Postás Dolgozó, 1988 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

A posta elmúlt évi munkája és az idei tervek (Folytatás az 1. oldalról.) területen át kell gondolni a feladatok megvalósításához, a jó minőségű szolgáltatáshoz szükséges reális igényt. Nem lehet lemondani a termelékenység növelésének követelményéről, hiszen — a körülményekhez képest — javuló eszközellátottságot, korszerűbb technológiát nyújtanak a beruházások a szolgáltatásokhoz. Az 1988-as évnek is fontos feladata a belföldi és importanyagok beszerzése. A posta anyagimportigénye nem csökken, annak ellenére, hogy világbanki hitelből is sikerül 1988-ban kábeleket beszerezni. Mintegy 30 százalékkal tovább bővül azonban a hálózatépítési feladat, a hazai kábelgyártás azonban az idén nem fog bővülni. Az egyéb alkatrészek, fogyóeszközök, műszerek területén is tőkés beszerzésekre lenne szükség, amit a postai tervek előirányoztak. A beruházások műszakipénzügyi csúcséve lesz az idei év. Mintegy 13 milliárd forint a tervezett beruházási felhasználás, melyből kereken 7 milliárd forint a távközlés célcsoportos fejlesztése. A távközlés, a vállalati fejlesztésekkel együtt, több mint 10 milliárd forint felhasználási lehetőséget kapott. A teljesítés nagy követelményt támaszt a szállító magyar iparvállalatok elé, s a postai beruházó szakemberek lendületes, jól szervezett munkáját is megköveteli. Ebben az évben már megindulnak a világbanki hitel terhére történő szállítások is. A beruházások finanszírozásánál gondot okoznak a tőkés beszerzések árfolyamveszteségei, ezért mindent el kell követni a takarékos pénzügyi felhasználásért, változatlan műszaki tartalom megvalósítása mellett. 1988-ban a postának várhatóan csak 3,5 százalék átlagbérnövelésre nyílik lehetősége. Az adózott nyereségből dolgozói jövedelemként a bázisszint fölötti kifizetéseket rendkívül magas adók terhelik. Ezért ezen az úton nem látszik komolyabb remény a keresetek növelésére. Az alacsonyabb nomináljövedelem-emelkedés azonban nem postai sajátosság, hanem a hazai gazdasági nehézségekből származó, stabilizációs kormányzati törekvéseket támogató, központi elhatározás. Meg kell kísérelni a mozgatható jövedelmek, a követelményeket támasztó prémiumok olyan elosztását, melyek a feladatok végrehajtását a viszonylag alacsony keresetfejlesztés mellett is segíteni tudják. A postaszervek belső szabályozóit az idén is — az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően — alkalmazzák. A postai terv mércéjére épülő szabályozók szigorúbb feltételeket fognak közvetíteni a postaszervek felé. Ugyanakkor kiegészül a szabályozókban figyelt mutatók köre a pénzügyi terveknek és a beruházások megvalósításának tervszerűségével is. Ezzel egyidejűleg a célcsoportos beruházások pénzügyi bonyolítása is a postaszervek hatáskörébe kerül. Ez a mozgástér számottevő növelését jelenti, a mobilizálható pénzeszközökkel a forrásokat is bővíti, de nagy a kockázata. Fegyelmezetten és összehangoltan kell élni ezzel az új lehetőséggel. Nem lesz könnyű a Magyar Posta 1988. évi szolgáltatási, gazdasági céljait végrehajtani. Önmagában is komoly feladat az új adórendszerek technikájának kialakítása. Számottevően nő ezzel az adminisztráció is. Már ebben az évben el kell érni a végrehajtás olyan begyakorlását, hogy a munkát szervező vezetők figyelmét ne kösse le a továbbiakban. Fokozni kell a posta üzleti aktivitását, kisebb árbevételi lehetőségeket is megragadva, de szigorúan ügyelve a vállalkozások jövedelmezőségére. Nem szabad szem elől téveszteni az alapszolgáltatási kötelezettségét sem. Nem kisebb a célunk, mint nehezebb körülmények között megismételni az 1987-hez hasonló postai eredményeket. Fóris Ferencné Bizalom és egységes cselekvés A decemberi első hó megpróbálta kicsit könnyedebbé tenni az ülés résztvevőinek hangulatát, ha már a Szegedi TSZB bizalmi testületi ülésének napirendi pontjai természetüknél fogva erre nem voltak alkalmasak. A kollektív szerződés és az igazgatósági függelék módosításához szóbeli kiegészítőt Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta, az igazgatóság újonnan kinevezett vezetője mondott. Hangsúlyozta: az a keresetbruttósítás célja, hogy 1988 januárjától a postás dolgozók keresete változatlan teljesítmény mellett a személyi jövedelemadó bevezetése miatt ne csökkenjen. Rámutatott a bruttósítás bonyolultságára, amit természetesen nem könynyít, hogy a postán 157-féle bérelemmel dolgoztak. A bruttósítás során a bérelemek ésszerű csökkentésére is sor került. A keresetbruttósításra kidolgozott eljárás alapján matematikai pontossággal lehet biztosítani az egyes dolgozóknál a változatlan teljesítmény mellett, az 1987. évinek megfelelő keresetet. Az első napirendi ponthoz hozzászólók elmondták, hogy a kollektív szerződés, illetve az igazgatósági függelék soha nem volt még ennyire a munkahelyi kollektívák érdeklődésének középpontjában, mint napjainkban. A felszólalók nagy része a hírlap területén dolgozókkal kapcsolatban mondta el aggodalmait. A hírlapkézbesítők például nem tudják, hogy a január 1-jei áremelések mennyiben befolyásolják majd az előfizetői kedvet. Az e munkakörben dolgozóknak az a tapasztalatuk, hogy az emberek nagy része előbb a kulturális kiadásokat csökkenti. A hozzászólásokra adott válaszában az igazgató kitért arra, hogy a bruttósítási eljárással nem lett több pénz. A kért emeléseknek nincs meg a fedezetük. Felhívta a figyelmet, hogy a leadott hatáskörökkel nőtt a végrehajtó szervek önállósága, ezt az önállóságot értelmezni kell az ösztönzők alkalmazására is, a változatlan keretek mellett. Maróti László, a tszb közgazdasági felelőse kiegészítőjében elmondta, hogy a bruttósítás előkészítése a Magyar Posta, valamint a Postások Szakszervezetének vezetőitől mindenre kiterjedő, nagy munkát igényelt. Kiemelte, hogy a munkát mindvégig a korrektség jellemezte. A tanácskozás második napirendi pontjaként a szakszervezeti tagdíjrendszer módosításáról mondták el véleményüket a bizalmi küldöttek. A határozatot Keresztes Mihály tszb-titkár ismertette. Több felszólaló elmondta, hogy a területen dolgozók pozitívan fogadták a tagdíjrendszer módosítását. Az alapszervezetek egy részében a dolgozók 80-90 százaléka már megadta megbízói nyilatkozatát tagdíjának átutalására. Kánya Gyula, a bv osztályvezetője a tagdíjrendszer módosításával kapcsolatban felhívta a bizalmitestület figyelmét, hogy a mostani változás egy folyamat része, aminek szervesen be kell épülnie a megújulási, kibontakozási programba, és e program helyi megvalósulását kell segítenie. A tagdíjrendszer módosítása tovább növeli a tszb-k, szb-k hatáskörét, például a tagdíjfizetés igazolásának kérdésében. Egész szakszervezeti munkánk, és ezen belül a módosított tagdíjrendszer önállóbb gondolkodást, nyitottságot követel. A bizalmi testület mindkét előterjesztést egyhangúlag elfogadta. A bölcsek szerint kritikus helyzetekben méretik meg az ember. Jelenlegi helyzetünket nem kell minősíteni. Ezen a tanácskozáson a jelenlévők mintegy 7000 dolgozó nevében nyilatkoztak, döntöttek felelősséggel, bízva a szakmai és társadalmi vezetők tisztességében . . . Az új igazgató beiktatása alkalmával megfogalmazta saját magával és a kollektívával szembeni igényeit, nevezetesen a nyitottságot, a korrektséget, a kemény és lelkiismeretes munkát. A krónikás hite szerint ezen a bizalmi testületi ülésen a jelenlévők a fentiek mellett is voksoltak. (Rózsa István, a nyugdíjba vonuló igazgató, munkája elismeréseként Április Negyedike Érdemrend kitüntetésben részesült.) Meszlényi Ferenc Postás Dolgozó 2 II. rész Szakszervezetünk központi vezetősége december 22-i ülésén tárgyalta meg a szakszervezeti tagdíjfizetési rendszerről szóló előterjesztést. Az anyag elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyekről már az előző számban tájékoztattuk tagságunkat, de hangsúlyozottan arra irányította a figyelmet, amely témák eldöntését a SZOT a hatáskörünkbe utalt. A SZOT november 27-i határozatának 4. pontja szerint: a Szakszervezetek Országos Tanácsa felhatalmazza az iparági, ágazati szakszervezetek központi vezetőségeit, hogy ágazatuk sajátosságait alapul véve, kivételesen indokolt esetben külön szabályozzák: • a tagdíjfizetés alapjául szolgáló jövedelem egyes kereseti elemeinek figyelembevételét; • a készpénzben történő fizetés lehetőségét és annak módját; • a tagdíjfizetés igazolásának és nyitvántartásának módját. E felhatalmazás alapján a központi vezetőség a következő határozatot hozta: " A Postások Szakszervezetének tagjainál a tagdíj alapja a főfoglalkozású munkaviszonyból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló mindenkori havi keresetük és táppénzük együttes összege. A tagok írásbeli megbízása alapján a tagdíj a bérjegyzéken lesz feltüntetve, és azt a munkáltató megbízásukból az illetékes szakszervezeti szervek részére átutalja. (Ettől eltérően a területi szakszervezeti bizottságoknál és az elnökségi alapszerveknél különösen indokolt esetben az szb dönthet arról, hogy fizethető-e a tagdíj készpénzben.) A tagdíjfizetés igazolásának és nyilvántartásának módját a kiadott „Útmutató” szabályozza. A központi vezetőség tehát úgy döntött, hogy a tagdíj alapjául — a SZOT határozatával egyezően — valamennyi kereseti elemet figyelembe kell venni. Az első jövedelemadós bérfizetést követően többnyire havonta változó lesz a szakszervezeti tagdíj is, s vele együtt az utána járó adókedvezmény is. Megszűnik az eddigi „egyévi állandó” tagdíj rendszere. Az lesz a tagdíj alapja, amit a tárgyhóban teljes keresetként számfejtenek. Hosszabb ideig csak azon tagjainknál nem változik a tagdíj havi összege, akiknél a számfejtett kereset is azonos, s nem is voltak táppénzes állományban. A táppénz ugyanis a kifizetés hónapjában tagdíjalapot képez, s mivel kevesebb mint a bér, csökkenti az illető hónapban a tagdíjat. Ugyancsak a számfejtés hónapjában veszik figyelembe — s nem tizenkét hónapra elosztva — a prémiumok és jutalmak összegeit is, így egy teljes évig állandó tagdíja valójában senkinek sem lesz. Ennek következménye az is, hogy esetleg lesznek, akik az egyik hónapban — mivel alacsonyabb lett az összes alapjuk — 0,8 százalékot, míg a másik hónapban már, illetve újból 1 százalék tagdíjat fognak fizetni. Ezt az új vonást, hogy ingadozik a szakszervezeti tagdíj mértéke, tagságunknak is és az alapszerveknek is meg kell szokniuk: át kell állni a saját pénztárcánknál is, de az alapszervezeti és a központi gazdálkodásban is erre az új rendszerre. A tévedések kiküszöbölése céljából — amely különösen az indulásnál fordulhat elő — javasoljuk, hogy mindenki őrizze meg fizetési „szalagját” legalább egy évig, mert az adóelőleg levonása és a szakszervezeti tagdíj mértékének megállapítása miatt is jó, ha megvan a bizonyíték a kezünkben. (Az új módszert egyébként bélyeggel nemcsak a bürokratikusság, hanem az alkalmazhatatlanság miatt sem lehet működtetni, mivel az összeg Ft-ra kerekítve állandóan változik.) Mire ez a cikk megjelenik, a megbízó nyilatkozatok aláírása lezajlott az alapszervezeteknél. A végleges eredményt még nem tudjuk, de azt igen, hogy központi vezetőségünk nyitva hagyta, és közép-, illetve alapszervezeti hatáskörbe adta annak lehetőségét, hogy egyes tagoknál alkalmazhatják, különösen indokolt esetben a készpénzes fizetés módját is. Ha lesz ilyen tagunk, akkor neki is nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, és vállalja az új tagdíjfizetési rendszert, és a mindenkori havi 0,8, illetve 1 százalékot a gazdasági felelősnél, vagy a bizalminál befizeti. Adókedvezményét így csak egy év után, az adó elszámolásakor érvényesítheti. Ebben az esetben a tagsági könyvbe és a tagnyilvántartó kartonra is fel kell jegyezni a havonta befizetett összeget, amit a fizetési szalagról vagy a bérjegyzék alapján kell megállapítani. Ennél a kérdésnél már bele is kezdtem a harmadik nagy témakörbe, a tagdíjfizetés igazolásának és nyilvántartásának módjába. A testület úgy határozott, hogy erre vonatkozóan az útmutatót mihamarabb adjuk ki, de ez olyan nagy téma, hogy csak a következő számban fogjuk ismertetni. (Folytatjuk) Sáhó Sándorné Minden szolgáltatást egy helyen Tízmilliós felújítás Miskolcon Ünnepélyes körülmények között adta át a forgalomnak Koczka Antal igazgató, a Miskolci Postaigazgatóság vezetője Miskolc postahivatalban a felújított és korszerűsített felvételi csarnokot, valamint az ehhez kapcsolódó helyiségeket. A hivatal több mint fél évszázada épült. A forgalom növekedésével a helyiségek zsúfolttá váltak. Ez a közönség kiszolgálását akadályozta, a jó minőségű szolgáltatást nehezítette. A több mint tízmilliós — határidő előtt elkészült — beruházás a korszerű berendezések, a számítástechnikai eszközök alkalmazásával a dolgozók munkakörülményeit is javította. Az átalakítás a közönség kényelmét és korszerű, kulturált kiszolgálásának igényeit is szolgálja; a közönségtér 50 négyzetméterrel bővült, az eddigi 280 helyett 700 fiókbérlő fogadására van lehetőség. A beépített asztalok, székek, írópultok, és az automata árusító berendezés kulturált kiszolgálási feltételeket nyújtanak. A réginél kedvezőbb az elhelyezés a technológiai folyamat lebonyolításához, ésszerűbbek a belső közlekedési, anyagmozgatási útvonalak. Lényegesen kedvezőbbek lettek a munkakörülmények, bővültek a szociális létesítmények, javult a világítás, a munkahelyek szellőzése és a hangszigetelés. A korszerűsítéssel egyidejűleg bevezették a számítógépes felvételi rendszert. A felvételi munka és a leszámolás gyorsítására személyi számítógépeket telepítettek. A „minden szolgáltatást egy helyen” kezelési mód lényege, hogy egy-egy munkahelyen valamennyi szolgáltatást — a takarék kivételével — igénybe lehet venni, így nem kell a különféle levélpostai és pénzküldeménnyel különkülön sorba állni. A dolgozók elsajátították az új kezelési rendet, és felkészülten fogadják az ügyfeleket. H. D.