Postás Dolgozó, 1996 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
ill// városm-es évtől! (Folytatás az 7. oldalról.) is valamihez jutunk jövedelemszinten, akkor talán... Csak az a baj, hogy nem biztos, hogy hozzánk kerül, de ez különben országos dolog és nem a postáé. - Magánügyek? - Lejár a szerződésem 31-ével, és fogalmam sincs, mi lesz azután. - Mióta postás? - 35 éve, és nem tudom, miért kell szerződést kötni és módosítgatni. Mellesleg, ezzel munkajogilag sem értek egyet. * Láng Attila vállalkozó, 33 éves. - Nem tudom, fogalmam sincs. - Vajh miért? - Mert mostanában mindent kilátástalannak látok. Most próbálok valami munkát keresni, mert amit korábban csináltam, azt lehetetlen folytatni. * Láng József színművész. - Dodi, először is gratulálok születésnapodra? - Én is a tiédre, de te taknyos vagy hozzám képest. Mennyivel is? - Kettővel, de nehogy elküldj gyufáért... Kérlek válaszolj kérdésünkre. - Persze, hogy válaszolok. Mit is kérdeztél? - Nem azt, hogy hol lehet Cavintont kapni... - Nagy a szád, öcsi, szóval, amikor 60 éves lettem, az szörnyű nagy számnak tűnt, de azóta elmúlt két év, fütyülök a koromra, de az nagyon zavar, hogy nem látom az alagút végét, sajnos ez kétségbeejtő, még akkor is, ha kenyérgondjaim azért nincsenek. Bár néha elgondolkozom azon, hogy vegyek-e mazsolát a kalácsba. Mondhatok egy pikáns történetet? - Vágjál bele! - Van egy barátunk, aki még tavaly azt mondta, hogy elérte szánkat a ... - Ne mondd tovább, mert képzelem, mit mond most... * Perjés Klára rádióriporter-rovatvezető. - Családnak - nagyobb családomnak - jobb megélhetést, s azt, hogy senki se maradjon munka nélkül, s ne legyenek betegek, mert sajnos ezekből a múlt évben bőven kijutott. Sokkal kevesebb legyen az országban a szegény. Határozottabb, kompromisszumra képes politikusaink legyenek. Legyen olyan pénzügyminiszterünk, aki a mi zsebünket tölti meg, s nem a bajuszát tömi meg. Végül szeretném, ha volna már egy olyan médiatörvény, amelyet nem a politika igazgat, és mindenki békét talál benne. * Kővári Gábor Miskolc, Matáv területi igazgatóság szakszervezeti titkára, az elnök. - Elsősorban azt szeretném, hogy egészségesek maradjunk feleségem, fiam, leányom, s mindenki, aki környezetemben él. Maradjon munkahelyünk, leányom eredményesen végezze el iskolai tanulmányait. Reménykedek, hogy a különböző kormányzati intézkedések miatt a megélhetés nem fog a létminimum alá menni, s nem következnek újabb szigorító intézkedések. - Tartok tőle, hogy fognak. - Valószínű, de azért végre azt is szeretném hallani, nem az amit 1985 óta hallok, hogy minden év rosszabb lesz, mint az előző, hanem, hogy jobb, de ezt csak 1997-től várom. * Rácz Edit szobrászművész: - Csak az lesz jó, amit csinálunk, tehát jót kell csinálnunk, a magam részéről; van egy kis spórolt pénzem, s abból megpróbálok művészetet csinálni. * Németh András hivatalvezető, Győr 1. sz. posta. - Több munkát és kevesebb idegeskedést, s minden postásnak jó egészséget... * Bárd András sajtószóvivő. - Optimista vagyok és 1996- ot átmenetnek, egy előkészítő évnek látom, az 1997-es év megalapozójának. Szerintem ebben az évben az emberek szép fejlődést nem fognak tapasztalni, de 1997-ben már érezhető lesz mind gazdaságilag, mind politikailag, és akkor elindulhatunk az Európához való igazodáshoz... * Melocco Miklós szobrászművész. - 1996-ról egy hasonlat jut eszembe. Amikor a hómezőn elakad a szekér vagy szán, a kocsis a lovak közé dobja a gyeplőt, majd csak eltalálnak maguktól is egy emberi helyre. És ez általában sikerülni is szokott. * Belső Istvánné hivatalvezető, Lenti. - Jobb évet várok, mint az előző volt. Remélem, hogy 1996- ban előtérbe kerülnek majd a postai, technikai fejlődések, s mi pedig sokkal több megbecsülést és anyagi támogatást kapunk. Paszternák László országgyűlési képviselő, a vasasszakszervezet elnöke: - Jobb lesz, mint 1995 volt! Amit feltétlenül szeretnék, az a rendezettebb körülmények közötti „munkavilág" lenne. Kezelhető állapotokat és értelmes egyeztetéseket. Kiszámíthatóságot! Szeretném, ha megszűnne a szemben álló indulatok túltengése, és nem fordulna elő olyan, mint a „Bokros-csomag" - alkotmányt is sértő, sokak számára érthetetlen, rosszul tálalt - bevezetése. Szóval, hangsúlyozom, átgondolt, konzekvens intézkedéseket! Mint szakszervezeti vezető pedig azt kívánom, hogy álljon meg a 13-14 százalékos reálbércsökkenés és legyen meg a 0 százalékos bérbeállás. ” Vetélkedő a Postás Művelődési Házban Izgalmas döntő volt Tavaly januárban indult útjára a Postás Művelődési Központ által meghirdetett szellemi társasjáték. A tízfordulós sorozatban az általános műveltség területét felölelő témák kérdéseire kellett választ adni hónapról hónapra. Földrajz, történelem, irodalom, film, színház, zene, képzőművészetek, tudomány, technika, sport jelentette egyegy forduló témáját, s e hosszúra nyúlt szellemi játéknak a legjobbjai jöttek el, vettek részt a művelődési központbeli döntőn. Zsiga Ibolya például Salgótarjánból jött. Mindvégig a postánál dolgozott. Most már nyugdíjas. - Szeret játszani, vetélkedni? - Nagyon, de az igazsághoz tartozik, hogy e szellemi játékba késve kapcsolódtam be, s az utolsó forduló jelentette számomra a győzelmet, így csupán „részt vevő közönségként" kaptam igen udvarias meghívást e döntőre, amelyre persze nagy örömmel jöttem el. - Végül a döntő mezőnyének egyik játékosa lett... - Igen, mert nyilván akadályoztatás miatt két döntős játékos nem jöhetett el, így helyet kaptam én is a csapatban. Kezdetét veszi a szellemi társasjáték. A zsűri elnöki tisztét lapunk felelős szerkesztője, Veégh Ádám tölti be. Nagy László játékmesteri irányításával követik egymást az újabb és újabb kérdéscsoportok. Az „eredményjelző tábla" félidei összesítésekor-jócskán elhúzva a többiektől -, Megyeri Márton áll az élen. Őt követi Jákli István, illetve Szűcs András 75-75 ponttal... S mint a vetélkedők során annyiszor, fordult a kocka itt is. Nagyszerű hajrával - 252 pontszámmal - végül is Szűcs András (középiskolai tanár) lett a szellemi vetélkedő győztese. A dobogó jelképes második fokára Jákli István (MCSV mozgópostamenetvezető) állhatott. Tőle csupán egyetlen ponttal „gyűjtött be" kevesebbet, s így harmadik lett Megyeri Márton (nyugdíjas műszaki fordító). Az első helyezett, Szűcs András Kisvárdáról jött. Az ottani Szent László egyházi középiskolában történelmet, földrajzot tanít. - Hogyan szerzett tudomást a postásújságokban meghirdetett szellemi társasjátékról? - A kisebbik lányom postásként dolgozik, ő hozta az újságokat, s a család bátorított a játékra. Egyébként a postások nagy közösségétől én sem vagyok oly távol, korábban húsz éven át voltam osztályfőnök az említett középiskola postaforgalmi tagozatán. Nagyszerű játék volt ez a döntő. Remélem, lesz folytatás. Az 1995-ös esztendő szellemi vetélkedőjének döntő mezőnye a helyezések sorrendjében: Szűcs András, Jákli István, Megyeri Márton, Deák Gáborné, Juhari István, Kiss Pál, Kaposvári József, Zsiga Ibolya, Könnyűd Ferenc. A döntő valamennyi résztvevője - helyezésektől függően -többkevesebb pénzjutalmat, vásárlási utalványt kapott, néhányan különjutalomban is részesültek. Mindannyiuknak gratulálunk! Jandó István ■o N</) •to U5 -ö +-> o LL Postás Dolgozó 3 Postás Szakszervezet Önsegélyező Alapítványa szerzői és működési szabályzata Az alapító okiratban meghatározott felhatalmazás alapján, az alapítvány zavartalan működése érdekében az alapítvány kuratóriuma az alábbi szervezeti és működési szabályzatot alkotja. Ezen szabályzat az alapítvány működésében részt vevőkre, a csatlakozókra és a támogatások élvezőire egyaránt kötelező. Az alapítvány neve: Postás Szakszervezet Önsegélyező Alapítványa Székhelye: Budapest XIV. ker., Cházár András u. 13. Postacím: 1406 Budapest Pf. 14. Hivatalos bélyegzője: körbélyegző az alábbi körbefutó szöveggel: „P. SZ. Önsegélyező Alapítványa". 1. Értelmező rendelkezések 1. Elhalálozás: természetes halál, betegség, vagy idős kor miatt. 2. Baleseti halál: a károsultak akaratán kívül fellépő, erőszakos vagy egyéb külső behatás következtében beálló halál. 3. Gyermekszületés: a támogatási összeg gyermekenként és tagonként jár, ideértve a halva született gyermeket is. Vetélés esetén a támogatás nem jár. 4. Kutyaharapás: munkáltatói és orvosi igazolással igazolt, kutyától eredő sérülés. 5. Nyugdíjazás: öregségi vagy rokkantsági nyugdíjbavonulás. Nyugdíjazás esetén a munkaviszony megszűnését kell az esemény bekövetkezésének tekinteni. 6. 30 napon túli táppénzes állomány: az alapszervezet csatlakozását követően kezdődött egyszeri, 30 napot meghaladó folyamatos táppénzes állomány (ideértve a betegszabadságot is). Függetlenül a 30 napot meghaladó tartamától. Egy naptári évben csak egyszer igényelhető. A naptári év változása nem minősül megszakadásnak. 7. Minimumbér: a munkáltatónál érvényes mindenkori legalacsonyabb teljes munkaidős bér. 8. Elévülés: az igényérvényesítés 90 nap valamennyi támogatási formára. A 90 napot az esemény bekövetkezésétől kell számítani, ezt követően az igény elévül. Kizáró okok: • az igénylő, illetve a tag önkezűsége vagy szándékossága, illetve ezek kísérlete halál, baleseti halál, kutyaharapás és 30 napot meghaladó táppénz esetén; • drogos vagy alkoholos állapotban bekövetkező esemény baleseti halál, kutyaharapás és 30 napot meghaladó táppénz esetén. Nem érvényesül ez a kizáró ok baleseti halál és 30 napot meghaladó táppénz esetén, ha a károsult a baleset, kár bekövetkeztében vétlen volt; • nyugdíjba vonulási támogatás esetén az egy évnél rövidebb (PDSZ), illetve postás szakszervezetbeli folyamatos szakszervezeti tagság. . II. Kifizetési összegek: Jogcímek Összeg 1. Tag elhalálozása: 10 000 Ft 2. Tag baleseti halála: 100 000 Ft 3. Tag gyermek születése: 4000 Ft 4. Kutyaharapás munkavégzés közben: 1000 Ft 5. Tag nyugdíjazása: 5000 Ft 6. Tag 30 napon túli folyamatos táppénzes állománya 3000 Ft A jogcímek egymásra épülnek, vagyis több jogcím együttes vagy egymást követő megvalósulása esetén a fenti egyszeri összegek minden jogcím után járnak. III. A kifizetések ügyvitele: Kifizetés csak az alapítvány bírósági bejegyzése után és az alapszervezet csatlakozása után bekövetkezett esemény alapján történhet. A csatlakozás időpontja az alapítványi hozzájárulás befizetését (feladását) követő naptári nap. A szakszervezeti tag a juttatásokra a szakszervezeti tagdíj levonására adott megbízás időpontját követő 30. naptól jogosult. A csatlakozó szervezetek a hozzájárulásukat havonta előre - előző havi tagdíjbevételük alapján - legkésőbb minden hó 15. napjáig kötelesek befizetni, átutalni az alapítvány számára. Ezen határidő elmulasztása esetén az igényjogosultság - a következő befizetésig - megszűnik. A csatlakozó szervezetek a havi mindenkori 1 százalékos tagdíj 10 százalékának megfelelő tagdíjfizetést a munkáltató által készített kimutatással havonta igazolni kötelesek az alapítványi iroda felé. Az alapítványi iroda a kifizetéseket az igazolás beérkeztéig felfüggeszti. Az alapszervezetek a nyugdíjasaiktól, gyeden, gyesen lévőktől, jogfenntartóktól írásbeli nyilatkozatot szereznek be arról, hogy vállalják-e a mindenkori munkáltatói minimumbér, vagy ha az magasabb, akkor a bruttó keresetük szerint 1% tagdíj fizetését. Ezen szakszervezeti tagok részére alapítványi támogatás a nyilatkozat szerinti tagdíjfizetés után 30 nappal bekövetkezett eseményekre nyújtandó legkorábban, kivéve ha az aktív tagokra érvényes tagdíjfizetésük folyamatos. A nyilatkozat egyik példányát az alapszervezetek az alapítványi irodának soron kívül megküldik, egy-egy másolati példány az alapszervezetnél, illetve a szakszervezeti tagnál marad. Az Alapító Okirat 7. pontja alapján támogatásban részesíthető tagok hozzájárulásának összegéről a kimutatást az alapszervezetek a területi szervezeteken keresztül az alapítványi irodának megküldik. Az igényérvényesítés rendje A támogatásra jogosultak: 1. Elhalálozás, baleseti halál esetén az elhunyt temettetéséről gondoskodó természetes személy 2. Gyermek születése esetén a szülő(k) 3. Kutyaharapás munkavégzés közben: a sérült 4. Nyugdíjazás: az öregségi vagy rokkantnyugdíjba vonuló 5. 30 napon túli táppénzes állomány a táppénzben részesülő A támogatások nyújtásához szükséges igazolások: 1. Elhalálozás halotti anyakönyvi kivonat és az igénylő nevére kiállított temetési számla 2. Baleseti halál esetén halotti anyakönyvi kivonat és az igénylő nevére kiállított temetési számla, továbbá orvosi, illetve rendőrségi igazolás a baleset körülményéről. 3. Gyermek születése esetén születési, illetve halva születés esetén a halotti anyakönyvi kivonat. 4. Kutyaharapás munkavégzés közben: munkáltatói és orvosi igazolás az elszenvedett sérülésről. 5. Nyugdíjazás munkáltatói irat a munkaviszony öregségi nyugdíjazás vagy rokkantság miatti megszüntetésről, vagy a munkáltató ilyen értelmű nyilatkozata. 6. 30 napon túli táppénzes állomány munkáltatói vagy orvosi igazolás. A kifizetés az igénylő kérelmére indul, amelyet az alapszervezeti titkárnál lehet benyújtani az erre készült formanyomtatványon, mellékelve a szükséges igazolásokat. Az igazolás az eredeti okmány bemutatásával és fénymásolat csatolásával történik. Az igényjogosultságot az alapszervezeti titkár vizsgálja és a jogosultság fennállása esetén a támogatási kérelmet továbbítja a területi középszervezet felé. A jogos igény beérkezésekor a középszervezet a saját pénzeszközeiből haladéktalanul folyósítja (megelőlegezi) az összeget a támogatást igénylőnek. A középszervezet a kifizetést igazoló okmányokat összesítve a tárgyhó utolsó munkanapján eljuttatja az alapítványi irodához. Az alapítványi iroda ellenőrzi a kifizetési feltételek fennállását, és a beérkezéstől számított 15 napon belül a havi kifizetések együttes összegét átutalja a középszervezet részére. Amennyiben a támogatást az alapítványi iroda indokolatlannak minősíti, a kifizetett összeget a középszervezet részére nem utalja. Vitás esetekben a kuratórium döntését kell elfogadni. Az önálló alapszervezetek a támogatási kérelmeket közvetlenül az alapítványi irodának küldik elbírálás és kifizetés céljából. Ha a középszervezet a támogatást - baleseti halál esetén - saját pénzeszközeiből nem tudja folyósítani, akkor a támogatási kérelmeket az alapítványi irodához eljuttatja, amely soron kívül intézkedik a kérelem elbírálása ügyében, a kifizetésről a középszervezetet, illetve önálló alapszervezetet értesíti. Igénybejelentést az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet tenni, mely jogvesztő határidő. IV. A kuratórium ügyrendje A kuratórium üléseit az elnök hívja össze a tagoknak küldött írásbeli meghívóval, a napirend megjelölésével. Az ülést össze kell hívni, ha az összehívást 1. az elnök 2. a kuratóriumi tagok kétharmada, vagy 3. az alapító kezdeményezi. Az ülésekre a kuratórium tagjai vagy elnöke eseti meghatalmazással maga helyett helyettest küldhet, illetve küldhetnek. Az ülésekről emlékeztetőt kell készíteni, a határozatokat írásban rögzíteni kell. A kisebbségi véleményt igény esetén rögzíteni kell. Az alapító képviselőjét és az alapítványi iroda vezetőjét (képviselőjét) a kuratórium üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni. Az éves gazdálkodási terv részeként a kuratóriumi tagok 2/3-ának szavazata szükséges a következő témakörökben: 1. Az alapítvány vagyoni helyzetére tekintettel a kifizetendő összegek meghatározása, módosítása. 2. Az alapítvány esetleges vállalkozásainak irányítása, felügyelete. 3. A szervezeti és működési szabályzat létrehozása és módosítása. V. Az alapítványi iroda A kuratórium mellett működő alapítványi iroda az alapítvány gyakorlati működését biztosítja. A feladatok ellátását 1 fő végzi részmunkaidős szerződéssel vagy megbízási jogviszony keretében. Az iroda feladatai: • a kuratóriumi ülések előkésztése, • a kuratóriumi ülésekről az emlékeztető elkészítése, • a határozatok végrehajtásának ellenőrzése, • a kuratórium tájékoztatása havi rendszerességgel az ellenőrzések tapasztalatairól, ideértve az alapítványi befizetések mértékének és beérkezési időpontjának szabályszerűségét is, • csatlakozó szervezetek tájékoztatása a területi szervezeteken keresztül félévente az alapítványi bevételekről és kifizetésekről, • az esetleges bérszámfejtési, továbbá munkaügyi, számviteli és pénzügyi tevékenység ellátása, • koordinálás az alapítvány kuratóriuma és a csatlakozók között. VI. A pénzügyi ellenőrző szervezet Az Alapító Okiratban meghatározott sorrendben a kuratóriumi tagok területei évente 1-1-1, összesen 3 fő pénzügyi szakembert jelölnek ki az alapítvány működésének pénzügyi ellenőrzésére. A következő évben a következő 3 terület jelöl ki 1-1 főt az ily módon 3 fős ellenőrző bizottságba, és így évente folyamatosan cserélődve valósul meg a pénzügyi ellenőrzés. A pénzügyi ellenőrzés keretében az alapítvány tevékenységének indokoltságát és szabályszerűségét is ellenőrizni kell. Budapest, 1995. november