Postás Dolgozó, 1988 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA A központi vezetőség tárgyalta A posta elmúlt évi munkája és az idei tervek A Magyar Posta az 1987-es évet jó eredménnyel zárta. A legfontosabb célok, vagyis: • a távközlésfejlesztés gyor­sítása, ami 1986-hoz viszo­nyítva több mint 50 százalékos növekedés; • a szolgáltatások minőségi színvonalának tartása, egy-egy területen a javítása, mely a ki­emelt minőségi mutatóknál a postaszinten előirányzottnak megfelelően alakul.­­A posta­szervek többsége jobb teljesít­ményt ért el, mint amit a belső A posta külső gazdasági felté­telrendszere 1987-ben szigoro­dott. Ezt elsősorban a nagyobb külső árváltozások és egyéb kedvezőtlen hatások (illetékek, bankköltségek növekedése) okozták. A nehezebb gazdasági környezetnek nemcsak a költ­ségnövekedés a következmé­nye, hanem a kiemelt távköz­lés-fejlesztési cél éves végrehaj­tási programját is nehezítette. Bár a magyar ipar általános szállítási készsége a korábbi évekhez képest lényegesen ja­vult, de a náluk is és a postánál közvetlenül is jelentkező im­portbeszerzési nehézségek az anyagellátás és a beruházás ütemes teljesítése terén gondo­kat okoztak. Az a körülmény vi­szont, hogy a posta már az év első hónapjaiban el tudta érni, hogy a tőkés anyagok beszerzé­si lehetősége a korábbi évekhez viszonyítva több mint kétszere­sére növekedjen, nagyban előse­gítette a távközlés-fejlesztési cé­lok éves végrehajtását. Az elmúlt évben a posta összbevétele mintegy 15 száza­lékkal növekedett, aminek dön­tő része a forgalomemelkedés­ből származik, bár számottevő még az 1986 közepén meg­emelt távbeszélő-forgalmi díj-­­emelés hatása is. A bevételnö­vekedésnek mintegy */%-a ebből az áthúzódó áremelésből szár­mazik. A forgalomemelkedés külö­nösen jelentős a távbeszélő­szolgáltatásban. Az impulzus­ban számított helyi forgalom 4 százalékkal, a belföldi távhívás 11 százalékkal, a nemzetközi forgalom 13 százalékkal maga­sabb a bázisévnél. Ez a növeke­dési ütem a tervezett mértéke­ket is jelentősen meghaladja, mely egyrészt a terv fölötti állo­másbekapcsolásokból, más­részt a forgalmi intézkedések­nek és a fenntartás javulásának tulajdonítható. 1987-ben kere­ken 39 ezer főállomást szereltek fel, miközben 44 ezer főközpon­ti kapacitás létesült (ebből a tiszta szaporulat 30 ezer). A postaszolgálat bevétele a tervnek megfelelően, mintegy 30 szabályozás kialakításakor elér­hetőnek véltünk.); • a gazdasági terv, és külö­nösen a nyereség a tervezett szinten teljesült. Az éves tervezett nyereség elérése jelentős erőfeszítéseket takar, mivel a tervbe vett hír­lapdíjemelés nem valósult meg. A jó gazdasági eredmény tehát a hatékonyság növelése útján, főként a távbeszélő-árbevétel tervezettnél gyorsabb emelke­désével s a takarékosabb költ­séggazdálkodással volt elérhe­tő, százalékkal nőtt, míg a pénzfor­galmi közvetítő szolgálatnál — az új típusú tarifarendszer kö­vetkeztében, mely a kezelt fo­rintösszeghez köti a postai be­vételt — megközelítőleg 20 szá­zalékos a növekedés. A hírlap­szolgálat 6 százalékos árbevé­tel-emelkedése elismerést érde­mel, mert jelzi, hogy a lapkorlá­tozások hatását a szakterület képes volt kigazdálkodni. Valamivel a tervezett alatt marad az adatátviteli szolgálta­tás, mert nem valósultak meg a tervbe vett bekapcsolások, há­lózat hiánya miatt. Továbbá a televízió- és rádióműsor-szórá­si bevételek is elmaradnak a tervtől, mert a költségvetés ke­vesebb pénzügyi fedezetet tu­dott e célra a megrendelőknek adni. A melléktevékenységek kö­zött kiemelkedő teljesítményt mutat a hálózatépítés, mely mind normaórában, mind telje­sítményértékben a bázishoz ké­pest igen jelentősen, a tervet is meghaladóan növekedett. A sa­ját kapacitást tehát a kiemelt távközlés-fejlesztési célhoz si­került biztosítani. Idegen kapa­citások is rendelkezésre álltak, de ezeket az elképzeltnél ki­sebb arányban vettük igénybe. A postás dolgozók keresete a tervezettnek megfelelően, átlag 5,5 százalékkal növekedett. Ez kisebb a népgazdaságban vár­ható 6,5—7 százalékos kereset­­növekedésnél. A létszámnövekedés mind szerkezetében, mind mértéké­ben megközelítőleg megfelel a postai törekvéseknek, felada­toknak. A teljes munkaidős összlétszám kereken 2 százalék­kal, vagyis 1200-zal nőtt. A ked­vező létszámstruktúrát nagy­részt az ösztönző bérrendsze­reknek tulajdoníthatjuk. A beruházások pénzügyi tel­jesítése összességében mintegy 40 százalékkal magasabb, mint 1986-ban volt. A célcsoportos távközlési beruházások jelentő­sen túlteljesültek, ezzel is előse­gítve a VII. ötéves terv fejlesz­tési programjának teljesíthető­ségét. Az 1987. évi eredmények a postaszervek alkalmazkodó ké­pességének javulását, gazdasá­gi fegyelmezettségük erősödé­sét, önállóságuk növekedését jelzik. Fokozódott érdekeltsé­az 1988. év fordulópont a népgazdaság és a vállalatok életében. A posta törekvése to­vábbra is az, hogy teljesítse a VII. ötéves tervi célkitűzéseket, hogy megvalósítsa a tervbe vett távközlésfejlesztést és zavarta­lanul lássa el a szolgáltatásokat. A nehezebb körülményekhez üzletibb magatartással kell al­kalmazkodni, s javítani az irá­nyítás és a végrehajtás minden pontján a munkánkat. A távközlésnél az idei év a fejlesztés csúcséve. Ugyanak­kor az új technika fogadására és új szolgáltatások bevezetésé­re is fel kell készülni. Bár az ál­lomásbekapcsolás a beruházá­sok üteméhez illeszkedően va­lamivel kevesebb lesz, mint az előző évben (várhatóan mint­egy 33 ezer új főállomás), de a forgalom emelkedése további gondos üzemeltetés, forgalom­­irányítás és fenntartás mellett változatlanul magas lehet. Je­lentős nagy központok lesznek bekapcsolva, így például: Veszprém, Szolnok, Kaposvár, Szombathely. Bővülnek a táv­hívóközpontok közötti áramkö­rök, de a nemzetközi távhívás­ba új helységek bekapcsolására még mindig csak kevés lesz a lehetőség, mert az új nemzetkö­zi központ még nem lép be. Ja­vulni fog az üzemeltetés, a hi­baelhárítás technikai felszerelt­sége a LIMOS—TIMOS üzem­felügyeleti rendszerek, és ká­belfigyelő mérőautomaták al­kalmazásával. A postaszolgálat további sze­rény növekedése várható, a hi­vatali hálózat fejlesztése tovább folyik. Számottevően, mintegy 1300-zal növekedni fog a keze­lési kisgépek száma, s 700 új naplózó gép beállítására is sor kerül. A pénzforgalom tovább­ra is dinamikusan nő, egyre meghatározóbb tevékenysége lesz a postahivatali munkának. A hírlapszolgálat alakulása jelentősen függ a lapárak eset­leges változásától. A népgazda­sági terv számottevő lapáreme­lést nem tartalmaz, csak a sza­badáras színes lapok körében várható kisebb emelkedés a második negyedévtől. Ezért to­vábbra is gondot okoz a hírlap­szolgálat veszteségének meg­szüntetése. A szolgáltatás jobb szervezésével, a lapstruktúra kedvezőbb alakításával, az árushálózat ésszerűsítésével is segíteni kell a veszteségek csökkenését. A műsorszórás területén fon­tos cél a vételi lehetőségek javí­tak is, különösen pozitív hatást mutatott az 1 százalékos adós bérfejlesztés és a belső szabá­lyozórendszer együttes működ­tetése. tása. Bővül az adóhálózat a rá­dió- és televízióműsor-szórás te­rületén is. Új szolgáltatásként, kísérleti jelleggel bevezetjük Budapes­ten a személyhívó rendszert. Lehetőség lesz a távközlési mű­holdas műsorok vételére, amit postai engedélyek kiadásával, valamint postai vevőberendezé­sek telepítésével is elősegítünk. A bővülő szolgáltatások kö­vetkeztében átlag mintegy 6 százalékos lesz a forgalomnö­vekedés. A postai bevételek e fölötti növekedése a lehetséges díjemelések függvénye. Az ere­deti tervekben a hírlapterjeszté­si díjak változásán túl a távbe­szélő alapdíjak, a távíró szódí­jak és a telexlevelezési díj eme­lései szerepeltek. Tekintettel ar­ra, hogy ezek mindegyike ösz­­szefüggésben van a fogyasztói árak népgazdasági szintű ala­kulásával is, mely az adórend­szer és egyéb körülmények ha­tására az elképzelések szerint maximum 15 százalékkal nőhet, a postai árlépések bizonytala­nok. Kétségtelen, hogy a VII. ötéves terv fejlesztéseinek fi­nanszírozásához szükség lenne a tervbe vett árlépésekre, hi­szen ezek időleges elmaradása, illetve késleltetése csökkenti forrásainkat. A Magyar Posta 1988. évi népgazdasági tervében mint­egy 900 millió forint árbevétel (és ugyanennyi nyereség) vál­hat bizonytalanná a fenti árkér­dések miatt. Ezek a nehézségek csak fokozzák a hatékony gaz­dálkodás követelményeit. Ugyanakkor ez megköveteli a postaszervek felé történő belső gazdasági szabályozó változat­lan áron való kialakítását. A gazdálkodás feltételrend­szere az új adók bevezetésével és a pénzügyi szabályozás álta­lános módosításával jelentősen változik. A különböző hatások együttes eredője azonban nagy­jából változatlan pozíciót ad a postának. Az alapszolgáltatá­soknál az általános forgalmi adó 0 kulcsos, és termelői árvál­tozás sincs a postán. Ugyanak­kor viszont a bérbruttósításnak számottevő költségtöbblet a kö­vetkezménye. Megnő tehát az élőmunkaköltség súlya, a haté­kony létszámgazdálkodás sze­repe. A postai tervek ismét mint­egy 1200-as létszámnövekedés­sel számolnak. A postaszervek törekvései azonban e fölötti lét­számigényt mutatnak. Minden (Folytatás a 2. oldalon.) 1987. évi eredményeink Főbb céljaink 1988-ban XXXIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1988. JANUÁR ÁRA: 2 FORINT Ez már 1988! Az új esztendő első munkanapján mintha megfogyat­koztak volna a budapestiek. Az ünnepek előtti és alatti tolongás, csúcsforgalom talán varázsütésre szűnt meg, munkahelyemen, a Paulay Ede utcában hosszú idő óta először nem volt forgalmi dugó, még a déli órákban sem. Az utcákon sétáló kevesek óvatosan közelítették meg a kirakatokat, az árcédulákat böngészve sokan elő­ször készítettek az új évben számvetést, vagy éppen a korábbi értesüléseiket ellenőrizték. V­alóban úgy tűnik, 1988-ban többet fogunk szá­molni, jobban meggondoljuk majd, mire meny­nyit költhetünk, hol tudunk megtakarítani, ke­vesebbet fogyasztani. És ha hihetünk az első munkana­pon tapasztaltaknak, az emberek délidőben is inkább a munkahelyükön lesznek, mint az utcán. Persze az is lehet, hogy az első napi helyzet csupán az ünnepek kábulatából lassan ébredő emberek termé­szetes állapota volt, és holnap már minden megy a régi módon. Hogy ezt mégsem hiszem, annak több oka van. Nemcsak a tömegkommunikáció csatornáin, nemcsak a tévé és a rádió szilveszteri kabaréjában, de baráti társa­ságban sem emlegették soha oly gyakran azokat a régi­új fogalmakat, amelyekkel január 1-jétől együtt kell él­nünk: kormányprogram, kibontakozás, egyéni jövede­lemadó, árreform, szanálás stb. Nem hiszem azért sem, mert valóban minden bekövetkezett, amit az ország ve­zetői mondtak, s most már rajtunk is a sor, hogy a gaz­daság szerkezetátalakítása a kívánt módon megtörtén­jék, adósságállományunk ne növekedjék tovább, hogy munkánkat olyan hatékonyság jellemezze, amely az át­fogó adó- és árreform után a bérreformot is lehetővé te­szi. P­ersze addig még sokat fogunk számolni, dolgo­zók, vezetők egyaránt. Mert azt valóban alapo­san meg kell nézni, milyen lesz a kisnyugdíja­sok, a kis- és nagycsaládosok sorsa, a bérből, fizetésből élők életkörülményei, a szociálpolitika, az egészségügy, az oktatás és a kultúra színvonala, vagyis mindaz, ami a társadalom önbecsülését, közérzetét, jövőjét jelenti, minden korban és rendszerben. Sokasodnak feladataink! Mert gazdaságunk átfogó reformján túl is olyan kihívásokra kell válaszolnunk, mint környezetünk, földünk, fáink, vizeink védelme, az egészséges életmód és táplálkozás megteremtésének szükségessége, de kellene a több gyerek, a korszerűbb oktatás, a jobb betegellátás is. Mindezekhez persze pénz, egyre több pénz, és még valami: kellene a béke a lelkekben, a kölcsönös bizalom és összefogás megte­remtése mindannyiunk javára. A szerkezetátalakítás, a gazdasági stabilizáció első éve különös jelentőséget ró a postásokra is. A minden területen szigorodó beruházási feltételek a postára ma még másként érvényesek. A VII. ötéves tervi hírközlési fejlesztések nem csökkenést, hanem minden korábbi­nál nagyobb arányú növekedést írnak elő. Nem véletle­nül kapott a posta ilyen lehetőségeket, hiszen a fejlett hírközlési rendszer kiemelkedően fontos feltétele a gazdasági kibontakozásnak. L­esz tehát feladat bőven, szakembert, vezetőt pró­bára tevő nehéz idők jönnek, de talán még soha nem volt ilyen hatékony eszköz a postások kezé­ben, hogy a jó ügyet jól szolgálják. Látok reménysugarat, mert népünknek nem először kell talpra állnia, reménykedem, mert Gorbacsov és Reagan újra találkozni fog, és talán egyszer a fegyverek helyett kórházak, iskolák, sőt telefonközpontok fognak épülni. Bízom a jövőben, mert a második munkanapon is kevesebben sétáltak az utcán délidőben, mint tavaly bármikor. Zimmermann Ottó

Next