Postás Dolgozó, 1989 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Hírlapáremelés — teljesítménybér-változások Az 1988. év a hírlapterjesztés­ben jelentős változást hozott, il­letve hoz. Január 1-jével majd­nem háromszorosára emelked­tek a napilapok árai, a második negyedévtől pedig várhatóan megváltoznak a hetilapok, fo­lyóiratok árai is. De nemcsak az árak változnak — új lapok indí­tásával és egyes jelenlegi lapok megszűnésével is lehet számol­ni. Az ár- és szerkezeti változáso­kon túl a napilapok, hetilapok és folyóiratok terjesztését jelen­tősen befolyásolhatja a terve­zett 15 százalékos infláció, a re­álbér és életszínvonal csökke­nése, továbbá a belpolitikai élet élénkülése is. Fenntartható-e a teljesítménybér? Mindezek a változások hatás­sal lesznek a hírlapterjesztést végző postás dolgozók bérére, keresetére, ugyanis­ a hírlapter­jesztők bérének jelentős hánya­da a terjesztett lapok számától és a forgalmazott összegtől függ. Az, hogy a változások mi­lyen és mekkora hatással lesz­nek a bérekre, ma nem állapít­ható meg felelősséggel. Nem le­het megbízhatóan tervezni a várható terjesztési teljesítmé­nyeket. E tekintetben a szakér­telem és a tapasztalat alapján van véleményük a hírlapter­jesztést irányító, a hírlapterjesz­tést végző és a tervező szakem­bereknek. Ezek a vélemények eltérően ítélik meg a terjesztési adatok várható alakulását. A biztonság fokozása véget az MPK munkagazdasági szak­osztálya a teljesítménytől függő bérezések változásának vizsgá­latát mindhárom vélemény alapján elvégezte. Az elemzés egyértelműen igazolta, hogy ilyen körülmények között a hír­lapbérrendszerek teljesítmény­hez kötődő elemei nem tartha­tók fenn — még módosítás sem. Célszerűnek látszott, ha­­ darabbéres és a jutalékos bére­lemeket — darabbér-árusítás jutalék, nyugtabeszedési díj - átmeneti időre felfüggesztik, majd ezen időszak tényleges terjesztési adatai alapján módo­sulnak a bérelemek. Átlagkereset Az átmeneti időben — január 1. és június 30. között — a hír­lapárusok, a hírlapkézbesítők és egyesített (bel-, külterületi és támpontos) kézbesítők teljesít­­ményes bérelemeit (a darab­bért, az árusítási jutalékot és a nyugtabeszedési díjat) egy ösz­­szegben kell megállapítani és folyósítani. Ezt az összeget az átlagkereset-számítás szabályai szerint kell kialakítani. Vagyis: minden érdekelt dolgozónak az 1988. január 1. és december 31. között a vonatkozó bérrendszer szerint kifizetett összes teljesít­ménybér havi átlagát kell kiszá­mítani, folyósítani. Azoknál a dolgozóknál, akiknél nem lehet alkalmazni az átlagkereset-szá­mítási szabályt — mint például az új felvételű dolgozónál, vagy nincs még egy negyedéves ke­resete sem a dolgozónak stb. —, a teljesítménybér elemeinek összegét az azonos munkakörű és munkahelyű dolgozók átlaga alapján kell megállapítani. A hírlapterjesztésben részt vevő egyéb postai dolgozók áru­sítási jutalékát a napilapok és az egyéb lapok után egysége­sen 6 százalékban kell folyósíta­ni, kivéve­ a magyar nyelvű szovjet lapokat és a szocialista országok napilapjait. A postán kívüli dolgozók áru­sítási jutaléka nem változik. Teljesítményösztönző Az átlagkereset folyósítása mellett elengedhetetlen a dol­gozók teljesítménynövelésre va­ló ösztönzése. Ezért január és február hónapokra a követke­zők lépnek életbe: ■ a hírlapkézbesítő és vala­mennyi, hírlapot kézbesítő egyesített kézbesítő részére ju­talék fizethető, ha járásában az 1988. december havi összes na­pilap-előfizetők számának leg­alább 75,1 százalékát megtart­ja; • a 75,1 és 85 százalék kö­zött megtartott előfizetők száma után a jutalék összege havonta és előfizetőnként 3 forint; • a 85 százalékon felül meg­tartott előfizetők után a jutalék összege havonta és előfizetőn­ként 5 forint; A hírlapárus részére jutalék akkor fizethető, ha az 1988. IV. negyedévben forgalmazott havi átlagos összeget legalább 20,1 százalékkal emeli; • a 20,1 és 30 százalék kö­zötti emelés minden egyes szá­zalékáért havi 70 forint; • a 30,1 és 35 százalék kö­zötti emelés minden egyes szá­zalékáért havi 100 forint jutalék fizethető; • 35 százalék felett jutalék nem folyósítható. Ezeket a terjesztési követel­ményeket és jutalékösszegeket a postaszervek saját hatáskör­ben szigoríthatják, illetve ma­gasabb jutalékot is megállapít­hatnak. A tényleges terjesztési adatok ismeretében márciustól az ösz­tönzési feltételek változnak. További feladatok 1989. július 1-jéig el kell vé­gezni a hírlapbérrendszerek módosítását. Ezért az év első négy hónapjában teljes körű terjesztési adatfelmérésre lesz szükség, majd az adatok számí­tógépes feldolgozása és elemzé­se alapozza meg a bérrendsze­rek szükséges változtatását. Emellett még az egyes díjazási elemek meghatározásánál O tekintetbe kell venni azt, hogy a lapok összetétele a jövő­ben folyamatosan változhat; O alapozni kell a teljesítmé­nyek emelésére; O figyelembe kell venni a részbeni kereset-visszapótlás követelményét is. Fontos feladatnak kell tekin­teni az árushelyek forgalmával és a kézbesítőjárások alakításá­val kapcsolatos követelmények vizsgálatát, az új körülmények­hez való igazítását, figyelembe véve az üzletpolitikai és a ter­jesztési szempontokat. Tóth Pálné Szépülő hivatalok, javuló körülmények Vadidegen emberek, civilek téblábolnak a belső folyosókon, az eddig gondosan elzárt helye­ken, íme, ott a „nagyközönség”. Ez lenne hát az átépítés a pos­tán, új idők új szokásainak megfelelően? Nos, ez az átépí­tés nem az a peresztrojka, vagy­is az ügyfelek csak ideiglenesen veszik igénybe a személyzeti bejárót. Két nagy budapesti hi­vatalunkban, a Krisztina körúti 114-esben és a Móricz Zsig­­mond körtér mögött levő 112-esben jelentős átalakítások zajlanak, ezzel együtt pedig job­bak lesznek a szolgáltatási kö­rülmények, és javulnak a mun­kafeltételek is. De addig, míg el nem készülnek az új termek, bi­zony nemegyszer háborús kö­rülményeket láthatunk, mert ugye a szolgáltatás egy napra sem állhat meg. Az új esztendő második munkanapján azért már megkönnyebbült, nyugod­­tabb arcokat láthattunk mind­két hivatalban. — Ha a karácsonyi csúcsfor­galmat kibírtuk ilyen körülmé­nyek között, a többit már fél lá­bon is kivárjuk — mondták a 112-esben, és valóban ők van­nak a jobbik helyzetben a két hivatal közül. Náluk csupán egy termet, a letét, a fiókbérlet és a csomagfelvétel termét kel­lett átépíteni. A cél az volt, hogy az egyre növekvő igé­nyeknek megfelelően a lehető legnagyobb számú fiókbérletet alakítsák ki a régi-új teremben. Ehhez az egész helyiséget át kellett alakítani, s ha már bele­vágtak ebbe a munkába, kicse­réltették az agyontöredezett pa­dozatot, mindhárom tevékeny­ség számára tágasabb munka­helyeket alakítottak ki, új be­rendezéseket szereztek be. Jobb lesz a világítás, és az ügy­félfogadó részben is lesznek fió­kok, méghozzá kétféle méret­ben, mert ez jobban alkalmaz­kodik az igényekhez, és ahogy számolják, több is elfér, mint eddig. Igaz ugyan, hogy a mun­ka az év utolsó negyedében, pontosabban 1988. október 15-én kezdődött, tehát a közel­gő év végi csúcsforgalom idején a felfordulás még nagyobb volt, mint különben lett volna, de itt a 112-esben már látják a meg­próbáltatások végét — az épí­tők január 20-ra ígérik az át­adást. Igaz, ahogy sorra járjuk az ideiglenesen berendezett helyi­ségeket — ilyen lehet, amikor valahová becsap egy bomba —, valaki utánunk szól: — Ezért mennek tönkre az állami válla­latok, ezért a lassú munkáért. Ezt a munkát egy maszek egy hónap alatt megette volna. Kísérőnk, a hivatalvezető csi­nos helyettese szabadkozik.­­ A padozatcserére az első tervek szerint nem volt lehetőség. Az­tán menet közben kiderült, hogy mégis meg lehet oldani. Mindez három héttel megtol­dotta az átadás idejét. Ugyancsak ő mondja, hogy az átépítés alatt nem volt külö­nösebb feszültség. Mindenki tu­domásul vette ezt a pár hóna­pos kellemetlenséget, hiszen szebb, jobb munkahelyre kerül­nek majd vissza. Persze a nehézségeket elvi­selhetőbbé tette az év végén az is, hogy többször is volt lehető­ség jutalmazásra. Csak hát juta­lom akkor is lett volna, ha ez az átépítés mondjuk valóban csak egy hónapig tartott volna vagy esetleg kettőig, és akkor az év végi csúcsra lett volna karácso­nyi ajándék ügyfélnek, dolgozó­nak egyaránt. De most veszem észre, úgy alkudozom, mintha a sajátomról lenne szó. Erre vonatkozott a 114-es postahivatal vezetőjének, Nagy Lászlónak a kérdése is, mert formabontó módon találkozá­sunkkor ő kérdezett először: — Költözött már új lakásba? Ha újba nem is, felújítottba igen, így élénken él az emléke­imben az a nem kicsi bosszú­ság, amit a le nem szögelt par­­kettaszegélylécek, a nem műkö­dő vízcsap és más apróságok okoztak. Igaz, nekem nem kel­lett ott laknom a felújítás alatt, ideiglenes állomáshelyet jelölt ki családom számára az IKV, „mindössze” hat évre. Ha hat éve nem is, de 1986 óta a 114-esben is folyik az át­építés. Különös ellentmondás, hogy éppen a Magyar Posta Központjának épületében mű­ködik a főváros egyik legna­gyobb forgalmú, ugyanakkor a legrosszabb munkakörülmé­nyeket nyújtó hivatala. Az ál­datlan helyzeten sokat javított az a tény, hogy a Krisztina Táv­beszélő Üzem 1986-os elköltözé­sével 600 négyzetméter szabad területhez jutott a 114-es. Az átépítés 1986 utolsó ne­gyedévében a teljesen üres má­sodik emeleten a szegedi igaz­gatóság tervezőintézetének ter­vei alapján a Budapesti Posta­­igazgatóság kivitelezésében kezdődött. 1987-ben beköltözött — im­már véglegesen — a másodikra a hírlaposztály és az általános osztály, ide került a hivatal ve­zetése is. Tavaly februárban ka­pott új helyet a távirat-kézbesí­tői osztály, áprilisban a fiókbér­let és a letét, majd a televízió­­csoport költözött. Ez volt az első emeleti átépítés első üteme. Majd az év végén helyére ke­rült a kézbesítőosztály. Az új kézbesítőosztályon meg is je­gyezték az ott dolgozók, amikor fotósunk elővette a masináját, hogy kicsit elkésett, ha csodát akart látni. December közepén kellett volna jönnie.­­ Néhány hónappal minden építkezés hamarabb elkészül­hetett volna, de hát ez a szoká­sos építőipari tempó — mondja Nagy László. — Ami itt folyik, az nem jobb és nem rosszabb, mint az országos átlag. Csak hát — gondoljuk mi — postások építenek postásoknak, és ki más tudhatná jobban, mit jelent naponta szolgáltatni, le­hetőleg nem romló színvonalon. — Az ütemezésre vonatkozó­an nincs terv — mondja még a hivatalvezető —, rajtunk azon­ban semmi nem múlik, mi min­dig biztosítjuk a szabad építési területet, aztán a pénzügyi lehe­tőségek, a szokott munkatempó alapján próbáljuk elérni, hogy minél hamarabb elkészüljön az adott terület. Ahol beköltöztek, ott már na­gyobb a nyugalom. A kézbesí­tők például szavaztak, és meg­állapodtak abban, hogy a kéz­besítőteremben nem dohányoz­nak, vigyáznak az újra. Rajtuk nem múlott, mikortól fejezik ki ily módon a hálájukat. A kőkorszaki és koedukált öl­tözőt, az ócska zuhanyozót is le­bontják hamarosan. Az újnak már megvan a helye. Megnéz­zük az üres falak által határolt, a réginél sokkalta nagyobb te­rületet. Az egyik sarokban — úgy fél tíz tájban — kedélyes asztaltársaság reggelizik. Ők az építők. Z. O. Ideiglenes csomagfelvétel a 112-esben Átmeneti szálláson a letéti kezelés Hivatali kézbesítés a 114-esben Lassan minden a helyére kerül Itt még bőven van tennivaló A megújult és „füstmentes” kézbesítőterem Postás Dolgozó 3

Next