Postás Dolgozó, 1984 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK ! A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Szerény fejlődés A postaforgalomnál folytató­dott az új szolgáltatások kiterjesz­tése, illetve kísérleti bevezetése, a kezelés egyszerűsítése. Erőfeszí­tések történtek a közönség igé­nyeinek mind teljesebb kielégíté­sére, a szolgáltatások színvonalá­nak emelésére. Néhány intézke­dés: — a könyvelt küldemények is­mételt, soron kívüli kézbesítésé­nek kiterjesztése Budapesten kí­vül 34 városban, — a pénzgyűjtő szolgálat to­vábbi kiterjesztése, — a telephelyi csomagfelvétel kísérleti bevezetése, — a gyógyszerbeszerzés kísér­leti bevezetése Győr-Sopron me­gyében, — a nyugdíjutalványok idegen hivatali kézbesítésének országos kiterjesztése, — öntapadós jelzők forgalom­ba hozatala, — a karácsonyi csúcsforgalom segítésére bélyegbenyomásos ké­peslapok készítése. A postahivatali hálózat fejlesz­tése megközelítően a terv szerint alakult. 100 új postahivatalt, köz­tük egy nagyhivatalt (Pestlőrinc) helyeztek üzembe, mintegy 80 postahivatalt korszerűsítettek, felújítottak. A kezelési kisgépek beszerzésére előirányzott össze­get ugyan felhasználták, de sem mennyiségben, sem összetételben nem sikerült teljesíteni a tervet. Az áremelkedés, a tőkés import korlátozása, a nem tőkés piaci kí­nálat hiánya együtt okozott gon­dot. A pénzforgalom automatizá­lására üzembe helyeztek egy R— 35-ös, valamint egy TPA 1140 tí­pusú számítógépet. A hírlapszolgálatnál sikerült tartani a terjesztés színvonalát, a remittenda mennyiségének csök­kenése mellett a mennyiség 1,7 százalékkal nőtt. A lakosság ellátottságának növelésére a ter­vezett 40 hírlapparion helyett 67-et, illetve a 2 hírlapbolt he­lyett 6-ot nyitottak meg. A 2000 fő lélekszámot meghaladó 823 községből már 622-ben van hírlapárusítás. A napilapterjesz­tés színvonalát javítja a számító­­gépes lapigénylés múlt évi beve­zetése. Gondot okozott a tőkés im­port papír korlátozása miatt a Nők Lapjának az igénynél kisebb példányszáma. Az adminisztráció csökkentésé­re bevezették a havi egyszeri hír­lapárus­ elszámolást. A nyomdai szállítások átütemezésével egyen­letesebbé vált a hét egyes napjai­nak terhelése. Az év végén szállították a szol­noki góc hírlapfeldolgozó gépso­rát, az I. negyedévben várható az üzembe helyezése. A távírószolgálatban a ter­vezettnél 50-nel több új telexállo­mást, összesen 525-öt szereltek fel, de így is ezer fölé nőtt a vára­kozók száma. A postai távírófor­galom alakulására kedvezően ha­tott, hogy egyes utcai nyivános és segélykérő állomásokról is le­het táviratot feladni. Nem kielégítő az adatátviteli szolgálat fejlődése. Nemcsak az igényekhez, hanem a tervezetthez képest is jelentős az elmaradás az új állomások bekapcsolásában. A távbeszélő-szolgálatra a sze­rény mennyiségi növekedés jel­lemző. Az év során 15 799 lakás-, 3043 közületi és 948 nyivános állomást helyeztek üzembe. A távbeszélő-sűrűség 12,51-ről Németh Károly látogatása a Magyar Postán Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára a múlt év december 15-én a főváros XII. kerületébe látogatott. Kísé­retében volt Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára. * Németh Károly délelőtt felkereste a Magyar Posta központját, ahol Hanga Mária, a XII. kerületi pártbizottság első titkára, Mátrai Rezső, a kerületi tanács elnöke, Tóth ülés, a Magyar Posta elnö­ke és Mészáros Ferenc, a posta központ­jának pártbizottsági titkára fogadta. A Központi Bizottság titkárát Tóth Illés tájékoztatta a nemrég önállóvá vált Ma­gyar Posta tevékenységéről, fejlesztési elképzeléseiről. A megbeszélésen jelen volt Csáki Lászlóné, a Postások Szak­­szervezetének főtitkára is. Németh Ká­roly tolmácsolta Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának a posta dolgozóihoz intézett üdvözletét, majd megtekintette a Krisztina Távbe­szélő Üzemet, s megismerkedett a tele­fonhálózat helyzetével, rekonstrukciójá­val és a fejlesztés lehetőségeivel. JPCI ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1984. JANUÁR ÁRA: 1,50 FORINT Mérlegelve az igényeket és a lehetőségeket A posta 1983. évi tervének teljesítését és 1984. évi előirányzatait tárgyalta a központi vezetőség A Postások Szakszervezetének Központi Vezetősége 1983. de­cember 15-i ülésén Fóris Ferenc­­né dr. -nak, a tervgazdasági szak­osztály vezetőjének előadásában megvitatta a posta 1983. évi gaz­dasági és szociális tervének vár­ható teljesítéséről, valamint az 1984. évi terv előirányzatáról szó­ló előterjesztést. A szakszervezet 1983 kiemelkedően fontos a posta életében. Július 1-től önálló, országos hatáskörű szervként, ön­álló népgazdasági ágazatként mű­ködik. A változás célja: a hírköz­lés érdekeinek jobb, eredménye­sebb érvényesítése a népgazda­ságban. Ugyanakkor ez fokozott követelményt támaszt a munká­ban minden területen, valameny­­nyi postással szemben. Az önálló­ság hatása ma még természete­sen nem mérhető, csak hosszabb távon érvényesülhet. Összességében ismét eredmé­nyes évet zárt a posta. A szolgál­tatások helyzete, a dolgozók élet- és munkakörülményeivel együtt, a tervezett szerény mértékben ja­vult. A lényeg az, hogy amit a le­hetőségek mérlegelésével tavaly ilyenkor elhatároztunk, teljesítet­tük, annak ellenére, hogy az év­közi szükségszerű népgazdasági intézkedések kedvezőtlenül befo­lyásolták a posta munkáját is. Rendkívül sok gondot okozott a már-már krónikus kábelhiány, a nem kielégítő berendezésellátott­ság és az importkorlátozás. Az elért eredmény elsősorban a postás dolgozók becsületes helyt­állásának és a vezetők erőfeszíté­sének köszönhető. A célok eléré­séhez jelentős mértékben hozzá­járult a szocialista munkaver­seny, a mozgalom fejlődése, a munkahelyi kollektívák és a szo­cialista brigádok igyekezete. A brigádok és újítók eredményes munkája érződött az anyag- és energiagazdálkodásban is. A rendszertelen anyagellátás okozta nehézségek kiküszöbö­lés­éről Péntek Petronella bv-tit­­kár tolmácsolta vitaindításként az elnökség előző napi állásfoglalá­sát. Ezután több hozzászóló adott hangot véleményének, és egészí­tette ki a beszámolót. Az ülésen részt vett, és több fontos témában kiegészítő tájékoztatást adott Do­­ros Béla elnökhelyettes is. Végül kiegészítésekkel a központi veze­tőség elfogadta az előterjesztést,­lését sokszor a kollektívák rugal­mas alkalmazkodása és az újítók találékonysága tette lehetővé. A központi vezetőség köszöne­tét fejezte ki mindazon postás dol­gozóknak, munkahelyi kollek­tíváknak, akik, illetve amelyek ál­dozatos munkájukkal hozzájárul­tak a célok eléréséhez. Az 1983. évi várható eredmény 4180,2 millió forint; 68 millió fo­rinttal a tervezett alatt van. A bevétel (a posta-, az utalvány- és a hírlapszolgálatnál) több mint 100 millió forinttal meghaladja a tervezettet; a költségek az elő­irányzatnak megfelelően alakul­nak. Ugyanakkor 165 millió fo­rint eredményrontást okozott a távírószolgálat, illetve a rádió- és televízióműsor-sugárzásnál a ko­rábbi túlszámlázás rendezése. Az adóknak, köztük az évközi bérfej­lesztés progresszív adójának befi­zetése után 226,2 millió forint B- alap és 812,7 millió forint F-alap képezhető. A béradó progresszivi­tására jellemző, hogy 1 forint bérfejlesztéshez több mint 10 fo­rint adót kell fizetni. A jövedel­mezőségi mutató (nyereség oszt­va az eszközérték és a bértömeg összegével), mint az várható volt, tovább csökken, s éppen csak meghaladja a 13 százalékot. A létszám alakulását jellemző­en a fenntartási szükséglet és az ötnapos munkahétre való átállás­nak az előző évről áthúzódó hatá­sa befolyásolta. Az összes létszám­ a terv szerint alakul, de a belsős arányoknál jelentős gondok mu­tatkoznak. A teljes munkaidős létszám 700-zal növekszik, 130-cal elma­rad a tervezettől. A forgalmi lét­szám 0,7 százalékkal haladja meg az előző évit, ugyanakkor 250 fős hiány várható az ipari, a hálózatépítési és a -fenntartási te­vékenységeknél. A létszámhiányt részben pótol­ta a részmunkaidősök és nyugdí­jasok erőteljesebb foglalkoztatá­sa. Itt kedvező volt a nyugdíjas­­foglalkoztatás jogszabályainak változása. Sok területen pedig a túlórázás segített. A bérszínvonal az 1 százalékos adózott bérfej­lesztéssel együtt 4,77 százalékkal emelkedett. Az 1983. évi állóeszköz-fejlesz­tési terv kidolgozásánál figyelem­be kellett venni a beruházási vá­sárlóerő visszafogására és a kül­kereskedelmi mérleg egyensúlyá­nak javítására irányuló népgaz­dasági döntéseket és szabályozó­módosításokat. A postát leginkább a költségve­tési hozzájárulás csökkentése és az F-alapból való 6 százalékos el­vonás érintette. A forrás csökke­nése mellett jelentősen hátráltat­ták a beruházási munkát a belföl­di és importanyag-ellátási nehéz­ségek, a tőkés gépimport korláto­zása és egyes hazai gyártású be­rendezések hiánya. Mindezek kö­vetkezményeként a munkákat ne­gyedévenként felül kellett vizs­gálni és az anyagellátáshoz iga­zodva átütemezni. A fejlesztési előirányzatok 89 százalékos telje­sítése mintegy 4000 millió forint­nak felel meg, 12,86-ra nőtt, a várakozók száma meghaladja a 370 ezret. Az előfizetők 63 százaléka köz­vetlenül tárcsázhatja a külföldi előfizetőket az öt vidéki nagyvá­rosnak és góckörzetének az előfi­zetői nemzetközi távhívásba való bekapcsolása révén. A belföldi távhívásban részt vevő helységek száma 400-ra nőtt. Lassú az auto­matizálás üteme, még mindig több mint 1900 helység 16 óra után nem érhető el. A távhívás kiterjesztése ellené­re sem csökken a helyközi kap­csolószolgálat igénybevétele. A minőségi mutatók a nem kielé­gítő technikai feltételek és a túl­terhelés miatt mind Budapesten, mind vidéken romlanak.­ A fenntartási tevékenység ki­emelt figyelmet kapott 1983-ban is. A fenntartási költség 2,5 szá­zalékkal több a tervezettnél. A pénz elköltése azonban nem mindig és nem mindenütt járt együtt színvonal-emelkedéssel. Jelentősebb befejezett beruhá­zások: — Budapesten: Óbuda és Te­réz crossbar központ, a Havanna lakótelepen konténer- és 2 PAM központ; — vidéken: Miskolc—Avas és Bicske crossbar központ, Hatvan, Pécs, Kaposvár, Miskolc konté­nerközpontok, valamint a szent­endrei—pilisvörösvári körzet bő­vítése. A vezeték nélküli szolgáltatás­nak a biztonságra és a minőségre vonatkozó követelményei teljesül­tek. A fejlesztési forrás csökken­tése 1983-ban ezt az ágazatot súj­totta legjobban. Az év folyamán üzembe helyezték. — A Petőfi-adó rekonstrukció­jának keretében Lakihegyen egy középhullámú adót, — Diósdon két 100 KW—A rö­vidhullámú adót, — Győrben a televízió 1. mű­sorára egy 4 KW-os gerincadót és öt átjátszóadót, — ugyancsak Győrben a tele­vízió 2. műsorára új sugárzórend­szert és átjátszóadókat. Fél éve önállóan A tervezett színvonalon A szociális ráfordítások 1983-ban meghaladták az 1242 millió forintot, a tervezett­nél 1 százalékkal nagyobbak. A munkavédelmi terv teljesült. Munkavédelemre 480 millió fo­rintot költött a posta. Előrehala­dás történt a műszeres mérések és vizsgálatok terén. A korszerűt­len, munkavédelmi szempontból nem megfelelő munkahelyek megszüntetése az anyagi lehető­ségek szűkítése miatt lelassult. A balesetek száma ugyan csök­kent, de rendkívül kedvezőtlen a súlyos és halálos balesetek alaku­lása. Ezek előidézője döntő több­ségben a közlekedési szabályok, a munkavédelmi előírások megsze­gése volt. Ez arra utal, hogy még nem kielégítő az oktatás-nevelés, a munkavédelmi agitáció és pro­paganda hatékonysága. Nem volt zökkenőmentes a védőruhák, vé­dőeszközök beszerzése. Az új Postai Munkavédelmi Szabályzat egyszerűsítette az egyéni védőru­ha és -felszerelés juttatási rend­szerét, rendezte a tisztítási, kar­bantartási feladatokat. Ennek el­lenére a postaszervek egy részé­nél a végrehajtás akadozott. Gyakran előfordul, hogy a dolgo­zók nem használják a védőfelsze­relést. Erélyesebb fellépésre van szükség mind a szakvezetők, mind a helyi szakszervezeti szer­vek részéről. Szociálpolitikai célokra 762,8 millió forintot (a tervezett­nél 1 százalékkal többet) fordított a posta. Az alapvető cél, a postás dolgozók szociális ellátásának szinten tartása megvalósult. A tervezettnél nagyobb arányban nőtt az üzemi étkeztetést igénybe vevők száma. Javult a konyhák gépesítettsége, technikai színvo­nala. Bővült — ha nem is kielégí­tő mértékben — az üzemegész­ségügyi ellátás. Nem javult az egyenruha-ellá­tás, ezért új gyártóval kellett szer­ződést kötni. Gondot okoz to­vábbra is az anyagellátás. A gyermekintézményi férő­hely-ellátottság változatlanul jó. Növekedett a kedvezményes üdültetésben részesülők száma. A balatonfenyvesi és balatonará­­csi üdülő 1983-ban már teljes ka­pacitással működött. A nyár kö­zepén üzembe lépett a zirci tün­dérmajori gyermeküdülő új épü­­letszárnya. Bővült a melegvizes üdülési lehetőség Gyulán, illetve Zalakaroson; a nyár elején meg­nyitott gárdonyi postás kemping iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg.­­ Változatlanul kiemelkedő a postás dolgozók lakásépítésének támogatása. Mintegy ezren több mint 107 millió forintos támoga­tásban részesültek. A rászoruló, idős és egyedülálló postás nyugdíjasok életkörülmé­nyeinek javítására 40 helyet kö­töttek le a Fővárosi Tanács most létesülő szociális otthonában. Mó­dosult a nagycsaládosok és gyer­meküket egyedül nevelők segélyezésének feltételrendszere, az egy főre eső jövedelemhatár 2500 forint. Segélyben több mint 14 ezer dolgozó részesült. Mi várható 1984-ben? A népgazdasági egyensúly helyzetének javítására a VI. öt­éves terv hátralevő két évére je­lentős mértékben módosult a vál­lalatok jövedelmének szabályozá­sa. A postát érintő legfontosabb változások:­­ a társadalombiztosítási járu­lék 10 százalékos emelése (mint­egy 400 millió forint költségnöve­kedés); — a 290 forintos jövedelemki­egészítésnek a bérbe építésével (Folytatás a 2. oldalon)

Next