Postás Dolgozó, 1970 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

SIÁC PROLETÁRJAI A BECSÜLETES MUNKA EREDMÉNYE Tudósítás a Központi Vezetőség üléséről Az év eleji Központi Vezetőségi ülések általában mindig jelentősek, de a január 27-i ülés felülmúlja a megelőzőket. Az első témának előadója Besenyei Miklós főtitkár. Számot adott a Központi Vezetőség két ülése között végzett munkáról, amit a testület tudo­­másul vett. Majd dr. Zsuffa Szabolcs, szakszervezetünk elnöke Horn Dezsőnek, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettesének, a posta vezérigazgatójá­nak adta meg a szót, aki az 1969. évi gazdasági ered­ményekről és az 1970. évi tennivalókról beszélt­ ­en a létszám stabilitása és a jó munka elismerése érdeké­ben a tervezett 2 százalék he­lyett 5,5 százalékkal növelték a dolgozók bérszínvonalát. Jelentős előrehaladás az is, hogy Szolnokon, Veszprém­ben korszerű munkás­­szállót létesítettek. A sok huza­vona ellenére átadták a Budapest­­ 100-as hivatalt, s meg­­­­kezdődött a pécsi, sopro­­­­ni, szombathelyi, mis­­­­kolci és egri munkás- s szállók építése. A dolgozók lakásépítését több mint 20 millió forintos kamat­mentes kölcsönnel segítették, s így­ 235­ postás család jutott lakáshoz. Figyelemreméltó a termelékenység növeke­dése: 5,3 százalék. Tehát a meglevő problémák ellenére a postás dolgozók 1969-ben lel­kiismeretesen és jól dolgoz­tak. Új létesítmények! Az állóeszközök fejlesztésé­re 1,3 milliárd forint beruhá­zási forrás állt rendelkezésre 1959-ben. A beruházások vég­sősoron a postai szolgáltatások minőségének javítását jelen­tik. Érdemes felfigyelni né­hányra. Az egyedi beruházások kö­zül a helyközi távválasztó köz­pont építése program szerint történik. Befejeződött a kor­szerű nyugati vezetékes hír­közlési rendszerbe tartozó Bu­dapest—Győr szakaszának koaxiális kábel építése. A kü­lönböző szakipari munkák és a fontosabb anyagok késése miatt kisebb eltolódás várha­tó az átadásnál. A Győr—Sop­ron közötti mikrohullámú lánc üzembehelyezésére 1970. I. ne­gyedében kerül sor. Ütemterv szerint folyik a nyugati veze­ték nélküli hírközlési rendszer megvalósítása, az üzembehe­lyezés szintén az I. negyedév­ben történik meg. Lágymányoson elkezd­ték a 20 ezer állomás­­kapacitású crossbarköz­pont szerelését, illetve a belvárosi új telefonköz­pont helyének szanálá­sát. A pécsi új műszaki épület építése különböző objektív akadályok, miatt szenved kése­delmet, s ezért az átadás 1972 elején várható. Továbbá emlí­tésre méltó az új jugoszláv mikrohullámú összeköttetés kiépítése. Az üzembehelyezés: 1970. végén. A pécsi tv-adó­­állomáson elkészült az adó és energiaépület, üzembehelyez­tek egy nagyobb teljesítményű adóberendezést, a beruházást 1971 végén fejezik be. A távlati tervekben kidol­gozzák az önkiszolgáló rend­szer kialakításának irányel­veit, gyorsabb ütemben kí­vánják gépesíteni a nehéz fi­zikai munkát. A postaszállí­­tás és -feldolgozás gócosítását, a postai irányításiszám-rend­­szer megvalósítását is terve­zik. Horn Dezső felhívta a fi­gyelmet: az üzembehelyezett új berendezések, eszközök kihasználása elsőrendű, követelmény, mivel­­ csakis így lehet gazda­­s­­ágosan dolgozni. delmének javítása legalább 180 millió részesedési alap képzését teszi szükségessé. Csak ilyen mértékű részese­dési alap képzése mel­lett lehetséges a jelzett bérfejlesztés, valamint a mintegy 20—21 napos év végi részesedés —, jelentette ki. Befejezésül utalt arra, hogy a IV. ötéves terv számítási anyagát még ez év Ezután­ Biró Bódis József, szakszervezetünk titkára tar­totta meg korreferátumát, a szakszervezeti szerveknek a postai tervek végrehajtását segítő munkájáról, és a továb­bi feladatokról. — Változatlanul szükséges­nek tartjuk a postának — az új gazdasági rendszer szerin­ti — vállalati formában való működését, szem előtt tartva a népgazdaság, a posta, a lakos­ság és a postás dolgozók ér­dekeit — jelentette ki beveze­tőként. — Az elmúlt év tovább­ra is igazolja — mon­dotta —, hogy az új gazdaságirányítási rend­ben meggyorsult a fej-­j lődés a postán, növeked­­t­­ek a lehetőségek a fej-­j lesztést illetően, így a postával szemben tá­masztott igényeket jobban ki tudjuk elégíteni, de javítani tudjuk egyben a dolgozók élet- és munkakörülményeit is. A továbbiakban utalt egy korábbi központi vezetőségi ülésre, ahol a postai szolgálta­tás minőségének javítását tar­tották szükségesnek. A gazda­ságosság, a nagyobb nyereség­re való törekvés helyes, de ez nem lehet mindennek a meg­határozója.­­ A jól végzett munka­­­biztos tudata nélkül a­­ nagyobb nyereség reali­­­­zálása ellentétben van az öntudatos dolgozó er-­­­kölcsi felfogásával. Tehát egyetértünk a posta ve­zetőinek azon törekvésével, hogy fellép a minőség romló­első negyedében közös tanács­kozáson vitatják meg, s vég­leges kialakítása a II. félévben várható. — Eredményeink és felada­taink ismeretében bizakodás­sal tekintünk a jövő elé, to­vábbra is számítunk a postás dolgozók, szakszervezeti tiszt­ségviselők becsületes, lelkes munkájára, segítségére — mondotta befejezésül Horn Dezső. Ha ellen, erőfeszítéseket tesz annak javítására, még akkor is, ha az nagyobb anyagi rá­fordítást igényel. — Hallottuk a múlt évi eredményeket, ezek mögött a szocialista munkaversenyben tudatosan részt vevő dolgo­zók tízezreinek átfogó tevé­kenysége rejlik —, hangoztat­ta, s példának említette, hogy a Szocialista Munka Igazgató­sága címért három igazgatóság területén folyik verseny. Kü­lön szólt a szocialista címért versenyző brigádokról. — A posta naponta több millió ember számára nyújt valamilyen szolgáltatást. Nincs szégyenkezni valónk a fejlett országokhoz viszonyít­va sem, hiszen az igényeket megfelelő színvonalon elégít­jük ki. De az úgynevezett se­lejt — a jogos panaszok — je­lentősége mégis nagy. Ugyan­is, ha valaki mentőt, vagy or­vost ak­ar hívni és nem jó a távbeszélő, ki tudja, milyen következmény származik eb­ből. Ezért a hibáit gyors el­hárítása elemi kötelessé­ge mindenkinek. A hi­bák ugyan ezrelékben fejezhetők ki, de ez ne legyen senki számára megnyugtató­­, mondotta, majd a postai szol­gáltatások minőségében mu­tatkozó problémák okait bon­colgatta. Szólt arról, hogy több helyen a megfelelő munka­­szervezés, a tárgyi feltételek hiánya a hibák forrása. Példá­nak említette, hogy a zavarel­hárításban, hírlapterjesztésben kevés a gépkocsi. r Nincs szégyenkezni valónk... 627 millió levél, 33 millió újság Horn Dezső bevezetőjében utalt arra, hogy 1969-ben a postai szolgáltatások igénybe­vétele általában tovább növe­kedett, de aláhúzta: a forga­lom alakulását jelentősen be­folyásolta az 1968. novemberé­ben végrehajtott tarifarende­zés. Megtudtuk, hogy a díjkö­teles levélpostai küldemények száma 1968-hoz viszonyítva 13 millió darabbal növekedett, azonban az ajánlott küldemé­nyeké 16,2 százalékkal, az expresszküldeményeké 23,2 százalékkal, a légipostas kül­deményeké pedig 10,2 száza­lékkal csökkent 1968-hoz ké­pest. összességében azonban kedvező a helyzet, hiszen­­­ a levélpostai küldemé­­­­nyek elérték a 627 mil­­­­lió darabot. Jelentős a­­ növekedés a pénzforga­­l­­omnál: 8,3 százalék. Ez a szám egyben azt is jelen­ti, hogy a bankszámlákra tör­tént készpénzfizetés országo­san mintegy 98 százalékban a postahivataloknál történik. A takarékbetétállomány 1,7 mil­liárd forinttal növekedett. Ez­után szólt a hírlapterjesztés­ről.­­ 1908-hoz viszonyítva a hírlapküldemények száma 33 millióval növekedett, amelyen belül 12 millió az előfizetői példányszám. Tavaly nem ke­vesebb, mint 195 ezerrel nőtt az előfizetők száma, amely most már összesen megközelí­ti az 5,7, milliót, az­­ eladott áruspéldányok száma pedig a 10 milliót. Viszont a remitten­da jóval a 10 százalék fölött van, szám szerint 40 millió darab újság­­, mondotta a postavezérigazgató. Megállapította: a távbeszélő szolgáltatás az elmúlt években megfelelő mértékben növeke­dett.­­ E tényhez hozzájárult, hogy 1969-ben Budapes­ten 12 500, vidéken­­ 10 200 új állomást kap­­­­csoltak be. Az is igaz,­­ hogy a budapesti vára­kozók száma eléri ma­­ már a 95 ezret. Valamelyest szépít a helyzeten az, hogy országosan a 100 la­kosra jutó beszélőhelyek szá­ma 7,0-re nőtt. Hasonló a helyzet a helyközi távbeszél­getésnél, hiszen a távtárcsázás forgalomba bekapcsolt hely­ségek száma is emelkedett. A bekapcsolt telex-állomások is szaporodnak: 2323 az előfize­tők száma. Megállapította: a feladott táviratokban 7,6 szá­zalék­ a csökkenés. Kedvező a helyzet a rádióműsor-szóró szolgálat igénybevételében. Az előfizetők száma meghaladja a 2,5 milliót, a televízió-előfize­tők elérték az 1,6 milliót. A minőségről, javuló munkak­örü­tményeiről — Bár a növekvő mennyi­ségű igények kielégítése mel­lett több intézkedés történt a szol­gálta­tások m­i­n­ős­é­gének javítására, de céljainkat nem tudtuk minden vonatkozásban realizálni. Ezért legfontosabb a minőség állandó javítása, a korszerű színvonal tartása —, hangoztatta Horn elvtárs. Megemlítette: a minőség érde­kében különböző rendeltetésű kisgépeket szereztek be, a kéz­besítői szolgálat könnyítése érdekében felszerelt lépcsőhá­zi levélszekrények darabszáma országosan elérte a 300 ezret. A Szegedi Postaigazgatóság területén már a családi háza­kat is ellátják ilyen szekré­nyekkel. De hangsúlyozta: Bu­dapesten a hírlapokat válto­zatlanul is az előfizetők laká­sába visszük fel. A további in­tézkedések:­­ a küldemények egysé-­­­gesítése, a kezelés-gépe­sítési program meggyor­­­­sítása, a díjátalányos I rendszer megszüntetése,­­ a zsákos befizetési rend-­­­szer további bővítése is stb. Mindezek ellenére a­­­ posta vezérigazgatója ij szerint a szolgáltatások íj minősége stagnál. Egy sor munkaszervezési in­tézkedést említett meg, ame­lyek a minőség javítását szol­gálják. Vidéken a kézbesítő körzeteket tovább differen­ciálták. 500 db korszerű hír­lapárus helyet létesítettek. (Ezek még csak a kezdeti lé­pések). 460 lakott települést kapcsoltak be az országos táv­beszélőhálózatba, de az új la­kótelepek távbeszélővel való ellátása megoldásra vár. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy főleg a helyközi beszélgetések várakozási ideje és a törölt beszélgetések aránya kedve­zőtlen. Ez általában a megnö­vekedett forgalommal magya­rázható, de ez az indok szá­munkra nem megnyugtató. A fővárosban 500 db új utcai nyilvános távbeszélő-állo­mást szereltek fel. A rádió- és televízió-műsor sugárzásának biztonsága érdekében folytat­ják az adóhálózatok tartalék­adókkal való ellátását.­­ — összegezve: szolgál-t tatásaink mennyiségi és­­ minőségi alakulása a­­ számításoknak megfele­­l­­ően alakult, s ha a problémákról szólunk, azt azért tesszük, mert­­ az aránylag kevés hibát­­ is meg akarjuk szüntet-­­­ni, — mondotta Horn Dezső. Majd megemlítette a munka­erőhelyzetet, a létszámgondo­kat, s azt, hogy az elmúlt év- XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM V­A 01 kulisszatitkai Távol az ünneplő otthontól | /ssr/sssysssssssss/sssssssssssssssfssssssssssf/sfssssssss/s/sss/sssssssffsssfs//yss/ss/>' A TARTALOMBÓL: | . ^ 1 | A nyereségrészesedés új elveiről | (2. oldal) | § $ |‡.­­ (riport a 4. oldalon) & |. ‡ ‡ ^ (riport a 8. oldalon) ^ Az év végi nyereségrészesedés: 18-19 nap Nyereségünk kedvezően ala­kult. A postára érvényes sza­bályozókat alapul véve lehető­séget ad 148 milliós részesedé­si alap, és 274 millió forint fejlesztési alap képzésére. Mindezeket számításba véve­­ átlag 18—19 napi év vé­­­­gi részesedés kifizeíésé­­■ vel számolunk —, mond­­­dtotta Horn Dezső, a pos­­­­­a vezérigazgatója. S még egyszer hangoztatta: az elmúlt gazdasági év ered­ményesen zárult, s ehhez hoz­zájárult a posta valamennyi szintjén dolgozók munkája, s ezért köszönetét tolmácsolta. Ezek után a feladatokról be­szélt, hiszen nemcsak az éves tennivalók várnak­ ránk, ha­nem a következő ötéves terv előkészítése is. A szolgáltatá­sok mennyiségi volumenét 1970-ben az elmúlt évhez ké­pest mintegy 1 5,5 százalékkal kívána­­­­tos növelni. Továbbra is­­ szinte legfontosabb a­­ postaszolgáltatások mi­­­­nőségének javítása. Bu­dapesten további 590-zal­­ növelik a nyilvános táv-­­ beszélő­ állomások szá­mát, 300-zal pedig a vi-­­­déki segélykérő állomá­ i­sokét.­­ Meg kell vizsgálnunk az élő munka hatékony felhasz­nálásának­­ alakulását, a ter­melékenységgel összefüggő problémáinkat. Ki kell dol­gozni azokat az intézkedése­ket, amelyek biztosítják a ter­melékenységnek olyan szint­jét, amely segíti a gyorsan növekvő hírközlési igények kedvezőbb kielégítését, össze kell hangolnunk munkaerő­igényünket a népgazdaság ál­talános munkaerőhelyzetével. Fokoznunk kell a dolgozók szakképzettségét minden szin­ten.­­ A postás dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vítását szolgálja az is, hogy ez évben legalább átlag 3 száza­lékos l­érszintnövelést kívá­nunk biztosítani. Ehhez azon­ban meg kell teremteni az anyagi alapokat is. Ki kell dolgoznunk az év végi részesedés új felosztási rendjét oly módon, hogy azon dol­gozók, akiknek a posta egész tevékenysége job­­­­bá, gazdaságosabbá té­telében döntő szerepük van, magasabb jövede­lemhez jussanak­­, mondotta, majd néhány jelen­tősebb beruházást említett meg. Országosan 20—25 ezer vonalkapacitással kell bővíte­ni a központokat. A postafor­galom fejlesztését szolgálják? Nyíregyháza, Nagyatád és Bé­késcsaba 2. postahivatal épí­tése, több hivatal korszerűsí­tése, s el kell érni, hogy ez évben is mintegy 40—50 új, kis- és középhivatalt adjunk át. Végre kell hajtani a keze­lésgépesítés ez évi programját Köszönet az eredményes munkáért A szociális, munkavédelmi mát irányoztunk elő, ezt túl­­beruházásra a III. ötéves terv- teljesítjük. Számításaink sze­­ren 55 millió forintos progra- m­at a dolgozók személyi jöve- 60 FILLÉR Liberálisan nem lehet fegyelmet tartani! Szubjektív problémaként szólt a munkaerő-vándorlás­iól, megjegyezve, hogy a pos­tán a munkaerőhelyzet jobb az országos átlagnál. Viszont Budapesten mintegy 150 hír­lapkézbesítő hiányzik, s a fel­adatot a meglevő létszámnak kell ellátnia. E kritikus munkaerő­­ellátottság miatt sok he­lyütt liberálisak a veze­tők, elnézik a fegyelem­­sértéseket, mondván, ha a fegyelmezetleneket meg akarják rendszabá­lyozni, azok elmennek. Helytelenítette az ilyen eljárást. Elmondotta, hogy nem alkal­mazzák például a felfüggesz­­téses fegyelmi határozatokat, pedig ezek sok esetben lehet­nek célravezetők. A munka­erő-stabilitást erősíteni lehet a jobb munkakörülmények ki­alakításával is.­­ Ha kis számban is, de ta­pasztaltunk olyan jelensége­ket, hogy a munkaerő-cserélő­dést egyes helyeken bérlicitá­lással próbálják csökkenteni. Bebizonyosodott: hibás ez a módszer. A szakszervezeti bi­zottságok gátolják meg az ilyen törekvéseket A megle­vő bérfejlesztési lehetőségeket céltudatosan fordítsák a jól dolgozók bérének növelésére­­, mondotta. (Arról van szó, hogy amikor egy régi dolgozó béremelést kér, ez a válasz: „nincs keret”. Ha pedig egy új dolgozót „csábítanak”, vagy meg akarnak tartani, csodák csodája, valahonnan előterem­tenek összegeket­. A továb­biakban a Posta Kollektív Szerződésének módosításával kapcsolatos tennivalókról szólt.­­ A napokban elkészül a Posta Kollektív Szerződésének módosító javaslata, amelyet megvitatásra a dolgozók elé terjesztünk, majd márciusban a Központi Vezetőség tárgyal­ja. Felelősségünk és hatáskö­rünk igen nagy! Az a cél, hogy a gazdál­kodó postaszervek, és a párhuzamos szakszerve-­­ zeti szervek hatáskörét, a felelősségét növeljük. (Folytatás a 2. oldalon) 1970 JANUÁR

Next