Postás Dolgozó, 1973 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
Évközi jutalmazás A kollektív szerződés szerint, a részesedési alap terhére, az eredményeket jelentősen befolyásoló feladatok teljesítéséért, évközi jutalom-prémium, nyereség-prémium és nyereségjutalom fizethető. Elsősorban a minőségi színvonalat, a műszaki fejlesztést, a termelékenységet, és a mennyiségi eredményeket jelentős mértékben befolyásoló, előzetesen kitűzött feladatokat helyes jutalmazni. Szakszervezetünk IX. kongresszusa határozatának 11/4. pontja ehhez kapcsolódva hangsúlyozza: „ ... szigorú követelményeket állítva kell felhasználni az évközi jutalmazásra, nyereség-prémiumra és nyereség-jutalomra tervezett összegeket.” Hogyan érvényesítik a kollektív szerződést és a kongresszus határozatát a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságon? — erről beszélgettünk Egyed Ernővel, a területi tanács titkárával és dr. Kökényesi Istvánnal, az igazgatóság munkaügyi osztályának vezetőjével. Megtudtuk, hogy a kollektív szerződés függelékében a nyereségrészesedés terhére az igazgatóságon 305 000 Ft nyereségjutalom felhasználását tervezték felosztani 49 fő között,— saját hatáskörükben. (Az igazgatóság vezetőjének és 3 helyettesének a vezérigazgatóság helyezett kilátásba — a feladatok eredményes teljesítéséért — nyereség-prémiumot.) A nyereség-jutalomra jogosultak közül 22-en (14 osztályvezető és 8 beosztott) az irányítószolgálatban, 27-en (24 üzemvezető és 3 beosztott) pedig a végrehajtásban dolgoznak. Rendelkezésünkre bocsátja az igazgatóság különböző osztály- és üzemvezetői számára kiadott feladattervet, amely tételesen felsorolja a legfontosabb tennivalókat. Eszerint például a hálózatfenntartó osztály vezetője és helyettese többek között csakis akkor számíthat a kilátásba helyezett nyereség-jutalomra, ha az egy sürgős távkábel hibára jutó kiesés, nem haladja meg a 10 órát, ha nem lépi túl a kábelhálózat fenntartási költségkeretét. A gyártó és szerelő üzem vezetőjének feltétele: a bázishoz viszonyítva nem csökkenhet a saját ipari tevékenységből származó bevétel, ugyanakkor teljesíteniük kell az előirányzott fenntartási munkákat is. A szakszervezeti tanács javaslatára az igazgatóság a nyereségjutalom teljes összegének kifizetését a munkavédelmi és balesetelhárítási előírások betartásának megkövetelésével is kiegészítette — folytatja a gondolatot Egyed Ernő. — A munkavédelmi és balesetelhárítási előírások megsértéséért — az esetek egyedi elbírálása alapján akár 10 százalékkal is csökkenthető a prémium. Az egyéb feladatok elmulasztása, hiányos teljesítése ugyancsak hasonló következményekkel jár — egészíti ki az előbbieket dr. Kökényesi István. A Helyközi Távbeszélő Igazgatóság 1972. féléves eredménye alapján 135 700 Ft nyereségjutalmat fizettek ki. Mint informátoraink mondják, a „végelszámolásra” a jövő év tavaszán kerül majd sor. — Milyenek a kilátások? — Az elmúlt esztendőben a tervezettnél kisebb az igazgatóság nyeresége, azért a nyereségjutalmakat mindenkinél 10 százalékkal csökkentették. Ezenkívül nyolcan — mert hiányosan teljesítették a kitűzött feladatokat — 3—20 százalékkal kisebb összeget kaptak. Az építési osztály volt vezetőjét — akit fegyelmi úton elbocsátottak — pedig törölték a listáról. Az idei kilátásokról december közepén még lehetetlenség nyilatkozni, annyi bizonyos: az igazgatóság nyereségjutalomra jogosult gárdája minden tőle telhetőt megtett az eredményesség érdekében — válaszol a kérdésre a munkaügyi osztály vezetője. Ezt követően az évközi jutalmazásról esik szó. Ennek formája a bérmegtakarítás egy részéből képzett jutalmazási keret, a másik a nyereségrészesedés terhére fizetett évközi jutalom. Az idén kb. 230 000 forint jutalmazási keretet képeztünk a bérmegtakarításból, így a négy felső vezető saját hatáskörében célfeladatokat tűzött ki. A pénz 90 százalékát személyekhez, vagy csoportokhoz kötött előzetes feladatok teljesítéséért fizetik ki — tájékoztat dr. Kökényesi István. — S a részesedési alap terhére hogyan jutalmaznak? — A kollektív szerződés függelékében rögzítettek szerint a részesedési alap terhére 170 000 forint évközi jutalmat fizethetünk ki. Ebből 100 000 forintot a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom legjobbjainak adunk, utólagos elbírálás alapján. A Helyközi Távbeszélő Igazgatóság tehát érvényesíti szakszervezetünk kongresszusának határozatát, szigorú követelményeket állítva használjuk fel az évközi jutalmazásra és nyereség-jutalomra tervezett öszszegeket. (macsári) BÉRGAZDÁLKODÁS Ismert dolog: 1971. július elsejével a posta új bérrendszerre tért át. Szakszervezetünk kongresszusi határozatának n/1. pontja ezt figyelembe véve hangsúlyozza : „ . .. az új bérezési formák ... érvényesítsék a gyakorlati évek szerinti differenciálást, a törzsgárda anyagi megbecsülését”. A határozat végrehajtásáról a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságon — Koperniczky Károlyné munkaügyi osztályvezető, Lippák Lajosné bércsoportvezető, Tóth Pálné munkaügyi csoportvezető és Szép Jánosné, a szakszervezeti tanács közgazdasági felelősének segítségével — tájékozódtunk. Az átállás jó néhány postaszervnél átmeneti gondokat okozott, mert a fiatal, a nem régóta dolgozó emberek bére alacsonyabb volt az új besorolási kategória alsó határánál, így az elmúlt két évben a rendelkezésre álló bérfejlesztés jelentős hányadát erre kellett áldozni. Ez haszonnal is járt, hiszen ily módon vonzóbbá vált a posta, csökkent a létszámhiány, mérséklődött az elvándorlás, így a szolgáltatások színvonalának javulásával együtt nőtt a posta bevétele is. A Távbeszélő Igazgatóság helyzete — mint megtudtuk — az átálláskor jobb volt az átlagosnál, a 3800 főt számláló kollektívából csupán 200-nak a bére volt az alsó határ alatt. A kedvezőbb helyzet, természetesen, viszonylagos. Az igazgatóság 1972-ben 3 százalékkal emelhette átlagosan a béreket, ami körülbelül 3 millió forintnak felel meg. Ebből 600 000 forintot mechanikusan az új besorolási kategóriák alsó határának kiegészítésére kellett adniuk. Az éjszakai pótlék rendezése 250 ezer, a képzettségi díj 50 000, a veszélyességi pótlék 200 000 forinttal terhelte a bérfejlesztési lehetőséget, ily módon a...3 millió forintból 1,1 millió elfogyott. A központilag diktált kötelezettségek teljesítése tehát eleve meghatározta az igazgatóság lehetőségeit. Ilyen körülmények között elismerésre méltó — a kongreszszus határozatának megfelelően — messzemenően érvényesítették a gyakorlati évek szerinti differenciálást, a törzsgárda anyagi megbecsülését. A törzsgárda fokozati díjként a béralapból 1,2 millió forintot fizettek ki a részesedési alapból pedig 850 000 forintot irányoztak elő e célra a kollektív szerződés függelékében. A közmondás igaza, persze, az igazgatóságra is érvényes: addig nyújtózhatnak, ameddig a takarójuk ér, Így ha azt vizsgáljuk, hogy a rendelkezésre álló pénzből mennyit adtak a gyakorlati évek szerinti differenciálásra, a törzsgárda anyagi megbecsülésére, akkor a történteket elismeréssel nyugtázhatjuk. Pillanatnyilag inkább — mint informátoraink is mondják — az a legnagyobb gondjuk, hogy a különböző kötelezően előírt béremelések (éjszakai és veszélyességi pótlék, képzettségi díj, az új bérkategória alsó határának kiegészítése és a törzsgárda fokozati díj kifizetése) után az elmúlt esztendőben mindössze 700 000 forintjuk maradt a ténylegesen végzett munka érdem szerinti honorálására — fiataloknál és idősebbeknél egyaránt. Erre a következő esztendőkben kell — még eredményesebb gazdálkodással — megteremteni a fedezetet. A kilátások azonban nem valami biztatóak: az 1973. évi „elkötelezettség” mintegy 1,4 millió forintot tesz ki, így változatlanul gond: miből emeljék differenciáltan azoknak a bérét, akik az átlagosnál hozzáértőbben, szorgalmasabban dolgoznak. Kissé borúlátóan ítélik meg az elmúlt esztendőt. December közepén pontos adatok még nem álltak rendelkezésre, de annyi bizonyos, hogy a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság elmaradással zárja az évet, a 220 millió forint tervezett nyereségből közel 10 millió hiányzik. Ez viszont, amennyiben a vezérigazgatóság nem alkalmaz korrekciót , olyan következményekkel járhat, hogy a már megtörtént béremelés egy részét progresszív adóval sújtják, s emiatt csökken a nyereségrészesedés. Az informátorok — valamenynyien dolgozó nők és háziasszonyok — nem csupán az igazgatóság bérgazdálkodásáról mondottak véleményt, de a béremelési lehetőségek mellé állították a fogyasztói árak alakulását - jót Ebből viszont kiderült: az igazgatóság mintegy 3800 főt számláló kollektívájának bére átlagosan olyan mértékben emelkedett az elmúlt esztendőben, mint amilyen mértékben a fogyasztói árak. Az idei lehetőségek sem lesznek jobbak a tavalyinál, hiszen az 1973. évi népgazdasági terv eleve a fogyasztói árak 3,6 százalékos növekedésével számol. Mindez azért érdemel említést, mert a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságon szerzett tapasztalatok mindenben hitelesítik szakszervezetünk elnökségének hónapokkal ezelőtti felmérését, melyet — méltányos elbírálást kérve — továbbított az illetékesekhez. Mocsári Károly MŰSZAKI ÉRDEKESSÉGEK Igen kedvezett a kiadó gépjárművezetőknek, szerelőknek, de az autóvezetést tanulóknak is. Érthető, hiszen rohamosan nő hazánkban is a gépkocsik száma. Ternai Zoltán: Személygépkocsi-vezetők tankönyve (Műszaki ismeretek) c. könyv tartalmazza azokat a műszaki ismereteket, amelyek elsajátítása szükséges a gépkocsivezetői engedély megszerzéséhez, illetve a gépkocsivezetői vizsga sikeres letételéhez. Egyébként a könyv az Autóközlekedési Tanintézet tanterve alapján készült. Dr. Kubinyi Mihály—dr. Sidó Ferenc: Ezt kell tudni az autóvezetői vizsgán (KRESZ) c. könyvhöz különösebb kommentárt nem fűzünk. A lényeg: nélkülözhetetlen a vizsgára készülők számára. Bizony nagy gondban van az olyan gépkocsivezető, aki nem ért a motorhoz, akkor, ha valamilyen hiba miatt megáll a gép. Nos, dr. Flämisch Ottó: Gépjármű diagnosztika (Módszerek és eljárások rejtett hibák feltárására) c. könyv II. kiadása segítség e problémák megoldásához. Csupán példának említjük meg a dugattyúgyűrűk és szelepek záróképességének vizsgálatát, a hengerek közötti eltérés értékelését, a porlasztási hibák kimutatását, a gyorsulás ellenőrzését, az akkumulátor vizsgálatát és töltését stb. A postán is sokan használnak motorkerékpárt a kézbesítés területén és a távbeszélő-hálózat karbantartásánál. Ajánljuk Békési—Dániel—Karda— Keller: Motorkerékpárvezetői vizsga műszaki tesztkérdései c. könyvet nemcsak a vizsgára készülőknek, hanem a régi motorosoknak is. A tv-műsorszórás jelentősen fejlődött hazánkban, éppen ezért minden tv-tulajdonos jó, ha tisztában van a televízióantennák szerepével, méreteivel, szerelésével. Ehhez ad tanácsot Nozdroviczky László: Televízióantennák c. könyve. „Technikai érdekességek a világ minden tájáról” c. kiadványban ismét nagyon érdekes dolgokról szerezhetünk tudomást például a rádióvétel elvi lehetőségeiről. (Műszaki Könyvkiadó) 4 POSTÁS DOLGOZÓ Brigádélet 1973/1 kiadvány bizonyára a korábbiaknál jobban tetszik, hiszen a szerkesztés mélynyomásra tért át, a képek és az illusztrációk jobban láttatják magukat. Olvashatunk riportot a többi között a brigádbecsület megvédéséről, a balesetek megelőzésére való törekvésről, a fiatalok segítéséről és nem utolsósorban a törteli postás kézbesítő szocialista brigád életéről. Felhívja egy cikk a figyelmet az állami oktatás üzemen belüli megszervezésére. Milyen egy mintahivatal? „Milyen egy mintahivatal munkája?” — ezt tudakoltam a Komárom 1-es postánál. Szerény vállvonogatás előzi meg a választ. Vígh Antal hivatalvezető a kérdést nem érti világosan, így magyarázni kényszerülök: — Tudtommal a Budapest- vidéki Postaigazgatóság egy sor hivatalt e jelzővel tart számon, s Komárom 1. közéjük tartozik. — Igyekszünk jól dolgozni, talán ezért szerepelünk a mintahivatalok között. Első a körültekintő közönségszolgálat. Már hosszú idő óta panaszmentesen elégítjük ki a postaforgalmat. Sohasem fordulhat elő például, hogy ne legyen hírlapkézbesítés. A szervezésben sem várunk felülről utasítást. Komolyan vesszük a munkaversenyt, szocialista brigádjaink vállalásai tartalmilag is értékesek. — Mióta vezeti a hivatalt? — 1958-ban kerültem ide, akkor Hidas Tibor volt a vezető, innen került a megyei postahivatal élére. Tőle tanultam a mesterséget. Amikor 1964-ben kineveztek vezetőnek, tulajdonképpen már egy szakképzett dolgozókkal bővelkedő, minőségi munkát végző postát vettem át. Nem mondom, hogy mindenben töretlen volt a fejlődésünk, mert időszakosan bizony „zord idők” is köszöntöttek ránk, amilyen volt például a pár évvel ezelőtti nagy munkaerőhiány. De úrrá lettünk minden esetben a nehézségeken, és többszörösen megszereztük az „Élüzem”, valamint a „Szocialista Munka Hivatala” címet. Közben bejön Háberfelner László vezetőhelyettes, és az asztalra kerül az „Észrevételek és javaslatok naplója”. Vígh Antal nem késlekedik a magyarázattal: — Negyedévenként tartunk termelési tanácskozásokat. A javaslatokat a kis füzetbe jegyzem. Számtalan hasznos újítás látott már napvilágot olyan módon, hogy a füzetben foglaltakat továbbfejlesztettük. Háberfelner László veszi át a szót: — Fontosnak tartjuk a dolgozók folyamatos tájékoztatását. Csak a tennivalók ismeretében lehet jó munkát végezni. Ebből a szempontból könnyű a helyzetünk, hiszen a hivatalvezetőnk szakszervezetük központi vezetőségének tagja, s így elsőkézből értesülünk a legfontosabb kérdésekről. Ugyanilyen fontos a tanulás, a szakképzés. Eredményeinket jórészt annak köszönhetjük, hogy a tiszti állomány minden tagja szakképzett. A kezelői létszámnál tapasztalható még egy kis mozgás, azzal számolunk, hogy az újonnan jöttek csak a munkába állás után szerzik meg a képesítést, de ezt is megszervezzük. — Problémák? A kérdésre Vígh Antal válaszol: — Legnagyobb keservünk, hogy a pályaudvari hivatali helyiségünk korszerűtlen, nem felel meg a követelményeknek. Át kellene építeni. Itt a központi épület sem tökéletes. Bővíteni kellene. Tervbe is vettük, de úgy néz ki, hogy a mostani tervidőszakban nem kerül reánk a sor. A szociális helyiségek felszereltsége sem kielégítő, annak ellenére, hogy a mosdáshoz van meleg víz. — Komárom határmenti átkelőhely. Ez ad valami plusz feladatot? — Igen! Nagyobb a csomag- és hírlapforgalom, mint másutt. Gyors és pontos munkát kell végezni. — A szocialista brigádmozgalom eredményei? — Hivatalunk minden dolgozója tagja vagy tagjelöltje valamelyik brigádnak, kiemelkedő teljesítményt végez a postaosztály, a távközlési és az ifjúsági brigád. A brigádvezetők és tagok közül példának említem Adler József brigádvezetőt, Haris Miklós brigádtagot és Sólymos Lászlóné főpénztárost. — Kapcsolatuk az irányítószervvel? — Problémáinkat felvetjük, s ezért többször szóbeli és írásbeli dicséretet is kaptunk. A címzett elsősorban az igazgatóság munkaügyi és ellenőrzési osztálya. Mondanom sem kell, hogy a konkrét kérdésekre konkrét válaszokat és kézzelfogható segítséget kapunk. — Az eredményekhez hozzájárultak a mozgalmi szervek is? — A jszb-titkár Józsa Gyula, a munkahelyi bizottságé pedig Molnár József. Egyetlen lényegbevágó döntést sem hozunk a véleményük meghallgatása nélkül. Jó a kapcsolatunk a pártszervezettel és a KISZ-szel. A beszélgetés befejezéséül még egy dokumentum került az asztalra: a „Szemlekönyv”. Az utolsó bejegyzés, de az első és a közbeesők is leszögezik: „... Az ellenőrzési osztály megállapítja, a hivatal munkája gyors, előzékeny és panaszmentes__” Ilyen egy mintahivatal. (-n -n) TÖBB A SZABADIDŐ Nagy eredmény, hogy november 27-e óta több fővárosi kisvatal zárva tart szombaton. A Budapesti Postaigazgatóság szakszervezeti tanácsának titkára, Kovács József így foglalta össze az intézkedést: " Budapesten 150 hivatal van, ezek közül hatvanhatot érint az új munkarend. Ezekben a hivatalokban 156-an dolgoznak. De e munkaszervezés több embert is érint, hiszen sok a négyórás dolgozó. Elmondotta: már évekkel ezelőtt felvetődött ez a javaslat a szakszervezeti tanács ülésén. A lényege: Budapesten, ahol sok a postahivatal, több közülük egészen közel van egymáshoz, szükségtelen, hogy valamennyi szombaton is nyitva tartson. A javaslatot két oldalról, a munka jobb megszervezése alapján elemezte a közgazdasági bizottság. Szem előtt tartották: a postai szolgáltatás maradjon töretlen, s a közönséget a legkisebb mértékben sem zavarja az új rend. Nyilvánvaló, csak azokat a kishivatalokat lehet szombaton zárva tartani, amelyeknek a közelében ott a másik, ahol a forgalom, a szombati igénybevétel kicsi. Természetes, hogy a kézbesítő hivatalokat szombaton is nyitva kell tartani és azokat, ahol fiókbérlők vannak. A szakszervezet központi vezetőségének szeptemberi ülésén fogadták el e javaslatot, ezt követte a szakmai vezetés döntése és a szervezésre szükséges idő után november 27-én bevezették az új munkarendet, a kijelölt 66 hivatal szombaton zárva tart. Az egyik szombaton valamely közeli nagy hivatalba mennek, erősítésként segíteni. A másik szombaton a túlórák elkerülése végett pihenőidőben részesülnek, így a zárvatartás nem munkaidő-csökkentést, hanem jobb munkaszervezést jelent. Minden zárva tartó hivatalban jól látható helyen meghirdették az új nyitvatartás időpontjait, s a zárvatartás idején jól látható helyen olyan táblákat helyeztek el, amelyekről az érdeklődők megtudhatják: szombaton, illetve vasárnap hol a legközelebbi nyitva tartó posta. Attól/ hogy híit jelent a kéthetenkénti szabad idő a tasttfoldőrészt asszonyokat, anyákat foglalkoztató postán, nem kell beszélni. Arról viszont igen, hogy eddig a legtöbb helyen a nyitvatartási idő megegyezett a munkaidővel. Ez gyakorlatilag azt hozta magával, hogy az adminisztrációt kapkodva, két ügyfél között végezték — s ez lassította a munkát — másrészt ott maradtak zárás után, hogy minden munkást elvégezhessenek. A kijelölést egyébként mindenhol egyeztették a kerületi hivatal vezetőjétől, a tanácsi és a pártszervekkel. Úgy szüntették meg például a szombati nyitvatartást, hogy a Fő utcában levő nagy posta nyitva tart — erősítéssel —s bezár a Batthyány téren lévő kishivatal. A Népszínház utcában szombaton zárva van a 86-os, viszont működik a József körúton a 8-as. A kassai térről a 147-es hivatal ügyfelei a Bosnyák téren találják nyitva a 140-es hivatalt... Az említettek közül Éber László, a Kassai téren levő ötfős kishivatal vezetője két nyolcórás és két négyórás beosztottal. Annyira ügyeltek felsőbb szervek az érdekekre, hogy a három nyolcórás — vele együtt — a 7-es, a Dob utcai postára jár kéthetenként szombaton, de a két négyórás a Bosnyák térre. Annyira komolyan veszik, hogy mindenkit csak saját beosztásában és saját munkaidejében lehetett segítőnek alkalmazni, hogy a négyórásokat már nem is a 7-esbe, hanem a Bosnyák téri postára irányították, mert ott tudnak nekik kéthetenkénti szombaton megfelelő beosztást adni. Éber László a Dob utcai hivatalban szívesen leült volna kéthetenként a salterhoz. Az ottani vezetők ezt nem engedték. Vezetői, ellenőrző munkát kapott. A Népszínház utcai 86-os hivatal vezetőjének, Rajnai Imrénének hasonlóak a tapasztalatai, örülnek, már meg is szokták! Ez a hivatal most 8—1/-A között tart nyitva, a munkaidő 8-tól 5-ig tart, így marad idő a zárásra, a belső munka elvégzésére. Az érintett dolgozók kezdik megszokni, hogy ez a hivatal szombaton nem dolgozik és érezhetően erősödik az ötnapos forgalom, így foglalja össze: több, így kicsit nehezebb most a munka a nyitvatartás idején, de a szabad idő megéri. Bizonyos, hogy sokan lesznek, akik egészséges irigységgel gondolnak azokra, akiket az új, kedvező munkarend érint. Az ország vezetése nagy súlyt helyez a szolgáltatások minőségére. Ez kötelezi a postát is! A közönséget mindig jól ki kell szolgálni, de az is látható, hogy a posta szakmai és politikai vezetése, a Postások Szakszervezete keresi a megoldás lehetőségeit, ahol tud, előrelép. Faludi András A szakszervezeti munka segítői A felsőbb szervek határozatai, irányelvei tartalmazzák azokat a célokat, amelyek egy-egy munkaterület vagy szakszervezeti reform fejlődését határozzák meg, vagyis azokat a feladatokat, amelyeket a dolgozók érdekében valósítunk meg. Lényeges tehát e határozatok és irányelvek ismerete. Ehhez nyújt segítséget „A SZOT határozatai és a szakszervezeti mozgalmat érintő állami jogszabályok” c. könyv, amelynek első kötete már megjelent, s benne azokat a határozatokat találjuk, amelyek a szakszervezeti szervek irányítási, szervezési, kultúrnevelési, sport-, üdülési és pénzügyi munkájára vonatkoznak. Megjelent a „Szakszervezeti szemle” 4. száma. Vinizlai Gyula, a SZOT titkára írt részletes és előremutató cikket a szakszervezetek és az irodalmi, művészeti nevelés kérdéseiről. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy széleskörű vita bontakozik ki a folyóiratban egy-egy témáról, így például a szakmai érdekvédelemről, a munkaversenyről, a munkajogról, továbbá a munka-, üzemszervezésről, ez utóbbival kapcsolatos érdekeltségről. „Mi határozza meg a fogyasztói árakat?” c. füzet a „Válaszolunk a dolgozók kérdéseire” c. sorozat legújabbja. A szerző, dr. Bóta Éva a legszélesebb dolgozó rétegeket érintő kérdésekre ad közérthető választ. (Táncsics Könyvkiadó. A kiadványok kaphatók a Szakszervezeti Könyvesboltban, Budapesten. Rákóczi út 54.).