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigazgatója adott tájékoztatót a posta 1988. évi tervteljesítéséről és az 1969— 70. évi tervfeladatokról. A szakszervezet vezetőségével közösen foglalt állást a vezérigazgatóság az egyes dolgozó kategóriáit bérszintjének növelésében, elsősorban azokon a területeken, ahol a munkaerő-hiány gondot okozott. A nyereségrészesedés: 16.17 nap — Köztudott, hogy 1968. január 1-től a posta is az új gazdasági mechanizmus jegyében végezte feladatát, s ennek eredményeként olyan gazdasági alapok képződtek, amelyek biztosítják a további fejlődést . Hangoztatta: az eredmények azt igazolják, hogy az új gazdaságirányítási rendszert postai vonatkozásban jól előkészítették, s így az átállás zökkenők nélkül történt. A szolgáltatások igánybevétele az elmúlt évhez viszonyítva 4,5 százalékos növeke-t etési ütemet mutat. Az igazgatóságok, az üzl-t mek igyekeztek fel£ tárni a lehetőségeket, hogy a szolgáltatások minőségi és mennyiségi iőpontból jobban kielégítsék a lakosság igényeit. A bevételek meghaladják a 4,5 milliárd forintot, az anyaggazdálkodás is kedvező képet mutat 500 fővel nőtt a létszám. Figyelmeztető viszont, hogy a fenntartási munkáknál lemaradás mutatkozik. — Jó munkánk eredményeként, az előzetes számítások szerint, mintegy 16—17 nap a felosztható nyereség a postán — mondotta, majd a továbbiakban szólt a távbeszélőkapacitás jelentős bővüléséről, a szolgáltatások minőségének javulásáról. A rádió- és televízió-sugárzásnál például nagymértékben csökkent a zavaridő. A helyközi távbeszélésnél is sikerült a megfelelő szintet tartani. Viszont a gépi kapcsolású központoknál, fővárosi és vidéki viszonylatban egyaránt, növekedtek a hibák. Az üzemszervezési iroda megbízást kapott arra, hogy kidolgozza a szolgáltatások minőségét kifejező mutatórendszert. Ennek birtokában a jövőben hatékonyabbá válik az ellenőrzés, s így természetesen a szükséges intézkedéseket is gyorsabban megteszik. A postai ipar és építőipar munkája is tervszerűbbé vált, s várható, hogy az éves programot teljesítik. Hangsúlyozta az elmúlt évi intézkedések között például a hírlapátrendezést, valamint a november 15-én érvénybe lépett új postai tarifák alkalmazását. E sokrétű feladatokban a postások derekasan helytálltak, s ezt Horn elvtárs a központi vezetőség ülésén megköszönte. „Eleget tettünk a kollektív szerződésnek..." — A posta egész területét átfogó első kollektív szerződés elkészítése, megkötése is sajátos, jelentős feladat volt. A tervezetet nyilvános vitára bocsátottuk, s azt mintegy 10 ezer postás beszélte meg. Sok jó javaslatot tettek, amelyek a kollektív szerződés végleges szövegébe bele is kerültek. A középfokú postaszervek, a helyi sajátosságoknak megfelelően, függelékeket készítettek a kollektív szerződés szellemében, ezeket a szakszervezettel közösen a Postavezérigazgatóság felülvizsgálta. Az új kollektív szerződést az 1969—70-es évekre kötjük, s az 1969. április 1-én lép hatályba. Elkészítéséhez a középfokú postaszervek, szakszervezeti szervek javaslatát, véleményét is kikértük, elsősorban azért, hogy milyen változtatások, módosítások történjenek a még érvényben levővel szemben. Ezek figyelembevételével készül az új kollektív szerződés tervezete, amelyet szintén nyilvános vitára bocsátunk, a hasznos észrevételeket a végleges szövegezésnél természetesen felhasználjuk. Már most készüljenek fel középfokú szinten , a függelékek elkészítéséhez, illetve azok | megvitatásához is. Az elmúlt évben kötött | kollektív szerződésben | vállalt feladatokat ösz-| szépségükben teljesítet| tük. A dolgozók étkeztetésére fordított hozzájárulást mintegy félmillióval növeljük. A gyermekjóléti intézmények fenntartásának költséghozzájárulási összege 0,2 millióval növekszik. A dolgozók segélyezésére előreláthatólag 3,3 millió forintot fordítunk. A továbbiakban szóvá tette, hogy a kollektív szerződésben megállapított jutalomszabadság lehetőségével a középfokú postaszervek vezetői csak igen kis mértékben éltek. A szakszervezeti szervek ilyen vonatkozásban is lépjenek fel eréllyel és kezdeményezően. XIV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Lakásfejlesztési program | A jövőben is Irányelv: a bérfejlesztéssel kapcsolatos lehetőségeket ne a*g| rázzák el, hanem ott | fejlesszenek, ahol az | indokolt. Határozatot hoztak az üdülőhelyek I korszerűsítésére, hétvégi pihenők létesíté- sére, így kerül sor az almádi üdülő korszerűsítésére, bővítésére, illetve a római-parti hétvégi pihenő megépítésére. A vezérigazgatóság a lakásfejlesztési program keretén belül is intézkedést tervezett, de a vonatkozó felsőbb határozat csak a közelmúltban jelent meg, így ezután kerülhet sor egy konkrét, postai vonatkozású lakásfejlesztési program kialakítására. Az évi programon belül kulcsfontosságú feladat volt: korszerű, világszínvonalon álló távbeszélőközpontok és átviteltechnikai hírközlőberendezések vásárlása. A több mint 10 millió dolláros licenc és áruvásárlási programon belül, a posta kereken 6 millió dollárért korszerű crossbar rendszerű központot, nagy kapacitású átviteli lehetőséget biztosító kiskoaxiális kábelt, s annak berendezéseit vásárolta meg. Sok ezer vonal kapacitású távbeszélőközpontok építése folyik a fővárosban, Pécsett, Vácott, Egerben és Siófokon. A nyugati hírközlő rendszer befejezése 1969. áprilisában várható. A budapesti távválasztó központ építése, illetve üzembe helyezése 1970-ben megtörténik. A lágymányosi 8000 állomás kapacitásbővítése, illetve új főközpont üzembe helyezése megtörtént. Üzembe helyezték a tiszántúli (Komádi) tv-adót, befejeződött a lakihegyi rekonstrukció, épül a pécsi tv-torony. Viszont nem kedvezően halad a Budapest 100-as postahivatal építése. Valószínű azonban, hogy 1989 áprilisában ez is elkészül, s — összességében meg- állapíthatjuk: 1968-ban a sokrétű és tartalmában összetettebb beru-I házási tevékenység eredményes volt, összes beruházási pénzeszközeink az év eleji 1 70 millióról 1,1 milliárdra növekedtek. Az új gazdaságirányítási rendszer irányelvei alapján az igazgatóságok az eddigieknél lényegesen nagyobb önállóságot kaptak és viszonylag jelentős pénzeszközök felett teljes joggal dönthetnek. Az elv bevált, hiszen a lehetőségekkel körültekintően élnek és a teljesítés színvonala eléri a vezérigazgatósági hatáskörbe tartozó beruházásokét. A tervezésben viszont minden szinten bőven lehet javítani. Az elmúlt évi eredményekről szólva Horn Dezső kiemelte a lakott helyek távbeszélőállomással való ellátását, amelyben kezdeményező készségben és eredményekben a Budapest vidéki Postaigazgatóság jár elöl jó példával. Az eredmény: közel 500 lakott település kapott telefont. (Folytatás a 2. oldalon.) SUGÁR LÁSZLÓ: Tizennyolc őszén, csodaláttán ébred az ország rongyosan, munkás — paraszt áll a határon, fegyvere talál pontosan. Talpal a zsoldos fehér horda elfojtani a nép szavát, reszket az antant vicsorogva... — Vörös sereg előre hát! Gesztely alatt a Postás század szurony rohamra készen áll, menekül már a burzsoá had, űzi a felkelt proletár! Kézbesítők és távkdászok, műszakiak és tisztesei, kik megunták a szolgaságot, egy jobb világért küzdenek. Gesztelynél állt a Postás század, — egy régi ősz emléke száll — menekült ott a burzsoá had, űzte a győztes proletár! Elég volt már a régi rendből! bilincstörésre sor kerül, acélizmú postás kezekből a kézigránát elrepül Ha pusztít is mély gödröt vágva, azért teszi, hogy egy napon, piros virág nőjön nyomába a vér öntötte frontokon. Így volt, s már tudjuk: nem hiába hullott a gránát és a vér, álmaikat valóra váltva termővé lett a csatatér. Helytállásukat nem feledjük, emlékük már örök marad, s mi ápoljuk virágzó kertjük hol mindig újabb tő fakad. Sikeres volt a csúcsforgalom 3,8 millió forint Jutalom a részvevőknek Valljuk be, hogy egy kicsit drukkoltunk. A postások tízezreinek helytállása, a vezetők előrelátása biztosította a sikert Mert nyugodtan nevezhetjük sikernek az ország közvéleménye előtt letett nagy vizsgát. Igaz, ez évben sokat tréningeztünk hozzá. Több más olyan feladatot kellett megoldani, amelyek hasonlóak voltak a csúcsforgalomhoz. Mi több, a csúcsforgalom tulajdonképpen nem is decemberben kezdődött, hanem már novemberben — legalábbis a vele való foglalkozás. A postai díjszabások megváltoztatása már novembertől csúcsforgalmi hangulatot teremtett. Megtöbbszöröződött a felvilágosítások száma, nagyobb figyelmet kellett szentelni a küldemények bérmentesítésére, és még több türelemmel kellett foglalkozni az ügyfelekkel, amiAztán jött december. A csomagszállításokra, mint arról már beszámoltunk, a posta igénybe vette a különféle autóközlekedési vállalatokat, a FOSPED-et, a MÁV-ot, s mindenekelőtt saját munkatársaitól kért többet. A szállítás megoldása volt az elsődleges, és az előbb említett külső vállalatokon kívül a Posta Központi Járműtelepére hárult — annak nem is legmodernebb gépkocsiparkjára — a lebonyolítás. Különösen december 22 és 23 volt kritikus, mert ha azokban a napokban nem sikerül a feldolgozás és kézbesítés, az egész karácsonyi csomagszállítás elúszik. Ezeken a napokon is túljutottunk. Ehhez azonban decemberben például a 78-as hivatalban 653 ezer csomagot kellett feldolgozni, a Budapest 70-esben pedig 235 ezret. Ez bizony azt jelentette, hogy a kézbesítőknek több napon át az átlag csomagmennyiség háromszorosát kellett kihordaniuk. Ez vonatkozik a levélkézbesítésre is. Decemberben a budapesti 72-es hivatalon 11 millió 297 ezer belföldi levél ment keresztül, a 62-es hivatalnál pedig 22 millió 891 ezer. A nemzetközi levélforgalom is megközelítette a 20 milliót, s ebből 11 millió volt a kimenő levelek száma. Többször említettük budapesti postahivatalok nevét, de a vidékiek sem maradtak el. Ugyanilyen lelkesedéssel, hozzáértéssel végezték munkájukat Miskolcon, Fehérváron, Győrben, Szolnokon, Dombóváron, Kecskeméten, Szegeden az igazgatóságok, mint a fővárosban. A vidékiek javára írandó, hogy náluk kisebb létszámmal kellett megbirkózni a növekedéssel. Találkozunk csökkenéssel is. Kevesebb expresszlevelet kellett kézbesíteni, s ez jelenleg nem panaszolandó, mert így sikerült a Budapest 4-es és 111-es hivataloknál elérni, hogy a napközben érkezett táviratokat két óra alatt kézbesítették. A távközlésnél is már karácsony előtt kezdődött a csúcsforgalom. Számukra a nagy feladat a kommunista pártok tanácskozását előkészítő ülések jelentették, no és az olimpia. Ezek lebonyolítása után következett a karácsonyi és újévi csúcsforgalom. A Budapesti Központi Távíróhivatalnál a múlt évi táviratfelvevések száma: 1 millió 470 ezer volt; közel 6 százalékos növekedés 1967-hez képest. Legerősebb forgalmi napjuk december 23, amikor 30 274 táviratot vettek fel. Érdekes módon csökkent a dísztáviratok száma, mert jelenleg formájában a dísztávirat még nem karácsonyi ajándék, sőt a jókívánságok közlésére is meghittebb a levél. A belföldi távbeszélő-forgalom napi átlaga 18—19 ezer beszélgetés, viszont decemberben több alkalommal elérte a 21 ezret. A nemzetközi magánjellegű beszélgetések legnagyobb száma is a decemberi ünnepekre jutott. Ezért már előzőleg propagálták a külföldi előjegyzések lehetőségét, s akik időben közölték, hogy mikor akarnak beszélni, a kívánt időpontban megtalálták a kapcsolatot szeretteikkel. A legtöbb karácsonyi beszélgetés Ausztriával, az NSZK-val, Svájccal és a Szovjetunióval történt. A gazdasági vezetés mindenhol nagy hozzáértésről tanúskodott. Hogyan álltak helyt a szakszervezeti szervek? Erről is csak elismeréssel szólhatunk, hiszen az emberek hangulata, szorgalma nem választható el a szakszervezet tevékenységétől. Részt vettek az átcsoportosításokban, a postásöntudat erősítésében, a brigádok kialakításában, s abban is, hogy hangsúlyozták: a dolgozókat az erkölcsi elismerés mellett az anyagi jutalmazás is megilleti. Kétségtelen: könynyebb volt az embereket több és jobb munkára serkenteni, amikor e kérdést alátámasztotta az előző időkhöz képest nagyobb bérfejlesztés. Amikor nemcsak túlórát kértünk, hanem lehetővé vált a munkaidő utáni, a hivatalon belüli, alkalmi munkavállalás, amely tetemes összeget jelentett mindenki számára. S a szakszervezetek kérték, hogy haladéktalanul honorálják a csúcsforgalomban résztvevők tevékenységét- A 3 millió 800 ezer forintból 1 millió a budapesti igazgatóságot illeti, a többi a vidékieket. V. E. 60 FILLÉR 1969. JANUÁR