Postás Dolgozó, 1985 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
EREDMÉNYEINK , FELADATAINK (Folytatás az 1. oldalról.) korszerűsítésére hozott határozat végrehajtása (33-ból 21 postaszerv), — a népgazdaság irányítási rendszerének továbbfejlesztése. A szervezetkorszerűsítéssel októberi számunkban már részleteiben foglalkoztunk. Az irányítási rendszer főbb változásai Az irányítási rendszer továbbfejlesztése komplex és fokozatos intézkedéssorozatot igényel. A változások kiterjednek a gazdaságirányítás egészére: a tervezésre, a gazdasági szabályozó rendszerre, az intézményi rendszerre, az emberi tényezőkre, az alkotókészség szerepének növelésére. A fokozatosság azt jelenti, hogy nem egyszerre lép életbe minden intézkedés, hanem egy középtávú tervidőszak alatt. Az irányítás fejlesztése olyan eszköz, amelynek segítésével a gazdaságpolitikai célok az eddigieknél jobban, eredményesebben valósulhatnak meg. Az elérendő cél: a gazdaság teljesítőképességének növelése, a hatékonyság javítása, ésszerűbb gazdálkodás az erőforrásokkal, nagyobb lehetőségek az alkotó emberi munka számára. Az irányításfejlesztés néhány kiemelkedően fontos területe: 1. A közgazdasági szabályozó rendszer: — jövedelemszabályozás, — keresetszabályozás, — árrendszer és árszabályozás. 2. A vállalatok és szövetkezetek irányításának, vezetésének és szervezeti rendszerének fejlesztése. 3. A gazdasági érdekegyeztetés és érdekviszonyok. A napi, illetve szaksajtó részleteiben elemezte és elemzi a változásokat. A posta tervének ismertetésében kizárólag azon szabályozóváltozásokra térünk ki, amelyek a terv kialakításához, illetve megértéséhez feltétlenül szükségesek. Vállalati jövedelemszabályozás Jelentős mértékben változott a vállalati jövedelemszabályozás. A vállalatok érdekeltsége az eddiginél szorosabban kötődik a nyereséghez, ugyanakkor az erőforrásokat a hatékonyabb felhasználás céljából megadóztatják. A főbb változások és az általános, leegyszerűsített szabályok. O A városi és a községi hozzájárulás 1985-ben változatlanul a mérleg szerinti nyereség 15 százaléka. O A lineáris nyereségadó 35 százalékra mérséklődik, ugyanakkor az adó alapja a mérleg szerinti nyereség, azaz nem csökkentik a városi és községi hozzájárulással. O Vagyonadó (új elem): az érdekeltségi alap terhére a vállalati vagyon értéke után 3 százalék. O Felhalmozási adó (korábbi adók, illetékek helyett): az érdekeltségi alap terhére a felhalmozási célú kifizetések után 18 százalék, illetve igazgatási és irodaépület, oktatási célú, továbbá üdülési célú beruházásnál 50 százalék. Kereseti adó (a korábbi progresszív adó helyett): az érdekeltségi alap terhére a dolgozók részére kereset címén kifizetett összegek után jogszabályban meghatározott módon és mértékben. Az érdekeltségi alapból kell fedezni az előzőkben felsorolt adók mellett többek között az állammal, pénzintézetekkel szembeni kötelezettségeket, különféle tartozásokat, a kötvények törlesztését. Ez szolgál alapul az újítási díjak és az újítással kapcsolatos közreműködői díjak fedezésére. A fenti kötelezettségek teljesítése után maradó érdekeltségi alap felhasználásáról a vállalat kollektívája dönt. A legfontosabb felhasználási célok: • fejlesztési célú kifizetések, • lakásépítés támogatására lakásépítési alap képzése, • a dolgozók anyagi ösztönzése, • a jóléti és kulturális alap kiegészítése, • a magasabb vezető állásúak premizálása. Lényeges, új elem, hogy csak a már meglevő jövedelmet lehet elkölteni. Fejlesztési forrást eddig is az előző évi eredmény alapján lehetett képezni, a részesedési célú felhasználás viszont a tárgyévben megelőlegzés alapján történt. 1985-től részesedési célú felhasználás is csak az előző évben megteremtett forrás terhére történhet. A hírközlés közismerten eszköz- és élőmunkaigényes (az állóeszköz-állomány mintegy 40 Md forint bruttó értékű, a bérköltség 4,5 Md forint), a nagy nyereségtömeg ellenére (4 Md forint) a szolgáltatási kényszer, illetve a kötelezettségek és a kötött tarifák miatt azonban nem tud kellő jövedelmezőséggel tevékenykedni. A népgazdaság egészére érvényes normatív szabályozás mellett — figyelembe véve a felsorolt adókat — a posta nem tudna működni. Ezért a szabályozó rendszerben több kedvezményt, preferenciát kapott. Általános elv, hogy ahol az élőmunka adózik, ott a postaforgalom, ahol az eszköz adózik, ott a távközlés kap teljes vagy részleges kedvezményt. Néhány preferált terület: — béradó: nem kell adót fizetni a hagyományos postai szolgáltatások munkabére után. — vagyonadó: nem kell adót fizetni a távközlési hálózatok (rendszerek) vagyonrészei után, s csak 1,5 százalékot kell fizetni a többi eszköz után. — felhalmozási adó: mentesül a fizetés alól a célcsoportba tartozó beruházás. E kedvezmények összességében milliárdos nagyságrendű adó fizetése alól mentesítik a postát. Keresetszabályozás Az új keresetszabályozási modell kialakításának egyik alap célja a vállalati teljesítmény és a fizethető bér kapcsolatának szorosabbá tétele. Lehetőség nyílik a vállalati jövedelemszabályozás és a keresetszabályozás jobb összhangjának a megteremtésére. Az új formák a termelékenységtől, a költségcsökkentéstől, a hatékonyság növekedésétől függően az eddigieknél nagyobb érdekeltséget és kényszert jelentenek a vállalati gazdálkodás számára. Egyben a jelenleginél rugalmasabb lehetőséget nyújtanak a vállalati bérgazdálkodási elképzelések és a sajátosságok érvényesítésére. Fokozottabb lehetőség nyílik a főmunkaidőben végzett munka nagyobb anyagi elismerésére. Megszűnik a bér- és egyéb forrásból történő kifizetések eddigi elkülönítése. Minden anyagi ösztönzési célú kifizetést (akár a bérköltség, akár az érdekeltségi alap terhére) együttesen kell kezelni és szabályozni. A két forrásból származó dolgozói jövedelmeket keresetnek nevezzük. Ezért nem bérszabályozási, hanem keresetszabályozási rendszerről beszélünk a jövőben. Három forma fog működni: • Az alap: a keresetszintszabályozás. Az a cél, hogy a vállalatok minél nagyobb köre minél előbb e formába tartozzon. A keresetek alakulása a vállalat adóviselő képességétől, alapvetően a nyereség alakulásától függ. Megszűnik a bázisszemlélet, de garancia sincs semmilyen mértékű keresetnövelésre. A keresetek növekményét közvetlenül nem terheli adó, viszont az előző évben már elért kereseti színvonal sem élvez adómentességet. A keresetek után progresszív adótábla szerint kell az adót az érdekeltségi alapból fizetni. • Keresetnövekmény-szabályozás. E formában a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók éves átlagkeresetének a bázishoz (előző év) viszonyított növekménye után fizetnek progresszíven növekvő adót. Tehát az előző évben már elért kereseti szintet nem terheli adó. Adómentes keresetnövekedést itt sem lehet végrehajtani. A keresetnövekedés lényegében az adóviselő képességtől, a nyereségalakulástól függ. • A nem valós nyereségviszonyok között működő vállalatok egy harmadik formába, a központi keresetszabályozásba tartoznak. Lényege: a vállalat központilag meghatározott mértékkel megemelheti átlagkeresetének bázisát. Ez a növekedés tehát adómentes. Ha az átlagkereset e megnövelt bázishoz képest nő, a növekményt progresszív adó terheli, amit az érdekeltségi alapból kell befizetni, így lehetőség van a központi növelés mellett további adózott keresetnövelésre is, ha a nyereség ezt lehetővé teszi. A Magyar Posta a központi keresetszabályozásba tartozik. A vázolt módosítások több átmeneti intézkedést tettek szükségessé, hiszen más alapokra épült a bázisévnek számító 1984, s már az új szabályozó szerint kell 1985-öt tervezni. A terv megértésénél mindezeket számításba kell venni. A teljesítménynövekedés, valamint a tarifaemelkedés együttes hatására az 1985. évi várható eredmény 4868 millió forint, ami majdnem 1 Md forinttal több, mint 1984-ben. Az adók befizetése után 2,2 Md forint nyereségági érdekeltségi alap képződik. Ez lesz majd az 1986. évi terv induló alapja. Az 1984. évi mintegy 40d forintos eredményből az új szabályozás szerint 1685 millió forint érdekeltségi alap képződik nyereségágon. Ebből az elmúlt év folyamán — hiszen 1984-re még más szabályozás volt érvényben — 512,5 millió forintot használt fel a posta. Ez fedezte az 1984. év során felhasznált alapot (benne a jóléti kiegészítés 81 millió forint) és adóját, valamint az évközi 0,5 százalék bérfejlesztés progresszív adóját. A fennmaradó 1173 millió forint érdekeltségi alapból 1985-ben mintegy 650 millió forint fejlesztési alap, 75 millió forint lakásépítési alap, majdnem 100 millió forint jóléti alap kiegészítés, és 188 millió forint nettó alap (törzsgárda és a március végi részesedés fizetési forrása) képezhető, az érdekeltségi alapot terhelő 160 millió forint vagyonadó mellett. A fentieken túlmenően az 1984. évi többleteredmény lehetővé tette mintegy 300 millió forint nyereségtartalék képzését. Ennek tervezését az átszervezéssel kapcsolatos, a tervezés időszakában fel nem mérhető igények indokolják. Felhasználásáról az év folyamán történik döntés. Az 1985. évi beruházásokra a 650 millió forint nyereségági fejlesztési forrás mellett 2343 millió forint amortizáció, valamivel több mint 900 millió forint költségvetési juttatás, 400-450 millió forint idegentől átvett pénzeszköz áll rendelkezésre. Összességében, egyéb forráselemekkel kiegészülve 4,7—4,8 Md forint beruházási lehetőséggel számol a terv. A távbeszélő-ágazat részesedése 3 Md forint felett van, a távírószolgálat 340, a postaszolgálat mintegy 350-360 millió forinttal rendelkezik. Üzemfejlesztésre 255 millió forint, szociális-kulturális beruházásra 50 millió forintnál kevesebb jut. Az 1985. évi létszámterv 7-800 teljes munkaidős létszámnövekedéssel számol. A forgalom gyakorlatilag a múlt évi szinten marad, a növekedés ismét a fenntartási és építési területre korlátozódik. A megvalósítás esélyei nem jobbak az utóbbi tíz évnél. A központi keresetszabályozásba sorolt vállalatok 5,5 százalékos adómentes fejlesztéssel számolhatnak. A felső szervek által több éve elismert és elfogadott postai bérlemaradás rendezésére átfogó bérpolitikai intézkedés nem történt. A feszültségek enyhítésére ugyan több, egy-egy területet érintő preferenciát kapott a posta, de ez csak átmenetileg segített. A lemaradás végleges felszámolására a keresetszabályozás keretében az általános 5,5 százalékos mértéken felül még további 2 százalékos adómentes keresetnövekedést hajthat 1985-ben végre a posta, így öszszesen 7,5 százalék adómentes keresetnövekedést tartalmaz a terv. A gazdasági pozíciók alakulásától függően évközben lehet esetleg további adózott keresetnövelésre visszatérni, a kezelési és adminisztrációs feladatok egyszerűsítését segíti: — a tudakozódás és kártérítés új eljárási rendszerének a kidolgozása, — a szabványcsomagok kedvezményes díjazása, — a csomagokért fizetett kártérítési összeg felemelése, az új csomagfelvételi és kezelési rendszer bevezetése a belföldi csomagoknál, a totó-lottó kiosztás és leszámolás új rendszerének a bevezetése. Hírlapszokgárat A lapáremelések következtében várhatóan csökken a terjesztett, illetve értékesített lapok mennyisége. A terv 3 százalékos csökkenéssel számol, de ennél nagyobb mértékű visszaesést sem lehet kizárni. A teljesítmény értéke mintegy 600 millió forinttal nő, amit a lapáremelkedés és a lapterjesztés díjának 36 százalékra történő emelése indokol. A terv kidolgozása után jelentették be, hogy a napilapok vasárnap helyett hétfőn jelennek meg. Mindez jelentős munkaszervezési feladatot hárít a postára, ezek a tervbe még nem épültek be. (A témáról külön, részletes tájékoztató cikket jelentetünk meg.) A tervévben — ha csak lassított ütemben is, de — tovább folytatódik a Budapesti Hírlapfeldolgozó Üzem építése. A lakosság jobb ellátására 45 hírlappavilon, 7 hírlapüzlet létesül, és megközelítőleg 100 új nem postai hírlapárusító hely lesz. Összesen 12 millió forintot fordítanak a hírlapterjesztéssel foglalkozó dolgozók eszközellátottságának javítására, munkájuk könnyítésére (500 kézikocsi, 1000 oldaltáska, 1600 speciális kerékpár stb.) A szolgáltatás színvonalát emeli — a számítógépes nyilvántartási rendszer bevezetése a vidéki közületi előfizetőkre is, — az egyéni előfizetések nyilvántartásának korszerűsítése a KHI-nál, — az OTP-számlatulajdonos előfizetők számítógépes nyilvántartási rendszerének a bevezetése. Távírószolgálat A tervidőszak során a fejlesztési források kényszerű szűkítése komoly mértékben érintette ezt az ágazatot is. 1985-ben javul a lehetőség. A terv tartalmazza az adatátviteli központ beszerzését tőkés importból. Emellett 450 telex, 210 adatátviteli, valamint további 10 tgx-állomás lép üzembe. A fejlesztések nem kielégítő ütemét jelzi a várakozók számának dinamikus növekedése, különösen az adatátvitel terén. Az igénybevevőknek a fejlesztéshez való fokozottabb hozzájárulásához az elmúlt évben a posta bevezette a telex- és adathálózatibelépési díjat. Ennek hatása még nem ismert, így a várakozók számára reális becslés nem adható. 1985-ben kiemelt feladat a fenntartási tevékenység színvonalának növelése. A tervezett költség- és kapacitásigények jelentősen meghaladják a múlt évit. Ma úgy tűnik, hogy a postaszervek bejelentett igényei és a reális lehetőségek nincsenek mindig összhangban. Mindenesetre az ágazatnál kiemelkedő jelentőségű intézkedés a fenntartási ösztönző ez évi bevezetése. Komoly mértékű, számszerűen értékelhető színvonalemelkedést kell hozni, különben az ösztönző bér nem éri el a célját. (Az ösztönzőről bővebben decemberi számunkban adtunk tájékoztatást.) Az év nagy eseménye az új Krisztina központ átadása. Ezenkívül Budapesten több lakótelep telefonellátása javul mobilközpontok telepítésével. Vidéken is több helység, így Oroszlány, Hajdúböszörmény, Százhalombatta, Nagykőrös, Pápa, Kiskunfélegyháza, Sátoraljaújhely kap konténerközpontot. Befejeződik Balatonfüred és körzetének telefonfejlesztése, folytatódik a dél-balatoni program. A beruházások eredményeként 53 helység a belföldi, 60 pedig a nemzetközi távhívásba kapcsolódik be. Néhány, a közönségkapcsolat, illetve a munkafeltételek javítását szolgáló intézkedés: — Budapesten kísérleti jelleggel kipróbálják a központosított felügyeleti rendszert; — gépi számlakészítésre is alkalmas, egységes távbeszélőjegyek lesznek, amely csökkenti a kezelők adminisztrációs munkáját; — bevezetik a távbeszélő-állomások bekapcsolásának új engedélyezési rendjét, ami várhatóan enyhíti a társadalmi feszültséget. Postás Dolgozó 2 A szolgáltatások fejlődése Postaszolgálat A klasszikus postai szolgáltatásban jelentős tarifaemelés várható. Ez a teljesítményi adatokat lényegesen befolyásolja. A mennyiségi igénybevétel — tapasztalati adatok alapján — 5-10 százalékkal csökken. Ennek ellenére a teljesítményi érték a tarifaemelés következtében mintegy 1,1 Md forinttal emelkedik. A rendelkezésre álló fejlesztési forrásból folytatódik a géchálózat lassított építése, a hivatali hálózatban minimális rekonstrukció lehetséges, a kezelési kisgépek és a gépkocsik esetében pótlás jellegű beruházásra kerülhet sor. Az ismert beruházási helyzetben a posta felülvizsgálja a góchálózati programot. A Budapest—Szolnok—Székesfehérvár főgócláncolatból lassított ütemben folytatódik a székesfehérvári beruházás. Befejezése csak a VII. ötéves tervben várható. A postahivatali hálózatban elsődleges a folyamatban lévő korszerűsítések befejezése. Várhatóan 41 új postahivatal üzembe helyezésére, 30 korszerűsítésére és 20 állami bérleményben történő kialakítására kerül sor. A kezelésgépesítés terén megkezdődik a PKI által kifejlesztett fémpénzszámláló sorozatgyártása, s biztató a levélbélyegzőgép gyártása is. 100 fémpénzszámláló és 50 bélyegzőgép lép üzembe. ismét tovább bővül a szolgáltatások köre: a számlatulajdonosok telephelyére történő postai készpénzkiszállítás országos kiterjesztésével, — a valuta és egyéb értékek megbízásos szállításának bevezetésével, — az NSZK és Anglia felé gyorsított kezelésű futárpostaszolgálat bevezetésével. Az ügyfélszolgálat javítását. Távbeszélő-szolgálat Változatlanul a legdinamikusabban növekvő ágazat: a terv helyi forgalomban 3,5 százalékos, a belföldi helyközi forgalomban 11,4 százalékos, a nemzetközi forgalomban 19,5 százalékos növekedéssel számol, aminek 7-8 százalékos bevételnövekedés a következménye. A növekedésnek ez a feltételezett dinamikája a tervezett állomásbekapcsolások, a forgalmi intézkedések és nem utolsósorban a fokozott, hatékonyabb fenntartási tevékenység együttes hatására épül. A terv szerint 37 805 lakás — 4951 közületi és 998 nyilvános állomást kell bekapcsolni. (A bekapcsolást befolyásolja a Krisztina központ üzembe helyezése.) Műsorszórás A szolgáltatás minőségi színvonala jó, így az alapfeladat ennek tartása mellett az ellátottság javítása. A tévéműsor-szórásban a múlt évről áthúzódó beruházások befejezése mellett (pl. Komádi) tovább bővül az átjátszóadó-hálózat. Néhány érintett helység: Debrecen, Battonya, Komárom, Bakonyszentlászló, Bakonyszentkirály. Tovább bővül az URH-adóhálózat. Budapesten és Kabhegyen 100 MHz-es sávú adók telepítésére kerül sor. Befejeződik a lakihegyi rekonstrukció, folytatódik az adótelep építése Marcaliban. A népgazdaság irányítási rendszerének továbbfejlesztése nem kapcsolható egyetlen naptári évhez. Ez olyan minőségi változás, amely csak hosszabb távon és fokozatosan valósulhat meg. Mégis az induló évnek, 1985-nek ebben meghatározó szerepe van. A Magyar Postára ez fokozottan igaz. Több éves előkészítés után ez évben zárult egy sok csatornás korszerűsítési, megújulási program. Az alapcél az volt, hogy a posta szervezetét, belső működési rendjét a szolgáltatói magatartás általánossá tétele mellett alkalmassá tegye a hosszú távú fejlesztési programban meghatározott gyorsabb ütemű fejlődés megvalósítására. 1985 nagy kérdése az, hogy a fejlesztési források szűkülése miatt nemcsak az igényekhez, hanem az 1981—85-ös időszakra a tervezetthez képest is lelassult fejlődést ki tudja-e egyenlíteni a belső működési mechanizmus dinamizálása, és — a gátló tényezők ellenére — megteremtődnek-e a VII. ötéves terv gyorsabb ütemű fejlődéséhez a feltételek. (A szociálpolitikai terv 1984. évi végrehajtásáról, valamint az idei feladatokról februárban számolunk be. A szerk.) Ritter Péter