Postás Dolgozó, 1981 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Nemzetközi csereüdültetés Ismerkedés országokkal, népekkel életkörülményekkel A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETE hagyományaihoz híven a múlt évben is szervezett külföldi csereüdültetéseket, ezekkel is bővítve, színesítve a magyar postások és családtagjaik nyaralási, pihenési lehetőségeit. Ez egyúttal elősegíti a különböző országok postásainak személyes találkozásait, tapasztalatcseréit, egymás életének, munkájának jobb megismerését. A saját szervezésű csereüdültetések egyre ismertebbekké, népszerűbbekké válnak a postások körében. Szakszervezetünk tavaly Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDK-ba, Norvégiába és Olaszországba szervezett csoportos kiutazásokat. Arra törekedett, hogy az utak az egyéni vagy társas kiutazásoknál lényegesen olcsóbbak legyenek, és elérhetővé váljanak a kisebb jövedelműek részéről is. A külföldi üdüléshez felnőtteknek 1000, gyermekeknek 600 forint személyenkénti kedvezményt adott. LEGNÉPSZERŰBB továbbra is a csehszlovákiai gyermeküdültetés volt. A postás dolgozók 8—13 éves gyermekei egészséges környezetben, állandó orvosi, pedagógusi felügyelettel 16 napot töltöttek a csehszlovák posta technikai központjának trencsénteplici nemzetközi úttörőtáborában. Részt vettek ,3 napos magas-tátrai kiránduláson, megismerhették Pozsonyt és környékét. Sok mozgásra, sportolásra, játékra volt lehetőségük. A csehszlovák postások gyermekei két hetet az újjáalakított balatonszabadi postás gyermeküdülőben, négy napot Budapesten, a Posta Oktatási Központ diákszállójában tartózkodtak. Balatoni üdülésük alatt részt vettek hajó- és autóbusz-kirándulásokon. Budapesten meglátogatták az Állatkertet, a Vidám Parkot, a Közlekedési Múzeumot. Szakszervezetünk nagy gondot fordított programjuk kialakítására, egészséges, biztonságos elhelyezésükre, étrendjük összeállítására. A NORVÉG POSTÁSOKKAL második alkalommal lebonyolított csereüdültetés során a kiutazók Norvégia csodálatos tájait, természeti szépségeit, valamint Oslónak, Drobaknak, Huguliának és környékének nevezetességeit élvezhették, szemlélhették. Üzemlátogatásokon, szakszervezeti találkozókon ismerkedtek a norvég szaktársak munkájával, életével. A hazánkba látogató csoportban olyan szakszervezeti tisztségviselők, aktívak voltak, akik eddig még nem jártak Magyarországon. Többségük ez alkalommal először tett látogatást szocialista országban. Nagy érdeklődést mutattak hazánk politikai, gazdasági viszonyai iránt. Tájékozódtak a magyar szakszervezetek szerepéről, tevékenységéről, a postás dolgozók szociális, kulturális ellátottságáról. Turistaprogramjukon felül üzemlátogatásokon, tapasztalatcseréken vettek részt. A LENGYELORSZÁGBA utazó magyar csoport 12 napig Krynicán, 3 napig Varsóban tartózkodott. A részvevők Krynicának, Krakkónak, Varsónak és környékének nevezetességeit ismerhették meg. A lengyel postások Balatonalmádiban és Budapesten töltötték idejüket. Kirándulások, szórakoztató programok egészítették ki pihenésüket. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBA azok a 18— 35 év közötti postás fiatalok utazhattak, akik érdeklődnek az NDK postájának és a postán dolgozó fiataloknak az életkörülményei iránt. Programjukban főként üzemlátogatások, tapasztalatcserék, ifjúsági találkozók voltak. Berlin, Drezda, Gera nevezetességeit tekintették meg. Az NDK-ból a berlini és a gerai igazgatóság területén dolgozó postás fiatalok látogattak hazánkba. 7 napot a szántódi táborban, 3 napot Budapesten töltöttek. Budapesten meglátogatták a 100-as postahivatalt, a Belváros Távbeszélő Üzemet, a Tudakozó és Névsorszerkesztő Hivatalt, a Posta Oktatási Központot és a Postás Sport Egyesületet. OLASZORSZÁGBA két csoport utazott. Az üdülési idő nagyobb részét Riminiben, az Adriai-tenger egyik legszebb nyaralóhelyén töltötték. A kellemes hőmérséklet, a napozás, a tengeri fürdőzés, az élménygazdag kirándulások és nem utolsósorban az olaszok vendégszeretete gondtalan üdülést, jó kikapcsolódást eredményezett. A kirándulásokon Ravenna, Bologna, Padova, Milánó, Como, San Marino és Velence nevezetességeit keresték fel Az olasz postások 10 napot Balatonalmádiban, 4 napot Budapesten töltöttek. Részt vettek lovasprogramon, disznótoros vacsorán, pincelátogatáson, folklórműsoron, üzemlátogatásokon. A második csoport tagjai megnézték az augusztus 20-i vízi- és légibemutatót 1980-BAN összesen 181 felnőtt és 80 gyermek üdült külföldön. A kedvezményes külföldi kiutazások során lehetőség volt pihenésre, kikapcsolódásra, az ismeretek gyarapítására, a külföldi postások életkörülményeinek megismerésére. A csereként hazánkban vendégül látott külföldiek kívánságuk, érdeklődésük szerint színvonalas programokban részesültek. Tájékozódtak életünkről, a magyar postások munkájáról. Krakk József 2 POSTÁS DOLGOZÓ Jó módszer a felkészítésre: A BIZALMIAK VETÉLKEDŐJE Tapasztalatok a Debreceni Postaigazgatóság Területi Szakszervezeti Bizottságánál Az elmúlt években a bizalmiak jogai és kötelességei egyaránt növekedtek. A bizalmi egyrészt kapocs a tagság és a szakszervezeti bizottság, másrészt olykor még ütközőpont a dolgozók és a szakvezetők között. A döntésekben nagy szerepet játszik jó vagy kevésbé jó munkájuk, örvendetes, hogy a tagság is egyre jobban felismeri e társadalmi munka szükségességét, s mindinkább számon is kéri, miképpen élnek a demokrácia adta jogaikkal. Azt azonban, hogy megfelelően éljenek a jogokkal, csak akkor várhatjuk el tőlük, ha ehhez megteremtjük számukra a feltételeket. Gondot fordítunk képzésükre, továbbképzésükre. Egyaránt lehetővé tesszük az elméleti ismeretek megszerzését és azoknak a gyakorlatban való alkalmazását. A bizalmiakat úgy kell felkészíteni, hogy hozzáértéssel, emberséggel tudják feladataikat ellátni, képviselni az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekeket, mozgósítani tudják a tagságot. Oktatásuk eddig — a jövőben is ez a járható út — a területi szétszórtság és szolgálati beosztás miatt levelező úton történt. Az imeretek elsajátítását anélkül kívántuk ellenőrizni, hogy az a számonkérés érzetét keltse. Játékos vetélkedő formájában rendeztük meg a „beszámolót”. Először 1978-ban hirdettük meg a vetélkedőt három (alapszervi, megyei és területi) szinten. Akkor még nem rendelkeztünk e téren tapasztalatokkal, hiszen a postán ilyen vetélkedő eddig még nem volt. Segítségképpen azonban felhasználtuk a brigád-vetélkedőkön szerzett tapasztalatokat. Az alapszervezeti vetélkedő kérdéseit maguk az szb-k állították össze az oktatási anyag és a bizalmi képkönyv alapján. Feltétel volt még a „három tavasz”szal kapcsolatos forduló A vetélkedő mind a 34 alapszervezetnél jó hangulatban, nagy érdeklődés mellett zajlott le. A megyei elődöntő forgatókönyvét és kérdéseit már középszervi szinten dolgoztuk ki. Ez már újabb kérdéscsoporttal bővült. Mivel a kérdések azonosak voltak, a három megyeszékhelyen egy időpontban folytak a versenyek. Vasárnap ellenére nagy volt a vetélkedő közönségsikere. A területi döntőt is vasárnap tartottuk, s innen sem maradtak el a kísérők, szurkolók. E vetélkedő négyfordulós volt. Az elsőben évfordulókkal kapcsolatos totót töltöttek ki a versenyzőik. A második forduló keresztrejtvény volt, melyben a bizalmimunkával kapcsolatos idézetet kellett megfejteni. Ezzel párhuzamosan haladt a III. és IV. forduló, melyben időszerű kül- és belpolitikai, valamint a bizalmimunkával kapcsolatos kérdésekre adtak választ. Az első három helyezett díja ingyenes üdültetés volt, hét további versenyző tárgy- és könyvjutalomban részesült. Tapasztalataink szerint a vetélkedősorozat igen jó kiegészítője volt a bizalmi oktatásnak. Megjegyezzük, hogy a nők sokkal komolyabban vették a felkészülést, mint férfitársaik. A bizalmiak a készülődés során ismereteiket egyénileg gyarapították, a vetélkedőn való részvétel közben a társaiktól hallottakkal is bővítették tudásukat. A két egymás utáni évben megrendezett vetélkedősorozat hozzájárult a bizalmi munka színvonalának javításához. Ebben az évben a választások miatt nem hirdettük meg a vetélkedőt. Bizalmijainknak mintegy 40 százaléka kicserélődött, így az esélyek nem lettek volna egyenlők. A vetélkedőknek még egy hasznuk van: a szakvezetők nagy többsége is részt vesz rajtuk, így őket is arra készteti, hogy többet foglalkozzanak a partnerviszonyból őket érintő kérdésekkel. A most januárban induló bizalmi oktatás előadóinak központi felkészítőket tartunk az egyes témákról, ezeket kiegészítjük a helyi sajátosságokkal. A felkészítők során már ismertetjük és meghirdetjük a bizalmiak újabb vetélkedőjét. Ennek megrendezésekor természetesen felhasználjuk az eddigi tapasztalatokat. Szeretnénk elérni — és bízunk abban, hogy ez sikerülni is fog —, hogy a bizalmiak ne csak a vetélkedőkre készüljenek fel, hanem állandóan folyamatosan gyarapítsák ismereteiket. A sikeres vetélkedőtől nemcsak a díjakért folyó versengést várjuk, hanem a bizalmii munkában nélkülözhetetlen szemlélet kialakulását is. Abban viszont bizonyosak vagyunk, hogy az általunk kezdeményezett vetélkedősorozat nemcsak a szakszervezeti munkában segíti eligazodni a bizalmiakat, hanem nagyban hozzájárul az általános műveltség gyarapításához is. Harangozó István tszb-titkár Beszámoló értekezletek, együttes tanácskozások 1980 a választások éve volt, 1981 a beszámolásoké lesz. Múlt év április 1-től megtörténtek a tisztségújítások, illetve tisztségváltások, azóta lassan egy év telik el, tehát már lesz mit a mérlegre tenni. Kánya Gyulával, a szakszervezeti központ szervezési osztályának vezetőjével arról beszélgettünk, mit várnak a beszámoló értekezletektől és ezek lebonyolításához milyen segítséget adnak. — Az idén — a korábbiaktól eltérően — nem vártuk meg a felsőbb szervek végleges irányelveit, idejében elkészítettük, kiadtuk a féléves munkatervet, hisz a kongresszus megjelölte feladatainkat. A szakszervezeti szerveknek természetesen önállóságuk van, de ugyanakkor az összpostai feladatokkal összefüggő néhány témát kötelezően meg kell vitatniuk, van amiben véleményezési, döntési, vagy egyetértési joguk van. Hogy e feladatok végrehajtása egységes legyen, hogy ezekkel az üzemi demokrácia különböző fórumai a hatáskörüknek megfelelően foglalkozzanak, módszertani útmutatóval nyújtunk segítséget. Módszertani tanácsok Egy munkaterv, sőt az útmutató is szűkszavú, a lényegre koncentrál. Milyen tanácsokat adna, hogy a beszámoló értekezletek minél hatékonyabbak legyenek? — A beszámolás a bizalmi csoportokban kezdődik, ezeket március végéig kell lebonyolítani, április 30-ig pedig az alapszervezetek beszámoló értekezleteit kell megtartani. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a két értekezlet között megfelelő idő legyen a jó felkészülésre. A bizalmiak átfogóan értékeljék a végzett munkát, s a kongresszus határozatai alapján jelöljék ki saját területüknek megfelelően a feladatokat. Az alapszervezetekben a beszámolás a szervezeti felépítésnek megfelelően két formában történik: egyik a hagyományos összevont taggyűlési forma, amely a legmagasabb irányító szerve az alapszervezetnek — a másik a munkahelyi szintű bizalmi testület, ennél a szakszervezeti bizottság a bizalmiak és a bizalmi helyettesek útján számol be a végzett munkáról. Mi lett a javaslatok sorsa ? Az alapszervezetekben miről adjanak számot? ■ — Elsősorban arról adjanak számot a tagságnak, hogy a választásokon elhangzott javaslatoknak mi lett a sorsuk, milyen intézkedéseket tettek, azokat hogyan valósították meg. Itt kell ismertetni a Magyar Szakszervezetek XXIV. és a Postások Szakszervezete XI. kongresszusának határozataiból adódó helyi feladatokat. Nehogy felolvassák a határozatokat, hanem az általános irányelveket töltsék meg sajátos tartalommal. Hogy példát is említsek: a kongresszusi határozatban szerepel, hogy tovább kell növelni a nők társadalmi megbecsülését. Ez így általánosságban kijelentve már régóta hangoztatott követelmény. De mindjárt nagyobb figyelemre ösztönöz, ha azokon a területeken, ahol több, vagy sok a nő, és tennivaló is van az érdekükben, konkrétan elmondják, mit akarnak, mit szeretnének tenni. Ahogyan kongresszusunkon őszinte, nyílt eszmecsere folyt, az alapszervezeti értekezletektől is azt várjuk, merjenek őszintén számot adni mindenről, arról is, amit nem tettek, de kellett volna. A tömegkapcsolatok erősítésének ez az esemény igen jelentős láncszeme. — A kongresszusi határozattervezetet idejében kiadtuk megvitatásra. Örömet okozott, hogy a határozattal kapcsolatban a dolgozók kifejezésre juttatták, megtalálták benne jó néhány javaslatukat. A határozat megszületése tehát együttes munka eredménye. Együtt kell cselekedni a végrehajtásban is. Akadnak, akik kényelmesen csak felső utasításokra, kezdeményezésekre várnak. Az irányelvek csak keretet adnak, merni kell kezdeményezni, az alulról jövő javaslatokat felkarolni, a dolgozók bizalmát ezzel lehet megtartani és megnyerni. A választások során nagyon jó volt az együttműködés, így kell tovább csinálni. Volt idő, amikor a jogok gyakorlására tanítottuk az embereket. Most lépjünk tovább, a népgazdaság jelenlegi helyzetében különösen előtérbe kell kerülniük a kötelességeknek, hisz közösek a gondjaink, csak közösen, együtt tudjuk azokat megoldani. Bizalmi testületi ülés A beszámoló értekezleteket megelőzően, február 15. és 28. között lesznek az idei első bizalmi testületi ülések. Milyen témák kerülnek napirendre? — Az illetékes postaszerv 1980-as tervteljesítésének értékelése és az 1981-es feladatok. Ezt a gazdasági vezető terjeszti elő, de ahhoz, hogy az szb megalapozott, átfogó állásfoglalást csatolhasson mellé, idejében el kell készíteniük. Reméljük, a vezérigazgatóság ehhez megfelelő támogatást ad.A vezérigazgatóságon Doros Bélától, a tervgazdasági szakosztály vezetőjétől olyan tájékoztatást kaptam, hogy a tervezési utasítás kiküldésének határideje január 10., január 20. pedig a postaszervek végleges tervének elkészítéséé. Január végén nagyaktíva értekezletet tart a vezérigazgatóság vezetője; ezen a szakszervezeti titkárok bőséges információhoz jutnak. Meglesz tehát a feltétele annak, hogy az szb idejében tanulmányozhassa a tervet, felkészüljön az ülésre.) Helyes, ha a gazdasági vezetők a bizalmi testületet arról is tájékoztatják, hogy a végleges tervnél mennyiben vették figyelembe a dolgozók ősszel elhangzott hasznos észrevételeit, javaslatait. Ezen az ülésen a gazdasági vezetők éves munkájának értékelésére is sor kerül. Nem könynyű feladat, vannak még hiányosságai. A gazdasági munka tükrében kell véleményt mondani, állást foglalni. Két szélsőséges példát mondok: lehet olyan igazgatóság, amely teljesítette a tervét, de sok szabadságot nem adtak ki a dolgozóknak. Ennek az ellenkezője is előfordulhat, hogy mindenki kivette éves szabadságát, de nincs tervteljesítés. Sok mindennek a figyelembevételével kell tehát mérlegelni, kialakítani a véleményt. Arra külön felhívom a figyelmet, hogy nem a vezető minősítéséről van szó, hanem munkájának értékeléséről, figyelembe véve a terület eredményeit, hiányosságait. A szakvezetőket háromévenként minősítik, akkor viszont az szb felhasználja a dolgozók korábbi észrevételeit is. Konkrétan beszéljünk! — Minden megtárgyalandó témára most nem térek ki, mert az érdekeltek ezt kézhez kapták. Amit nagyon fontosnak tartok: ne általánosságban, hanem mindig konkrétan beszéljünk! A demokratikus fórumokon minden szinten a maguk munkájáról, feladatairól szóljanak. Az üléseket jól készítsék elő, hogy ezek a fórumok hatékonyan betölthessék hivatásukat. Javítani kell az írásos anyagok közérthetőségét, csökkenteni kell a terjedelmet, ezek a lényeget tartalmazzák egyértelműen, világosan. A beszélgetés lényege abban summázható, hogy az új esztendő első felében ismét olyan szakszervezeti események lesznek, melyek felpezsdítik a társadalmi életet, s ez alkalom arra, hogy dolgozóinkat mozgósítsuk az 1981-es feladatok minél jobb elvégzésére. Ez mindannyiunk célja és érdeke. — Bánhidi —