Postás Dolgozó, 1969 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

1 A nyereségrészesedésről - Felemelik az éjszakai pótlékot - Rentabilitás (Folytatás az 1. oldalról.) A kivitelezésben nagy segítséget jelentett a tanácsi szervek anyagi hozzájárulása és a lakosság társadalmi munkája, nem beszélve a távírómunkások áldozatkészségéről. A további program szerint, 1969 végére, valamennyi lakott hely távbeszélő-ellátása megoldódik. Megjegyezte: a hírközlés fejlődését hosszú távon meghatározó fejlesztési célkitűzések kidolgozása 1968 fontos feladata volt. Elemezték az elmúlt 17 éves fejlődést, s ebből kiindulva határozzák meg az elkövetkezendő 15 év fejlesztési irányát. Az elkészült tanulmányokat a megfelelő fórumokon vitatják, meg, s egyes igazgatóságokkal kiegészítő anyagokat dolgoztatnak ki. Ezek a munkálatok mintegy jelzik a IV. ötéves terv kidolgozását is. Ezek után tért rá az 1969—70 feladataira, az építőipari vállalatokkal való rossz együttműködésre. E vonatkozásban javasolta a már jól bevált szocialista együttműködési szerződések megkötését. Megemlékezett a szocialista brigádmozgalomról, s bejelentette, hogy ez év február 14-én a postán, majd március 28-án tartják meg az országos szocialista brigádvezetői értekezletet. Az elmúlt év gyenge pontjaként említette az újítómozgalmat, ugyanis a beadott újítások száma lényegesen csökkent. ^ A visszaesés okát sokan ~ az újítási rendelettel magyarázták, viszont elfeledkeztek a megfelelő propagandáról, az újítási feladattervek alapos kimunkálásáról. Feltétlenül arra kell törekedni, hogy az újítómozgalom ismét fellendüljön. E célból az új kormányrendelet alapján módosítják a posta újítási szabályzatát is. Javasolta, hogy a központi vezetőség mondjon köszönetet a postás dolgozóknak, a szakszervezeti tisztségviselőknek az elmúlt esztendőben végzett munkáért, bízva abban, hogy az 1969—70-es tervek teljesítése érdekében is a tőlük megszokott lelkesedéssel megtesznek mindent. Ezután részletesen taglalta a 2,9 százalékos bérszínvonal-növekedésen belüli fejlesztéseket, utalt az év végi jutalom elosztásával kapcsolatos tennivalókra, arra, hogy a szakszervezet javasolja: a hírlapkézbesítők és árusok év végi részesedését a többi postás dolgozóra vonatkozó rendszer alapján állapítsák meg. Bejelentette, hogy közel 5000 dolgozó munkaidejét csökkentették, nagyobb figyelmet fordítottak a munkakörülmények javítására, a munkahelyek korszerűsítésére, több helyütt korszerű munkaruhákat rendszeresítettek, s elkészült az új postai egyenruhákra vonatkozó javaslat is. Aláhúzta: a munkakörülmények javításában többet is lehetett volna tenni, ha arra jobban felkészülünk. A tennivalókról szólva elmondotta: 1969-ben bérfejlesztés vonatkozásában, hasonló lehetőségekkel számolnak, mint az elmúlt évben. A szakszervezet javasolja: vizsgálják és oldják meg, hogy az 1984 előtt más szerveknél szerzett és a postánál hasznosított szakképzettséget is figyelembe vegyék a besorolásoknál. Emeljék fel az éjszakai pótlék mértékét, különösen azokon a munkahelyeken, ahol az éjszakázás állandó és igen nagy a munka intenzitása, valamint a távíró- és távbeszélő-központokban, ahol a szolgálatot nagy többségben nők is látják el. E problémákat a dolgozók és a tisztségviselők teszik szóvá és javasolják megoldani, tehát érdemben kell ezekkel foglalkozni. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy az önállóságot figyelembe véve, központilag alakítsák ki a bérpolitikát, ezért szükséges a bérezési és az anyagi ösztönzés helyzetének felmérése is. 1969—70 terveiről — Az előzetes számítások szerint a szolgáltatások utáni díjbevételek 1968-hoz viszonyítva, 6,6 százalékkal növekszenek. Az ipari és építőipari termelés volumenét 5 százalékos növekedésben határozták meg, a posta teljes teljesítményi volumene 1969-ben — a tervek szerint — meghaladja a 4,6 milliárdot, 1970-ben pedig a 4,8 milliárdot. A munkaerőhelyzet lényeges változásával nem lehet számolni, de jövőre 500 fős létszámnövekedés várható, s így a posta összlétszáma eléri az 53 ezret. Hasonló növekedéssel lehet számolni 1970-re is. Mindezekből következik: igen körültekintő gondossággal kell tervezni és biztosítani minden területen a termelékenység megfelelő szintű növekedését. Fejlesztési lehetőségünk az adott két esztendőben mintegy 8 százalékkal növekszik. Alapvető feladat: a megkezdett és folyamatban levő nagy beruházásaink az ütemtervek szerint fejeződjenek be, és a meglevő befejezetiken állomány pedig ie csökkenjen. Az 1969-es fejlesztési programban jelentős helyet "foglal "el a Budapest—Nyíregyháza vonalvillamosítással kapcsolatos távkábel építési munka, ezen felül a Budapest—Martfű közötti kiskoaxiális kábelirány kiépítése, majd ennek folytatása Szeged irányában, az országhatárig. Tovább kell folytatnunk a győri góckörzet kiépítését és a Jugoszlávia irányába épülő mikrohullámú összeköttetést. 51 Be kell fejezni végre a $ Budapest 100-as objek^ tumot, s új, korszerű hivatalt kell építeni Nyír- ^ egyházán, valamint elő kell készíteni a salgó- íj tarján! új hivatal létesíte tését. Ezen túl el akarjuk érni, hogy évenként $ legalább 20—25 új ids ^ postahivatal létesüljön. Gyors ütemben folytatjuk a kábelüzem új telephelyének létesítését, s be kell indítani a PÉKÜ új telephelyének építését. Folytatni kell továbbra is a munkásszállások építését. A korszerű egyenruhákat hamarosan gyártják. Megkezdjük a már említett lakásépítési tervünk végrehajtását. A legfontosabb:$ az önállóan gazdálkodó ^ postaszervek most már ^ valóban éljenek a száamukra biztosított önál-S lósággal,ezt kívánja a posta összérdeke is *— mondotta" befejezésül Horn Dezső. Sok sikert kívánva az új évre minden választott szakszervezeti tisztségviselőnek. Hatáskör és felelősség A témához kapcsolódva Biró Bódis József, szakszervezetünk titkára szólalt fel. Bevezetőjében hangsúlyozta: ^ társadalmunkban a szak^ szervezetek egyik alap vető feladata a vállala tok termelési és gazdálkodás tevékenységének § segítése, s ez vonatkozik ^ a Postások Szakszervezetére is. Figyelmeztetett: e feladatokat nem szabad leszűkíteni a hagyományos munkaverseny szervezésére, hiszen az magába foglalja egyúttal a vezető, irányító és ellenőrző munkában való részvételt is. A szakszervezetnek ez joga és kötelessége. Horn elvtárs tájékoztatásával kapcsolatosan megjegyezte: " Túlzás nélkül állíthatjuk: nagy munkát végeztek a postások, minden szinten. Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés sok feladatot jelentett a szakszervezeti mozgalom számára is. Amikor a párt- és állami határozatoknak megfelelően megkezdtük a feladat végrehajtását, az eredményeket illetően nem voltak olyan reményeink, mint amilyet az élet, a postások munkája produkált. Különösen örvendetes a műszaki fejlesztés ütemének gyorsulása és a minőségi javulás, amelynek kezdeti jelei már meg is mutatkoznak. Egyszóval: növekedett a posta, illetve az önálló gazdálkodást végző postaszervek hatásköre, felelőssége. Nagyobb lehetőségek nyíltak a helyi kezdeményezések kibontakoztatására. Ez jellemző a szakszervezetre is — hangoztatta. Majd kijelentette: a középfokú postaszervek vezetői, igyekeztek megbirkózni az új feladatokkal, de a fejlesztés területén több segítséget igényelnek. Helyesnek tartotta azt a törekvést, hogy a posta határozottan fellép a szolgáltatások minőségének romlása ellen, s mindent megtesz a minőség javítása érdekében, még akkor is, ha az nagyobb anyagi ráfordítást jelent. A szakszervezet helyesli a lakott helyek távbeszélővel való ellátását is. Viszont figyelmeztetett, hogy közel sincs ok az elégedettségre: a fővárosban ugyan javult a távbeszélővel való ellátottság, de a vidéki nagyvárosokban és a falvakban nem ilyen kedvező a helyzet. 5 A nagyobb nyereségre való törekvés helyes, de ^ nem lehet mindennek a ^ meghatározója. — A postások szocialista munkaversenyének alapvető céljai tükrözik a népgazdaság, a lakosság érdekeit. Ez ma is és a jövőben is a munkaverseny fő célkitűzése. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának fél évszázados jubileuma tiszteletére indított munkaversenybe már nemcsak a végrehajtó szolgálatban dolgozók, hanem az értelmiségiek, műszakiak is bekapcsolódtak. Egyre nagyobb a tekintélye a SZIM-mozgalomnak, tért hódított a kiváló ifjú technikus és mérnök mozgalom. A munkaverseny jelentősen hozzájárult a termelékenység kedvező alakulásához — mondotta Bíró Bódis József. Ezután a létszámhiány problémáit feszegette és hangsúlyozta: éj egyes munkakörökben ^ megengedhetetlen az $ intenzitásnövekedés. A ^ szakszervezet ezzel nem ^ ért egyet ! A kritikát ^ ugyan a posta vezetői nek címezte, de a szak-5. szervezet is levonja a megfelelő következtetéseket. Utalt a Horn elvtárs beszámolójában is érintett témára. POSTÁS DOLGOZÓ Gyorsabban javítsuk a munkakörülményeket Fel kell készülni a további munkaidő-csökkentésre, amely igen nagy gondot jelent. Eddig ugyanis olyan területeken történt csökkentés, amelyek nincsenek közvetlenül kapcsolatban a lakossággal. A postahivatalok nyitvatartásánál már más a helyzet. Éppen ezért 1969-ben csak egész szűk területen kerülhet sor a 44 órás munkaidő bevezetésére, a III. ötéves terv hátralevő 2 esztendejében viszont gyorsítani kell a munkakörülmények javítását, a szociális, kulturális és munkásellátási helyzet rendezését. Ha lehet, az előirányzottnál több anyagi erőt is fordítson a posta e célra. Nem megnyugtató a PÉKÜ és a miskolci munkásszállás előkészítése. A szakszervezeti szervek tervezésben való közreműködésében pozitívak a tendenciák. Utalt a lehetőségek, hatáskörök megnövekedésére, ezzel kapcsolatosan az elnökség nevében kérte a központi vezetőséget az ide vonatkozó határozattervezet határozattá valt emelésére. Úgy látja: a szakszervezeti szervek képesek e területen tevékenykedni, s így tovább javítják a tervek tartalmát, az igények megfelelő kialakítását. Fontos célunknak tartjuk, hogy a jövőben a vezető testületek elé még akkor kerüljenek megvitatásra a gazdaságpolitikai célok és tervek, amikor azokon még változtatni lehet. A szakszervezeti szerveknek (központi vezetőség, elnökség, középszervek stb.) úgy kell dolgozniuk, hogy amikor e kérdésről tárgyalunk, érdemben szóljanak és javasoljanak. E tekintetben a központi vezetőség és az elnökség az eddigieknél jobban támaszkodik a műszaki, forgalmi és munkavédelmi bizottságok véleményére, kéri: segítsenek abban, hogy amikor a postások nevében javaslatokat teszünk, akkor pontosan azt javasoljuk, amit ők mondtak, akarnak, vagy elvárnak tőlünk. Nekünk elsősorban a terveknek azon részeivel kell foglalkoznunk, amelyek szorosan kapcsolódnak az élet- és munkakörülmények javításához — fejezte be felszólalását Biró Bódis József titkár. Adjanak gépkocsit a körzetmestereknek A két beszámoló feletti vitában felszólalt dr Mosonyi Ferenc (Budapest). Időszerűnek tartotta a szállítás korszerűsítését. Szabó Géza (Sárospatak) kijelentette: a Miskolci Postaigazgatóság területén, jelentős a javulás az élet- és munkakörülményekben. Egymás után épülnek a postaházak, a karbantartásuk viszont gondot jelent. Felhívta a figyelmet a létszámhiányra és a szakmai képzettség egyes területeken tapasztalt alacsony színvonalára. Sürgette a körzetmesterek gépkocsival való ellátását. Tóth Anna (Székesfehérvár) : a távbeszélő-központban dolgozók a mostoha munkakörülmények ellenére is becsületes munkát végeznek. A legutóbbi taggyűlésen bírálták a rossz munkakörülményeket, hangszigetelést, jobb világítást kérnek — évek óta hiába. Hargittai Antal (Budapest): a műszaki értelmiség is egyre inkább részt kíván venni a szocialista munkaversenyben. A Tanácsköztársaság tiszteletére forradalmi műszakot terveznek. A szakmai továbbképzés korszerűsítését sürgette. Oroszlány Ferencné (Budapest): a bérekkel kapcsolatosan tett észrevételt. Török Ferenc (Budapest), a műszaki bizottság vezetője szólt az oktatási intézmények tematikájának szükséges módosításáról, hogy az oktatás szinkronban legyen a technikai fejlődéssel. Végül Besenyei Miklós, szakszervezetünk főtitkára szólt hozzá: " Az új gazdasági mechanizmus első esztendeje kiállta a gyakorlati próbát, s ez nem csupán a gazdasági vezetők, hanem az összes postás dolga A Posta Munkavédelmi Szabályzatának 14. pontja — az új gazdasági mechanizmus követelményeinek megfelelően — a középfokú postai és a velük együttműködő szakszervezeti szervek hatáskörébe utalta a munkavédelmi intézkedési tervek készítését. A középfokú postaszervek — a szakszervezeti szervekkel egyetértésben — a 6/1967. (X. 8.) számú SZOT Szab. 10. §-a alapján, a többi tervekkel összhangban gondoskodtak a munkakörülmények fejlesztéséről. Változás az is, hogy a munkavédelmi problémák megoldására anyagilag is kedvezőbbek a feltételek, lehetőségek. A középfokú postaszervek e célok megvalósítására 1969-re csaknem 200 millió Ft-ot irányoztak elő. Új postahivatalok, üzemek, üzemrészek létesítésére, korszerűsítésére a tervek szerint összesen 138 millió forintot fordítanak. Jelentős az üzemegészségügyi és szociális létesítmények (öltözők, mosdók, zuhanyozók, munkásszállások, pihenőhelyiségek stb.) tekintetében mutatkozó elmaradás felszámolására előirányzott 26,5 millió forint. Ebből az összegből a Miskolci, Pécsi és Soproni Postaigazgatóság mintegy 10 millió forintos költséggel korszerű munkásszállások létesítését tervezi. A veszélyforrások és az egészségügyi ártalmak megszüntetésére összesen 27,8 millió forintot biztosítottak. Ebből a fizikai és szellemi munka könnyítésére 14 milliót ,érintésvédelemre, korszerű mesterséges világítás kialakítására és egyéni védőeszközök és védőöltözetek beszerzésére további 10 milliót terveznek. A nagy létszámot befogadó távbeszélő kapcsoló helyiségek és kézbesítő termek mesterséges szellőzésének megoldására 1,1 milliót irányoznak elő. A nagyforgalmú pályaudvari postahivatalokban a zsákürítésnél keletkező porszennyeződés megszüntetésére 330 ezer Ft-ot fordítanak. Négy postaigazgatóság a szabványtalan erősáramú keresztezések megszüntetésére összesen 230 ezer Ft-ot biztosított. 1969. a munkakörülmények fejlesztése terén kedvező, de a tervezett fejlesztési feladatok határidőre történő megvalósítását év közben rendszeresen ellenőrizni kell. Ezért a szakszervezeti középszervek fordítsanak nagyobb gondot az ellenőrzés megszervezésére. Ugyanakkor szerezzenek érvényt annak, hogy a jóváhagyott munkavédelmi intézkedési tervektől eltérni csak az illetékes szakszervezeti középszerv (szt., tb.) hozzájárulásával lehet. Maur Emil zók érdekét is szolgálta. Mint eszköz, elősegíti a posta műszaki színvonalának fejlesztését, jövedelme növelését, a dolgozók életkörülményeinek javítását Ezért kötelessége a szakszervezetnek támogatni a jövőben is a tervek végrehajtását. Feladatuk megértetni a dolgozókkal a célok és az eszközök összhangjának fontosságát — mondotta. Utalt arra, hogy az információt mind lefelé, mind felfelé intenzívebbé kell tenni, mert így érthetőbbé válnak a tennivalók, de felszínre kerülnek a munka közben felmerülő problémák, sőt a tartalékok is. A szakszervezet funkciója: a különböző fórumokon megértetni a dolgozókkal a tennivalókat. Legyen szociális programunk ! A jogok most már biztosítottak, tehát élni kell tudni azokkal. Hangsúlyozta: legyen a szakszervezetnek szociális programja, amelyet céltudatosan, fokról fokra old meg. A felszólalásokra válaszolt Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a posta vezérigazgatója. Kijelentette: a bérfejlesztésben ez évben is a szakszervezet, a Központi Vezetőség véleménye a mérvadó. A hírlapterjesztők problémáját megoldják, s az éjszakai pótlékot a szakszervezet javaslatai alapján felemelik. A fehérvári áldatlan állapotokat kivizsgáltatja, s annak megfelelően a lehetőségekhez mérten megteszik az intézkedéseket. Örömmel vette azt a javaslatot, hogy a szakmai oktatás sürgősen pótolja a hiányosságokat, és tartson lépést a postai műszaki-technikai fejlődéssel. Biró Bódis József titkár válaszában hangoztatta: a szakszervezet örömmel veszi a műszaki értelmiség munkaversenyben való részvételét, s várja az új kezdeményezéseket, törekvéseket. Egyetértett a szakmai oktatás bizonyos megreformálásával. Végül bírálta a megállapított létszámnormákhoz való, merev ragaszkodást. Dr. Zsuffa Szabolcs, a szakszervezet elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a központi vezetőség ülésén elhangzottakról tájékoztassák a szakszervezeti választó taggyűléseken a szervezett dolgozókat. Ezután került sor a Postások Szakszervezete VIII. kongreszszusa határozatainak végrehajtása érdekében végzett munkáról szóló jelentés megvitatására. (E kérdésről lapunk más helyén, részletesen írunk.) A központi vezetőség végül a szakszervezet 1969. évi főbb feladataira és vezető szervei I. félévi munkatervére vonatkozó javaslatot tárgyalt?1. A központi vezetőség mind az írásbeli, mind a szóbeli beszámolókat, jelentéseket, illetve a szakszervezetnek a posta tervezésében történő közreműködésére vonatkozó tervezetet a felmerült kiegészítésekkel határozatként elfogadta. Végezetül Besenyei Miklós főtitkár az év első központi vezetőségi ülésén boldog új esztendőt kívánt a jelenlevőknek, hozzátartozóiknak és rajtuk keresztül minden szaktervezeti tisztségviselőnek, szervezett postás dolgozónak. B. Gy. Egy interpellátés visszhangja Tóth Anna, a központi vezetőség tagja Székesfehérvár 1. sz. postahivatal szb-titkára megtette a magáét, a hivatal távbeszélőközpontjában dolgozó 45 nő rossz munkakörülményeit tette szóvá a központi vezetőség ülésén. Telefonon hívtuk fel, érdeklődve, hogyan fogadták a dolgozó nők. — Örömmel! Horn elvtárs ígéretére sokat adnak, hiszen a távbeszélőközpontban 13 év óta nem volt nagy karbantartás, nagy a zsúfoltság, rosszak a szociális körülmények, a szellőzés stb. Három dolgozónak van egy öltözőszekrénye helyhiány miatt. Már félnek bejönni dolgozni. Egyöntetű a vélemény: ne a régit bővítsék, hanem létesítsenek új, korszerű központot. Tudomásunk szerint a Budapest vidéki Postaigazgatóságnak új épületre nincs pénze. De talán, ha a bővítés összegét a városi tanács anyagi hozzájárulásával kiegészítenék, megoldhatnák hosszú időre problémáinkat, amelyek egyúttal a város lakóinak problémái is. E telefonbeszélgetés is több mint 4 óra múlva jött létre. Pedig nem is olyan forgalmas e nap. Várjuk Horn elvtárs segítségét!