Postás Dolgozó, 1973 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

Évközi jutalmazás A kollektív szerződés szerint, a részesedési alap terhére, az eredményeket jelentősen befo­lyásoló feladatok teljesítéséért, évközi jutalom-prémium, nye­reség-prémium és nyereség­­jutalom fizethető. Elsősorban a minőségi színvonalat, a mű­szaki fejlesztést, a termelékeny­séget, és a mennyiségi ered­ményeket jelentős mértékben befolyásoló, előzetesen kitű­zött feladatokat helyes jutal­mazni. Szakszervezetünk IX. kongresszusa határozatának 11/4. pontja ehhez kapcsolódva hangsúlyozza: „ ... szigorú kö­vetelményeket állítva kell fel­használni az évközi jutalma­zásra, nyereség-prémiumra és nyereség-jutalomra tervezett összegeket.” Hogyan érvényesí­tik a kollektív szerződést és a kongresszus határozatát a Helyközi Távbeszélő Igazgató­ságon? — erről beszélgettünk Egyed Ernővel, a területi ta­nács titkárával és dr. Kökénye­­si Istvánnal, az igazgatóság munkaügyi osztályának vezető­jével. Megtudtuk, hogy a kollektív szerződés függelékében a nye­reségrészesedés terhére az igaz­gatóságon 305 000 Ft nyereség­jutalom felhasználását tervez­ték felosztani 49 fő között,— saját hatáskörükben. (Az igaz­gatóság vezetőjének és 3 he­lyettesének a vezérigazgatóság helyezett kilátásba — a fel­adatok eredményes teljesíté­séért — nyereség-prémiumot.) A nyereség-jutalomra jogosul­tak közül 22-en (14 osztályveze­tő és 8 beosztott) az irányító­szolgálatban, 27-en (24 üzemve­zető és 3 beosztott) pedig a vég­rehajtásban dolgoznak. Rendelkezésünkre bocsátja az igazgatóság különböző osz­tály- és üzemvezetői számára kiadott feladattervet, amely tételesen felsorolja a legfon­tosabb tennivalókat. Eszerint például a hálózatfenntartó osz­tály vezetője és helyettese töb­bek között csakis akkor szá­míthat a kilátásba helyezett nyereség-jutalomra, ha az egy sürgős távkábel hibára jutó ki­esés, nem haladja meg a 10 órát, ha nem lépi túl a kábel­­hálózat fenntartási költség­­keretét. A gyártó és szerelő üzem vezetőjének feltétele: a bázishoz viszonyítva nem csök­kenhet a saját ipari tevékeny­ségből származó bevétel, ugyanakkor teljesíteniük kell az előirányzott fenntartási munkákat is.­­ A szakszervezeti tanács javaslatára az igazgatóság a nyereség­jutalom teljes össze­gének kifizetését a munkavé­delmi és balesetelhárítási elő­írások betartásának megköve­telésével is kiegészítette — folytatja a gondolatot Egyed Ernő. — A munkavédelmi és bal­esetelhárítási előírások meg­sértéséért — az esetek egyedi elbírálása alapján akár 10 szá­zalékkal is csökkenthető a pré­mium. Az egyéb feladatok el­mulasztása, hiányos teljesítése ugyancsak hasonló következ­ményekkel jár — egészíti ki az előbbieket dr. Kökényesi Ist­ván. A Helyközi Távbeszélő Igaz­gatóság 1972. féléves eredmé­nye alapján 135 700 Ft nyere­ségjutalmat fizettek ki. Mint informátoraink mondják, a „végelszámolásra” a jövő év tavaszán kerül majd sor. — Milyenek a kilátások? — Az elmúlt esztendőben a tervezettnél kisebb az igazga­tóság nyeresége, azért a nyere­ség­jutalmakat mindenkinél 10 százalékkal csökkentették. Ezenkívül nyolcan — mert hiá­nyosan teljesítették a kitűzött feladatokat — 3—20 százalék­kal kisebb összeget kaptak. Az építési osztály volt vezetőjét — akit fegyelmi úton elbocsá­tottak — pedig törölték a listá­ról. Az idei kilátásokról de­cember közepén még lehetet­lenség nyilatkozni, annyi bizo­nyos: az igazgatóság nyereség­­jutalomra jogosult gárdája minden tőle telhetőt megtett az eredményesség érdekében — válaszol a kérdésre a mun­kaügyi osztály vezetője. Ezt követően az évközi ju­talmazásról esik szó. Ennek for­mája a bérmegtakarítás egy részéből képzett jutalmazási keret, a másik a nyereségré­szesedés terhére fizetett év­közi jutalom.­­ Az idén kb. 230 000 fo­rint jutalmazási keretet ké­peztünk a bérmegtakarításból, így a négy felső vezető saját hatáskörében célfel­adatokat tűzött ki. A pénz 90 százalékát személyekhez, vagy csoportokhoz kötött előzetes feladatok teljesítéséért fize­tik ki — tájékoztat dr. Köké­­nyesi István. — S a részesedési alap ter­hére hogyan jutalmaznak? — A kollektív szerződés füg­gelékében rögzítettek szerint a részesedési alap terhére 170 000 forint év­közi jutalmat fizethetünk ki. Ebből 100 000 forintot a szocialista munka­verseny- és brigádmozgalom legjobbjainak adunk, utólagos elbírálás alapján. A Helyközi Távbeszélő Igaz­gatóság tehát érvényesíti szak­­szervezetünk kongresszusának határozatát, szigorú követel­ményeket állítva használjuk fel az évközi jutalmazásra és nye­reség-jutalomra tervezett ösz­­szegeket. (macsári) BÉRGAZDÁLKODÁS Ismert dolog: 1971. július el­sejével a posta új bérrendszerre tért át. Szakszervezetünk kong­resszusi határozatának n/1. pont­ja ezt figyelembe véve hangsú­lyozza : „ . .. az új bérezési for­mák ... érvényesítsék a gyakor­lati évek szerinti differenciá­lást, a törzsgárda anyagi megbe­csülését”. A határozat végre­hajtásáról a Budapesti Távbeszé­lő Igazgatóságon — Koperniczky Károlyné munkaügyi osztályveze­tő, Lippák Lajosné bércsoport­vezető, Tóth Pálné munkaügyi csoportvezető és Szép Jánosné, a szakszervezeti tanács közgazdasá­gi felelősének segítségével — tá­jékozódtunk. Az átállás jó néhány posta­szervnél átmeneti gondokat oko­zott, mert a fiatal, a nem rég­óta dolgozó emberek bére ala­csonyabb volt az új besorolási kategória alsó határánál, így az elmúlt két évben a rendelkezés­re álló bérfejlesztés jelentős há­nyadát erre kellett áldozni. Ez ha­szonnal is járt, hiszen ily módon vonzóbbá vált a posta, csökkent a létszámhiány, mérséklődött az elvándorlás, így a szolgáltatások színvonalának javulásával együtt nőtt a posta bevétele is. A Táv­beszélő Igazgatóság helyzete — mint megtudtuk — az átálláskor jobb volt az átlagosnál, a 3800 főt számláló kollektívából csu­pán 200-nak a bére volt az alsó határ alatt. A kedvezőbb helyzet, természe­tesen, viszonylagos. Az igazga­tóság 1972-ben 3 százalékkal emelhette átlagosan a béreket, ami körülbelül 3 millió forint­nak felel meg. Ebből 600 000 forintot mechanikusan az új be­sorolási kategóriák alsó határá­nak kiegészítésére kellett adniuk. Az éjszakai pótlék rendezése 250 ezer, a képzettségi díj 50 000, a veszélyességi pótlék 200 000 fo­rinttal terhelte a bérfejlesztési le­hetőséget, ily módon a...3 millió­ forintból 1,1 millió elfogyott. A központilag diktált kötelezettsé­gek teljesítése tehát eleve meg­határozta az igazgatóság lehető­ségeit. Ilyen körülmények között elismerésre méltó — a kongresz­­szus határozatának megfelelően — messzemenően érvényesítet­ték a gyakorlati évek szerinti differenciálást, a törzsgárda anya­gi megbecsülését. A törzsgárda fokozati díjként a béralapból 1,2 millió forintot fizettek ki a ré­szesedési alapból pedig 850 000 forintot irányoztak elő e célra a kollektív szerződés függelékében. A közmondás igaza, persze, az igazgatóságra is érvényes: addig nyújtózhatnak, ameddig a takaró­juk ér, Így ha azt vizsgáljuk, hogy a rendelkezésre álló pénz­ből mennyit adtak a gyakorlati évek szerinti differenciálásra, a törzsgárda anyagi megbecsülésé­re, akkor a történteket elisme­réssel nyugtázhatjuk. Pillanat­nyilag inkább — mint informá­toraink is mondják — az a leg­nagyobb gondjuk, hogy a külön­böző kötelezően előírt béremelé­sek (éjszakai és veszélyességi pótlék, képzettségi díj, az új bér­­kategória alsó határának kiegé­szítése és a törzsgárda fokozati díj kifizetése) után az elmúlt esztendőben mindössze 700 000 forintjuk maradt a ténylegesen végzett munka érdem szerinti honorálására — fiataloknál és idősebbeknél egyaránt. Erre a következő esztendőkben kell — még eredményesebb gazdálko­dással — megteremteni a fede­zetet. A kilátások azonban nem vala­mi biztatóak: az 1973. évi „elkö­telezettség” mintegy 1,4 millió forintot tesz ki, így változatlanul gond: miből emeljék differen­ciáltan azoknak a bérét, akik az átlagosnál hozzáértőbben, szor­galmasabban dolgoznak. Kissé borúlátóan ítélik meg az elmúlt esztendőt. December köze­pén pontos adatok még nem áll­tak rendelkezésre, de annyi bi­zonyos, hogy a Budapesti Táv­beszélő Igazgatóság elmaradással zárja az évet, a 220 millió fo­rint tervezett nyereségből közel 10 millió hiányzik. Ez viszont, amennyiben a vezérigazgatóság nem alkalmaz korrekciót , olyan következményekkel járhat, hogy a már megtörtént béreme­lés egy részét progresszív adóval sújtják, s emiatt csökken a nye­reségrészesedés. Az informátorok — valameny­­nyien dolgozó nők és háziasszo­nyok — nem csupán az igazga­tóság bérgazdálkodásáról mon­dottak véleményt, de a béremel­­ési lehetőségek mellé állították a fogyasztói árak alakulását - jót Ebből viszont kiderült: az igaz­gatóság mintegy 3800 főt szám­láló kollektívájának bére átlago­san olyan mértékben emelkedett az elmúlt esztendőben, mint ami­lyen mértékben a fogyasztói árak. Az idei lehetőségek sem lesznek jobbak a tavalyinál, hiszen az 1973. évi népgazdasági terv ele­ve a fogyasztói árak 3,6 száza­lékos növekedésével számol. Mindez azért érdemel említést, mert a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságon szerzett tapaszta­latok mindenben hitelesítik szak­­szervezetünk elnökségének hóna­pokkal ezelőtti felmérését, me­lyet — méltányos elbírálást kér­ve — továbbított az illetékesek­hez. Mocsári Károly MŰSZAKI ÉRDEKESSÉGEK Igen kedvezett a kiadó gép­­járművezetőknek, szerelőknek, de az autóvezetést tanulóknak is. Érthető, hiszen rohamosan nő hazánkban is a gépkocsik száma. Ternai Zoltán: Személy­gépkocsi-vezetők tankönyve (Műszaki ismeretek) c. könyv tartalmazza azokat a műszaki ismereteket, amelyek elsajátí­tása szükséges a gépkocsiveze­tői engedély megszerzéséhez, illetve a gépkocsivezetői vizs­ga sikeres letételéhez. Egyéb­ként a könyv az Autóközleke­dési Tanintézet tanterve alap­ján készült. Dr. Kubinyi Mihály—­dr. Si­­dó Ferenc: Ezt kell tudni az au­tóvezetői vizsgán (KRESZ) c. könyvhöz különösebb kom­mentárt nem fűzünk. A lényeg: nélkülözhetetlen a vizsgára ké­szülők számára. Bizony nagy gondban van az olyan gépkocsivezető, aki nem ért a motorhoz, akkor, ha va­lamilyen hiba miatt megáll a gép. Nos, dr. Flämisch Ottó: Gépjármű diagnosztika (Mód­szerek és eljárások rejtett hi­bák feltárására) c. könyv II. kiadása segítség e problémák megoldásához. Csupán példá­nak említjük meg a dugattyú­gyűrűk és szelepek záróképes­ségének vizsgálatát, a hengerek közötti eltérés értékelését, a porlasztási hibák kimutatását, a gyorsulás ellenőrzését, az ak­kumulátor vizsgálatát és tölté­sét stb. A postán is sokan használnak motorkerékpárt a kézbesítés területén és a távbeszélő-há­lózat karbantartásánál. Ajánl­juk Békési—Dániel—Karda— Keller: Motorkerékpárvezetői vizsga műszaki tesztkérdései c. könyvet nemcsak a vizsgá­ra készülőknek, hanem a régi motorosoknak is. A tv-műsorszórás jelentősen fejlődött hazánkban, éppen ezért minden tv-tulajdonos jó, ha tisztában van a televízió­antennák szerepével, méretei­vel, szerelésével. Ehhez ad ta­nácsot Nozdroviczky László: Televízióantennák c. könyve. „Technikai érdekességek a világ minden tájáról” c. kiad­ványban ismét nagyon érdekes dolgokról szerezhetünk tudo­mást például a rádióvétel elvi lehetőségeiről. (Műszaki Könyvkiadó) 4 POSTÁS DOLGOZÓ Brigádélet 1973/1 kiadvány bizonyára a korábbiaknál jobban tetszik, hiszen a szerkesztés mély­nyomásra tért át, a képek és az illusztrációk jobban láttat­ják magukat. Olvashatunk ri­portot a többi között a brigád­becsület megvédéséről, a bal­esetek megelőzésére való tö­rekvésről, a fiatalok segítésé­ről és nem utolsósorban a törteli postás kézbesítő szocia­lista brigád életéről. Felhívja egy cikk a figyelmet az álla­mi oktatás üzemen belüli megszervezésére. Milyen egy mintahivatal? „Milyen egy mintahivatal munkája?” — ezt tudakoltam a Komárom 1-es postánál. Szerény vállvonogatás előzi meg a választ. Vígh Antal hivatalvezető a kérdést nem érti világosan, így magyarázni kényszerülök: — Tudtommal a Budapest- vidéki Postaigazga­tóság egy sor hivatalt e jelzővel tart szá­mon, s Komárom 1. közéjük tartozik. — Igyekszünk jól dolgozni, talán ezért szerepelünk a mintahivatalok között. Első a körültekintő közönségszolgálat. Már hosszú idő óta panaszmentesen elégítjük ki a pos­taforgalmat. Sohasem fordulhat elő például, hogy ne legyen hírlapkézbesítés. A szerve­zésben sem várunk felülről utasítást. Komo­lyan vesszük a munkaversenyt, szocialista brigádjaink vállalásai tartalmilag is értéke­sek. — Mióta vezeti a hivatalt? — 1958-ban kerültem ide, akkor Hidas Ti­bor volt a vezető, innen került a megyei postahivatal élére. Tőle tanultam a mester­séget. Amikor 1964-ben kineveztek vezető­nek, tulajdonképpen már egy szakképzett dolgozókkal bővelkedő, minőségi munkát végző postát vettem át. Nem mondom, hogy mindenben töretlen volt a fejlődésünk, mert időszakosan bizony „zord idők” is köszön­töttek ránk, amilyen volt például a pár év­vel ezelőtti nagy munkaerőhiány. De úrrá lettünk minden esetben a nehézségeken, és többszörösen megszereztük az „Élüzem”, va­lamint a „Szocialista Munka Hivatala” cí­met. Közben bejön Háberfelner László vezető­helyettes, és az asztalra kerül az „Észrevé­telek és javaslatok naplója”. Vígh Antal nem késlekedik a magyarázattal: — Negyedéven­ként tartunk termelési tanácskozásokat. A javaslatokat a kis füzetbe jegyzem. Szám­talan hasznos újítás látott már napvilágot olyan módon, hogy a füzetben foglaltakat továbbfejlesztettük. Háberfelner László veszi át a szót: — Fon­tosnak tartjuk a dolgozók folyamatos tájé­koztatását. Csak a tennivalók ismeretében lehet jó munkát végezni. Ebből a szempont­ból könnyű a helyzetünk, hiszen a hivatal­­vezetőnk szakszervezetük központi vezető­ségének tagja, s így elsőkézből értesülünk a legfontosabb kérdésekről. Ugyanilyen fontos a tanulás, a szakképzés. Eredményeinket jó­részt annak köszönhetjük, hogy a tiszti állo­mány minden tagja szakképzett. A kezelői létszámnál tapasztalható még egy kis moz­gás, azzal számolunk, hogy az újonnan jöt­tek csak a munkába állás után szerzik meg a képesítést, de ezt is megszervezzük. — Problémák? A kérdésre Vígh Antal válaszol: — Legna­gyobb keservünk, hogy a pályaudvari hiva­tali helyiségünk korszerűtlen, nem felel meg a követelményeknek. Át kellene építeni. Itt a központi épület sem tökéletes. Bővíteni kellene. Tervbe is vettük, de úgy néz ki, hogy a mostani tervidőszakban nem kerül reánk a sor. A szociális helyiségek felszerelt­sége sem kielégítő, annak ellenére, hogy a mosdáshoz van meleg víz. — Komárom határmenti átkelőhely. Ez ad valami plusz feladatot? — Igen! Nagyobb a csomag- és hírlapfor­galom, mint másutt. Gyors és pontos mun­kát kell végezni. — A szocialista brigádmozgalom eredmé­nyei? — Hivatalunk minden dolgozója tagja vagy tagjelöltje valamelyik brigádnak, ki­emelkedő teljesítményt végez a postaosztály, a távközlési és az ifjúsági brigád. A bri­gádvezetők és tagok közül példának emlí­tem Adler József brigádvezetőt, Haris Mik­lós brigádtagot és Sólymos Lászlóné főpénz­tárost. — Kapcsolatuk az irányítószervvel? — Problémáinkat felvetjük, s ezért több­ször szóbeli és írásbeli dicséretet is kaptunk. A címzett elsősorban az igazgatóság munka­ügyi és ellenőrzési osztálya. Mondanom sem kell, hogy a konkrét kérdésekre konkrét vá­laszokat és kézzelfogható segítséget kapunk. — Az eredményekhez hozzájárultak a moz­galmi szervek is? — A jszb-titkár Józsa Gyula, a munkahe­lyi bizottságé pedig Molnár József. Egyet­len lényegbevágó döntést sem hozunk a vé­leményük meghallgatása nélkül. Jó a kap­csolatunk a pártszervezettel és a KISZ-szel. A beszélgetés befejezéséül még egy doku­mentum került az asztalra: a „Szemlekönyv”. Az utolsó bejegyzés, de az első és a közbe­esők is leszögezik: „... Az ellenőrzési osz­tály megállapítja, a hivatal munkája gyors, előzékeny és panaszmentes__” Ilyen egy mintahivatal. (-n -n) TÖBB A SZABAD­IDŐ Nagy eredmény, hogy no­vember 27-e óta több főváro­si kis­vatal zárva­ tart szom­baton. A Budapesti Posta­­igazgatóság szakszervezeti ta­nácsának titkára, Kovács Jó­zsef így foglalta össze az in­tézkedést: " Budapesten 150 hivatal van, ezek közül hat­vanhatot érint az új munka­rend. Ezekben a hivatalokban 156-an dolgoznak. De e mun­kaszervezés több embert is érint, hiszen sok a négyórás dolgozó. Elmondotta: már évekkel ezelőtt felvetődött ez a javaslat a szakszervezeti ta­nács ülésén. A lényege: Buda­pesten, ahol sok a postahiva­tal, több közülük egészen kö­zel van egymáshoz, szükségte­len, hogy valamennyi szomba­ton is nyitva tartson. A javaslatot két oldalról, a munka jobb megszervezése alapján elemezte a közgazda­­sági bizottság. Szem előtt tar­tották: a postai szolgáltatás maradjon töretlen, s a közön­séget a legkisebb mértékben sem zavarja az új rend. Nyilvánvaló, csak azokat a kishivatalokat lehet szomba­ton zárva tartani, amelyeknek a közelében ott a másik, ahol a forgalom, a szombati igény­­bevétel kicsi. Természetes, hogy a kézbesítő hivatalokat szombaton is nyitva kell tar­tani és azokat, ahol fiókbérlők vannak. A szakszervezet központi ve­zetőségének szeptemberi ülé­sén fogadták el e javaslatot, ezt követte a szakmai vezetés döntése és a szervezésre szük­séges idő után november 27-én bevezették az új munka­rendet, a kijelölt 66 hivatal szombaton zárva tart. Az egyik szombaton valamely kö­zeli nagy hivatalba mennek, erősítésként segíteni. A másik szombaton a túlórák elkerülé­se végett pihenőidőben része­sülnek, így a zárvatartás nem munkaidő-csökkentést, ha­nem jobb munkaszervezést je­lent. Minden zárva tartó hivatal­ban jól látható helyen meg­hirdették az új nyitvatartás időpontjait, s a zárvatartás idején jól látható helyen olyan táblákat helyeztek el, amelyekről az érdeklődők­­ megtudhatják: szombaton, il­letve vasárnap hol a legköze­lebbi nyitva tartó posta. Attól­/­ h­ogy h­íit jelent a kéthetenkénti szabad idő a tasttfoldőrészt asszonyokat, anyákat foglalkoztató postán, nem kell beszélni. Arról vi­szont igen, hogy eddig a leg­több helyen a nyitvatartási idő megegyezett a munkaidő­vel. Ez gyakorlatilag azt hoz­ta magával, hogy az admi­nisztrációt kapkodva, két ügyfél között végezték — s ez lassította a munkát — más­részt ott maradtak zárás után, hogy minden munkást elvé­gezhessenek. A kijelölést egyébként min­denhol egyeztették a kerületi hivatal vezetőjétől, a tanácsi és a pártszervekkel. Úgy szün­tették meg például a szombati nyitvatartást, hogy a Fő ut­cában levő nagy posta nyitva tart — erősítéssel —­s bezár a Batthyány téren lévő kishi­­vatal. A Népszínház utcában szombaton zárva van a 86-os, viszont működik a József kör­úton a 8-as. A kassai térről a 147-es hivatal ügyfelei a Bos­­nyák téren találják nyitva a 140-es hivatalt... Az említettek közül Éber László, a Kassai téren levő öt­fős kishivatal vezetője két nyolcórás és két négyórás be­osztottal. Annyira ügyeltek felsőbb szervek az érdekekre, hogy a három nyolcórás — vele együtt — a 7-es, a Dob utcai postára jár kéthetenként szombaton, de a két négyórás a Bosnyák térre. Annyira ko­molyan veszik, hogy minden­kit csak saját beosztásában és saját munkaidejében lehet­­ett segítőnek alkalmazni, hogy a négyórásokat már nem is a 7-esbe, hanem a Bosnyák téri postára irányították, mert ott tudnak nekik kéthetenkénti szombaton megfelelő beosztást adni. Éber László a Dob utcai hivatalban szívesen leült vol­na kéthetenként a salterhoz. Az ottani vezetők ezt nem en­gedték. Vezetői, ellenőrző munkát kapott. A Népszínház utcai 86-os hivatal vezetőjé­nek, Rajnai Imrénének hason­lóak a tapasztalatai, örülnek, már meg is szokták! Ez a hi­vatal most 8—1/-A között tart nyitva, a munkaidő 8-tól 5-ig tart, így marad idő a zárásra, a belső munka elvégzésére. Az érintett dolgozók kezdik meg­szokni, hogy ez a hivatal szom­baton nem dolgozik és érezhe­tően erősödik az ötnapos for­galom, így foglalja össze: több, így kicsit nehezebb most a munka a nyitvatartás idején, de a szabad idő megéri. Bizonyos, hogy sokan lesz­nek, akik egészséges irigység­gel gondolnak azokra, akiket az új, kedvező munkarend érint. Az ország vezetése nagy súlyt helyez a szolgáltatások minő­ségére. Ez kötelezi a postát is! A közönséget mindig jól ki kell szolgálni, de az is lát­ható, hogy a posta szakmai és politikai vezetése, a Postások Szakszervezete keresi a meg­oldás lehetőségeit, ahol tud, előrelép. Faludi András A szakszervezeti munka segítői A felsőbb szervek határozatai, irányelvei tartalmazzák azokat a célokat, amelyek egy-egy munka­­terület vagy szakszervezeti re­form fejlődését határozzák meg, vagyis azokat a feladatokat, ame­lyeket a dolgozók érdekében va­lósítunk meg. Lényeges tehát e határozatok és irányelvek isme­rete. Ehhez nyújt segítséget „A SZOT határozatai és a szakszer­vezeti mozgalmat érintő állami jogszabályok” c. könyv, amely­nek első kötete már megjelent, s benne azokat a határozatokat találjuk, amelyek a szakszerve­zeti szervek irányítási, szervezési, kultúrnevelési, sport-, üdülési és pénzügyi munkájára vonatkoz­nak. Megjelent a „Szakszervezeti szemle” 4. száma. Vinizlai Gyula, a SZOT titkára írt részletes és előremutató cikket a szakszerve­zetek és az irodalmi, művészeti nevelés kérdéseiről. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy széleskörű vita bontakozik ki a folyóiratban egy-egy témáról, így például a szakmai érdekvédelemről, a mun­kaversenyről, a munkajogról, to­vábbá a munka-, üzemszervezés­ről, ez utóbbival kapcsolatos ér­dekeltségről. „Mi határozza meg a fogyaszt­­ói árakat?” c. füzet a „Vála­szolunk a dolgozók kérdéseire” c. sorozat legújabbja. A szerző, dr. Bóta Éva a legszélesebb dol­gozó rétegeket érintő kérdésekre ad közérthető választ. (Táncsics Könyvkiadó. A kiadványok kap­hatók a Szakszervezeti Könyves­boltban, Budapest­en. Rákóczi út 54.).

Next