Postás Dolgozó, 1973 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

VK­ÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A POSTÁSOK SZAKSZERVE­ZETÉ­N­E­K LAPJA . BIZTATÓ EREDMÉNYEK, 1973. ÉVI TENNIVALÓK Tudósítás a Központi Vezetőség üléséről Január 16-án ülést tartott a Központi Vezetőség, amelyen megjelent Papp Árpád vezérőr­nagy, a munkásőrség országos parancsnoka, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, és Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese, a posta vezérigazgatója. Dr. Zsuffa Szabolcs, szak­­szervezetünk elnöke köszön­tötte a részvevőket, akik elfo­gadták az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, amelyek közt elsőként szerepelt az el­nökség írásos beszámolója, a Központi Vezetőség legutóbbi ülése óta végzett munkáról. Ezt követően megvitatták az el­múlt évi feladatok végrehajtá­sáról és az ez évi tervekről, továbbá a szakszervezeti ten­nivalókról szóló beszámolót. A kiadott írásos anyaghoz első­ként dr. Buják Konstantin ve­zérigazgató-helyettes mondott kiegészítő beszámolót. A vártnál jobb eredmények Bevezetőként hangsúlyozta: Bebizonyosodott, hogy a tár­sadalmi szervezetek segítsége nélkülözhetetlen a postai fel­adatok sikeres ellátásához. Biz­tonságot jelent, hogy a gondok, nehézségek megoldásában a vezetés mindenkor támaszkod­hat szakszervezetünkre. Ez történt 1971 októberében is, amikor őszintén feltártuk a Központi Vezetőség előtt a gaz­dálkodás problémáit. Akkor a nyereség mintegy 100 millió fo­rinttal volt alacsonyabb a ter­vezettnél, s az egyéb költsé­gek is kedvezőtlenül alakul­tak. A Központi Vezetőség el­határozta: a nehéz helyzetben mozgósítja a dolgozókat. Az eredmény: az 1971. évi nyere­ség a vártnál jobban alakult. — Az előzetes adatok szerint, 1972 jó eredményekkel biztat! Ezt köszönjük szakszerveze­tünk Központi Vezetőségének, valamennyi tisztségviselőnek, postás dolgozónak. Kérjük — mondotta dr. Buják Konstantin —, hogy az ez évi feladatok megoldását, a korábbiakhoz ha­sonlóan segítse a Központi Ve­zetőség, ösztönözze a dolgozókat a tervek sikeres végrehajtásá­ra. Ezek után az elmúlt év munkáját,­­ eredményeit is­mertette, majd rátért az 1973. évi feladatokra. A munka elemzése szólt arról, hogy az elmúlt évi eredmények pontosítása tulajdonképpen csak a mérle­gek elkészítése után várható, de a jelenlegi ismeretek birto­kában viszont már megállapít­ható: nincs miért szégyenkez­niük a postás dolgozóknak. Ja­vult a szolgáltatások színvona­la, ez a fegyelmezett munká­nak, a korszerű technikai esz­közök alkalmazásának, a kü­lönböző üzem- és munkaszer­vezési intézkedéseknek, a ter­melékenyebb kezelési eljárá­soknak tudható be. A legdinamikusabban fejlő­dött a vezetékes hírközlés, azon belül a távbeszélő-szolgálta­tás. A crossbar-program kere­tében 1971 végén és 1972 fo­lyamán mintegy 25 táv­beszélőközpontot kapcsol­tunk a távhívó-hálózatba. Je­lenleg 67 helységből 130 ezer beszélőhely vesz részt a távhívóforgalomban, s a hív­ható beszélőhelyek száma eléri a 600 ezret. A várakozási idő országosan 34-ről 24 percre csökkent. A távbeszélő-ellátás javítása érdekében tavaly 23 ezer új állomást kapcsoltak be, s ebből 9 ezret vidéken. Hasonló a fejlődés a nemzetközi távbe­szélő-szolgálatban is. Mindez jelentős fejlesztési és üzemviteli erőfeszítést igé­nyelt, nem szólva arról, hogy a fenntartó személyzetet is fel kellett készíteni az új rendszerű központok üzemeltetésére, kar­bantartására. Jóváhagyták azo­kat a műszaki megoldásokat, amelyek a helyi beszélgetések idő szerinti számlálását, és a Budapestről kimenő távhívás mielőbbi bevezetését szolgálják. Szólt az előfizetői távhívó­­szolgálat fejlesztéséről és az úgynevezett vezetékes távköz­léshez tartozó új szolgáltatás­ról, az adatátviteli, a távadat­feldolgozási rendszer kialakí­tásáról. Jelentős munka volt a vezeték nélküli távközlés terü­letén, a tavalyi sapporói téli, és a müncheni nyári olimpiai já­tékok televízió- és rádióköz­vetítéseinek biztosítása, a szov­jet, a csehszlovák és a román igazgatás részére is. Volt úgy, hogy egyidejűleg két, sőt há­rom program közvetítését biz­tosították. Az elmúlt évi programban a klasszikus postai szolgáltatások minőségének javítása, a kor­szerűbb, termelékenyebb ke­zelési eljárások bevezetése, il­letve továbbfejlesztése, a szol­gálatellátás technikai feltéte­leinek javítása szerepelt. Ered­ménynek könyvelhető el a pos­tavonat rendszer kialakítása, a szállítás közútra terelése. Be­szélt a postai irányítószámok bevezetésének előkészítéséről, a postaszolgálat fejlesztéséről. A hírlapszolgálat is a terveknek megfelelően fejlődött. A várható nyereség A postaforgalom fejlesztésé­re fordított összeg mintegy 5,4 százaléka az összberuházási összegnek. Elismerte: ez az arány nem kielégítő, de a IV. ötéves fejlesztési programban, a pénzforrásokat meghatározott fő célokra kellett koncentrálni. (Távközlésfej­lesztés.) Áttérve az elmúlt évi gazdál­kodás eredményeire, ismertet­te: a feladott táviratok darab­száma 3,4 százalékkal növeke­dett, a helyi beszélgetések da­rabszáma 10 százalékkal több, mint 1971-ben, ezzel szemben a távolsági beszélgetések száma csökkent. A postaszolgálat be­vétele 4,2 százalékkal nőtt. Az 1972-re várható nyereség 928,3 millió forint. Ezt csökkenti azonban az egyszeri bérfizetés­re történő áttérés miatt, min­den postás dolgozónak kifize­tett áttérési előleg és annak közterhei, így végsősoron a ré­szesedési alap mintegy 115 mil­lió, vagyis a szétosztható nye­reség­jutalom napjainak szá­ma 13—14 nap lesz. Ami még javításra szorul... — A kedvező eredmények mellett fel kell figyelni azokra a hiányosságokra, amelyek hát­rányosan érintik a postát, gon­dolok itt a szerződéskötések hi­báira, a munkálatok kivitele­zésének, a számlaellenőr­zésnek elhanyagolására. Több igazgatóság — an­nak ellenére, hogy meg­tiltottuk — foglalkoztatott különböző tsz-eket, mint kivi­telezőket és a megengedettnél többet fizetett az elvégzett munkáért. Az ellenőrzés hiá­nyosságait a vezérigazgatóság mielőbb meg kívánja szüntet­ni — jelentette ki határozottan dr. Buják Konstantin. — Ugyanez vonatkozik a fenntar­tási, karbantartási és beruhá­zási munkák szabályszerű bo­nyolítására, számlázására és elszámolására is. Előtérben a munkaszervezés . A célok elérése, a fejlődés ütemének gyorsítása, a gazda­sági hatékonyság növelése csak­is úgy lehetséges, ha hatékony szervezés segíti az új technika és technológia ésszerű bevezeté­sét. Tavaly, a munka- és üzem­­szervezés a minőség javítására, a gazdasági követelmények tel­jesítésére, a ráfordítások csök­kentésére irányult. Arra töre­kedtünk, hogy javuljon a dol­gozók munka- és egészségvé­delme, szociális körülménye. Kisgépesítettünk olyan mun­kahelyeken, ahol szükséges volt a felek várakozási idejének csökkentése. A kézbesítők ne­héz fizikai munkáját könnyítet­tük a hírlapok előreszállításá­­val, a lépcsőházi levélszekré­­nyesítés kiterjesztésével, az új rendszerű külterületi kézbesí­tő-szolgálat bevezetésével. — Az eredmények ellenére — hangoztatta a vezérigazgató­helyettes — megállapítható, hogy az üzem- és munkaszerve­zési módszerek hatékonyabb alkalmazását gyakran szemlé­­letbeni okok hátráltatják. Na­gyobb követelményeket kell támasztanunk a végrehajtó szolgálat és a középfokú posta­szervek vezetői felé. A szerve­zettebb és fegyelmezettebb munka előfeltételeinek megte­remtésében jobban kell támasz­kodnunk a szakszervezeti ak­tivisták cselekvő részvételére. — 1973-ban — mondotta az előadó — az egyik legnagyobb feladatunk az irányítószámok használatbavétele. Egyrészt korszerű szervezéssel biztosíta­ni kell az új technológia beve­zetését, másrészt rendszeres fel­­világosító munkával el kell ér­ni az irányítószámok teljes kö­rű alkalmazását A központi propaganda befejezése után a postás dolgozókra vár, hogy meggyőzzék a lakosságot, min­denekelőtt saját munkájuk könnyítése érdekében. Létszámgazdálkodás Ezek után szólt a létszám-, bérgazdálkodás, a dolgozók élet- és munkakörülményei ja­vításának kérdéseiről. Az öt­éves tervben évi átlagban 1,1 százalékos létszámnövekedést terveztek, amely növekedés a kezdeti magasabb ütem után az időszak végére csökkent. Utalt szakszervezetünk IX. kongresz­­szusának határozatára, amely szerint alapvető a tervezett lét­szám feltöltése, a megfelelő szerkezeti arányok biztosítása. Ezt a jövőben is kiemelten kell kezelni. Annál is inkább, mert a tervezetthez viszonyítva, 1971-ben 0,3, 1972-ben pedig várhatóan 0,2 százalékkal ala­csonyabb a teljes munkaidő­ben dolgozók létszáma. Nem megnyugtató a középfokú pos­taszerveknek az a gyakorlata, hogy a létszámszükséglet nö­vekvő hányadát nem stabil, ha­nem alkalmi munkavállalók, illetve berendelt nyugdíjasok túlzott foglalkoztatásával biz­tosítják. A munkaerő-hullám­zás viszont egyre csökkenőbb tendenciát mutat, ez betudható annak is, hogy az új bérrend­szer bevezetésével 1972. novem­ber 1-gyel mindenütt elérték az alsó bértételeket, gyorsabb ütemben javultak a munkakö­rülmények, szilárdabb lett a munkafegyelem, a törzsgárda ■ megbecsülése pedig fokozottab­■ ban érvényesült. A szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom jelentő­sen hozzájárult az elért ered­ményekhez. Tavaly a szocialis­ta brigádok között 2 millió 180 ezer forint jutalmat osztottak ki. Hasznos volt a postás bri­gádvezetők tanácskozása, az el­hangzott javaslatok jelentős se­gítséget jelentettek a posta ve­zetésének. Az előadó kérte a szakszervezetet, a tisztségvise­lőket, aktivistákat: segítsék a szocialista brigádmozgalom to­vábbi kibontakoztatását. Munka-és életkörülmények A bér- és jövedelem alakulá­sáról szólva kijelentette: a IV. ötéves terv során évenként át­lagosan 3,5 százalékos bérnöve­kedést terveztek, s az elmúlt két évben összesen mintegy 10 százalékkal javult a bérszínvo­nal. Szem előtt tartották min­denekelőtt a végrehajtó szolgá­latban dolgozók bérjavítását. Megoldásra váró probléma a munkaidő-csökkentés, de az előzetes intézkedéseket (mun­kaszervezés, nyitvatartási rend átszervezés stb.) már megtették. A munkakörülmények javu­lását jelentette az új postai lé­tesítmények átadása. A Gorkij fasorban óvoda, az Egressy úti sporttelepen tornacsarnok, Mis­kolcon, Pécsett, Sopronban új munkásszálló és oktatási épület létesült. Jelentős összeget kapnak la­kásépítés támogatására kamat­mentes kölcsönként a dolgozók. 1969—72. között a fejlesztési alapból 120, a részesedési alap­ból 7 millió forintot biztosítot­tak e célra. Feladatok 1973-ban Ezután a vezérigazgató-he­lyettes az ez évi legfontosabb feladatokat ismertette. A helyi távbeszélő-szolgálatban 20 ezer új főállomás és 12 ezer alköz­ponti mellékállomás felszerelé­sét tervezik. E területen, a biz­tonságosabb távközlés érdeké­ben nagyobb volumenű fenn­tartási munkát is el kell végez­ni. Új crossbar központ átadá­sára kerül sor Cegléden, Új­­diósgyőrött és Nyíregyházán. Bővítik Óbuda, Zugló központ­jait, s folytatódik Belváros és Szeged központjainak építése. Hasonlóan fejlődik a vezeték nélküli hírközlés. Szélesítik a távhívórendszert és újabb 450 telexállomást szerelnek fel. A postaforgalom területén terme­lékenyebb kezelési eljárásokat vezetnek be különös tekintet­tel az irányítószám-rendszerhez kapcsolódó feldolgozás korsze­rűsítésére és a külterületi kéz­besítési rendszer továbbfej­lesztésére. A postaszolgálatra az összberuházás 15,2 százalé­kát fordítják. Központi feladat a kezelésgépesítés. 30 darab korszerű mozgóposta-kocsit szereznek be. Balatonfenyve­­sen ez évben üzembe helyezik az új üdülőt. További előkészü­leteket tesznek a munkaidő­­csökkentésre. — 4,8 százalékos bérfejlesz­tést tervezünk, természetesen differenciáltan. Nagyon lénye­ges — mondotta —, ha egyszer elfogadjuk a tervet, akkor egy nyelven beszéljünk, vagyis a középfokú postaszervek nem lehetnek ellentétben az összpos­­tai érdekekkel. Nem a tervek mennyiségi teljesítése, hanem a jó gazdálkodás a mérvadó. Kérjük, sőt számítunk az egész szervezett postásság aktivitásá­ra, lelkes munkájára, az ez évi terv végrehajtásánál — fejezte be felszólalását a postavezér­­igazgató-helyettes, dr. Buják Konstantin. A szakszervezet szerepe Ezt követően Bíró Bódis Jó­zsef, szakszervezetünk titkára tartott korreferátumot. Hang­súlyozta: az 1972. évi terv vég­rehajtásával a postás dolgozók teljesítették a posta IV. ötéves terve meghatározott feladatait. A törzsgárdatagok és a postai munkát hivatásuknak tekintő fiatalok helytálltak, s ugyan­ez mondható az összlétszámnak több mint felét kitevő dolgozó nőkre is. — Szakszervezetünk felada­tai között fő helyen szerepel a szocialista munkaverseny szer­vezése. Ezzel jól szolgáljuk a közérdeket, a postai érdeket. A vonatkozó párt-, valamint SZOT-határozatoknak megfe­lelően bíráljuk el az elmúlt évi eredményeket. A tervek túltel­jesítésében jelentős szerepe volt a szocialista munkaversenynek, brigádmozgalomnak, vagyis a postás dolgozók nagy többségé­nek — mondotta Bíró B. József, majd hangsúlyozta: a munka­­körülmények javítására tett in­tézkedések igen jelentősek. Az új létesítmények átadásával to­vább javult a helyzet. A szak­­szervezet Központi Vezetőségé­nek kérésére a posta vezetői intézkedtek, hogy megszűnjék a hírlap- és egyéb tevékenysé­gek vesztesége, vagyis biztosí­tott legyen a posta számára a tisztességes nyereség. A kérés­nek a posta vezetői eleget tet­tek.­­ Az idei feladatok nem könnyűek, de teljesíthetők. Er­re biztosíték a postás dolgozók helytállása, valamint az ez idáig tett intézkedések, illetve ame­lyeket ezután kívánunk tenni. A gazdasági vezetők biztosít­sák, és a szakszervezeti szer­vek pedig segítsék elő, hogy a dolgozók megismerjék a pos­ta egésze és saját munkaterü­letük konkrét célkitűzéseit. A bürokratizmus ellen... — Különös figyelmet fordít­sunk a szocialista brigád-, va­lamint az ifjúsági versenymoz­galmakra, hasznosítsuk az ed­digi értékes tapasztalatokat. Terveink szerint a Vezérigazga­tósággal közösen ez év első fe­lében országos újítási tanács­kozást hívunk össze, az újító­mozgalom fellendítése, még eredményesebbé tétele érdeké­ben — mondotta szakszerveze­tünk titkára, majd az irányító­szám-rendszer bevezetésével kapcsolatosan dicsérte a pos­tás dolgozók törekvéseit. Utalt a munkaszervezési-fejlesztési tennivalókra, arra, hogy a szak­­szervezeti szervek segítik e­z.­(Folytatás a 2. oldalon) XVIII. évfolyam, 1. szám ARA: 60 FILLÉR 1973. január

Next