Postás Dolgozó, 1980 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Visszafogott forgalom, növekvő költségek Szakszervezetünk központi vezetősége értékelte a posta 1979. évi munkáját és 1980. évi tervét A központi vezetőség de­cember 20-án megtárgyalta, majd elfogadta a posta 1979. évi tervének várható teljesí­tését és az 1980. évi gazdasá­gi, munkavédelmi és szociá­lis, valamint közművelődési tervjavaslatát. Ugyanakkor ál­lásfoglalásban rögzítette azo­kat a szakszervezeti feladato­kat, amelyekkel elősegíthetjük a tervekben foglaltak teljesí­tését. Az írásos előterjesztésekhez előbb dr. Buják Konstantin postavezérigazga­tó-helyettes, majd Tanos Lászlóné, szak­­szervezetünk titkára adott szóbeli kiegészítést. A postások körében ismert, hogy az első félévben a posta nem teljesítette a tervét. A félév óta a tervtől való el­maradások mértéke, sajnos nem csökkent, annak ellené­re, hogy további hatékony­ságjavító és takarékos gazdál­kodásra irányuló intézkedések láttak napvilágot. Ezideig te­hát nem sikerült a kedvezőt­len hatásokat enyhíteni, kivé­deni. Ezek ellenére mégis ar­ra számítunk, hogy a teljes évi összesítések valamivel jobb képet mutatnak, de még így is elég jelentős lesz a terv­hez viszonyított elmaradás. A számítások szerint a pos­ta bevétele körülbelül 50 mil­lióval marad el a tervezettől. Ennek oka elsősorban a for­galomnövekedés lassulása, amely egyes szolgáltatásoknál oly mértékű, hogy az még a bázisszintet sem éri el. Forgalomvisszaesés várható a postaszolgálaton belül, to­vábbá jelentős lemaradással kell számolni a hírlapszolgá­latnál is. A terjesztésre átvett hírlapok mennyisége — a pos­tai erőfeszítések ellenére is — 5,6 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva, az eladatlan lapok mennyisége (az úgynevezett remittenda) pedig még ezen belül is emel­kedett. A tervhez viszonyítva lemaradás várható a távíró­szolgálat, a telexforgalom, va­lamint az egy táviratra eső díjbevétel csökkenése miatt. Többletbevétellel lehet szá­molni a bankszolgálatnál, az utalványszolgálatnál, a hely­közi távbeszélő-szolgálatnál és a melléktevékenységnél. A felsoroltaktól eltérő irány­zat jellemző a posta létszá­mának alakulására. Ez ugyan­is mind a korábbi évekhez, mind az 1979. évi előirányzat­hoz képest kedvezően alakult, mert 764 fővel meghaladja a tervezettet. örvendetes az is, hogy a létszámemelkedésen belül növekedett a teljes mun­kaidőben foglalkoztatottak száma, ugyanakkor csökkent a nyugdíjasok és részmunkaidő­sök foglalkoztatása. A létszám megítélésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a terv nem biztosította a szakma szerinti munkaerő-szükségle­tet. Szakszervezetünk kezde­ményezésére pedig egy vezér­­igazgatói utasítás engedélyt adott a szakma szerinti lét­szám feltöltésére, mind a for­galmi, mind a műszaki végre­hajtó szolgálatban. Ennek ha­tása most jelentkezett, első­sorban a vidéki igazgatósá­goknál. A budapesti utánpót­lási lehetőség alapvetően to­vábbra sem változott. A posta 1979. évi bérszín­vonala 6,2 százalékkal emel­kedett az előző évihez viszo­nyítva. Ez azt jelenti, hogy csaknem 1 százalékkal halad­ja meg az előirányzottat. A tervtől való eltérés egyrészt a saját elhatározású év­közi bérfejlesztésből, másrészt a központilag juttatott bérpre­ferenciából adódik. Az előbbi a postaforgalmi dolgozók alap­bérének emelését szolgálta, az utóbbit decemberben egyszeri jutalomként használták fel a postaszerveknél. Az anyagellátásra elmond­ható: jobb volt, mint az előző években, azonban továbbra is nehézségeket okozott a szál­lítási határidők elcsúszása és a választékhiány, ami több területen befolyásolta a posta munkáját. A beruházási tevékenység sem volt zökkenőmentes, fő­leg a szállítási nehézségek miatt, több feladat megvalósí­tása áthúzódik 1980-ra. Egy nagy, két közepes és 25 kis postahivatalt helyeztek üzem­be, de a korszerűtlen hivata­lok száma alig csökkent. A kezelési kisgépek száma 512- vel nőtt. Az év végére a tervezettnél több, 20 helyett 26 ezer táv­beszélő-állomás bekapcsolása várható. A beruházások kö­vetkeztében javult a telefon­­ellátottság például Egerben, Kazincbarcikán, Miskolcon, Szekszárdon, Pakson, Pécsett, Tatabányán és Salgótarjánban. Ennek ellenére továbbra sem tudja e vonatkozásban a posta sem a mennyiségi, sem a minőségi igényeket kielégí­teni. Mivel a bevételek mintegy 50 millióval lesznek alacso­nyabbak a tervezettnél, ugyan­akkor az összes ráfordítások 130 millió forinttal meghalad­ják a tervezettet, a posta vál­lalati eredménye várhatóan 188 millió forinttal marad el az előirányzattól. Az ered­mény ilyen alakulása a fej­lesztési és a részesedési ala­pot egyaránt csökkenti. A ré­szesedési alap 173 millió fo­rint lesz, 15 millióval keve­sebb a tervezettnél. A kedvezőtlen gazdasági eredményeket olyan objektív tényezők is előidézték, mint az áremelések, vagy a válla­latok és a lakosság takarékos­kodása, ami önmagában he­lyes, a postát mégis hátrá­nyosan érinti. Ezeket a ha­tásokat a posta intézkedései nem tudták ellensúlyozni, még akkor sem, ha a bevételek meghaladják az 1978. évit. Segítette a munkát és javí­totta a munkaerőhelyzetet, hogy ebben az évben minden dolgozó elérte a bértétele al­só határát. Szakszervezetünk szerint ez politikailag helyes és szükséges lépés volt, még akkor is, ha más jogos igé­nyeket emiatt nem lehetett kielégíteni. Hasonlóan ítéljük meg az év második felében végrehajtott 9 millió forintos pótlólagos bérfejlesztést. En­nek felhasználását az igazga­tóságok a szakszervezeti taná­csokkal saját hatáskörben döntötték el Megoldódott a vasárnap is hírlapot kézbesítő egyesített kézbesítők heti pihenőnapja, ami régi jogos kívánságuk volt az érdekelteknek. Ma már ezeknél a dolgozóknál 90 szá­zalékban sikerült biztosítani a heti pihenőnapot. További cé­lunk az, hogy minél több dol­gozó vasárnap kapja meg a pihenőnapot, mert ebben még csak 50 százalékos az ered­mény. 1979-ben a posta egész te­rületén egységessé vált az üzemi étkeztetési hozzájárulás, ezzel megszűntek a ma már indokolatlan különbségek, nö­vekedett az igénybevevők szá­ma. A postaszervek és a postás dolgozók, szocialista brigádok részt vesznek a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben. A vállalások kézzel­foghatók, sok esetben a mun­kaidő jobb kihasználására és a takarékosságra vonatkoz­nak. Az ebben rejlő lehetősé­gek fokozottabb kihasználása a szakszervezeti szervek te­vékenységén is múlik. Áttérve a posta 1980. évi tervének elkészítésére, meg­állapítható, hogy ehhez a korábbiaknál lényegesen több információ állt rendelkezésre. Adódott ez abból, hogy a pos­­taszintű tervek összeállítását megelőzte a gazdálkodó posta­szervek előterveinek­ elkészí­tése, amelyeket a szakszerve­zeti tanácsok és bizalmiak együttes ülése is megtárgyalt. Az előtervek készítésének to­vábbfejlesztését a tapasztala­tok alapján értékelik és vizs­gálják.­­ Másik ilyen tényező, hogy a központi vezetőség által tár­gyalt tervjavaslat már figye­lembe vette a módosított sza­bályozókat és azok hatását. Sokszor még nehézségeket és bizonytalanságot okoz a ter­melői árak változásának a ki­dolgozása, ezért még több részletkérdés tisztázásra vár. Ebben az évben elsőrendű szempont és cél, hogy a terv­ben meghatározott előirány­zatok maradéktalanul megva­lósuljanak, továbbá a terven felüli 45 ezres távbeszélő-fej­lesztési kötelezettségeknek is eleget tegyen a posta, s ezek­kel együtt a különböző szol­gáltatások iránti mennyiségi és minőségi igények kielégíté­se javuljon, vagy legalább ne romoljon. Már az 1979. évi várható eredményeknél is utaltunk azokra a hatásokra, amelyek a vállalatokat és a lakosságot takarékosságra késztetik. Ezek a postán negatív irányban hatnak, mivel a mennyiségi teljesítmények növekedésének ütemét több szolgáltatási ág­nál lassítják. Például a hír­lapszolgálatnál a legtárgyila­­gosabb elemzések szerint sem várható a korábbi években elért szint tartása, sőt továb­bi csökkenéssel lehet számol­ni. A bázisszinten rekednek vagy csak csekély mértékben növekednek egyes postai szol­gáltatások, a telexforgalom, sőt a táviratok darabszáma is. Az előző évihez hasonló, ille­tőleg azt meghatározó mérté­kű lesz a bankszolgálat, a he­lyi és helyközi távbeszélő­szolgálat mennyiségi növeke­dése. Mindebből az következik, hogy a mérsékeltebb forga­lomnövekedés kisebb bevétel­növekedéssel párosul. Az alap­­tevékenységnél 4,1, a posta összes bevételénél 5,7 százalé­kos bevételnövekedéssel szá­mol a terv. A beruházásokra van egy olyan népgazdasági előírás, miszerint az 1980. évi beru­házások nem haladhatják meg az 1979. évieket. Ezért a be­ruházási­­előirányzatokat felül kellett vizsgálni. A postaszer­vek új beruházást csak a vezérigazgatóság előzetes en­gedélyével indíthatnak. A folyó évi fejlesztés során — a szolgáltatások helyzeté­nek javítása végett — 33 új postahivatal építését tervezi a posta. Ezzel a korszerűtlen hi­vatalok száma körülbelül 5 százalékkal csökken. A keze­lési kisgépek száma szintén növekszik, mivel 233 kisgép beszerzését irányozták elő a dolgozók munkájának köny­­nyítésére és a szolgáltatások minőségének javítására. Újabb gépkocsik beszerzését is tar­talmazza a terv. A hírlapterjesztés korszerű­sítése és a munkakörülmények javítása végett újabb 26 pos­tahivatalnál valósítják meg az előreszállítást. Érdemes meg­jegyezni, hogy ezzel már 142 hivatalnál könnyítik ily mó­don a hírlapkézbesítők mun­káját. Továbbá újabb 253 árushelyre is gépkocsival szál­lítják a hírlapanyagot, ezzel az árusok több mint 70 szá­zaléka helyben veheti át a la­pokat. Legnagyobb feladat a táv­beszélő-állomások bekapcsolá­sánál vár a postásokra. 1980- ban nem kevesebb, mint 52 ezer állomást kell bekapcsol­ni, ebből 30 ezret Budapesten. Ezért is szükséges a vidéki igazgatóságok szerelőkapacitá­sának igénybevétele. Még így is igen nagy felelősség hárul a Budapesti Távbeszélő Igaz­gatóságra és dolgozóira. A távhívásba újabb hely­ségek kapcsolódnak be: Ta­polca, Badacsony, Százhalom­batta, Mosonmagyaróvár, He­gyeshalom, Rajka stb. A rá­dió és televízió vételi lehető­sége szintén több területen vá­lik kedvezőbbé. Az anyagellátás terén sem lehet lényeges javulással szá­molni, annak ellenére, hogy a terven felüli állomásbekap­csolásokhoz szükséges kábe­lek jó része már a posta ren­delkezésére áll. Továbbra is gond azonban,­ hogy többfaj­ta kábelt, valamint a kábel­­szerelési anyagok nagy részét import útján kell beszerezni. A távbeszélő-központok, ké­szülékek és alkatrészeik be­szerzése várhatóan zavartalan lesz. A posta létszáma a terv szerint 670 fővel emelkedik az előző évihez viszonyítva. Mi­vel csökkenteni tervezik a részfoglalkoztatásokat és ke­vesebb nyugdíjast alkalmaz­nak, növelhető a teljes mun­kaidős létszám. A létszámfej­lesztés döntően a fizikai te­rületekre irányul, míg a nem fizikai létszámnövekmény el­sősorban a műszaki munka­körökbe kerül. A forgalmi végrehajtó szolgálatban a nor­ma szerinti létszám Budapest kivételével lényegében feltöl­­tődik. A fővárosi munkaerő­­helyzetre való tekintettel a vidéki dolgozóknak Budapest­re történő átcsoportosításával — a távbeszélő-fejlesztési fel­adatok ellátása végett — to­vábbra is számolni kell. A postára érvényes bérsza­bályozás figyelembevételével a terv 4,5 százalékos bérfej­lesztést irányoz elő. Az ez évi bérfejlesztés irányelveit szak­­szervezetünk elnöksége már elfogadta. A bérfejlesztést ja­nuár 1-i hatállyal kell vég­rehajtani. A postaszervek kö­zötti felosztást az elnökség ja­nuárban tárgyalja és hagyja jóvá. Amellett, hogy a már is­mert okok miatt a posta be­vételei mérsékeltebb ütemben növekednek, a költségek je­lentősen emelkednek. Ez fő­képpen a különböző árak eme­léséből, továbbá a szolgálta­tások javítására hozott intéz­kedésekből adódik. Mindent egybevéve a posta tervezett vállalati eredménye 1 milliárd forinttal lesz ma­gasabb az 1979. évinél. Ez a szabályozók módosítása miatt mégsem jelent az előző évinél kedvezőbb lehetőséget, mert a különböző adók 960 millió forinttal növekednek. Bizo­nyítja ezt, hogy az igények szerinti részesedési alap kép­zése csak úgy biztosítható, ha a nyereségből a fejlesztési alapba kisebb összeg kerül, mint 1979-ben. A központi ve­zetőségnek e véleményét a posta vezetői elfogadták, amiért a testület köszönetét nyilvánította, Összegezve: a központi ve­zetőség elfogadta a posta 1980. évi tervét, és segíti a benne foglaltak megvalósítá­sát. A feladatokat kedvezőt­lenebb és keményebb felté­telek között kell végrehajta­ni. Nehezebb lesz a szakszer­vezeti szervek és tisztségvise­lők munkája is. Éppen ezért minden területen határozot­­tabbá kell tenni ténykedé­sünket és növelni hozzáérté­sünket. A gazdasági munka segítésével egyidejűleg még fokozottabb figyelmet kell fordítani a törvényesség be­tartására, valamint a szűkö­sebb juttatásoknak minden esetben munkával alátámasz­tott odaítélésére és kifizetésé­re. Kovács József (A munkavédelmi és szociá­­­­lis, továbbá a kulturális terv kérdéseivel lapunk más he­lyén, önálló cikkben foglalko­zunk. Szerk.) 2 POSTÁS DOLGOZÓ A központi vezetőség állásfoglalása az 1980. évi postai tervek végrehajtásának támogatásáról A posta 1980. évi tervelő­irányzatát meghatározta a népgazdaság, ezen belül a Ma­gyar Posta helyzete, a gazda­sági szabályozók rendszerének módosítása, az V. ötéves terv teljesítésében az utolsó évre szóló feladatok, valamint a VI. ötéves terv célszerű megalapo­zása. A központi vezetőség a tervvel egyetért, a benne fog­lalt feladatok végrehajtását se­gíti. A népgazdaságnak és a la­kosságnak a postával szemben támasztott jogos igényeit a je­lenlegi gazdasági környezet­ben csak a rendelkezésre álló erők, eszközök és lehetőségek ésszerű kihasználásával, fe­gyelmezett, céltudatos és kez­deményező munkával lehet ki­elégíteni. Az 1980. évi tervfeladatokból a legjelentősebbeknek tekinti:­­ a szolgáltatások minősé­gi színvonalának további eme­lését, ahol lehetséges, ott a mennyiség növelését is; O a távbeszélő-ellátottság javítására irányuló 45 ezres program maradéktalan teljesí­tését; O a szolgáltatások színvo­nalát nem rontó ésszerű lét­számtakarékosságot ; • a készletek optimális szinten tartását; 6 anyag- és energiafelhasz­nálás terén az ésszerű takaré­kos gazdálkodást; 6 a munkavédelmi és szo­ciálpolitikai előirányzatok megvalósítását. Mindezek figyelembevételé­vel a központi vezetőség szük­ségesnek tartja, hogy a szak­­szervezeti szervek agitációs, felvilágosító, nevelő tevékeny­ségükkel azon munkálkodja­nak, hogy a posta, valamint a postaszervek terveiben kijelölt alapvető célokat, követelmény­­rendszert, a helyi és sajátos konkrét feladatokat a dolgo­zók az irányítás és végrehaj­tás minden szintjén, mindenütt megismerjék, helyesen értel­mezzék, és törekedjenek a mi­nél teljesebb megvalósításuk­ra. A gazdasági fejlődés alapve­tő feltételévé vált a mennyisé­gi növekedés mellett a minő­ség és takarékosság követel­ménye, a belső tartalékok fel­tárása, a gazdálkodás haté­konyságának fokozása, az egyének és kollektívák alkotó tevékenységének fokozottabb kibontakoztatása. A szocialista munkaverseny­­mozgalom mozgósító erejével, az egyén és a közösségek ön­tudatos cselekvésre való neve­lésével, létrejötte óta biztos tá­maszt nyújt a gazdasági és po­litikai célok megvalósításához. Az MSZMP XII. kongresszu­sának, valamint hazánk fel­­szabadulása 35. évfordulójá­nak tisztelete­re 1979 második felében indult kongresszusi és jubileumi munkaverseny új lendületet adott a tervezett és a terven felüli postai feladatok teljesítésének, megmutatva a postás dolgozók mindenkori cselekvő helytállását. Ezt a lendületet kell átvinni 1980-ra, valamint a VI. ötéves terv idő­szakára is. 1980-ban is törekedni kell a tervfeladatok megvalósítását elősegítő, konkrét vállalások megtételére, megkülönböztetett figyelmet fordítva: • a munka szervezettségé­nek fokozására és a munka­­időalap jobb kihasználására; • a tőkés importból szárma­zó anyagok, alkatrészek, eszkö­zök megtakarítására; © a költségekkel való ész­szerű takarékosságra; © az egyén és a kollektíva szakmai és politikai képzettsé­gének növelésére. A szakszervezeti tanácsok és bizottságok rendszeresen kísérjék figyelemmel területü­kön az újítómozgalom helyze­tét, és követeljék meg, hogy a gazdasági vezetés fokozottabb felelősséggel szervezze és irá­nyítsa az újító tevékenységet, annak anyagi és erkölcsi elis­merésében maradéktalanul te­gyen eleget az előírásoknak. A szakszervezeti tisztségvi­selők segítsék elő és támogas­sák a tartalékokat feltáró, a jobbat akaró alkotó tevékeny­séget, az irányítástól a végre­hajtásig. Ezzel összhangban még nagyobb gondot kell for­dítani az üzemi demokrácia fórumainak megfelelő működ­tetésére, és az ott elhangzó, a munka hatékonyságát, minő­ségének javulását elősegítő javaslatok hasznosítását foko­zottabban támogatni kell. A belső erőforrások felszínre hozásában nagy szerepe van az anyagi ösztönzésnek. En­nek megfelelően a központi vezetőség szorgalmazza a haté­konyabb, jól végzett munka anyagi ösztönzését. Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy az anyagi ösztönzésnek az alapbérek differenciálásá­ban is meg kell mutatkoznia. Ezért a szakszervezeti közép­szervek segítsék a gazdálkodó postaszerveket abban, hogy a szűk bérfejlesztési lehetőségen belül a dolgozók elsősorban a teljesítménnyel arányosan és a minőséggel összhangban része­süljenek alapbéremelésben, és ezt ellenőrizzék is. Olyan ér­dekeltségi rendszert kell foko­zatosan kialakítani, végső for­májában a VI. ötéves terv idő­szakára, hogy a feladatot adó és végrehajtó azonos mérték­ben legyen érdekelve. Az üzem- és munkaszerve­­zezés szerepe ma — a gazdál­kodás körülményeinek, felté­telrendszerének változása, szi­gorítása közben — még erőtel­jesebben növekszik. Törekedni kell arra, hogy a szervezés a jövőben jobban szolgálja az éves és a középtávú tervek megalapozását, azok végrehaj­tását, a szolgáltatások színvo­nalának emelését, a hírközlési feladatok teljesítését. A szakszervezeti szervek az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak a gazdálkodó egy­ségek belső irányítási rendsze­rének korszerűsítésére. Támo­gassák és segítsék a korszerű szervezési intézkedések gya­korlati alkalmazását, a mun­ka-, anyag- és energianormák kidolgozását, azok alkalmazá­sát és folyamatos karbantartá­sát. Fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a munkaügyi tevé­kenységhez és szervezőmunká­hoz szükséges feltételek meg­teremtésére, a szervező- és ku­tatóintézetek szolgáltatásainak igénybevételére. A központi vezetőség állást foglalt amellett, hogy a jelen­legi gazdasági helyzetben is tovább kell javítani — leg­alábbis szinten kell tartani — a munka- és életkörülménye­ket, valamint a szociális ellá­tást. Biztosítani kell a dolgo­zók törvényes jogait. Ezért fel­hívja a szakszervezeti szervek figyelmét az érdekvédelemre, valamint a munkavédelmi és szociálpolitikai terv maradék­talan végrehajtásának segíté­sére és ellenőrzésére. A munkavédelem kívánt szintjének elérésében azonban nem elegendő a tervfeladatok megvalósulása. Az utóbbi idő­szak üzemi, de főleg közúti balesetei nyomatékosan felhív­ják a figyelmet a munkafegye­lem (ittasság) kérdéseire. Mindent el kell követni a munkafegyelmi lazaságok fel­számolására, a balesetek meg­előzésére. A szakszervezeti szervek sa­játos eszközeikkel, segítsék működési területükön a köz­­művelődési tervekben foglalt feladatok végrehajtását, lehe­tővé téve ezzel a dolgozók ál­talános, szakmai, politikai képzettségének növelését, a közönségkapcsolatok kulturált­ságának fejlesztését, a szocia­lista hazafiság érzésének el­mélyítését. A posta 1980. évi gazdasági tervében foglalt feladatok tel­jesítése azok jelentőségénél­­ fogva és a megnagyobbodott tennivalók következtében a postás dolgozókat — vezetőket és beosztottakat egyaránt — az eddigieknél is nehezebb fel­adatok elé állítja. A posta 1980. évi gazdasági tervének megvalósítása egyben az V. ötéves terv sikeres be­fejezését, valamint a VI. öt­éves terv kedvező indításának feltételeit teremti meg. Kérjük a szervezett dolgozó­kat, hogy az 1980. évi felada­tok elvégzésében tevékenyen vegyenek részt mert munká­juk eredménye a postás dolgo­zók alapvető érdekeit szolgál­ja, egyben elősegíti a posta idei és V. ötéves tervének tel­jesítését. Postások Szakszervezetének Központi Vezetősége

Next