Postás Dolgozó, 1997 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-01 / 1. szám
Milyen lesz a levelezés a XXI. században? Hogyan, mennyit írunk? Hogyan változnak levélírási szokásaink az elektronika előretörésével? Mi lesz a sorsa a magán- és a hivatalos levelezésnek? Hogyan fejlődik a direct mail? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel állítottam be a minap Szivi Lászlóhoz, a Magyar Posta Részvénytársaság szervezési igazgatójához. Az első megnyilatkozása az volt, hogy nem ő a legilletékesebb, de azért tovább kérdezősködtem. Például arról, hogy vannak-e a postának kidolgozott távlati tervei a XXI. századra? - Ha arra gondol, hogy van-e minden vezető által megvitatott, tisztázott, leírt terv, akkor csalódni fog. Ma már nem így működik a rendszer. Egyébként azok a régi tervek nem is értek olyan sokat, hiszen állandóan módosítani kellett őket. Ma a vezetőket a gazdasági helyzet arra ösztökéli, hogy többnyire úgynevezett akcióterveken, rövid távú terveken gondolkozzanak. Amikor tehát mindennapi munkájukat végzik vagy nagyobb beruházásokon vitatkoznak, fél szemmel mindig a jövőt figyelik. Persze lehet, hogy hasznosabb lenne az, amit a MÁV csinál: ők ugyanis elkészítették hosszú távú tervüket. De ahány vállalat, annyiféleképpen készül a jövőre. Az biztos, hogy nálunk a vezetők tudják, milyen irányban fejlődik a piac, és nyilván ehhez akarják igazítani a postát. Van elfogadott üzletpolitikai stratégiánk, és eszerint cselekszünk. Sajnos konkrét, számszerű válaszokat nem tudok adni arra, hogy milyen lesz a XXI. században a posta levélforgalma, de a tendenciákból lehet jósolni. • Ha a tendenciákat figyelembe vesszük, milyen lehet a XXI. század magánlevelezése? Lesz-e például szerelmeslevél? Nem hiszem, hogy az információrobbanás, az elektronika térhódítása megöli a szerelmes leveleket, hiszen a technikai fejlődés eddig sem tudta elpusztítani ezt az örök emberi érzést. Az azonban biztos, hogy a magánlevelezés tovább csökken. • Mi lehet ennek az oka? A felgyorsult életritmus? Az elidegenedés? Az időhiány? Mindhárom ok az életmódváltás következménye. Sajnos egyre inkább elidegenedünk egymástól. Már nem csak hogy keveset leveleztünk, de alig-alig hagyunk időt egy-egy jó beszélgetésre is. De ennek nem az elektronika fejlődése, a tévé és a telefon térhódítása az oka, nem a technika a hibás, hanem az ember, aki nem tudja használni ezeket. Gondolj csak a maroktelefonra, amit a pestiek már el is kereszteltek bunkofonnak, mert sokan státusszimbólumként használják. Még nem alakult ki ennek a nagyon hasznos technikai eszköznek az etikettje. • Mit tud tenni a posta, hogy megőrizze a magánlevelezés szép szokását? - Bármennyire fontosnak tarom is a magánlevelezést, tudomásul kell venni, hogy ez is egy áru, amelynek sajátos életgörbéje van. A XX. század elején érte el a tetőpontját. Mi már legfeljebb a magánlevelezés élettartamát tudjuk valamelyest meghosszabbítani. Ebben sokat segíthetne az iskola, ahol megtaníthatnák levelezni a gyerekeket. De mindez nem hoz automatikusan eredményeket, ha az írás- és olvasástanítás inkább gátlásokat kelt a gyerekekben. Gondolom, az elidegenedést csak úgy oldhatjuk fel, ha megtanítjuk beszélgetni gyerekeinket, és aztán levelet írni. • Úgy tűnik, ehhez az elidegenedett világhoz kell alkalmazkodnia a postának. .. - Mi mást tehetünk? Az azonban biztos, hogy a magánlevelezés nem szűnik meg. A levél, mint meghitt, bizalmas közlési forma megmarad, csak kisebb mértékben. Személyes jellegét ugyanis az elektronika nem tudja helyettesíteni. Telefonnal nem lehet szerelmeslevelet írni. Másrészt semmi sem helyettesítheti a levélírás és a levélolvasás hagyományos rítusát. Ahogy megválogatom gondolataimat, szavaimat, ahogy izgalommal felbontok egy levelet stb. • Ezt a személyes jelleget fedezték fel és használják fel a direct mail küldői? - Pontosan erről van szó. A kereskedelmi cégek rájöttek arra, hogy a címzés nélküli szórólapok, reklámok inkább ellenérzést keltenek, ezért személyre szóló levélnek álcázzák hirdetéseiket, mintha bizalmas jó barátai, ismerősei lennének a címzettnek, így szereznek sokan újabb ügyfeleket. • Miért lett célpont az egyén? Az ok egyszerű: a háztartás iparosodása újabb piacot jelent a cégeknek. A XXI. században tehát tovább nő az egyirányú gazdasági levelezés mennyisége. Azért egyirányú, mert a direct mailre csak szórványos a válasz. Ennek következtében koncentrálódik a levélfeladás, így hát a visszaküldési rendszerben, a felvevőpontokon tovább nő a szabad kapacitás. Ezért kell felülvizsgálni a postának a kapacitását, és azt, mivel lehetne pótolni az elmaradt feladatokat. Lehetséges, hogy a posta a jövőben egyegy helység kulturális pontjává válik. • Megmarad-e a levélpostai monopólium? A postának ezt a monopóliumát valószínűleg megnyirbálják, de azért lényegében megmarad. Az Európai Közösség most tárgyalja azt a postai szabályzatot, hogy a 350 grammnál kisebb küldeményre továbbra is megmarad a posta monopóliuma. A levélkézbesítés ugyanis állami kötelezettségnek számít. Biztosítani kell a címhelyek nyitvatartását heti öt alkalommal, s emellett a kézbesítősűrűséget és a kézbesítőjáratokat is. És van még egy nagyon fontos kikötés: mindenki által kifizethető legyen a szolgáltatás díja. Nálunk még fél kiló a levél súlyának felső határa. Nyilván, ha majd leszállítják 350 grammra, ez további forgalomcsökkenést jelent, de feltételezhető, hogy a csomagforgalomban növekedést. Ma a Magyar Posta két kiló súlyhatárig a nyomtatványokat is köteles a címzetthez vinni. Valószínű, hogy a nyomtatványok kézbesítésének joga 2000-re elkerül a postától. • Ez további forgalomcsökkenéssel jár? - Ha lesz konkurens, amelyik elviszi ezt a piacot, akkor igen. Fel kell tehát készülnünk arra, hogy e területen várhatóan megtörik a monopóliumunk. Egyébként vannak olyan országok, mint például Svédország, ahol bárki kézbesíthet levelet, és a svéd posta mégsem veszítette el piacait. Csökkent a levélforgalom fél-egy százalékkal, de lényegi változás nem következett be. • Tehát a postának arra kell felkészülnie, hogy ne csak szolgáltató, hanem üzleti vállalkozás is legyen? - Természetesen. A monopólium birtokában sem kényelmesedhetünk el. Meg kell tartani a forgalmat, ki kell elégíteni az ügyfelek igényeit. Ennek érdekében ki kell alakítani a gyorsabb levélfeldolgozó technológiát is. Tovább kell fejleszteni a centralizált levélfeldolgozó rendszert, a gyors kézbesítést, s ha kell, az újabb elektronikai eredményeket is fel kell használni. El tudom például képzelni, hogy a direct mail leveleket a cég címlistával együtt átadja majd, s a posta pedig a helyi postákon kinyomtatja, majd kézbesíti azokat. Létre fog tehát jönni egy ún. hibridlevél-szolgálat is. Udvarhelyi András Arany János ÚJÉVI KÖSZÖNTÉS Mint a Noé hű galambját, Ki reménynek viszi lombját, Várnak engem mindenek, Sok sötét arc lángra lobban, Sok kebel ver hangosabban, Ahol én megjelenek. Kérdik: van-e levél, Tilge? S kiki amin szíve csügge, Arra gondol hirtelen: Ez rokonra, jó barátra, Az geschaftre, a diákra S hogy kél a rozs odafenn. Ez, ha rózsaszín kópertát Hoztam neki: egy sebhsert ád, Máskép nincs becsületem; Amaz reszket, ha nincs frankó. S bár majd fölveti a bankó, Rám kiált: nem fizetem! • Pénzt vár a diák gyakorta, De ha atyja jól lehordta: Hogy reám néz, mily vadon! Urfi, legyen jó reménybe: Nem buhattam a levélbe, Ahogy vettem, úgy adom, így bolyongok télen, nyáron, Porba, fagyba, vízben, sáron Tisztem teljesítni kész.■ És most boldog új esztendőt, Kíván szebbnél szebb jövendőt . A POSTÁS SZAKSZERVEZET LAPJA XLI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM • 1997. JANUÁR Tage Sándor levelész A HELYZET FOKOZÓDIK A Szövetségi Tanács november 14-ei határozata alapján december 12- ikén a Cházár András utcai szakszervezeti székházban, az 51 mandátummal rendelkező kongresszusi küldött közül 35 jelenlétével biztosította a rendkívüli kongresszus határozatképességét. A Szövetség ügyvivő elnöke Meszlényi Ferenc köszöntötte a megjelent küldötteket, és mielőtt a kongresszus elkezdte munkáját, egy ügyrendi kérdést kellett rendezni. A Szövetség ügyvivő elnöke megkérte a Comex Kft. munkavállalók Szabad Szakszervezete vezetőjét, Lázár András, a PHDSZSZ korábban felmentett megbízott elnökét, hogy a jelenléti ív aláírásával regisztrálja magát a kongresszus résztvevőjeként. Lázár András a kérésnek nem tett eleget. Ezután a kongresszusi küldöttek 3 tartózkodással kizárták a kongresszus további munkájából Lázár Andrást. Lázár úr a kongresszusi teremből kifelé menet megjegyezte, mintegy búcsúzóként: „Ilyen a demokrácia itt nálatok!" Ezt követően a kongresszus megválasztotta funkcionális mandátum-, szavazatszedő-, ügyrendi-jelölőbizottságait, a jegyzőkönyv hitelesítőit és a kongresszust levezető elnökét, a PHDSZSZ ügyvivő elnöke személyében. Az ügyrend és az időrendi beosztás elfogadása után a PHDSZSZ ügyvivő elnöke rövid szóbeli kiegészítőt fűzött a Szövetség helyzete című első napirendi ponthoz. Többek között elmondta, hogy az október 29-én azonnali hatállyal felmentett megbízott elnök a napokban összehívott egy úgynevezett kongresszust. Az információk szerint oda már csak azokat a szervezeteket, illetve azok képviselőit hívta meg, amely szervezetek a bíróságon, mint önálló szerveitek bejegyeztették magukat. Tehát a Postás Művelődési Központ vagy a HIRÉP Kft., vagy a Postai és Távközlési Sportegyesület és a többi úgymond kisebb szervezet szakszervezeti tagsága most már nem érdekes Lázáréknak... Ezen a Lázár féle kongresszuson határozatokat hoztak, amelyeknek következményei lesznek vagy lehetnek! Nekünk a mai kongresszuson - folytatta kiegészítőjét - többek között az a dolgunk, hogy a szakszervezeti vagyont biztonságban tudjuk, azt a vagyont, amelyet elődeink 1945. február 21-én, szakszervezetünk megalapításakor elkezdtek gyarapítani. Az a feladatunk, hogy a szakszervezeti vagyon az 1995-ös üzemi tanácsi választás eredményének megfelelően a jogos tulajdonosokhoz kerüljön. Majd a továbbiakban ismertette az első napirendi ponttal kapcsolatban a határozati javaslatot. Ezt követően megnyitotta a vitát! (A rendkívüli kongresszus határozatai az előző számban megjelentek! A szerk. megjegyzése.) A napirend vitájában Mundruczó Kornél, a Postás Szakszervezet elnöke hangsúlyozta: erre a kongresszusra mindenkit meghívtunk, mindenkit szeretettel vártunk, függetlenül attól, hogy a bíróságon bejegyzett szervezet vagy sem! Nagyon örülök, hogy a Postás Művelődési Központ és a Postás és Távközlési Sportegyesület képviselői is itt vannak és nagyon sajnálom, hogy nincsenek itt a többiek! Mi itt 34 ezer szervezett dolgozó képviseletében nyilatkozunk. (A táblázatot lásd a cikk végén.) Nem akarjuk szétszedni a vagyont, nem akarjuk más kezére juttatni, olyanok kezére, akik nem a szakszervezet érdekében cselekednek! A 34 ezres tagság érdekében nyilatkozó szakszervezet maga mellett tudja a Távközlési Ágazati Szakszervezetet, mint a másik tulajdonost! Meg kell jelentetnünk a Postás Dolgozó c. újságban, hogy melyik kongresszus az és milyen taglétszám képviseletében, amelyik félti a (Folytatás a 2. oldalon.)