Postás Dolgozó, 1989 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Hírlapáremelés — teljesítménybér-változások Az 1988. év a hírlapterjesztésben jelentős változást hozott, illetve hoz. Január 1-jével majdnem háromszorosára emelkedtek a napilapok árai, a második negyedévtől pedig várhatóan megváltoznak a hetilapok, folyóiratok árai is. De nemcsak az árak változnak — új lapok indításával és egyes jelenlegi lapok megszűnésével is lehet számolni. Az ár- és szerkezeti változásokon túl a napilapok, hetilapok és folyóiratok terjesztését jelentősen befolyásolhatja a tervezett 15 százalékos infláció, a reálbér és életszínvonal csökkenése, továbbá a belpolitikai élet élénkülése is. Fenntartható-e a teljesítménybér? Mindezek a változások hatással lesznek a hírlapterjesztést végző postás dolgozók bérére, keresetére, ugyanis a hírlapterjesztők bérének jelentős hányada a terjesztett lapok számától és a forgalmazott összegtől függ. Az, hogy a változások milyen és mekkora hatással lesznek a bérekre, ma nem állapítható meg felelősséggel. Nem lehet megbízhatóan tervezni a várható terjesztési teljesítményeket. E tekintetben a szakértelem és a tapasztalat alapján van véleményük a hírlapterjesztést irányító, a hírlapterjesztést végző és a tervező szakembereknek. Ezek a vélemények eltérően ítélik meg a terjesztési adatok várható alakulását. A biztonság fokozása véget az MPK munkagazdasági szakosztálya a teljesítménytől függő bérezések változásának vizsgálatát mindhárom vélemény alapján elvégezte. Az elemzés egyértelműen igazolta, hogy ilyen körülmények között a hírlapbérrendszerek teljesítményhez kötődő elemei nem tarthatók fenn — még módosítás sem. Célszerűnek látszott, ha darabbéres és a jutalékos bérelemeket — darabbér-árusítás jutalék, nyugtabeszedési díj - átmeneti időre felfüggesztik, majd ezen időszak tényleges terjesztési adatai alapján módosulnak a bérelemek. Átlagkereset Az átmeneti időben — január 1. és június 30. között — a hírlapárusok, a hírlapkézbesítők és egyesített (bel-, külterületi és támpontos) kézbesítők teljesítményes bérelemeit (a darabbért, az árusítási jutalékot és a nyugtabeszedési díjat) egy öszszegben kell megállapítani és folyósítani. Ezt az összeget az átlagkereset-számítás szabályai szerint kell kialakítani. Vagyis: minden érdekelt dolgozónak az 1988. január 1. és december 31. között a vonatkozó bérrendszer szerint kifizetett összes teljesítménybér havi átlagát kell kiszámítani, folyósítani. Azoknál a dolgozóknál, akiknél nem lehet alkalmazni az átlagkereset-számítási szabályt — mint például az új felvételű dolgozónál, vagy nincs még egy negyedéves keresete sem a dolgozónak stb. —, a teljesítménybér elemeinek összegét az azonos munkakörű és munkahelyű dolgozók átlaga alapján kell megállapítani. A hírlapterjesztésben részt vevő egyéb postai dolgozók árusítási jutalékát a napilapok és az egyéb lapok után egységesen 6 százalékban kell folyósítani, kivéve a magyar nyelvű szovjet lapokat és a szocialista országok napilapjait. A postán kívüli dolgozók árusítási jutaléka nem változik. Teljesítményösztönző Az átlagkereset folyósítása mellett elengedhetetlen a dolgozók teljesítménynövelésre való ösztönzése. Ezért január és február hónapokra a következők lépnek életbe: ■ a hírlapkézbesítő és valamennyi, hírlapot kézbesítő egyesített kézbesítő részére jutalék fizethető, ha járásában az 1988. december havi összes napilap-előfizetők számának legalább 75,1 százalékát megtartja; • a 75,1 és 85 százalék között megtartott előfizetők száma után a jutalék összege havonta és előfizetőnként 3 forint; • a 85 százalékon felül megtartott előfizetők után a jutalék összege havonta és előfizetőnként 5 forint; A hírlapárus részére jutalék akkor fizethető, ha az 1988. IV. negyedévben forgalmazott havi átlagos összeget legalább 20,1 százalékkal emeli; • a 20,1 és 30 százalék közötti emelés minden egyes százalékáért havi 70 forint; • a 30,1 és 35 százalék közötti emelés minden egyes százalékáért havi 100 forint jutalék fizethető; • 35 százalék felett jutalék nem folyósítható. Ezeket a terjesztési követelményeket és jutalékösszegeket a postaszervek saját hatáskörben szigoríthatják, illetve magasabb jutalékot is megállapíthatnak. A tényleges terjesztési adatok ismeretében márciustól az ösztönzési feltételek változnak. További feladatok 1989. július 1-jéig el kell végezni a hírlapbérrendszerek módosítását. Ezért az év első négy hónapjában teljes körű terjesztési adatfelmérésre lesz szükség, majd az adatok számítógépes feldolgozása és elemzése alapozza meg a bérrendszerek szükséges változtatását. Emellett még az egyes díjazási elemek meghatározásánál O tekintetbe kell venni azt, hogy a lapok összetétele a jövőben folyamatosan változhat; O alapozni kell a teljesítmények emelésére; O figyelembe kell venni a részbeni kereset-visszapótlás követelményét is. Fontos feladatnak kell tekinteni az árushelyek forgalmával és a kézbesítőjárások alakításával kapcsolatos követelmények vizsgálatát, az új körülményekhez való igazítását, figyelembe véve az üzletpolitikai és a terjesztési szempontokat. Tóth Pálné Szépülő hivatalok, javuló körülmények Vadidegen emberek, civilek téblábolnak a belső folyosókon, az eddig gondosan elzárt helyeken, íme, ott a „nagyközönség”. Ez lenne hát az átépítés a postán, új idők új szokásainak megfelelően? Nos, ez az átépítés nem az a peresztrojka, vagyis az ügyfelek csak ideiglenesen veszik igénybe a személyzeti bejárót. Két nagy budapesti hivatalunkban, a Krisztina körúti 114-esben és a Móricz Zsigmond körtér mögött levő 112-esben jelentős átalakítások zajlanak, ezzel együtt pedig jobbak lesznek a szolgáltatási körülmények, és javulnak a munkafeltételek is. De addig, míg el nem készülnek az új termek, bizony nemegyszer háborús körülményeket láthatunk, mert ugye a szolgáltatás egy napra sem állhat meg. Az új esztendő második munkanapján azért már megkönnyebbült, nyugodtabb arcokat láthattunk mindkét hivatalban. — Ha a karácsonyi csúcsforgalmat kibírtuk ilyen körülmények között, a többit már fél lábon is kivárjuk — mondták a 112-esben, és valóban ők vannak a jobbik helyzetben a két hivatal közül. Náluk csupán egy termet, a letét, a fiókbérlet és a csomagfelvétel termét kellett átépíteni. A cél az volt, hogy az egyre növekvő igényeknek megfelelően a lehető legnagyobb számú fiókbérletet alakítsák ki a régi-új teremben. Ehhez az egész helyiséget át kellett alakítani, s ha már belevágtak ebbe a munkába, kicseréltették az agyontöredezett padozatot, mindhárom tevékenység számára tágasabb munkahelyeket alakítottak ki, új berendezéseket szereztek be. Jobb lesz a világítás, és az ügyfélfogadó részben is lesznek fiókok, méghozzá kétféle méretben, mert ez jobban alkalmazkodik az igényekhez, és ahogy számolják, több is elfér, mint eddig. Igaz ugyan, hogy a munka az év utolsó negyedében, pontosabban 1988. október 15-én kezdődött, tehát a közelgő év végi csúcsforgalom idején a felfordulás még nagyobb volt, mint különben lett volna, de itt a 112-esben már látják a megpróbáltatások végét — az építők január 20-ra ígérik az átadást. Igaz, ahogy sorra járjuk az ideiglenesen berendezett helyiségeket — ilyen lehet, amikor valahová becsap egy bomba —, valaki utánunk szól: — Ezért mennek tönkre az állami vállalatok, ezért a lassú munkáért. Ezt a munkát egy maszek egy hónap alatt megette volna. Kísérőnk, a hivatalvezető csinos helyettese szabadkozik. A padozatcserére az első tervek szerint nem volt lehetőség. Aztán menet közben kiderült, hogy mégis meg lehet oldani. Mindez három héttel megtoldotta az átadás idejét. Ugyancsak ő mondja, hogy az átépítés alatt nem volt különösebb feszültség. Mindenki tudomásul vette ezt a pár hónapos kellemetlenséget, hiszen szebb, jobb munkahelyre kerülnek majd vissza. Persze a nehézségeket elviselhetőbbé tette az év végén az is, hogy többször is volt lehetőség jutalmazásra. Csak hát jutalom akkor is lett volna, ha ez az átépítés mondjuk valóban csak egy hónapig tartott volna vagy esetleg kettőig, és akkor az év végi csúcsra lett volna karácsonyi ajándék ügyfélnek, dolgozónak egyaránt. De most veszem észre, úgy alkudozom, mintha a sajátomról lenne szó. Erre vonatkozott a 114-es postahivatal vezetőjének, Nagy Lászlónak a kérdése is, mert formabontó módon találkozásunkkor ő kérdezett először: — Költözött már új lakásba? Ha újba nem is, felújítottba igen, így élénken él az emlékeimben az a nem kicsi bosszúság, amit a le nem szögelt parkettaszegélylécek, a nem működő vízcsap és más apróságok okoztak. Igaz, nekem nem kellett ott laknom a felújítás alatt, ideiglenes állomáshelyet jelölt ki családom számára az IKV, „mindössze” hat évre. Ha hat éve nem is, de 1986 óta a 114-esben is folyik az átépítés. Különös ellentmondás, hogy éppen a Magyar Posta Központjának épületében működik a főváros egyik legnagyobb forgalmú, ugyanakkor a legrosszabb munkakörülményeket nyújtó hivatala. Az áldatlan helyzeten sokat javított az a tény, hogy a Krisztina Távbeszélő Üzem 1986-os elköltözésével 600 négyzetméter szabad területhez jutott a 114-es. Az átépítés 1986 utolsó negyedévében a teljesen üres második emeleten a szegedi igazgatóság tervezőintézetének tervei alapján a Budapesti Postaigazgatóság kivitelezésében kezdődött. 1987-ben beköltözött — immár véglegesen — a másodikra a hírlaposztály és az általános osztály, ide került a hivatal vezetése is. Tavaly februárban kapott új helyet a távirat-kézbesítői osztály, áprilisban a fiókbérlet és a letét, majd a televíziócsoport költözött. Ez volt az első emeleti átépítés első üteme. Majd az év végén helyére került a kézbesítőosztály. Az új kézbesítőosztályon meg is jegyezték az ott dolgozók, amikor fotósunk elővette a masináját, hogy kicsit elkésett, ha csodát akart látni. December közepén kellett volna jönnie. Néhány hónappal minden építkezés hamarabb elkészülhetett volna, de hát ez a szokásos építőipari tempó — mondja Nagy László. — Ami itt folyik, az nem jobb és nem rosszabb, mint az országos átlag. Csak hát — gondoljuk mi — postások építenek postásoknak, és ki más tudhatná jobban, mit jelent naponta szolgáltatni, lehetőleg nem romló színvonalon. — Az ütemezésre vonatkozóan nincs terv — mondja még a hivatalvezető —, rajtunk azonban semmi nem múlik, mi mindig biztosítjuk a szabad építési területet, aztán a pénzügyi lehetőségek, a szokott munkatempó alapján próbáljuk elérni, hogy minél hamarabb elkészüljön az adott terület. Ahol beköltöztek, ott már nagyobb a nyugalom. A kézbesítők például szavaztak, és megállapodtak abban, hogy a kézbesítőteremben nem dohányoznak, vigyáznak az újra. Rajtuk nem múlott, mikortól fejezik ki ily módon a hálájukat. A kőkorszaki és koedukált öltözőt, az ócska zuhanyozót is lebontják hamarosan. Az újnak már megvan a helye. Megnézzük az üres falak által határolt, a réginél sokkalta nagyobb területet. Az egyik sarokban — úgy fél tíz tájban — kedélyes asztaltársaság reggelizik. Ők az építők. Z. O. Ideiglenes csomagfelvétel a 112-esben Átmeneti szálláson a letéti kezelés Hivatali kézbesítés a 114-esben Lassan minden a helyére kerül Itt még bőven van tennivaló A megújult és „füstmentes” kézbesítőterem Postás Dolgozó 3