Postás Dolgozó, 1974 (19. évfolyam, 2-12. szám)
1974-02-01 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA évfolyam 7 .48. szám 1974 XIX. február Ára: 60 fillér Gondolatokig az új év küszöbén Írta: Horn Dezső "Ismét eltelt egy dolgos esztendő, melyet a postások ez év utolsó napjaiban is csúcsteljesítményekkel tetéznek. Éjjel-nappal viszik, kézbesítik az ünnepi jókívánságokat, a csomagokat, az ajándékokat. Néha igen nehéz körülmények között, nagy erőfeszítések árán teljesítik hivatásukat, a közönség, a népgazdaság szolgálatát. Ilyen áldozatos munka volt jellemző az elmúlt évben is dolgozóink túlnyomó többségére. Ha nem így lett volna, képtelenek lettünk volna a tervezettnél jóval nagyobb forgalmat lebonyolítani, a posta korszerűsítését egyre gyorsabb ütemben folytatni, amit olyan intézkedések fémjeleznek, mint a postai irányítószámok bevezetése, az országos és a helyi távbeszélő szolgálat gyorsuló automatizálása, az új 200 kilowattom • „Kossuth” adó építésének elkezdése és a még hosszan sorolható beruházási feladatok csaknem 100 százalékos teljesítése. A tervezettnél nagyobb teljesítmények következtében természetesen jobbak gazdasági eredményeink is. Az előrelátó, fegyelmezett gazdálkodás nagyobb nyereséget hozott, ami a népgazdaság és a posta fejlesztése, a postás dolgozók életkörülményeinek javítása szempontjából jelentős és hasznos. Ami talán mindennél jelentősebb, néhány területen tovább javult szolgáltatásaink minősége, pontosabb lett a külterületi kézbesítés, csökkent a törlések, a panaszok, a kártérítések száma és a távhívás bevezetésével újabb irányokban, helységekben történt minőségi változás a távbeszélő-szolgálatban. Elismerés és köszönet jár ezért valamennyi becsületes postás dolgozónak, vezetőnek, társadalmi munkásnak. Megkapta ezt a postásság az elmúlt esztendőben? Úgy vélem igen, sőt ennél többet is. Mivel bizonyítsam ezt? Talán a legfontosabbal, ami időrendben is a 73-as év első napjaiban indult. Nagyon alapos előkészítő munka és a kormány jóváhagyása után azzal a kéréssel fordultunk a közönséghez, valamennyi „fogyasztónkhoz”, hogy ezután küldeményeikre írják rá a postai irányítószámot is. Kérésünk várakozáson felül teljesült. Sehol a világon — ahol az irányítószám használatára áttértek — nem érték el, hogy néhány hónap alatt a küldemények 80—90 százalékára ráírják az irányítószámokat. Mit bizonyít ez? Azt, hogy a közönség megérti a posta gondjait, magáévá teszi és segíti a posta korszerűsítési törekvéseit. Bizonyítja azt, hogy a közönség a posta gépesítésével vagy a távhívás bevezetésével járó újszerű kezelési eljárásokat magáévá teszi, s ezzel részt vállal a szolgáltatások magasabb szinten történő ellátásában. Bizonyítja azt, hogy a mi néha türelmetlen közönségünk bizalommal van a postásság iránt és segíti, ha okos cél támogatásáról van szó, ha udvariasan, jó szóval kérjük, ha nem rosszízű „hatósági” előírásokkal követeljük az új kezelési módok átvételét. Ez a példa, ez a népszavazásnak beillő bizalom törekvéseink iránt újra bizonyítja, hogy a mi postánk akkor lesz igazán szocialista, ha sorainkban mindenki megérti, hogy mi nem a régi, rossz értelemben vett hivatal, vagy hatóság vagyunk, hanem elsősorban a közönség, a népgazdaság hírközlési igényeit ellátó intézmény, ha úgy tetszik szolgáltató vállalat. Félreértés ne essék: a posta egyes szervei pl. a vezérigazgatóság mint a minisztérium egyik főosztálya vagy az igazgatóságok ma és a jövőben is ellátnak szakhatósági feladatokat, de ezt soha ne keverjük össze a végrehajtó szolgálatban, a postahivatalokban végzett feladatokkal. A közönség soha ne érezze, hogy hatósággal áll szemben, mert közülünk senkinek nincs joga a közönség kiszolgálása közben bármiféle módon régimódi, hatósági szellemet teremteni, utasítani, udvariatlanul tárgyalni. A postai „utasítások” nem a közönségnek szólnak, a szakhatósági rendeletek és határozatok sem őket, hanem elsősorban azokat a társhatóságokat, intézményeket érintik, amelyek felett a közlekedés- és postaügyi miniszter vagy leadott hatáskörben a fent jelzett postaszervek vezetői a postatörvény előírásai szerint hírközlési ügyekben szakfelügyeletet gyakorolnak. Ezért várja és joggal várja közönségünk minden postástól, aki az ő ügyeit intézi, az udvarias, pontos kiszolgálást. Ha ezt megkapja, a még előttünk álló sok nehéz feladat megoldásában segítségünkre lesz és vállalja majd a rá háruló újabb közreműködést. A bizalom és az elismerés, a segítő szándék nemcsak a közönség, hanem legfelsőbb politikai és állami szerveink, kormányunk részéről is megnyilvánult. Dolgozóink több mint fele — a forgalmi szolgálat harminchétezer dolgozója — 10 százalékon felüli béremelésben részesült és felzárkózott a hasonló munkakörökben dolgozók bérszínvonalához. Engedélyezte kormányunk, hogy 1974. április 1-től valamennyi postás dolgozó számára saját erőnkből bevezessük a csökkentett munkaidőt, illetve a kéthetenkénti szabad szombatot, vagyis lehetőség nyílt a még régi munkaidőben dolgozó 32 000 fő, — köztük több mint húszezer dolgozó nő, családanya — szolgálatának könnyítésére. A közlekedési tárca területén elsőként ért el szakágazatunk a népgazdaság termelő ágazataiban dolgozókhoz hasonló elbírálást a munkaidő terén. Azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy a nehéz,áldozatos munka elismerésre talált. Hozzájárultunk közös ügyünk fejlődéséhez, adtunk, de kaptunk is tisztességesen az elmúlt esztendőben. Jól zártuk az elmúlt esztendőt, de maradt még gondunk elég. Még több, jobb és pontosabb szolgáltatást vár tőlünk is a lakosság, nagyobb igényeket támasztanak velünk szemben gazdasági, állami és politikai intézményeink. Az ehhez szükséges fejlesztési intézkedések 1974-ben is tervszerűen, ha nem is kielégítő ütemben, de megtörténnek. Vannak régi és újkeletű adósságaink. Nem tartható már tovább a késedelmesen kézbesített sürgős, expressz küldeményeik, a táviratok mai és sajnos már évek óta tapasztalt nagy száma. Sürgősen fel kell számolni azokat a hibákat, amelyek az irányítószám-rendszerre való áttéréskor a posta belső kezelési munkájában, főleg Budapesten jelentkeztek, s amelyeknek hatása sok száz és ezer feladónak és címzettnek okozott bosszúságot az elmúlt hónapokban. Az új technikai-műszaki fejlesztési feladatok mellett az eddiginél sokszorosan nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a meglevő eszközállományunk rekonstrukciójára a postaszolgálat minden területén. Az elöregedett eszközeink műszaki színvonala lerontja az újak hatásfokát és komolyan veszélyezteti üzembiztonságát. "Igan tehát feladatunk erre az évre is elég. De bizakodva nézhetünk ezekkel is szembe, ha becsületes, szorgalmas munkával tovább erősítjük a társadalmunk és kormányzatunk részéről egyre jobban érezhető bizalmat. Ha nem tévesztjük szem elől, hogy a szocialista társadalom tagjait nemcsak termelési kapcsolatok kötik egymáshoz, hanem ennek igazi tartalmát — postán belül és postán kívül is — az egymás tiszteletére, segítésére és megbecsülésére alapozott emberi kapcsolatok adják. Jó erőben, egészségben munkálkodjunk ezen együtt ebben az esztendőben is! „RÓLUNK ADNAK HÍRT...” Számos kedves, elismerő, köszönő levél érkezett szerkesztőségünkhöz olvasóinktól, nyugdíjasainktól. Örülök, hogy elismerést vált ki lapunk, s ezután is azon leszünk, hogy olvasmányos, a postások életét, gondjait, eredményeit tükröző újságot készítsünk. Ezúton kívánunk valamennyi kedves olvasónknak boldog új évet, nyugodt örömteli életet. HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐ A POSTÁN A Postavezérigazgatóság által, szakszervezetünkkel egyetértésben elkészített munkaidőcsökkentés általános bevezetésére vonatkozó előterjesztést a Minisztertanács 1973. december 6-i ülésén elfogadta. A minisztertanácsi határozat értelmében a Magyar Posta 1974. évben általánosan bevezeti a heti 44 órás munkaidőt. A munkaidő-csökkentést önerőből kell megvalósítani. A dolgozók bére nem csökkenhet. A postai szolgáltatások zavartalanságát biztosítani kell. A forgalmi végrehajtó szolgálatban a heti 44 órás munkaidő alapulvételével — továbbra is havi munkaidőkeretet kell alkalmazni. A munkaidő-csökkentés után a havi munkaidőkeret 191 óra. A munkaidő-csökkentést általában kéthetenkénti többletszabadnap kiadásával kell megoldani. Az egyedül kezelő vidéki kispostahivatalok dolgozóinál — a 6 napos munkahét további fenntartása mellett — a napi munkaidő csökkentésével, vagy összevont szabadnapokkal kell végrehajtani. Az előkészítés munkálatai elkezdődtek. A Postavezérigazgatóság szakszervezetünkkel egyetértésben részletes útmutatót készített a heti 44 órás munkahét megvalósításával kapcsolatos postaforgalmi szakmai követelményekről, melyet a postaigazgatóságok megkaptak. Az útmutató alapján a postaigazgatóságoknak saját területükön részletes felkészülési tervet kell készíteni. A zavartalan áttérés biztosítása érdekében minden hivatalban 1974. januárban — előre egy hónapra — el kell készíteni a szolgálati beosztást. A szolgálati kiírásokat ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy a Munka Törvénykönyve, a Kollektív Szerződés és az érvényes munkajogi rendeletek betartása, valamint a dolgozók kéthetenkénti többletszabadnap kiadása maradéktalanul biztosított-e? A Minisztertanács ezen határozata mintegy 32 ezer dolgozót érint. A határozatot igen nagy jelentőségűnek tartjuk. A sikeres megvalósítás tovább javítja a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A végrehajtással szakszervezetünk IX. kongresszusa határozatának a munkaidő-csökkentésre vonatkozó célkitűzése is megvalósul. A 44 órás munkahétre való áttérés alapos felkészülést igényel, komoly munkát jelent a szakmai és mozgalmi vezetők részére, ugyanakkor a sikeres végrehajtás nagyban függ a dolgozók hozzáállásától, lelkiismeretes munkájától. Fejes Istvánná AZ ELNÖKSÉG NAPIRENDJÉN: Az üzemi demokrácia, az 1974. évi költségvetés és a munkatervek Az óév utolsó elnökségi ülésén — melynek rendkívül gazdag programja volt — megjelent Horn Dezső miniszterhelyettes is, a Posta vezérigazgatója. Előterjesztésben vitatta meg az elnökség az üzemi demokrácia helyzetéről, továbbfejlesztéséről készített beszámolót. Több tájékoztató anyag is napirenden volt, így a Munkaügyi Bíróságok működésének múlt évi tapasztalatait, a vállalati üdülés és a saját szervezésű csereüdültetés eredményeit és problémáit ismerhették meg az elnökség tagjai. Major Béla főkönyvelő ismertette a szakszervezet 1974. évi költségvetési javaslatát, végül a szakszervezet 1974. évi munkaprogramját, a KV és az Elnökség munkatervét vitatták meg. Az üzemi demokrácia helyzetéről készített jelentés megvitatásának nagyon fontos célja volt: gyakori hibák, hiányosságok feltárásával segíteni a továbbfejlesztéshez szükséges vezetői intézkedések kialakítását. A beszámoló szerint a műszaki-forgalmi konferenciák színvonala, a tájékoztatás minősége sokat javult az elmúlt időszakban. Az egyik fő probléma — főleg a vidéki postaszerveknél — az időtartam. Több helyen a beszámoló és a vezetők kiegészítése minden részletre, minden számadatra, körülményre kiterjed, s így a konferencia jelentős részét kitölti. Ezért a hozzászólók részére kevés idő marad. A negyedévenként megtartott termelési tanácskozások fő napirendi pontja rendszerint a gazdasági munka értékelése, a soron következő feladatokismertetése. Arra kell törekedni, hogy a termelési tanácskozásokat olyan időpontban tartsák, amelyek a postaszervek adottságaihoz és a soron levő feladatokhoz igazodnak. E tanácskozásokon általában az aktivitással nincs baj, kevés viszont a problémák megoldását segítő javaslat. A dolgozók a döntési jogokat jobban ismerik és alkalmazzák, mint a véleményezést, bár az is igaz, hogy nem tisztázott: mikor és miben kell a dolgozók véleményének előzetes kikérése. Az elnökség megállapítása szerint — ezt hangoztatták a felszólalók is — a demokrácia továbbfejlesztéséhez a meglevő fórumok alapvető változtatása nem szükséges, a tartalmi színvonalat kell elsősorban emelni. Horn Dezső vezérigazgató külön is hangsúlyozta a vita során: szocialista társadalmunkban nem lehet gazdasági vezető az, aki nem veszi figyelembe, hogy a dolgozóknak joguk van beleszólni a Posta — és munkahelyük — dolgaiba, s ezt a jogot biztosítani is kell számukra! Kérte: a kiadásra kerülő utasítás rögzítse a vezetők kötelességét. Lényegesnek tartotta a későbbiek során, hogy a vezetőknek megfelelő kapcsolata legyen a dolgozókkal, beosztottakkal. Döntő fontosságú ez a közvetlen kapcsolat a vezetésben. Az üzemi demokrácia rendszere, a szakmai rendelkezés keretet ad, a gyakorlati megvalósítást azonban a szakszervezeti szerveknek és tisztségviselőknek az eddigieknél lobiján kell segíteni és ellenőrizni. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére kidolgozott „javaslat”-ot — a kiegészítésekkel — az elnökség elfogadta. A tájékoztató anyagokat az elnökség elfogadta, majd Besenyei Miklós főtitkár számolt be a két ülés között végzett munkáról. Az év utolsó elnökségi ülésének akkordjaként a főtitkár köszöntötte Horváth Kálmán elvtársat abból az alkalomból, hogy a közgazdasági osztály megbízott vezetője lett. Működik a ceglédi automata telefonközpont Január 5-én ünnepélyes keretek között helyezték üzembe Cegléd postahivatalában az új crossbar automata távbeszélő központot. Horn Dezső miniszter-helyettes, s amikor az üzembehelyezés után elsőként hívott egy budapesti számot, ezt mondta: „Jobban izgultam, mint a szaktársaik: jól működik-e vajon a központ, vagy sem?" Nagy Béláné, az igazgatóság vezetője beszédében hangsúlyozta: az igazgatóságot, valamint a megyei és városi tanács vezetőit az vezérelte az új központ átadásakor, hogy a gyors ütemben fejlődő város postai igényeit kielégíthessük. A Posta célja világos: szolgálatainkat igénybevevők mind kulturáltabb kielégítése. Az új központ fontosságát igazolta Iklódy Gábor miniszteri biztos, a BHG vezérigazgatója is, aki ezt mondta: „Elértünk oda, hogy nem magyarázkodnunk kell a késésért, hanem átadhatunk a Postának egy modern távbeszélő és távközlési berendezést. Reméljük, hogy ez továbbra is így lesz.” Kürti András, a városi tanács elnöke történelmi eseményként aposztrofálta az automata távbeszélő üzembe helyezését. Cegléden ünnepi esemény volt — az igazi ünnepi hangulatot mégis az váltotta ki, amikor a crossbar az ,,ő” jellegzetes, halik, „intelligens” zörejével mind jobban betöltötte a géptermet. Ezután a hivatali vagy lakásállomásokról közvetlenül hívhatják a ceglédiek Budapestet, Pécset, Miskolcot, vagy bármelyik város és falu hivatali vagy egyéni előfizetőjét, amelyek már beletartoznak a távválasztó rendszer nagy családjába. Sütő István