Postás Dolgozó, 1982 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
1982 is a fenntartás éve A múlt évi terv teljesítését és az idei tervfeladatokat tárgyalta a központi vezetőség (Folytatás az 1. oldalról) nyéknek. A tervezett intézkedések, fejlesztések szorosan kapcsolódnak a szolgáltatásokhoz, másrészt az anyagi lehetőség biztosította mértékig javítják a postás dolgozók szociális ellátottságát. 1982-ben változatlanul kiemelt program a fenntartási tevékenység fokozása, valamint a nyilvános távbeszélőhálózat rekonstrukciója és bővítése. A terv 12 300 új telefonállomás bekapcsolását irányozza elő; ebből 550 nyilvános állomás, több mint 11 ezer lakástelefon. A várakozók száma előreláthatóan tovább fog növekedni. Üzembe lép az új crossbar-központ Békéscsabán, folytatódik Budapesten az új Krisztina-központ építése, megkezdődik a Terézközipont szerelése. Befejeződik a Petőfi rádióadó, valamint a győri és a kékesi tv-adó rekonstrukciója. Ha nem is kielégítő mértékben, de folytatódik a postahivatali hálózat felújítása, és a kezelésgépesítési program. A fejlesztési forrás a célcsoportos beruházásoknál (ide tartozik a távbeszélő-, valamint a műsorszóró-szolgálat) az állami támogatás csökkenésének következtében szűkül. Ez a távbeszélő-szolgálatiban meglevő feszültségeket tovább növeli. A vállalati döntéskörbe utalt fejlesztések forrása a VI. ötéves tervben meghatározott nagyságrendiben és ütemben képződik, így a postaszolgálat, az üzemfejlesztés, valamint a szociális-kulturális fejlesztés terén az elfogadott minimális fejlesztési program megvalósításához a forrásfedezet — az elnökség 1980. szeptember 25-i állásfoglalásának megfelelően — megteremtődik. Az 1982. évre tervezett teljesítmény,bevétel, költség és eredmény megvalósítható, a terv igyekszik a változó gazdasági környezet hatásait is számba venni. A terv a VI. ötéves tervben meghatározott 7 százalékos R/B (részesedési alap/bérköltség) viszonnyal számol. A szociális feladatok ellátásához — a költségek növekedésével arányosan — növelni kell a jóléti alapnak az R- alapból való kiegészítését. Ez 1981- ben 50 millió forint volt, 1982- ben várhatóan 66 millió lesz. Az R-alapot terhelő egyéb juttatások (például az év végi részesedés) szinten tartására csak a képzett R-alap növelésével van lehetőség. A központi vezetőség úgy ítélte meg, hogy a gazdasági lehetőség megteremtődik a tervezett 7 százalékos R/B viszony olyan mértékű emeléséhez, amely elegendő anyagi alapot teremt a postás dolgozók jogos igényeinek kielégítéséhez. Az 1982. évi szociális ráfordítások meghaladják az 1 milliárd forintot, ami csaknem 20 százalékos növekedés 1981-hez viszonyítva. A terv célja a szinten tartás, de egyes területeken szerény mértékű fejlesztést is tartalmaz. Kiemelten kell kezelni továbbra is a statikailag nem megfelelő hivatalok kiváltását. Határozott intézkedések várhatók a változó munkahelyen dolgozók egyszeri meleg étellel való ellátásában. A központi vezetőség alapvető fontosságúnak tartja a VI. ötéves tervben elhatározott szociális fejlesztés időarányos megvalósítását. Változatlanul szükségesnekminősítette a soproniés a debreceni postásüdülő építését, és kérte az intézkedést a jelenlegi korlátozás feloldására. A Postás Művelődési Központ tervezett rekonstrukciója az illetékes hatóságok hozzájárulásának hiányában elmarad. A terv vitája során a központi vezetőség hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a jövő évi feladatokat csak akkor tudja a posta teljesíteni, ha az öntevékenység, a kezdeményezőkészség, a szolgáltatásokat előtérbe helyező szemlélet 1982-ben is jellemző marad. Mindemellett fokozottabb figyelmet kell fordítani — elsősorban az irányításban — a feladatok maradéktalan elvégzéséhez szükséges feltételeknek (anyag, terv, eszköz stb.) összehangolt, kellő időre, az év kezdetétől folyamatosan történő biztosítására. A központi vezetőség meghatározása szerint a szakszervezeti mozgalomnak 1982-ben is egyik legfontosabb feladata az éves terv teljesítésének segítése. A munkaverseny-mozgalomban az egyéni és kollektív vállalásokkapcsolódjanak meghatározott tervfeladatokhoz. A népgazdaság, illetve a posta tervével összhangban megkülönböztetett figyelmet kell szentelni ebben az évben: — az ötnapos munkahétre való átállásra; — annak elősegítésére, hogy az új szolgálati rendet mind a dolgozók, mind az igénybevevők kedvezően fogadják; — a munkaidőalap jobb kihasználásával a gazdasági hatékonysági mutatók javítására, — az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra. Ritter Péter Katona Ernő (Veszprém): Ha a posta gondoskodik az anyagokról, a végrehajtó szolgálaton nem fog múlni az 1982. évi terv teljesítése. NEMZETKÖZI HÍREK KÉTTAGÚ KÜLDÖTTSÉGÜNK utazott Maliba január 5-én Megyeri László bv-titkár vezetésével, a Postai és Távközlési Dolgozók Szakszervezetének meghívására. A nyugat-afrikai ország társszakszervezetével 1968 óta van kapcsolatunk. Több alkalommal cseréltünk delegációt. Ez alkalommal küldöttségünk megbeszélést folytat az időszerű szakszervezeti feladatokról, és tanulmányozza az afrikai postás és hírközlési dolgozók szakszervezeteinek tevékenységét. A KUBAI Postás és Távközlési Dolgozók Szakszervezete december 17—18-án tartotta III. országos kongreszszusát. Szakszervezetünk elnöksége táviratban köszöntötte a kongresszus küldötteit, és sok sikert kívánt kubai szaktársaink életkörülményeinek fejlesztéséhez. E NAPOKBAN, január 22— 23-án tartja XIV. kongresszusát a Szovjet Hírközlési Dolgozók Szakszervezete. Az egymillió 930 ezertaglétszámú szervezet magába tömöríti a posta, a távíró, a telefon, a rádió, és a sajtóterjesztés dolgozóit. A kongresszus küldöttei maghallgatják a központi vezetőség beszámoló jelentését az 1977 és 1982 között végzett munkáról, meghatározzák a szakszervezet jövő feladatait, megválasztják a vezető testületeket és a tisztségviselőket. A szovjet testvérszervezet a beszámolási időszakban nagy erőfeszítéseket tett a hírközlési dolgozók munkakörülményeinek, életszínvonalának emeléséért. Az elmúlt ötéves tervben 17-18 százalékkal emelkedett a hírközlésben foglalkoztatottak átlagos havi bére. Szakszervezetünk elnöksége táviratban köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Krakk József Postás Dolgozó 2 Nagyobb nyilvánosságot a gazdasági munkának! Készüljenek fel beszámolójukra a számvizsgáló bizottságok! Mit tett az szb? -az ellenőrzések tapasztalatai Az ismertetést a költségvetés ellenőrzésével, megítélésével kapcsolatos tapasztalatokkal kell kezdeni. Szólni Az egyre nagyobb feladatok, követelmények teljesítése a szakszervezeti demokrácia fejlesztése és a gazdálkodás színvonalának emelése egyúttal a takarékosság érvényesítése végett a magyar szakszervezetek XXIV. kongreszszusának határozata többek között azt is tartalmazza, hogy javítani, szélesíteni kell a gazdálkodás nyilvánosságát. Kinek a feladata ez? Két testület felel a szakszervezet gazdálkodásáért: a szakszervezeti bizottság, amely a szerv „vagyonával” választóinak megbízásából gazdálkodik és a számvizsgáló bizottság, amely — ugyancsak a tagság nevében őrködik a gazdálkodás szabályossága fölött. A rendszeres, színvonalas ellenőrzés elképzelhetetlen megfelelő körültekintéssel összeállított munkaterv nélkül, mely — igazodva az ügyrendhez — időrendben meghatározza a feladatokat. Be kell tehát számolni arról, hogy készült-e munkaterv, és az abban foglaltakat időarányosan teljesítették-e. A számvizsgáló bizottság testületi szerv, állásfoglalásai testületi állásfoglalások, a működését a bizottsági üléltell arról, milyennek ítélte a számvizsgáló bizottság a költségvetést, megfelelt-e az a mozgalmi céloknak, a terve.Miután tehát a számvizsgáló bizottságok is a tagságnak felelnek végzett munkájukról, annak tapasztalatairól, a beszámoló taggyűléseken, a bizalmi testületek előttkötelesek külön, önállóan beszámolni. A számvizsgáló bizottság azonban ne az alapszervezet gazdálkodásáról számoljon be, mert arról,hogy mire, mennyit költöttek, számot adni a szakszervezeti bizottság dolga. Helytelen továbbá, ha a számvizsgáló bizottság a költségvetési számokat ismétli. Szóljon viszont: a saját munkájáról; — ellenőrzéseinek tapasztalatairól ; — az alapszervezet éves gazdálkodásáról kialakult véleményéről, soken fejtik ki. Ezért el kell mondani a tagságnak, hogy a bizottság összeül-e rendszeresen, hányszor gyakorolta testületi funkcióit a beszámolási időszakban, és mit tárgyalt? Megvitatták-e az ellenőrzések tapasztalatait? Rendkívüli bizottsági ülés adódott-e, s ha igen, milyen halaszthatatlan állásfoglalás, döntés született? Az előző időszakhoz képest fejlődött-e a munka? Felmerültek-e nehézségek — és milyenek — a számvizsgáló bizottsági munka kapcsán a rési irányelveknek, a tagság érdekeinek, a takarékosság irányelveinek? A főbb költségtényezők arányai helyesek voltak-e, nem alakult-e ki indokolatlan aránytalanság? A továbbiak során ismertessék, hogy a gazdálkodás, a pénzügyi adminisztráció terén mit ellenőriztek. Vizsgálták-e a gazdálkodás szabályszerűségét, alaki helyességét, a bizonylati elv következetes megtartását? Milyen következtetéseket vontak le a gazdálkodás elemzéséből, milyen eltéréseket tapasztaltak az előirányzatoktól? Ki kell emelni, hogy a gazdálkodás mennyiben segítette vagy gátolta a szakszervezeti mozgalom, vezető szervei, testületei által megfogalmazott általános és helyi alapszervezeti célok elérését. A számszerű mérlegbeszámoló áttekintést ad az elmúlt félév vagy év gazdálkodásáról. Ezért be kell számolni arrról, hogy a költségvetés jó volt-e vagy sem, a tervezés helyesnek bizonyult-e, volt-e túllépés, költségvetési módosítás, ha igen, indokolt és szabályos volt-e, a költségvetés lehetővé tette-e a feladatok végrehajtását, érvényesült-e a takarékosság? Elemzés útján a számok mögé kell és lehet világítani, és ezzel jó eligazítást adni a tagságnak. A területi szakszervezeti bizottságok mellett működő Fontos témája a beszámolónak, hogy tett-e, és milyen javaslatokat a számvizsgáló bizottság a gazdálkodás fejlesztésére, az esetleges hibák kijavítására, észrevételeiket, javaslataikat figyelembe vették-e, az esetleges helytelen gyakorlatot megszüntették-e? Szóljanak a szakszervezeti bizottsággal, a tisztségviselőkkel való kapcsolatról. Noha a számvizsgáló bizottság ellenőrzi az szb gazdálkodását, ténykedése beletartozik abba a sokrétű munkába, amelyet a szakszervezeti szerveknek a mozgalmi célok eléréséért a tagság érdekében kell kifejteniük. Ezért nagyon fontos a közvetlen, elvtársi kapcsolat kialakítása, amelynek állásáról a tagságot ugyancsak tájékoztani kell, számvizsgáló bizottságok arról is számoljanak be, hogyan segítették az alapszervezeti számvizsgáló bizottságok munkáját, vannak-e ennek akadályai, mit lehet tenni ezek elhárítására? A számvizsgáló bizottság a tagság megbízásából mérlegeli, elemzi az alapszerv, illetve a területi bizottság vagy a központi vezetőség gazdálkodását. Ennélfogva a tagság is jogosult arra, hogy bírálja a számvizsgáló bizottság mimikáját, és irányelveket adjon munkájának javításához. Fekete Ottó Vélemény a gazdálkodásról 1976 óta sok helyütt és sokszor elhangzott, hol is tartunk azüzemi, a munkahelyi demokrácia megvalósításában, ezen belül a bizalmiak, jog- és hatáskörének érvényesülésében. Nos, erre akarok választ kapni, ezért találomra — csak arra ügyelve, hogy a posta minél több területe képviselve legyen — meghívtam öt postás dolgozót, akiknek semmiféle szakszervezeti tisztségük nincsen. Czégény Bálintné (Solymár, postahivatal), Köteles Andrásné (javítóüzem), Lapatka Lászlóné (CSEKKLESZ), Szabó Sándor (Bp. 72) és Tatár Sándor (Bp. Tárb. lg.) el is fogadta meghívásomat egy kis kötetlen beszélgetésre. Mivel a megvitatandó témáról egy szót sem szóltam, az első néhány perciben akadozott beszélgetésünk. Amikor azonban megkérdeztem, hogy vállalnának-e „bizalmiságot”, szinte egyszerre szólaltak meg, s bár különbözött a véleményük, néhány dologban egyetértettek. — A bizalminak, ha jól akarja ellátni a feladatát, bizony, van mit tennie. — Nem túl hálás és nem könnyű tisztség a bizalmié, s bizony, néha népszerűtlen feladatokat is el kell látnia. — Mindenhol nem lehet a bizalmi „trófiú”, időnként el kell döntenie, kivel ért egyet a csoport véleményével, vagy a szakvezetőével. Persze, az ő kötelessége a csoport érdekeinek képviselete. — És ha az esetleg nagyobb csoportok érdekeit sérti? — Tartunk ma már ott, hogy elfogadjuk a nagyobb csoportok, a társadalom érdekeit, egyéni és szőkébb csoportunké elé is tudjuk helyezni azokat. — Tudna példát mondani? — Nálunk a postaforgalomnál decemberben senki nem mehet — nem is megy — szabadságra. Sőt az év végi levél- és csomagáradatot csak sok-sok túlórával tudjuk a feladótól a címzettig eljuttatni. Szinte senki nem ódzkodik vagy elégedetlenkedik ilyenkor. De tudnék még más példákat is mondani. Itt van ugye a vasárnapi hírlapkézbesítés kérdése. — Mit várnak a jó bizalmitól?— Köztudott, hogy ma már jóval nagyobb a bizalmiak hatásköre, ami jó dolog, de élni is tudni kell vele. — Azelőtt 5-én jött valaki a következő szavakkal: „Adjon harminc forintot bélyegre”, és jószerivel azt sem tudtuk, ki ő. — Ma a kötelezőkön felül sok bizalmi emberségből is jelesre vizsgázik. A mi bizalmunk, ha rossz a hangulatom, megkérdezi:. — Mi baj, Sándor? Segíthetek? — Néhány évvel ezelőtt a bizalmit még olyan helyekre is elküldték, amelyhez semmi köze nem volt. A miénk például — más jelentkező nem lévén — TIT-előadásokra járt — mint bizalmi. Ma már ilyen nem fordul elő. — A legutóbbi választásokon már sokkal jobban megnéztük, hogy ki legyen a bizalmunk. Csak olyan jöhetett számításba, aki arra alkalmas, vagy rövid időnbelül alkalmassá tehető. — Az sem elhanyagolható előfeltétel, hogy lehetőleg ugyanolyan munkakörben dolgozzon, mint a csoportbeli tagok. — Olvastam a Postás Dolgozóban, hogy a választásokon a bizalmiak 40 százaléka kicserélődött, nos a maradék 60- ból még 20-at cserélni kellene, mert nem elég rátermettek, nem képviselik megfelelően a csoport érdekeit. Ma már nem az bizalmi, aki vállalja. A bizalom az alapja a bizalmi tevékenységének. Az is lényeges, hogy az újonnan megválasztott bizalmiak a lehető legrövidebb időn belül képzésben, oktatásban részesüljenek, hogy ismerjék saját jogaikat és kötelességeiket. Így rövidebb idő alatt elérhető, hogy a csoport mihamarabb elfogadja a bizalmit, amihez persze a bizalmi rátermettsége is szükséges. Röviden úgy fogalmazhatnék, hogy főleg nem idő, hanem ember kérdése, hogy kit mennyi idő alatt fogadnak el. . . Én még azt tehetném hozzá, hogy mi a 72-esben elégedettek vagyunk a bizalmunkkal, hiszen szakmai munkája közben rendszeresen figyel ránk, magáénak érzi gondjainkat, amiben tud, segít , vagy éppen javasol, szervez, kezdeményez, tájékoztat. — Véleményük szerint milyen egy jó bizalmi csoport? — Az a legjobb gyakorlat, ha egy brigád egyúttal egy bizalmi csoport ás. Az is jó, ha azonos műszakiban dolgozunk, mert így a szabad időnk egy részét is együtt tölthetjük. — Nekem az tetszik a legjobban, hogy egy-egy bizalmicsoport-értekezleten szinte teljesen kötetlen hangnemben, szabadon vitatkozhatunk a szóban lévő témáról. Ilyenkor zsong a műhely, mint a méhkas. Véleményünk szerint a legdemokratikusabb fórum éppen a bizalmicsoport-értekezlet. — Alapvető feladatunknak tekintjük az új dolgozók bevezetését a munkába, a csoportéletibe, a helyi szokásokba. — Az egyik legnagyobb vitát szinte mindig a kitüntetések odaítélése vagy az azokra való javaslattétel váltja ki, hiszen nem akarunk megalapozatlan véleményt kialakítani. — Elismerem emberi gyarlóságunkat, hogy jogainkat sokkal jobban ismerjük, mint kötelességeinket. Pedig tudomásul kell venni, hogy aki szeretne élni a jogával, annak kötelességét is teljesítenie kell. — Fellendült a csoportmunka, érdemibb, emberibb lett a kapcsolat. Ma már egyáltalán nem nevezhető felszínesnek. A segélyt például soha nem küldjük el postán, mint azelőtt, mindig látogatással egybekötve adjuk át. — Én hat éve vagyok postás, azóta dolgozom a solymári hivatalban. Itt más, barátibb, nyíltabb a légkör, mint eddigi munkahelyeimen. — A csoportértekezletek arra is jók, hogy mintegy szűrősként működjenek, csak a meg nem oldott kérdéseket viszik a bizalmiaink tovább, magasabb szakszervezeti fórumokra. — Elismerik a bizalmiak munkáját? — A bizalmiak jó része nem is az elismerésért látja el feladatát, hanem azért, hogy csoportját képviselje, ami joga, de megtisztelő kötelessége is. — Az a jó, ha a bizalmi egyébként is a csoport vezéregyénisége, ezáltal a kollektíva egyik formálója. Eljutottunk odáig, hogy azt a kevés, rossz irányba befolyásoló hangadót lehurrogjuk, ha azok mindig csak elégedetlenkednek, s csak a negatív jelenségeket veszik észre. Az ása bizalmi tevékenységének egyfajta elismerése, hogy amíg ő esetleg munkaidő alatt látja el szakszervezeti munkáját, addig őt a többiek, helyettesítik, hiszen tudják, hogy a csoport érdekeit képviseli. — Egyre inkább gyakorlattá válik, hogy gazdasági vezetőink nemcsak elfogadják a bizalmiakat, hanem el is várják tőlük, hogy véleményt nyilvánítsanak. Ez is egyfajta elismerés. — Azt hiszem, nem kell nagyobb elismerés annál, mint az, hogy alig várjuk, hogy egy-egy értekezletről visszatérve ideszámoljon az ott elhangzottakról, s esetleges javaslataink fogadtatásáról. — Ezek szerint a bizalmi összekötő kapocs ... — Igen. Az elmúlt időszakban ebben is lényeges minőségi változás következett be. Mindem, bennünket érintő tervezett intézkedésről tájékoztatást kapunk, s kérik a véleményünket, amelyet a lehetőségekhez képest figyelembe is vesznek. A mi bizalmunk az elmúlt évben például tájékoztatott minden nagyobb horderejű kérdésről, így a kollektív szerződés módosításáról, a törzsgárdaszabályzat megváltozásáról és az ötnapos i munkahét tervezetéről. Úgy érezzük, kellőképpen tájékoztatnak minket, hiszen a főbizalmin, a bizalmaim vagy a bizalmi küldötten keresztül minden információt megkapunk. Sokszor nem lehet a szakmai és a szakszervezeti információt különválasztani, jó néhányszor előfordult azonban, hogy albizalmainktól előbb kaptunk tájékoztatást, mint ugyanabban a témában a szakvezetőnktől. Lehet, hogy az itt leírtakból nem tűnik ki, de kérdéseinkkel igyekeztünk beszélgetőpartnereinket bíráló megjegyzésekre, észrevételek megtételére serkenteni, ők azonban csak jót mondtak. Valóban ennyit javult volna a csoportok és a bizalmiak tevékenysége. Ahhoz, hogy erre teljesebb választ tudjunk adni, bizalmiakkal, főbizalmiakkal is el kell beszélgetnem. Mezőfi László őszintén mondja meg! Beszélgetés szakszervezeti tagokkal a bizalmiak és csoportjuk munkájáról