Postás Dolgozó, 1995 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
XL ÉVFOLYAM, 1. SZÁM A POSTAI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1995. január A posta helytállt a vasutassztrájk idején Nem az első - s ki tudja - talán nem is az utolsó munkabeszüntetésre, figyelmeztető sztrájkra került sor a vasútnál az év végén, december közepén... Nos, nem tisztünk „pálcát törni" tévedhetetlennek minősülő véleményt nyilvánítani az ügyben. Márcsak azért is, mert megértjük a vasút dolgozóinak gondjátbaját, elkeseredését. Miközben tudjuk azt is, hogy a kérést teljesítendő, bizony, nehéz helyzetben van országunk gazdasága, ezen belül is megélhetéséért - túléléséért! - küzd a Magyar Államvasutak Rt. maga is. Nem tudjuk mennyi veszteséget, mennyi mérhető hasznot hozott a munkabeszüntetés mindkét fél számára, mi kárt jelentett a vasútra „épülő" cégeknek - ez esetben a Magyar Postának - s a szolidaritás érzésén túl ne szóljunk a bosszúságról amit mi utasok, munkahelyünkre igyekvő ingázók éltünk át a sztrájk óráiban. Azt viszont tudjuk - láttuk, tapasztaltuk-, hogy a meghirdetett vasutassztrájk megtartása, bizonytalanságával együtt is, milyen nagy feladatot, szervező, előkészítő munkát is jelentett a posta számára. Jóllehet a MÁV vezetői, illetve a vasút szakszervezetei között még az „utolsó pillanaton" túl is folytak a megegyezés reményét keltő tárgyalások, ám a postának - jól felfogott érdekéből is - a lehető legrosszabbra, a meghirdetett sztrájkra, s az ebből eredő megannyi feladatra gondolva időben fel kellett készülnie. Ismert tény, hogy a postai szolgálatot, szolgáltatást végzők túlnyomó többsége - fővárosban, vidéki nagyvárosokban egyaránt - bejáró, ingázó akiknek munkából való távolmaradása milyen zavart okozott volna, végső soron a posta teljes bénulását jelentette volna. A karácsony előtti növekvő levél-, csomagmennyiség ismeretében a posta tette a dolgát. S, hogy az olyannyira várt levelek, csomagok, más küldemények időben a címzetthez jutottak - csakúgy a posta továbbította újságok-napilapok - nos, az csupán részben tudható annak, miszerint a meghirdetett vasutassztrájk a tervezettnél végül is rövidebb ideig tartott. Sokkal inkább arról van szó, hogy a különböző munkahelyek szervezése eredményeként például a postavonatok hiányában vasút helyett közúton szállítva jutott el a sokféle küldemény az ország távoli városaiba. S, hogy jobb esetben is csupán néhány órás pihenőt tartva, a helyzet hozta sajátos műszakbeosztással, „visszakezdéssel" vállalt munkát a dolgozói kollektíva. Jó volt tudni, s ezt mindenki érezte, hogy a tétlenség-tehetetlenség! - valójában nem harmincórás veszteséget jelent számunkra. A felhalmozott levél-, csomagmennyiség saját cégünk „fulladását" hozná s bizony több nap kellett volna ahhoz, amíg a „normálisnak" mondható rend ismét visszaáll. A vasúti sztrájk forintokkal is mérhető postai veszteségét nem ismerjük. Azt viszont tudjuk, hogy a posta számára amúgy is nagy erőpróbát jelentő karácsony előtti csúcs idején megtartott vasutassztrájk jelentette plusz gondok ellenére is a posta élt, s ha akadozva is, de szolgáltatást nyújtott a nehéz napokban is. J. I. Napirendi pontok: 1. A kongresszust előkészítő szakszervezet-politikai programbizottság elnökének a tagsági vitát megelőző beszámolója az alapszabály-tervezettel kapcsolatos bizottsági munkáról. 2. A hírlapkézbesítők bérrendszerével kapcsolatos béralku tárgyalása az alternatív szakszervezetek, valamint a szakma képviselőivel. Ad. 1. A szakszervezet-politikai bizottság elnöke előterjesztette az alapszabály-tervezetet. Az intézőbizottság tagjai megtárgyalták és észrevételeket tettek a tervezettel kapcsolatban. A bizottság a javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve módosította az alapszabály-tervezetet és ezt követően az intézőbizottság az alapszabály-tervezetet tagsági vitára alkalmasnak minősítette. Ad. 2. A szakma képviseletében Fórisné asszony ismertette, hogy a helyben átadott normaszöveg és a hozzá fűzött kiegészítés kezeli az előző fb-ülésen felvetett problémákat és így lehetőség van a kollektív szerződés határozatlan idejű módosítására. Kérésére az átadott anyaggal kapcsolatban az alábbi kérdések, vélemények merültek fel: Konrát Ervin szakértő megkérdezte, hogy az állománynövekedési és megtartási díj tól-ig határa milyen számítás alapján került megállapításra, valamint hogyha a vidéki bevezetés 1995 április 1-jére tolása a csúsztatás lehetőségét tartalmazza miért gondolják úgy, hogy az Budapesten nem következik be. Felvetődött véleményként, hogy az utolsó negyedév, mint bázisidőszak szintén nem megfelelő, mivel az év végi hírlapakciók is negyedévesek. A szakma részéről a felvetésekre a következőt válaszolták: Az állománynövekedési díj tól-ig határa azért került felemelésre, mert vannak olyan igazgatóságok, ahol eddig is alkalmazták a magasabb mértéket, és ezeknél az alacsonyabb határ keresetcsökkenést eredményezett volna. Az állománymegtartási díj függ a terjesztési körülményektől, valamint attól, hogy a kiadó a megyei lapot elvitte-e, vagy sem, de a felső határ úgy került megállapításra, hogy az összkereset 30 százalékát ne haladhassa meg, és ne adjon teret a túlzott differenciálásnak. A hírlapakciók csak darabdíj miatti keresetnövekedést okoztak, pluszmunkával nem járnak és az inkasszó nélküli küldemények nem számítanak a bázisba. A negyedéves számítás jobban kisimítja az esetleges ingadozási problémákat. Budapesten azért nincs meg a csúsztatás lehetősége, mert külön hírlapkézbesítők vannak. Az országos titkár szünetet kért. Az intézőbizottság a következő határozatot hozta: ragaszkodni kell a ksz módosítás határozott időre történő bevezetéséhez. Továbbá kerüljön a megállapodásba, hogy az inkasszó nélküli küldemények nem számítanak a bázisba. Az országos titkár ismerteti a szakma képviselőivel az intézőbizottság döntését. Az alternatív szakszervezet képviselője csatlakozott felvetésünkhöz és megkérdezte a szakmától, hogy hogyan történik a címhelyek számának a megállapítása, valamint a szombati kézbesítést miért a Munka Törvénykönyve utalással és nem konkrétan határozzák meg. A szakma képviselői válaszukban kifejtették, hogy a címnyilvántartó igénybevétele költséges, ezért a címhelyek felmérését a hivatalok fogják elvégezni. A szombati kézbesítést azért nem lehetett konkrétan meghatározni, mert a területi sajátosságok miatt sokféle lehetőség van. A szakma tájékoztatást adott arról, hogy a munkaügyi vezetőket még ebben az évben összehívják, és ennek során részletes eligazítást adnak a hírlapbérrendszer bevezetésével kapcsolatos tennivalókról, kitérnek arra is, hogy az inkasszó nélküli küldemények nem képeznek bázist, de állománynövekményt sem. A szakma képviselői szünetet kérnek, majd Fórisné asszony tájékoztatta az fb-t, hogy elfogadják a ksz módosítás határozott időre történő bevezetését, figyelembe véve azt a szakszervezeti álláspontot, amely szerint ez erősebb kötelezettséget jelent a tapasztalatok elemzésére. Ezt követően a megállapodás megkötésére kerül sor azzal, hogy a munkahelyi étkeztetés vonatkozásában határozatlan időre, a hírlapbérrendszer vonatkozásában 1995. szeptember 30- ig határozott időre történt. Budapest, 1994. december 21. lelteti Ottmert.! Újságunk 40. évfolyamának első számát tartják kezükben. Tudjuk, ez nem „kerek" évforduló, de úgy gondoljuk nem elvetendő teljesítmény, bár eszünk ágában sincs tűzijátékkal egybekötött fáklyás felvonulást rendezni a Városligetben. Talán majd az 50. évfolyam megjelenésekor, ha megérjük. S ez a „megérjük"-et nem az újságra gondoltuk, mert úgy tűnik, minden gazdasági nehézség ellenére több megszűnt szakszervezeti lappal ellentétben, a Postás Dolgozó él, és megjelenik. Tisztelt Olvasónk! Meggyőződésünk, hogy az Önök tevékeny megnyilvánulásai nélkül előbb vagy utóbb csak a mi szemszögünkből írott írások jelennek majd meg, és ezt nagyon szeretnénk elkerülni. Újságunk az Önök, a szakszervezeti tagok lapja. Kérjük Önöket, írjanak nekünk a területükön történt eseményekről, gondokról, visszásságokról egyaránt írjanak, mert bár létezik az Országjárás című sorozatunk, mindenhova eljutnunk képtelenség. Ezért tehát várjuk írásaikat, s van egy dédelgetett álmunk, amely csak az Önök közreműködésével valósítható meg. Szeretnénk postás dinasztiákat bemutatni. Olyan családokat, ahol legalább három generáció postás. Kérjük tehát ezen postás családok jelentkezését, hogy őket felkeresve elindíthassuk új sorozatunkat, melynek a következő címet szántunk: Postások voltunk, vagyunk... Várjuk jelentkezésüket! Gervay Mihályra emlékeztünk (írásunk az 5. oldalon.) Minden kedves érdeklődőt meghívunk a Távközlési Zenei Alapítvány Magyar Szimfonikus Zenekara és a Hírközlési Dolgozók Hűség Alapítványa - az alapítványból támogatott nyugdíjasok - javára 1995. február 8-án (szerda) 19.30 órakor a Zeneakadémia nagytermében rendezett Jótékonysági hangversenyre Az est műsora: Smetana: Moldva; Grieg: Zongoraverseny; Népszerű balettzenék Zongorán közreműködik: Jandó Jenő zongoraművész Vezényel: Medveczky Ádám, a Magyar Állami Operaház karmestere, a zenekar művészeti vezetője A rendezvény fővédnöke: dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A jótékonysági hangverseny alkalmából a Hűség Alapítvány támogatására szánt összeget a Postabanknál vezetett 219- 98636/021-32909 számlára, vagy a 111-7266, 132-5146/31, 33 távbeszélőn kért utalványon lehet befizetni. A hangversenyre meghívók igényelhetők a fenti telefonszámon. A meghívó nélkül érkező kedves vendégek az előtérben lévő pénzgyűjtőben helyezhetik el adományaikat.