Postás Dolgozó, 1977 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
VILÁÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK!, POSTIS , DOLGOZÓ A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1977. JANUÁR ÁRA: 60 FILLÉR Postások nagyaktíva-értekezlete Az V. ötéves terv első évének zárása után, a második évben ismét nagy feladatok várnak a postás dolgozókra. A párt Gazdaságpolitikai Bizottsága a múlt év végén foglalt állást a hírközlési szolgáltatások gyorsabb ütemű fejlesztése mellett. Ebben az évben kell eldönteni, hogy a folyamatos szolgáltatás mellett, milyen módon tudják elvégezni a rájuk bízott feladatokat a Posta dolgozói. Az elmúlt napokban megtartott nagyaktíva-értekezleten beszélték meg az elmúlt év tapasztalatait és az 1977-es évi tervet a postások. Az 1976-os év postaforgalmi szolgáltatásairól Horn Dezső miniszterhelyettes, a Posta vezérigazgatója elmondta, hogy a levelek, az utalványok, a hírlapok darabszáma és a csekkforgalom 3—3,5 százalékkal növekedett., A csomagfelvétel és az OTP-szolgáltatás némileg csökkent. Az eredményekhez jelentősen hozzájárultak az állóeszközfejlesztések. Befejeződött a tatabányai, a hévízi, valamint a korábbi években megkezdett 35 kispostaház építése és közel 100 hivatal korszerűsítése. Átalakítás alatt vám a Budapest 70 és 78-as postahivatal is. , Egyre több gép, műszaki berendezés, segíti a dolgozók munkáját. Levélfeldolgozó automata gépsort vásároltak, két darab R-130-as számítógépet helyeztek üzembe. Folytatódott a pénzfelvétel gépesítése. A befizetési napokon, a legnagyobb forgalmú hivatalokban is csökkent a várakozási idő. A tervek szerint az V. ötéves terv végére a pénzbefizetések 70 százalékát gépi úton naplózzák? Kétszáz darab utalványbélyegző gépet állítottak üzembe, a forgalmasabb hivatalok könyvelőgépet kaptak. De továbbra is gondot okoz a felvételnél a dolgozók egy részének szakképzetlensége, az előforduló udvariatlanság ... A levélpostai küldemények átfutási ideje alig változott. A külterületi levélszekrényes kézbesítési rendszer újabb 28 helységre terjed ki. A 13 óráig feladott, helybe szóló expressz leveleket 32 budapesti hivatalból a feladás napján kézbesítik. A közönségszolgálat javítása érdekében megkezdődött az önkiszolgáló postahivatalok létesítése. A nyár elején Siófokon két ilyen pavilont helyeztek üzembe. A feldolgozó és szállítószolgálat fejlesztése keretében üzembe helyezték a Budapest —Békéscsaba között közlekedő postavonatot. Ezzel egyidejűleg 3 újabb távolsági postai gépkocsi beállításával 16 postaszerv kapcsolódott be a közúti szállításba. Beindult 2 tranzverzális gyorsjárat is. A mellékvonali szállítások közútra terelése ezzel befejeződött. A Posta Központi Járműtelepen elkészült az új javító nagycsarnok és a korszerűsített kis futóműhely. A hírlapszolgálatnál tovább terjedt a hírlap-előreszállítás. Az év végére általánossá vált Budapesten is a hírlapok levélszekrény útján való kézbesítése. Az erőfeszítések ellenére is megoldatlan maradt a híjánkézbesítők utánpótlása, valamint a falvakban dolgozó kézbesítők szabadnapjainak a biztosítása. Új központok kapcsolódtak be a helyi távbeszélő-szolgálatba, a Belváros Távbeszélő Központ 24 ezer és a Lágymányos II. 10 ezer vonalkapacitással. Befejeződött a Teréz 7—A—2 12 ezres számkapacitású központ bővítése. A szegedi crossbar központ is üzemkész állapotban van. A BHG megkezdte az újpesti, egri, debreceni távbeszélő központok szerelését is. A helyközi távbeszélő szolgálatnál a Szombathely—Veszprém 480 csatornás és a Budapest— Martfű 2700 csatornás rendszerek üzembehelyezésére került sor. A koaxiális kábelirányok építése a tervezett ütemben haladt. — A vezetékes távközlésről szólva beszélni kell a Belvárosi távbeszélőközpont üzembehelyezésének tapasztalatairól — hangoztatta az előadó. — A dolgozók önfeláldozó munkájukkal érték el, hogy ma már jobbak a forgalmi viszonyok, holz az előző központokban voltak. A tanulságokat hasznosítani kell a közeljövőben üzembehelyezendő központoknál is. A távbeszélő-hálózat minőségének javítása érdekében már a múlt évben feladatokat adtunk ki a technológiai szabályok betartására, a forgalomszervezési intézkedések végrehajtására, a rekonstrukciós program gyorsítására és a kábelaknák üzembiztonságára, így javult a szolgáltatás minősége. A budapesti távbeszélő-hálózat gondjait nehezíti, hogy az 1975. évi nagy beázás után a karbantartók nem tudták a hibákat kijavítani, a javítások még erre az évre is áthúzódtak. A helyi távbeszélő-hálózat javulását mutatja, hogy 25 ezer új állomás bekapcsolására került sor. A telefonra várakozók száma azonban tovább emelkedett, elérte a 230 ezret. A helyközi távbeszélő-szolgálat minőségi mutatói a forgalomban és a műszaki szolgálatban is viszszaesést jeleznek. A vezeték nélküli távközlésben mutatkozó lemaradás egy részének pótlására az V. ötéves terv állóeszköz-fejlesztési terve adott lehetőséget. A Kossuth adó középhullámú védelterületének bővítésére tervezett 2000 kW-os solti adó szerelése befejeződött. Próbaüzemeltetése ebben a hónapban kezdődött el. A Petőfi műsor vételének javítására Budapesten középhullámon a régi 135 kW-os adó sugározta a műsort. Javult az URH- adások minősége is. A televízió műsorainak jobb vétele érdekében az első programra 7, a másodikra 2 átjátszó adót helyeztek üzembe. A sugárzás biztonságának érdekében Szentesen és Kabhegyen két 20 kW-os televízióadót létesítettek. Új kommunikációs lehetőséget jelent az űrtávközlési földi állomás, amelynek építési munkái a tervezett ütemben folynak. A vezeték nélküli távközlési szolgáltatások minősége az előírtnál jobb. Ezután az 1976-os év gazdasági eredményeinek a megbeszélésére került sor. A Posta 99,1 százalékra teljesítette bevételi előirányzatát. A tervezettnél magasabb volt a hírlapszolgálat, a bankszolgálat és a távírószolgálat bevétele, de alacsonyabb a postaszolgálat, televíziószolgálat bevétele és a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódó dotáció. Az évi nyereség 76 millió forinttal kevesebb a tervezettnél, mivel a bevételek alacsonyabbak, a kiadások viszont magasabbak az előirányzottnál, így az „A’-alap is kevesebb a tervezettnél, a felosztható nyereségből „F”-alapba helyezhető rész nem maradt. A Posta dolgozóinak bérszínvonala 51 6 százalékot emelkedett. A Munkaügyi Minisztérium bérpolitikai intézkedésében 10 millió forint öszszegű bérpreferenciát engedélyezett. Ez az összeg tavaly jutalmazásként, az idén pedig bérfejlesztésként kerül felhasználásra. A Posta a múlt évben is tovább javította dolgozói élet- és munkakörülményeit, fokozta munkájuk biztonságát, fejlesztette a szociális ellátást, összesen 254 millió forintot fordítottak munkavédelmi és 242 millió forintot szociálpolitikai kiadásokra. Ezen belül emelkedett a segélyek összege, amelynek 60 százalékát nagycsaládos dolgozók kapták. Az ilyen jellegű beruházásoknál lemaradás van, különösen jelentős ez a szociális beruházásoknál (női munkásszállás, érdi óvoda stb.). „Az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia záróokmányában foglaltak, valamint ezek végrehajtását segítő párt- és kormányhatározatok képezték a Posta nemzetközi tevékenységének elvi alapját. Arra törekedett, hogy fejlessze, bővítse kapcsolatait a külföldi posta és távközlési igazgatásokkal, fokozza tevékenységét a nemzetközi szervezetekben.. Az információáramlás meggyorsításában, az emberiség kapcsolatainak kiszélesítésében, szorosabbá tételében nagy szerepet játszott a Posta azzal, hogy 1976-ban tovább bővítette azoknak a viszonylatoknak a számát, amelyekben bevezetésbe került az előfizetői táválasztás” — mondta előadása végén Horn Dezső. Az értekezlet további részében az 1977-es év feladatainak megbeszélésére került sor. Cél a postai szolgáltatások iránti igény mind teljesebb kielégítése a minőségi színvonal javulása mellett. Az állóeszköz-fejlesztési terv 43 postahivatal üzembe helyezését tartalmazza, amelyből 13 közép-, a többi pedig kishivatal. A postaforgalom javítása érdekében tovább kell fejleszte- ni a külterületi levélszekrényes kézbesítési rendszert. Budapest—Nagykanizsa között újabb postavonatot helyeznek üzembe. Az elkezdett ütemben folytatódik a kezelésgépesítési program. A hírlapterjesztési feladatok növekedése megköveteli az expedíciók bővítését és korszerűsítését. A Dandár utcában új telephelyet alakítanak ki, amellyel lehetőség nyílik a budapesti színeslap expedíció elhelyezésére is. A KHI fokozatosan átáll a hetilap- és folyóirat-igénylések gépi feldolgozására. A vezetékes távközlésben nem tudott a Posta lépést tartani az egyre növekvő igényekkel. A központok és hálózatok túlzsúfoltsága akadályozza a már bekapcsolt állomások forgalmát is. A tervben szerepel a budapesti Ferenc és Teréz, valamint az Újpest távbeszélő központok kapacitásnövelése, mégis csökkenteni kell az állomásbekapcsolások ütemét. (Folytatás a 2. oldalon) A POSTA GONDJAI Felszólalás az országgyűlésen Az országgyűlés 1976. december 17-i ülésén, az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában felszólalt dr. Szilágyi Gábor, a Debreceni Postaigazgatóság vezetője, országgyűlési képviselő. Minthogy mondanivalója főképpen a hírközlés fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott, felszólalását kivonatosan az alábbiakban közöljük. Interpellációjának bevezető részében országgyűlési képviselőnk arra utalt, hogy a népgazdasági tervek teljesítésének egyik sarkalatos pontja, hogy a termelés növekedését a termelékenység fokozásával, nem pedig a létszám, kiváltképp pedig az adminisztrációban foglalkoztatottak létszámának növelésével kell elérni. A kormányrendelet, miniszteri utasítások nagyobb önállóságra ösztönzik minden szinten a vezetőket. Többek között ennek megvalósítása is szükségessé teszi az adminisztráció csökkentését, a fölösleges jelentések, adatszolgáltatások megszüntetését, az értekezletek számának csökkentését. Hogy céljainkat elérhessük, nagyobb figyelmet kelt a munka- és üzemszervezés kérdéseire, az erőforrások belső átcsoportosítására, a termelők létszámának ez úton való növelésére fordítanunk. Mindenképpen ki kell alakítani a kellő arányokat a vállalatok, üzemek belső szervezetében, el kell kerülni a bonyolult, többlépcsős szervezeti formákat. Nincs szükség arra, hogy a gazdasági vezető és a termelő dolgozó közé mindenképpen osztályokat, sőt főosztályokat iktassunk. Ezzel szemben nagyobb hatáskört és felelősséget kell a művezetőkre és üzemvezetőkre ruházni. Ehhez megfelelő támpontot nyújt a SZOT Elnökségének határozata és a Minisztertanács rendelete a bizalmiak jog- és hatáskörének kibővítéséről. Ennek megvalósulása remélhetőleg jó hatást gyakorol a munka szervezettségére, a munkafegyelem megszilárdítására. Felszólalását Szilágyi Gábor a következőképpen folytatta: — Az 1977. évi népgazdasági tervben és költségvetésben jelentős szerepe van a postai szállításnak és hírközlésnek. Ennek kapcsán a továbbiakban a posta munkájának, fejlesztésének néhány területével szeretnék foglalkozni. Teszem azt azért is, mert az utóbbi években a hírközlés nemcsak választókerületemben, hanem országosan is a lakosság érdeklődésének homlokterébe került. Egyfelől hallatlanul megnőtt a közületek és a lakosság igénye a postai szolgáltatások iránt, másfelől viszont nehézségek mutatkoznak ellátásukban. Mi okozza a Posta gondjainak növekedését? A hírközlés — kiváltképpen a hagyományos postai és a távbeszélő-szolgálat — nem tudott lépést tartani a felszabadulás óta az iparban, a mezőgazdaságban, valamint a lakosság élet- és munkakörülményeinek alakulásában végbement gyors ütemű fejlődéssel. A nagy lemaradás csak több ötéves terv folyamán, fokozott ütemű fejlesztéssel hozható be. A felszólaló rávilágított arra, hogy az aránytalan fejlődés milyen sok irányban érezteti kedvezőtlen hatását. Így például nem tudja a Posta a távközlési szolgáltatásait megfelelően fejleszteni, amíg az elavult hálózatok és berendezések fenntartása hatalmas erőket köt le. Rossz hatásfokkal működtethetők az előfizetők korszerű berendezései is a nem megfelelő minőségű postai hálózatokon. Mindemellett nehezíti a Posta helyzetét, hogy gondjai — bár országos jellegűek — leginkább a fővárosban és a gyorsan fejlődő nagyvárosokban, iparvidékeken sűrűsödnek, nemcsak a távközlésben, hanem a több élőmunkát igénylő és nehezebben gépesíthető posta- és hírlapszolgálatban is. Itt is elsősorban a kézbesítőszolgálat ellátása okoz nagy gondokat, mégpedig a nagy munkaerőhiány miatt. Már a Tiszántúl falvaiban is nehézségekkel jár hírlapkézbesítők alkalmazása, nem csoda tehát, ha Budapesten egy esztendő alatt szinte teljesen kicserélődik az állomány. Ilyen körülmények között a Posta nem tehetett egyebet, mint hogy a hírlapoknak levélszekrény útján való kézbesítését bevezette. A tapasztalatok szerint az előfizetők jelentős része megértette ennek az intézkedésnek a szükségességét. A postai szolgáltatások nehézségei élénken foglalkoztatják a postás dolgozókat is. Azt szeretnénk ugyanis, hogy a közületek, s a szolgáltatásainkat igénybe vevő valamennyi lakos, elégedett legyen munkánkkal. De az is világos, hogy a Posta gondjai az ország gondjai, a nehézségekből fakadó következmények állami, gazdasági, kulturális életünk valamennyi területét érintik. Példa erre: 1975. évi számítások szerint kétmilliárd percre becsülhető a helyi és helyközi távbeszélő-forgalomban előálló várakozási idő. Ez megfelel 16 ezer dolgozó teljes évi munkaidejének, akiknek bér- és rezsiköltsége a nemzeti jövedelem csaknem 1 százalékával megegyezik. A Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztálya felismerésből eredően vizsgálja a hírközlés helyzetét. Megítélésem szerint szükséges, hogy bizonyos kérdésekben felső szintű, kormány szintű elhatározások, döntések szülessenek. Annál is inkább, mert a hírközlés korszerűsítése, fejlesztése igen költséges és nem rövid távú feladat. Tudom, hogy az 1977. évi tervbe sem fér bele minden igény kielégítése, mégis jó volna legalább abban a tudatban dolgozni, hogy kormányunk a Posta távlati fejlesztési koncepcióját megtárgyalja, elfogadja, s az ötéves tervek készítésekor külön is figyelemmel kíséri. Az anyagi eszközök mellett az ipari háttérről, s nem utolsó sorban a fejlettebb technikához értő, magasan képzett szakemberállományról is gondoskodni kell. Felső szintű döntésre van szükség a tekintetben is, hogy a távbeszélőellátás javítására a lakosság erőforrásait milyen mértékben vegyük igénybe. A lakótelepeken, bármennyire is sok minden terheli a lakásépítés költségeit, mégis megoldást kellene találni a postaházak, s telefonközpont-helyiségek, kábelhálózat alépítményeinek járulékos beruházásként való kezelésére. Befejezésképpen dr. Szilágyi Gábor annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy még a jelenlegi körülmények között is lehet becsületesen és fegyelmezetten dolgozni, s csakis így lehet igénybevevőink megbecsülését kivívni, valamint rászolgálni arra a gondoskodásra, amellyel a kormány a postás dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását lehetővé tette, s remélhetőleg a jövőben is lehetővé teszi. E gondolatok jegyében a költségvetési törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta.