Postás Dolgozó, 1998 (43. évfolyam, 1-10. szám)
1998-02-01 / 1-2. szám
4 • BÉRHÁBORÚ Mundruczó Kornél, szakszervezetünk elnöke, a választmányi ülésen elmondta, hogy nem értelmezhetőek a létszámfelmérésre és karbantartásra vonatkozó adatok, hisz nem tudjuk, milyen elemzéseken alapulnak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy magas volt a forgalom, egyes hivataloknál még létszámgondok is jelentkeztek. A Postás Szakszervezet ragaszkodik ahhoz, hogy a minimálbérek mértékét a szociálpolitikán kívül értékeljék. Az 1998-as üzleti terv nem veszi figyelembe a szakszervezeti igényeket, sem az alapbér, sem a szociálpolitika, sem az üzemi étkeztetés, de még a minimálbérek tekintetében sincs elfogadható javaslat. A szakszervezet továbbra is hangsúlyozza a pótlékok fontosságát. Az étkezés-indítási, és a pénzkezelési pótlékot utoljára három éve állapították meg, azóta a kormánypárti kötődésű szakértők szerint is 60 százalékot veszített értékéből. A további értékvesztést meg kell gátolni. A Választmány hangsúlyozza, hogy a Postás Szakszervezet elsősorban alapbérérdekelt, ennek fontosságáról nem tud lemondani. A területi igazgatóságoktól azt kéri, hogy a saját bérpolitikájuk megfogalmazásakor, az ösztönző és jutalmazási rendszer kialakításakor az alapbér elsődlegességét tartsák szem előtt. A szakszervezet szükségesnek tartja, hogy a Magyar Postán már túlzottan szétnyílt bérolló kicsit összezáródjék, hogy a bértarifarendszert kisebb feszültségekkel lehessen megvalósítani. A Választmány nem mond le az eredeti elképzelésekről, de a tárgyalások folytatását is szorgalmazza. Mundruczó Kornél kiemelte a szakszervezet nem érdekelt abban, hogy sztrájkot hirdessen, és ezzel veszélyeztesse a ’98-as elképzeléseket. Abban viszont érdekelt, hogy a szakmát támogató, kiegyensúlyozott postásság üljön az ablaknál, menjen az utcán. Európához nem csak a Magyar Posta, hanem az ország közeledik a postásaival együtt. A csatlakozás bérpolitikát is feltételez, ne csak a munkavállalók terhei, hanem az alapító felelőssége is nőjön! A szakszervezet kifejtette trgy'hliásí'Sszándékát. A bértárgyalásokat február 15-ig lehet folytatni, s ha eddig nem sikerül megállapodásra jutnunk, megtesszük a dolgozók által is támogatott lépést, sztrájkolni fogunk. Bizottságot hoztunk létre, hogy a minimális szolgáltatással kapcsolatban megbeszéléseket folytassunk. Sajnos, erre a tárgyalásra a sürgetés ellenére még nem került sor. Mundruczó Kornél felhívta a figyelmet, hogy a munkavállalók elutasítják a bértömeg kategóriáját, keresetfejlesztésről kell beszélni. A Választmány ülését követő sajtótájékoztatón az elnök elmondta, hogy a szakszervezet még az elmúlt év végén 21 százalékos keresetfejlesztési igényt jelentett be. Szakképzetlen munkaerő esetében 22 500, érettségizett vagy összetettebb feladatot jelentő munkakörökben 26 ezer forintban határozta meg a minimálbér összegét. Az első szakmai javaslat 16 százalékos keresettömeg-fejlesztésben gondolkodik, emellett 3,1 százalékos létszámfejlesztést irányoz elő. Ez átlagosan, egyénekre bontva mindössze 12,5 százalék keresetnövekedést jelent. Ezt az ajánlatot a szakszervezet méltatlannak és megalázónak ítélte. A szakma előterjesztését Máté Mária gazdasági vezérigazgató-helyettes szóban kiegészítette, a keresetfejlesztés mértéke - az ajánlat szerint - 15 százalékra mozdult el. A szakszervezet úgy ítélte meg, hogy ez az összeg még olyan távol van a követelt 21 százaléktól, hogy további tárgyalások szükségesek. Kifogásunk elsősor- NEM ALAMIZSNÁT AKARUNK! Február 2-án lezajlott a bértárgyalások profi bokszmérkőzésének újabb menete. A szó szoros értelmében zajlott, mert a Választmány tagjai élesen bírálták a szakma január 30-án keltezett újabb táblázatokkal, számözönnel tűzdelt javaslatát. ban az volt, hogy ez a 15 százalék az Rt-nek egy fillérrel sem jelent többet, ugyanis nem a 3,1 százalékos létszámfejlesztéssel, hanem pusztán 1 százalékossal számol. A Postás Szakszervezet elnöke az érdeklődő újságíróknak határozottan kijelentette: „nem gondolkodunk azon, hogy legyen sztrájk, vagy ne, ha nem lesz megegyezés február 15-ig, sztrájkolunk!” A postások elkeseredettek és elszántak. Nem figyelmeztető, hanem általános munkabeszüntetést terveznek, amely nemcsak az Rt-t, hanem a szolgáltatásokat igénybevevőket is komolyan érinti. A postások bére nincs arányban a felelősséggel, a fizikai megterheléssel, s most már a hivatás veszélyeivel, ezért kérik a társadalom együttérzését és megértését. Hangok, vélemények a tárgyalásról Kónya Lajos (Debreceni Igazgatóság): Nem fogadható el az a tulajdonosi magatartás, amely a bérfejlesztésről úgy tárgyal, hogy meghatározza az elvárt nyereséget, és azt mondja, férjetek bele a bérköltségbe! Pecze Pál (Pécsi Igazgatóság): Ez a létszámgazdálkodás a bérfejlesztésből 7-8 százalékot levenne. Pécs területén 90 kisposta vár privatizációra. Nem mindegy, hogy ezek bér és létszámvonzata hogyan csapódik le. Bekerül a nagy kalapba, vagy a költség a pécsi területé és a bérkérdés visszakerül a vezérigazgatósághoz. Máté Mária, a Posta Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese: Megítélés dolga, hogy mi elegendő és mi nem. Mi nem azzal tettük meg javaslatainkat, hogy most mindenki boldog lesz, és megoldjuk, amit a nemzetgazdaság nem tud. Megdöbbenve hallom, hogy Önök igazán nem is akarják megtárgyalni ezt az anyagot. Hangsúlyozom, javaslatunk 15 százalék átlagkeresetnövekedés... Valójában azt szeretnénk, ha Önök is hojtatnak valamiféle kompromisszumos javaslatot. Most csak azt halljuk, hogy amit letettünk az asztalra, azzal elégedetlenek. ''«fáemmi* Dr. Körösztös Jánosné (Budapest-Vidéki Igazgatóság): Mindig megkapjuk, hogy a dolgozók csak nekünk panaszkodnak, a szakmának nem. Ez így van, mert féltik az állásukat és az éhbérüket! Most azonban aláírásaikkal támasztották alá, hogy a tűréshatárra érkeztünk... nevetséges bérért az életükkel játszik a Posta. Igenis kell a bértömeg! Az átlagkeresetek emelése mellett valamilyen módon jelenjen meg a bértömeg emelése is! Biczó Péter (Budapesti Igazgatóság): A kézbesítő 200 ajánlott levéllel megy ki. Ha erre 4 perc a munkaráfordítás, akkor 13 óra a munkaidő. A feldolgozásban 3 órát töltenek. Azt üzenik Önöknek, hogy 15 óra 20 perckor becsukják a táskát! Önök mindig elfelejtik, hogy nem ez az 50 ember a Posta, mi 32 ezren vagyunk! A felvételtől a kollegák nem mennek ki a WC-re, mert ki kell szolgálni. Lassan katétert kell mindenkibe bekötni, és egy közös csövön elvezetni. Erkölcstelen, hogy a szakma ilyen fizetésekért ekkora nyereséget termeltet! Takács Violetta (Budapesti Igazgatóság): Ha feudális eszközöket alkalmaz a munkáltató, nem fog Európa felé haladni. Alacsony létszámmal alacsony bérekkel akar magas színvonalú szolgáltatással a közönség előtt megjelenni. A postások nem alamizsnát kérnek, hanem a kemény munka után járó megérdemelt bért! Fodor-Filipsz POSTAS DOLGOZO SZOLIDÁRISAK VAGYUNK Megkérdeztük Sándor Lászlót, az MSZOSZ elnökét, mi a véleménye a Postás Szakszervezet sztrájkfenyegetéséről, és mint az MSZOSZ elnöke befolyásolni kívánta-e Mundruczó Kornélt, illetve az általa képviselt postásokat. Az MSZOSZ tagszervezetei közül a vasutasoknál volt hasonló helyzet, mint a postásoknál. Mindkét esetben felhívtam az érdekvédelmi szervezetek vezetőit: Márkus Imrét, ill. Mundruczó Kornélt és csak annyit kértem, adjanak folyamatos tájékoztatást a helyzetről, hogy adott esetben segíteni tudjunk. - Ön lebeszélheti a postásokat a sztrájkról? - Szó sincs róla. A postások tudják, hogy követeléseik indokoltak. Ez az ő belügyük. Szuverén módon döntenek arról, sztrájkolnak-e vagy sem. Én tudom, hogy a Postás Szakszervezet mindig is mértéktartó volt, de ha most sztrájkfenyegetést fogalmaz meg, akkor annak komoly oka van. Mindig is figyelemmel kísértem a Postás Szakszervezet működését és tudom, hogy a postások az elmúlt két év során sokat veszítettek. Reálkeresetük folyamatosan csökkent, ennek ellenére igyekeztek legalább a minimumot kicsikarni a menedzsmentből. Azt is tudom, hogy a mostani sztrájkhangulatnak komoly indíttatása van, s ezért mi inkább segítünk és szolidárisak vagyunk a postásokkal. U. A.-U. B. KUNCOG A KRAJCÁR Február 6-án, a Napkelte c. tévéműsorban Mundruczó Kornél mellett feltűnt egy okosan érvelő „kispostás”, Éder Miklós szakszervezetünk választmányának tagja, a Debreceni TSZB egyik hangadója. Amikor hallgattam, úgy éreztem, a többi postás kézbesítő gondolatait mondja el. Ezért is kérdeztem őt, mi a véleménye a sztrájkhangulatról. - Mint kézbesítő saját bőrömön érzem, mit jelent kis fizetésből máról holnapra élni, s azt is, hogy a piacon egyre kevesebbet ér a postás bér. A kézbesítők 50-60 ezer forintos fizetéssel lennének megelégedve. Mi nemigen szeretünk százalékokról beszélni, számunkra egy konkrét összeg sokkal többet mond. Ez az 50-60 ezer még mindig nem lenne sok, de legalább valamelyest felzárkózhatnánk más ágazatokhoz, ahol többet keresnek. Mert az a munka, amit mi végzünk szakértelmet kíván, nagy felelősséget. A mi munkaerőnk a piacon legalább 50-60 ezret kell, hogy érjen. Tudomásul kell vennünk, hogy lemaradásunkat egy ütemben behozni nem tudjuk. A 21%-os alapbéremelés csak valamelyest kisebbítené a távolságot. Még 4-5 évig legalább ilyen arányú fizetésemelésre lenne szükségünk, hogy utolérjük a közlekedési és hírközlési ágazatban dolgozók átlagbérét. Nekünk most arra kell törekednünk, hogy a felzárkózást már most elkezdjük, ledolgozzuk hátrányunkat. - Engednek a 21-ből? - Nálunk Debrecenben volt egy titkári értekezlet, ahol többek között ez volt téma. Ott egyöntetű volt az a vélemény, hogy 19%-os alapbéremelés, 2000 Ft-os étkezési hozzájárulás elfogadható lenne. Pontosabban, hogy a „csomag” együttesen kitegye a 21%-ot. - Most február 6-án milyen megállapodásra számít? - 19%-os alapbéremelést sikerül elérnünk. Ez a szakma által ma ígért 15%-hoz képest jó eredmény lenne és biztos vagyok benne, hogy sikerül 2000 Ft-ra felemeltetni az étkezési hozzájárulás összegét is. Udvarhelyi András ÍGY VÁLTOZNAK A NETTÓ JÖVEDELMEK IDÉN A bérmegállapodás bruttó 19%-os jövedelememelkedést eredményez az étkezési hozzájárulással együtt. Ez a nettó jövedelmek alakulásában az alábbiak szerint tükröződik. Teljes munkaidős munkavállalók nettó jövedelem változása 16%-os bérfejlesztés esetén 1997 1998 Nettó jöv. Bruttó bér Étk. hozzáj. Nettó jöv. Bruttó bér Nettó bér Étk. hozzáj. Nettó jöv. 1998/1997 18 500 1600 17 872 21 500 19 290 2600 21 890 122,5% 21 000 1600 19 582 24 500 21 339 2600 23 939 122,3% 25 000 1600 22 242 29 000 25 326 2600 27 926 125,6% 30 000 1600 25 117 34 800 27 486 2600 30 086 119,8% 40 000 1600 30 867 46 400 34 170 2600 36 770 119,1% 50 000 1600 36 283 58 000 40 578 2600 43 178 119,0% 60 000 1600 37 967 69 600 42 337 2600 44 937 118,4% Részmunkaidős munkavállalók nettó jövedelem változása 16%-os bérfejlesztés esetén 4 órában foglalkoztatottak 9 000 1600 7 965 10 750 9 544 2600 12 144 152,5% 15 000 1600 12 275 17 400 15 704 2600 18 304 149,1% 20 000 1600 17 500 23 200 19 770 2600 22 370 127,8% 6 órában foglakoztatottak 13 500 1600 11 947 15 660 14 133 2600 16 733 140,1% 20 000 1600 17 700 23 200 19 770 2600 22 370 126,4% 25 000 1600 20 642 29 000 23 450 2600 26 050 126,2% A számítás figyelmen kívül hagyja a nyugdíjpénztári tagságot.