Postás Dolgozó, 1988 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! A POSTÁSOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA A központi vezetőség tárgyalta A posta elmúlt évi munkája és az idei tervek A Magyar Posta az 1987-es évet jó eredménnyel zárta. A legfontosabb célok, vagyis: • a távközlésfejlesztés gyorsítása, ami 1986-hoz viszonyítva több mint 50 százalékos növekedés; • a szolgáltatások minőségi színvonalának tartása, egy-egy területen a javítása, mely a kiemelt minőségi mutatóknál a postaszinten előirányzottnak megfelelően alakul.A postaszervek többsége jobb teljesítményt ért el, mint amit a belső A posta külső gazdasági feltételrendszere 1987-ben szigorodott. Ezt elsősorban a nagyobb külső árváltozások és egyéb kedvezőtlen hatások (illetékek, bankköltségek növekedése) okozták. A nehezebb gazdasági környezetnek nemcsak a költségnövekedés a következménye, hanem a kiemelt távközlés-fejlesztési cél éves végrehajtási programját is nehezítette. Bár a magyar ipar általános szállítási készsége a korábbi évekhez képest lényegesen javult, de a náluk is és a postánál közvetlenül is jelentkező importbeszerzési nehézségek az anyagellátás és a beruházás ütemes teljesítése terén gondokat okoztak. Az a körülmény viszont, hogy a posta már az év első hónapjaiban el tudta érni, hogy a tőkés anyagok beszerzési lehetősége a korábbi évekhez viszonyítva több mint kétszeresére növekedjen, nagyban elősegítette a távközlés-fejlesztési célok éves végrehajtását. Az elmúlt évben a posta összbevétele mintegy 15 százalékkal növekedett, aminek döntő része a forgalomemelkedésből származik, bár számottevő még az 1986 közepén megemelt távbeszélő-forgalmi díj-emelés hatása is. A bevételnövekedésnek mintegy */%-a ebből az áthúzódó áremelésből származik. A forgalomemelkedés különösen jelentős a távbeszélőszolgáltatásban. Az impulzusban számított helyi forgalom 4 százalékkal, a belföldi távhívás 11 százalékkal, a nemzetközi forgalom 13 százalékkal magasabb a bázisévnél. Ez a növekedési ütem a tervezett mértékeket is jelentősen meghaladja, mely egyrészt a terv fölötti állomásbekapcsolásokból, másrészt a forgalmi intézkedéseknek és a fenntartás javulásának tulajdonítható. 1987-ben kereken 39 ezer főállomást szereltek fel, miközben 44 ezer főközponti kapacitás létesült (ebből a tiszta szaporulat 30 ezer). A postaszolgálat bevétele a tervnek megfelelően, mintegy 30 szabályozás kialakításakor elérhetőnek véltünk.); • a gazdasági terv, és különösen a nyereség a tervezett szinten teljesült. Az éves tervezett nyereség elérése jelentős erőfeszítéseket takar, mivel a tervbe vett hírlapdíjemelés nem valósult meg. A jó gazdasági eredmény tehát a hatékonyság növelése útján, főként a távbeszélő-árbevétel tervezettnél gyorsabb emelkedésével s a takarékosabb költséggazdálkodással volt elérhető, százalékkal nőtt, míg a pénzforgalmi közvetítő szolgálatnál — az új típusú tarifarendszer következtében, mely a kezelt forintösszeghez köti a postai bevételt — megközelítőleg 20 százalékos a növekedés. A hírlapszolgálat 6 százalékos árbevétel-emelkedése elismerést érdemel, mert jelzi, hogy a lapkorlátozások hatását a szakterület képes volt kigazdálkodni. Valamivel a tervezett alatt marad az adatátviteli szolgáltatás, mert nem valósultak meg a tervbe vett bekapcsolások, hálózat hiánya miatt. Továbbá a televízió- és rádióműsor-szórási bevételek is elmaradnak a tervtől, mert a költségvetés kevesebb pénzügyi fedezetet tudott e célra a megrendelőknek adni. A melléktevékenységek között kiemelkedő teljesítményt mutat a hálózatépítés, mely mind normaórában, mind teljesítményértékben a bázishoz képest igen jelentősen, a tervet is meghaladóan növekedett. A saját kapacitást tehát a kiemelt távközlés-fejlesztési célhoz sikerült biztosítani. Idegen kapacitások is rendelkezésre álltak, de ezeket az elképzeltnél kisebb arányban vettük igénybe. A postás dolgozók keresete a tervezettnek megfelelően, átlag 5,5 százalékkal növekedett. Ez kisebb a népgazdaságban várható 6,5—7 százalékos keresetnövekedésnél. A létszámnövekedés mind szerkezetében, mind mértékében megközelítőleg megfelel a postai törekvéseknek, feladatoknak. A teljes munkaidős összlétszám kereken 2 százalékkal, vagyis 1200-zal nőtt. A kedvező létszámstruktúrát nagyrészt az ösztönző bérrendszereknek tulajdoníthatjuk. A beruházások pénzügyi teljesítése összességében mintegy 40 százalékkal magasabb, mint 1986-ban volt. A célcsoportos távközlési beruházások jelentősen túlteljesültek, ezzel is elősegítve a VII. ötéves terv fejlesztési programjának teljesíthetőségét. Az 1987. évi eredmények a postaszervek alkalmazkodó képességének javulását, gazdasági fegyelmezettségük erősödését, önállóságuk növekedését jelzik. Fokozódott érdekeltséaz 1988. év fordulópont a népgazdaság és a vállalatok életében. A posta törekvése továbbra is az, hogy teljesítse a VII. ötéves tervi célkitűzéseket, hogy megvalósítsa a tervbe vett távközlésfejlesztést és zavartalanul lássa el a szolgáltatásokat. A nehezebb körülményekhez üzletibb magatartással kell alkalmazkodni, s javítani az irányítás és a végrehajtás minden pontján a munkánkat. A távközlésnél az idei év a fejlesztés csúcséve. Ugyanakkor az új technika fogadására és új szolgáltatások bevezetésére is fel kell készülni. Bár az állomásbekapcsolás a beruházások üteméhez illeszkedően valamivel kevesebb lesz, mint az előző évben (várhatóan mintegy 33 ezer új főállomás), de a forgalom emelkedése további gondos üzemeltetés, forgalomirányítás és fenntartás mellett változatlanul magas lehet. Jelentős nagy központok lesznek bekapcsolva, így például: Veszprém, Szolnok, Kaposvár, Szombathely. Bővülnek a távhívóközpontok közötti áramkörök, de a nemzetközi távhívásba új helységek bekapcsolására még mindig csak kevés lesz a lehetőség, mert az új nemzetközi központ még nem lép be. Javulni fog az üzemeltetés, a hibaelhárítás technikai felszereltsége a LIMOS—TIMOS üzemfelügyeleti rendszerek, és kábelfigyelő mérőautomaták alkalmazásával. A postaszolgálat további szerény növekedése várható, a hivatali hálózat fejlesztése tovább folyik. Számottevően, mintegy 1300-zal növekedni fog a kezelési kisgépek száma, s 700 új naplózó gép beállítására is sor kerül. A pénzforgalom továbbra is dinamikusan nő, egyre meghatározóbb tevékenysége lesz a postahivatali munkának. A hírlapszolgálat alakulása jelentősen függ a lapárak esetleges változásától. A népgazdasági terv számottevő lapáremelést nem tartalmaz, csak a szabadáras színes lapok körében várható kisebb emelkedés a második negyedévtől. Ezért továbbra is gondot okoz a hírlapszolgálat veszteségének megszüntetése. A szolgáltatás jobb szervezésével, a lapstruktúra kedvezőbb alakításával, az árushálózat ésszerűsítésével is segíteni kell a veszteségek csökkenését. A műsorszórás területén fontos cél a vételi lehetőségek javítak is, különösen pozitív hatást mutatott az 1 százalékos adós bérfejlesztés és a belső szabályozórendszer együttes működtetése. tása. Bővül az adóhálózat a rádió- és televízióműsor-szórás területén is. Új szolgáltatásként, kísérleti jelleggel bevezetjük Budapesten a személyhívó rendszert. Lehetőség lesz a távközlési műholdas műsorok vételére, amit postai engedélyek kiadásával, valamint postai vevőberendezések telepítésével is elősegítünk. A bővülő szolgáltatások következtében átlag mintegy 6 százalékos lesz a forgalomnövekedés. A postai bevételek e fölötti növekedése a lehetséges díjemelések függvénye. Az eredeti tervekben a hírlapterjesztési díjak változásán túl a távbeszélő alapdíjak, a távíró szódíjak és a telexlevelezési díj emelései szerepeltek. Tekintettel arra, hogy ezek mindegyike öszszefüggésben van a fogyasztói árak népgazdasági szintű alakulásával is, mely az adórendszer és egyéb körülmények hatására az elképzelések szerint maximum 15 százalékkal nőhet, a postai árlépések bizonytalanok. Kétségtelen, hogy a VII. ötéves terv fejlesztéseinek finanszírozásához szükség lenne a tervbe vett árlépésekre, hiszen ezek időleges elmaradása, illetve késleltetése csökkenti forrásainkat. A Magyar Posta 1988. évi népgazdasági tervében mintegy 900 millió forint árbevétel (és ugyanennyi nyereség) válhat bizonytalanná a fenti árkérdések miatt. Ezek a nehézségek csak fokozzák a hatékony gazdálkodás követelményeit. Ugyanakkor ez megköveteli a postaszervek felé történő belső gazdasági szabályozó változatlan áron való kialakítását. A gazdálkodás feltételrendszere az új adók bevezetésével és a pénzügyi szabályozás általános módosításával jelentősen változik. A különböző hatások együttes eredője azonban nagyjából változatlan pozíciót ad a postának. Az alapszolgáltatásoknál az általános forgalmi adó 0 kulcsos, és termelői árváltozás sincs a postán. Ugyanakkor viszont a bérbruttósításnak számottevő költségtöbblet a következménye. Megnő tehát az élőmunkaköltség súlya, a hatékony létszámgazdálkodás szerepe. A postai tervek ismét mintegy 1200-as létszámnövekedéssel számolnak. A postaszervek törekvései azonban e fölötti létszámigényt mutatnak. Minden (Folytatás a 2. oldalon.) 1987. évi eredményeink Főbb céljaink 1988-ban XXXIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1988. JANUÁR ÁRA: 2 FORINT Ez már 1988! Az új esztendő első munkanapján mintha megfogyatkoztak volna a budapestiek. Az ünnepek előtti és alatti tolongás, csúcsforgalom talán varázsütésre szűnt meg, munkahelyemen, a Paulay Ede utcában hosszú idő óta először nem volt forgalmi dugó, még a déli órákban sem. Az utcákon sétáló kevesek óvatosan közelítették meg a kirakatokat, az árcédulákat böngészve sokan először készítettek az új évben számvetést, vagy éppen a korábbi értesüléseiket ellenőrizték. Valóban úgy tűnik, 1988-ban többet fogunk számolni, jobban meggondoljuk majd, mire menynyit költhetünk, hol tudunk megtakarítani, kevesebbet fogyasztani. És ha hihetünk az első munkanapon tapasztaltaknak, az emberek délidőben is inkább a munkahelyükön lesznek, mint az utcán. Persze az is lehet, hogy az első napi helyzet csupán az ünnepek kábulatából lassan ébredő emberek természetes állapota volt, és holnap már minden megy a régi módon. Hogy ezt mégsem hiszem, annak több oka van. Nemcsak a tömegkommunikáció csatornáin, nemcsak a tévé és a rádió szilveszteri kabaréjában, de baráti társaságban sem emlegették soha oly gyakran azokat a régiúj fogalmakat, amelyekkel január 1-jétől együtt kell élnünk: kormányprogram, kibontakozás, egyéni jövedelemadó, árreform, szanálás stb. Nem hiszem azért sem, mert valóban minden bekövetkezett, amit az ország vezetői mondtak, s most már rajtunk is a sor, hogy a gazdaság szerkezetátalakítása a kívánt módon megtörténjék, adósságállományunk ne növekedjék tovább, hogy munkánkat olyan hatékonyság jellemezze, amely az átfogó adó- és árreform után a bérreformot is lehetővé teszi. Persze addig még sokat fogunk számolni, dolgozók, vezetők egyaránt. Mert azt valóban alaposan meg kell nézni, milyen lesz a kisnyugdíjasok, a kis- és nagycsaládosok sorsa, a bérből, fizetésből élők életkörülményei, a szociálpolitika, az egészségügy, az oktatás és a kultúra színvonala, vagyis mindaz, ami a társadalom önbecsülését, közérzetét, jövőjét jelenti, minden korban és rendszerben. Sokasodnak feladataink! Mert gazdaságunk átfogó reformján túl is olyan kihívásokra kell válaszolnunk, mint környezetünk, földünk, fáink, vizeink védelme, az egészséges életmód és táplálkozás megteremtésének szükségessége, de kellene a több gyerek, a korszerűbb oktatás, a jobb betegellátás is. Mindezekhez persze pénz, egyre több pénz, és még valami: kellene a béke a lelkekben, a kölcsönös bizalom és összefogás megteremtése mindannyiunk javára. A szerkezetátalakítás, a gazdasági stabilizáció első éve különös jelentőséget ró a postásokra is. A minden területen szigorodó beruházási feltételek a postára ma még másként érvényesek. A VII. ötéves tervi hírközlési fejlesztések nem csökkenést, hanem minden korábbinál nagyobb arányú növekedést írnak elő. Nem véletlenül kapott a posta ilyen lehetőségeket, hiszen a fejlett hírközlési rendszer kiemelkedően fontos feltétele a gazdasági kibontakozásnak. Lesz tehát feladat bőven, szakembert, vezetőt próbára tevő nehéz idők jönnek, de talán még soha nem volt ilyen hatékony eszköz a postások kezében, hogy a jó ügyet jól szolgálják. Látok reménysugarat, mert népünknek nem először kell talpra állnia, reménykedem, mert Gorbacsov és Reagan újra találkozni fog, és talán egyszer a fegyverek helyett kórházak, iskolák, sőt telefonközpontok fognak épülni. Bízom a jövőben, mert a második munkanapon is kevesebben sétáltak az utcán délidőben, mint tavaly bármikor. Zimmermann Ottó