Postás Dolgozó, 1977 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Az esztendő első hónapjá­nak nemzetközi sajtója — nyilván azért is, mert január 20-án lépett hivatalba Carter, ■az Egyesült Ál­­lamok új elnö­ke — rendkívül sokat foglal­kozott a szovjet—amerikai viszonnyal. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára az új esztendő alkalmá­ból nyilatkozott az egyik leg­ismertebb amerikai politikai kommentátornak, Joseph Kingsbury-Smith-ne­k.. A nyi­latkozat lényege az volt: a szovjet vezető kész 1977-ben találkozni az Egyesült Álla­mok elnökével. Jimmy Carter pár nappal később a Time­„Megkezdődött!” ez a címe a Süddeutsche Zeitung karika­­túrájának, amely azt ábrázol­ja, hogy Jimmy Carter ugyan hajthat már a nagy verseny­ben, de a kocsihajtónak nincs könnyű dolga... ban egy interjúban kijelentet­te: „Feltételezésem, hogy Brezsnyev és én még ebben az évben, valószínűleg szeptem­ber előtt találkozhatunk. Szí­vesebben venném, ha erre a találkozóra az USA-ban ke­rülne sor, de ez természetesen közös döntésünktől függ. Vé­leményem szerint, amennyi­ben tárgyalásokat kezdenénk a SALT-ról, lefektethetnénk a nukleáris képességeink lénye­­gesen nagyobb számú csökken­tésének alapjait." A Washing­ton Post című lap kormány­­forrásokra való hivatkozással Carter elnök beiktatásának másnapján közölte, hogy Cyrus Vance amerikai külügyminisz­ter márciusra tervezi első moszkvai útját, amelynek egyi­k célja az új washingtoni adminisztráció közvetlen kap­csolatfelvétele Moszkvával, a másik a SALT-tárgyalások időpont-egyeztetése, a harma­dik — s alighanem egyáltalán nem utolsó — az időpont és a hely tisztázása a Brezsnyev— Carter találkozó dolgában. Moszkva volt a színhelye a 115 ország különféle politikai pártjait, nemzetközi és nem­zeti szervezeteit, békemozgal­mi harcosait képviselő, 500 résztvevővel tárgyaló békeerők világfórumának, amelyen a magyar küldöttsé­get Kállai Gyula vezette. A magyar küldöttség vezetőjé­nek beszédéből a nemzetközi sajtó kiemelte, hogy „még ha a résztvevők véleménye nem is egyezik meg mindenben, sokkal erősebbek az összekötő szálak, és az egész világon fo­kozódik annak elismerése, hogy a Szovjetunió, a szocia­lista országok, a kommunista és munkáspártok nélkül nem lehet megoldani a béke, a nemzeti függetlenség és a tár­­sadalmi haladás problémáit.” A világfórum elhatározta, hogy még az idén ifjúsági le­szerelési konferenciát hívnak össze — színhely: Magyaror­szág. Súlyos nyugtalanságot oko­zott a hónap derekán Kairóban és más egyiptomi városokban az a döntés, amely egy sor alapvető élelmiszer árát fel­emelte. Tiltakozó megmozdu­lásokra került sor, munkások és diákok csaptak össze az először könnygázbombákat do­báló és gumibotjukat haszná­ló, majd később fegyverhasz­náló rendőrökkel. Nem sokkal az első tüntetések után közöl­ték: a kormány felfüggesztet­te az élelmiszerek árának emeléséről szóló rendelet vég­rehajtását. Az eredeti rendel­kezés olyan élelmiszerek árá­nak emelésére vonatkozott, mint a liszt, a rizs, a marga­rin, a cukor és a tea — tehát tízmilliók mindennapi gond­jait növelte volna. A tömeg­­megmozdulás háttere — a moszkvai televízió kommentá­tora megállapítása szerint — az volt, „hogy az egyiptomi népnek elfogyott a türelme. A gazdasági helyzet az elmúlt években állandóan romlott és a tömegek nyomorúsága a nö­vekvő infláció következtében állandóan mélyült.” Ugyanak­kor egy vékony réteg meggaz­dagodása hallatlanul meg­gyorsult. A külföldi tőke — és néhány hihetetlenül gazdag egyiptomi család — számára a gazdasági helyzet romlása jelentős hasznot hozott. A még Nasszer idején létesített állami szektor szerepét mind­jobban visszaszorították, az ugyancsak Nasszer idején megszervezett szociális ellá­tás költségvetését évről évre csökkentették. A legutóbbi hó­napokban mindinkább Nyugat felé forduló egyiptomi gazda­ságpolitika, a Nyugatról ka­pott „javaslatok a válság meg­oldására” juttatta Kairót az 1977. januári helyzetbe. Hiva­talos jelentés szerint 79-en vesztették életüket a zavargá­sok során, 566-an megsebesül­tek és jóval több mint ezer a letartóztatottak száma. Egyéb­ként a hivatalos egyiptomi megnyilatkozások mindenek­előtt a kommunistákat, általá­ban pedig a baloldalt vádol­ják; a súlyos gazdasági hely­zet kialakulásáért és a tünte­tésekért olyan erőket ültetve a vádlottak padjára, akiknek az elmúlt esztendőkben gya­korlatilag nem volt módjuk­ban befolyásolni az eseménye­ket. Mind világosabban látszik: ha esetleg februárban valahol, új színhelyen össze is ül a Genfben megkezdett Rhodesia-értekezlet, egyelőre nincs kilátás arra, hogy a fehértelepes kormány elfogadja az értekezlet angol elnökének, Ivor Richardnak mégoly mérsékelt javaslatait is. Richard ugyan több alka­lommal is tárgyalt­­ egy szomszédos országban a veze­tőkkel és az afrikai felszaba­dító mozgalom egyes vezetői­vel való megbeszélés után — Ian Smith miniszterelnökkel, aki azonban egyelőre nem haj­landó tudomásul venni a té­nyeket — mindenekelőtt azt, hogy eddig leghűségesebb tá­mogatója, Vorster, a Dél-afri­kai Köztársaság miniszterelnö­ke is cserbenhagyta. Most már Pretoriának, a Dél-afri­kai Köztársaságnak is az a vé­leménye, hogy Ian Smith-nek bele kell egyeznie: még 1977- ben a fekete többség ad kor­mányt Zimbabwénak, ahogy az egykor Cecil Rhodes angol gyarmatosítóról elnevezett or­szágot a szabadságharcosok nevezik. Havannában ülésezett a KGST végrehajtó bizottságának 79. ülése. Az ülésen mindenek­előtt jóváhagyták a vb idei munkatervét, valamint a KGST és más nemzetközi gaz­dasági és műszaki-tudományos szervezetek közötti kapcsola­tokra vonatkozó tervet is. Sok más kérdés mellett előzetes véleménycserét folytattak a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatokról is. Több olyan programot is megvitattak, amelyek mind Kuba gazdasági fejlődésének elősegítését szol­gálják, és meggyorsítanák a kubai gazdaság és a KGST többi tagországának gazdasá­ga közötti integrációs folyama­tot. Megvitatták a KGST ter­vezési együttműködési bizott­ságának tájékoztatóját arról, miként halad a KGST-orszá­gok és Jugoszlávia együttmű­ködésére vonatkozó javaslatok kidolgozása az egyik közös kubai—jugoszláv ipari terv­ben. Havannában járt és ta­lálkozott a KGST-országok képviselőivel a Guyanai Szö­vetkezeti Köztársaság képvi­selője, Desmond Hoyte minisz­ter, aki a sajtó képviselői előtt elmondotta, „országa hivatalo­­san szeretne társulni a KGST- vel” s ennek formáit a jövő­ben konkretizálni kívánják. Gárdos Miklós 2 POSTÁS DOLGOZÓ Zavartalan volt az év végi csúcsforgalom Előző lapszámainkban tájé­koztattuk olvasóinkat az év végi csúcsforgalom előkészü­leteiről, a Posta felkészülésé­nek ma egy munkájáról, majd pillanatképeket közöltünk a „finisről”, a kis és nagy pos­tahivatalok csúcsforga­lmi mun­kájáról Most úgy fogalmaz­hatunk: fellélegzett a Posta, sikeresen megoldotta ezt a nagy erőpróbát. Igaz, kicsit fáradtak a dolgozók és veze­tők, de kárpótolja őket az a tény, hogy országos és helyi szinten ismét megbirkóztak az é­v végi hatalmas forgalom­mal. Felkerestük Juhari István­ná­t, a Posta vezérigazgató­­helyettesét, hogy megkérdez­zük: — Milyen eredménnyel zá­rult a csúcsforgalom, s ennek végrehajtását hogyan értéke­li? — A postaforgalmi szolgá­latban sokéves tapasztalat, hogy a Posta életében minden évben az év végi csúcsfor­galom jelenti a legnagyobb feladatot. Ez a csúcs rendsze­resen ismétlődik, de mégis különös izgalmat jelent a Posta dolgozói számára. Dol­gozóknak, vezetőknek, és nem utolsó sorban a szervezőknek, akik ezért a munkáért felel­nek. A különös izgalom oka az, hogy a forgalom alakulá­sa nem a Postán múlik. Ez mindig csak várható, de előre fel nem mérhető. Akkor vé­gez a vezetés jó munkát, ha felkészül az év végi csúcsfor­galomra, ha ezt úgy szervezi meg, hogy a várható, de nem ismert feladattal megbirkóz­zon. Idén is a sokéves tapasz­talatokra építettünk. Azokat a dolgozókat bíztuk meg, akik ebben a munkában nagy ta­pasztaltokkal rendelkeznek. A végrehajtásban is sok körül­mény befolyásolja a munkát, ilyen például az időjárás. Nem mindegy, hogy esőben, hóban kell-e végrehajtani a feladatot. Idén ez utóbbi ket­tőt megúszták, de bizony a hidegből bőven jutott dolgo­zóinknak. Az akadályozó té­nyezők a vasutat is késlelte­tik, a gépjárművek sem tud­nak menetrendszerű­nti közle­kedni, de még a kézbesítő já­ratokban is fennakadást okoz­hat az időjárás.­­ Az 1976-os év végi csúcs­forgalomra való felkészülés­ben olyan intézkedéseket tet­tünk, amelyek az átlagosnál jóval magasabb csúcsforgal­mat is képesek lebonyolítani. A hivatásos szervezőkön kívül ebben a munkában valameny­­nyi vezető részt vett. A sze­mélyi és tárgyi feltételek biz­tosításáról elmondom: a pos­tai munkához jól értő nyugdí­jasokat vontunk be (ehhez segítséget nyújtott a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium, engedélyezve 260 nyugdíjas foglalkoztatását); megkerestük a két szakközépiskolánk veze­tőségét és a fiatalok segítsé­gét kértük, akik háromezer munkaóra segítséget nyújtot­tak a csúcsforgalom lebonyo­lításához. A felsőfokú (tiszti) tanfolyam hallgatói is részt vettek ebben a nagy munká­ban. Megfelelő volt tehát a felkészülés, viszonylag nyu­godt légkörben dolgoztak a postahivatalok dolgozói. Eny­­nyiben segítettük ennek, a sok munkának a végrehajtá­sát. A tárgyi feltételek bizto­sításának — többek között — elmondom, hogy megkeres­tük a MÁV és a Volán Tröszt vezetőségét, külön járatok in­dítása végett. (A Volán több mint 200 gépkocsit adott a Postának a csúcsforgalom le­bonyolításához.) A Posta Köz­ponti Járműtelepén, jóval a csúcsforgalom előtt megkezd­ték a gépjárművek karbantar­tását, amelyek így jó állapot­ban kerültek a forgalomba. A gondos felkészülés eredménye volt, hogy sokkal kevesebb gondunk volt a gépkocsikkal, mint például az 1975-ös év végén.­­ A postás­ dolgozók áldo­zatvállalása, felelősségérzete, eredményes jó munkája tette lehetővé, hogy a múlt , évi csúcsforgalmat sikeresen, vi­szonylag kevesebb zökkenővel és panasszal hajtottuk végre, mint a korábbi években. Rendkívül kedvezőtlen körül­mény volt, hogy a három leg­nagyobb feldolgozó hivatal — a 70-es, a 72-es és a 78-as — rekonstrukciója folyamat­ban van és ez nagyban nehe­zítette a feladat végzését. Ezért is külön értékelendő e mun­káinak a kiváló ellátása. A csúcsforgalom időszaká­ban a felvételi munkahelyek megerősítése révén a várako­zási idő alacsonyabb volt az 1975. évinél. A sorban állás szinte azonos volt az évi átlagossal. A közönség kiszol­gálása folyamatosan, torlódás­mentesen történt és ez orszá­gos viszonylatban, a Posta dol­gozóinak jó munkáját dicséri. A pénzfelvételi szolgálatot a közül­etek nyitvatartásához igazodóan szerveztük meg. Fennakadás, torlódás általá­ban nem volt, annak ellenére, hogy a pénzforgalom decem­berben — 1975-höz viszonyít­va — 7,1 százalékkal emel­kedett és elérte a tizennégy­­milliárdot! — A csomagkézbesítésben is csúcsforgalmat bonyolítottunk le. A Budapesten felvett cso­magok száma az 1975. évivel azonos volt. Ugyanakkor a Budapesten kézbesített csoma­gok száma három százalékkal volt magasabb, vagyis há­romszázezer darab csomagot juttattunk el a lakossághoz.­­ A levélpostai küldemé­nyek országosan tíz százalék­kal növekedtek és a kik­ézbe­­sített levelek, üdvözlőlapok száma meghaladta a százmilli­ót. Ami igen lényeges, a pos­tahivatalokban kézbesítésre váró küldemény (levél, cso­mag, pénz) nem maradt, eze­ket az ünnep előtt az ország egész területén minden cím­zett kézhez kapta! A nyugdí­jak kézbesítését december 14- én megkezdtük és a megadott határidőre befejeztük.­­ A hírlapterjesztésnél a napi és színes lapok egy meg­jelenésre eső példányszáma a­z ünnepi megjelenések miatt 8 —10 százalékkal emelkedett. Az alkalmi kiadványok (pél­dául évkönyvek) hat százalék­kal növekedtek. Erre az idő­szakra esett az MSZMP Köz­ponti Bizottságának ülése, az országgyűlés idősza­ka, továb­bá a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának kongresz­­szusa. Az események hatására háromszázezer napilappal több újságot juttattunk el az olva­sókhoz. Ez a feladat is nagy erőpróba elé állította a Posta dolgozóit.­­ Vizsgázott a csúcsforga­lomban a Posta országos szál­lítási apparátusa is. A szállí­tási feladatok növekedése miatt szükségessé vált vasúti menetek és a közúti járatok beállítása mindenütt időben megtörtént. A törekvés az volt, hogy a forgalmat széthúzzuk és ezt sikerült megvalósíta­nunk. A többlet szállítási igényt az igazgatóságok döntően sa­ját erejükből és jól oldották meg. A postahivatalok és a szállítási egységek dolgozói között igen jó kapcsolat ala­kult ki, mindenütt segítették egymás munkáját. Ez a jó együttműködés eredményezte azt, hogy a közlekedés terüle­tén országos viszonylatban nem volt fennakadás, annak ellenére, hogy egyes esetekben a rossz látási viszonyok miatt a járatok nem egy esetben késtek.­­ Az év végi csúcsforgalom zökkenőmentes lebonyolításá­ban valamennyi — e területen dolgozó — postás jó munkája benne van. Nagyon sokat se­gített a szakszervezet mozgósí­tó ereje, a szocialista brigádok példás helytállása, a KISZ- fiatalok részvétele e munká­ban. Ezen túl is nagyon sok társadalmi munkást kapott a forgalom. Csakis ennek a pél­dás összefogásnak köszönhető, hogy a Posta sikerrel oldotta meg az év végi csúcsforgal­mat. Ezt a fáradtságot nem is­merő, odaadó, jó munkát va­lamennyi postás dolgozónak ez úton is megköszönöm — mond­ta Juhari Istvánné, a Posta vezérigazgató helyettese. Bokros Erzsi Nemzetközi hírek A Közalkalmazottak és Ro­konszakmabeli Dolgozók Nem­zetközi Szövetsége 1977. ja­nuár 13—15. között munkaér­tekezletet tartott Berlinben. A munkaértekezleten a szovjet, a magyar, az NDK, az olasz és a francia postás szakszer­vezetek egy-egy képviselője vett részt. Az értekezleten a résztvevők egyeztették ál­láspontjaikat és közös ajánlá­sokat készítettek a Nemzetkö­zi Munkaügyi Szervezet (BIT) Posta és Távközlési Paritásos Bizottsága 1977. márciusban megtartandó ülésére. A Bi­zottság ülését a szakszerveze­tek közbenjárására és sür­getésére tartják meg. A fog­lalkoztatottság és a munka­­feltételek kérdései szerepelnek napirenden. A Szovjet Postás Dolgozók Szakszervezete 1977. január 25—26-án tartotta XIII. Or­szágos Kongresszusát Moszk­vában. A kongresszus mun­kájában a járási, a területi és a köztársasági tanácskozáso­kon megválasztott mintegy 600 küldött vett részt. Beszámoló hangzott el a Központi Bizott­ság ötéves tevékenységéről és meghatározták a következő időszak feladatait Fontos té­maként szerepelt napirenden a szovjet postás dolgozók élet­színvonal-emelésének és az átfogó szociális program vég­rehajtásának kérdése. Szov­jet szaktársaink a népgazda­ság és a lakosság jobb postai ellátásával, a munkatermelé­kenység fokozásával és a mi­nőség javításával kívánnak hozzájárulni az SZKP­ XXV. kongresszusán elfogadott nép­gazdasági és szociális tervek sikeres megvalósításához. Szakszervezetünk Elnöksége táviratban köszöntötte testvér­szervezetünk kongresszusát. ★ A Bolgár Postás Szakszer­vezet — a Postaügyi Minisz­tériummal közösen — „IM­PULSE” címen új hetilapot bocsát ki. A lap tudósításokat közöl bolgár szaktársaink éle­téről, munkájáról. Krakk József ★ Postások nargyaktíva-értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) A helyközi távbeszélő szol­gálatban Csehszlovákiával lé­tesül távhívó kapcsolat, 5 vi­szonylatban bővül a távhívó áramkörök száma. Vidéken a szegedi központ, a Pécsi Pos­taigazgatóság területén pedig 4100 állomás kerül üzembehe­lyezésre. A szolgálat fejlesz­tését segíti a Budapest—Győr irány 2700 csatornás bővítése és több koaxiális kebel építése. Az állóeszköz-fejlesztés gyorsítása, a berendezések és hálózatok karbantartása, valamint a hibaelhárítási munkák javítása érdekében, az ezzel foglalkozó dolgozók bérfejlesztésére 7 millió forin­tot irányzott elő a Posta. A vezeték nélküli távközlés jelentős eseménye a solti adó üzembehelyezése. Az URH sávban 13, 3kW-os üzemi és tartalék adót telepítenek. Ezál­tal nő mind a három rádió­műsor vételkörzete. A televí­zió első műsorának vételét 9 átjátszó adó javítja majd. Az űrtávközlési földi állomás is megkezdi működését az év végén. Ezzel lehetővé válik a televízió műsorok átvétele és a távbeszélő-csatornák üze­meltetése műhold igénybevé­telével. A tervezett fejlesztések után a rádió műsorok vétele az ország lakossága 86—97 szá­zalékának, a televízió I. műso­rának vétele pedig 93 száza­lékának biztosítva lesz. A Posta 1977. évi tervében szereplő bevétel-növekedés 26,7 százalékát a létszám, 73,3 százalékát a termelékenység növekedése eredményezi. A terv teljesítésének a feltétele a munkaerő hatékonyabb fel­­használása, a munkaidő jobb kihasználása, a munkafeltéte­lek biztosítása és jobb meg­szervezése. A Posta tervezett gazdasági eredményei 4,5 százalékos bér­színvonal-növelést tesz lehető­vé. Szociálpolitikai célokra a Posta ebben az évben is nagy összeg, 548 millió forint fel­­használását irányozta elő. Eb­ből munkavédelemre 230 mil­lió forint jut A Posta most is legfontosabb feladatai közé sorolja a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítását. A nehéz fizikai munkát gépesítik. Az igazga­tás, az ügyviteli és a forgalmi szolgáltatások gépesítése hoz­zájárul a munka termelékeny­ségének fokozásához, a dolgo­zók munkafeltételei javításá­hoz. A szociális beruházások kö­zül legjelentősebbek a buda­pesti női munkásszálló építésé­nek folytatása, az érdi óvoda felépítése, az üdülőtelepek fej­lesztése és rekonstrukciója. A dolgozók lakásépítésének tá­mogatására újabb pénzösszeget tervezett a Posta. A dolgozók csak akkor végezhetik el az előttük álló feladatokat, ha ja­vuló életkörülmények között, egészséges, korszerű munka­helyeken dolgoznak. Ebben az évben is szükség lesz a pos­tás dolgozók áldozatos jó mun­kájára. Reméljük, hogy a minden­napi postai szolgáltatások mellett teljesítik a postások kiemelt feladataikat, a KGST- országok közötti hírközlési há­lózat kiépítését. Segítik párt­­unk politkai és kulturális cél­jainak megvalósítását a tö­megkommunikáció fejlesztésé­vel, a rádió és a televízió mű­sorainak továbbításával és a hírlapterjesztéssel. — Szirmai — Évi 70 ezer levélszekrény Tamásiból A negyedszázados Tamási Vegyesipari Szövetkezetben 10 esztendeje foglalkoznak postai levélszekrények gyártásával. Az idén öt típusból mintegy 70 ezret szállítanak a Postá­nak, a belkereskedelemnek, s az egészhez képest kis meny­­nyiséget külföldre is. Készíte­nek lépcsőházi levélszekrénye­ket, külterületi levélgyűjtőket és családi házakhoz postalá­dákat. A Posta megrendelése alapján a tamási szövetkezet­ben gyártják az országban mindenütt megtalálható postai levélgyűjtőket, ezeknek a kar­bantartását is a szövetkezet végzi. Postaládából a jövőben is legyártja a szövetkezet azt a mennyiségét, amit a belkeres­kedelem és a Posta igényel, de a jelenleginél többet szeretné­nek exportra is termelni. Emberséggel megoldható Kiskunhalas külterületén 700 rádió- és 250 televízió­előfizető van, akik az új kül­területi kézbesítési rendszer életbe lépése óta egyre többet panaszkodnak. Az ok, ameny­­nyiben pár napot késnek a rádió- és tv-számla befizetésé­vel, megbírságolják őket. A helyi postahivatal ilyen utasítást kapott, s csak végre­hajtják azt. Helytelennek tart­juk ezt a gyakorlatot, mert a külterületeken túlnyomórészt olyan idős emberek élnek, akiknek az is nehezükre esik, hogy kimozduljanak a lakás er­­ól. Az ő érdekükben szólunk, hogy a nyugdíjak kifizetése­kor egyenlíthessék ki tartozá­sukat. Nem csak rajtuk segí­tenének ezzel, hanem a túlter­helt postai dolgozókon is, akiknek szintén sok munkát okoz ez az időseket méltatla­nul sújtó rendelkezés.

Next