Postás Dolgozó, 1998 (43. évfolyam, 1-10. szám)

1998-02-01 / 1-2. szám

4 • BÉRHÁBORÚ Mundruczó Kornél, szakszervezetünk elnöke, a választmányi ülésen elmondta, hogy nem értelmezhetőek a létszámfelmérésre és karbantartásra vonatkozó adatok, hisz nem tudjuk, milyen elemzéseken alapulnak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ma­gas volt a forgalom, egyes hivataloknál még létszámgondok is je­lentkeztek. A Postás Szakszervezet ragaszkodik ahhoz, hogy a minimálbérek mértékét a szociálpolitikán kívül értékeljék. Az 1998-as üzleti terv nem veszi figyelembe a szakszervezeti igénye­ket, sem az alapbér, sem a szociálpolitika, sem az üzemi étkez­tetés, de még a minimálbérek tekintetében sincs elfogadható ja­vaslat. A szakszervezet továbbra is hangsúlyozza a pótlékok fon­tosságát. Az étkezés-indítási, és a pénzkezelési pótlékot utoljára három éve állapították meg, azóta a kormánypárti kötődésű szakértők szerint is 60 százalékot veszített értékéből. A további értékvesztést meg kell gátolni. A Választmány hangsúlyozza, hogy a Postás Szakszervezet el­sősorban alapbérérdekelt, ennek fontosságáról nem tud lemon­dani. A területi igazgatóságoktól azt kéri, hogy a saját bérpoliti­kájuk megfogalmazásakor, az ösztönző és jutalmazási rendszer kialakításakor az alapbér elsődlegességét tartsák szem előtt. A szakszervezet szükségesnek tartja, hogy a Magyar Postán már túl­zottan szétnyílt bérolló kicsit összezáródjék, hogy a bértarifa­rendszert kisebb feszültségekkel lehessen megvalósítani. A Választmány nem mond le az eredeti elképzelésekről, de a tárgyalások folytatását is szorgalmazza. Mundruczó Kornél ki­emelte a szakszervezet nem érdekelt abban, hogy sztrájkot hir­dessen, és ezzel veszélyeztesse a ’98-as elképzeléseket. Abban viszont érdekelt, hogy a szakmát támogató, kiegyensúlyozott postásság üljön az ablaknál, menjen az utcán. Európához nem csak a Magyar Posta, hanem az ország közeledik a postásaival együtt. A csatlakozás bérpolitikát is­ feltételez, ne csak a munka­­vállalók terhei, hanem az alapító felelőssége is nőjön!­­ A szakszervezet kifejtette tr­gy'hliásí'Sszándékát. A bértárgyaláso­­kat február 15-ig lehet folytatni, s ha eddig nem sikerül megál­lapodásra jutnunk, megtesszük a dolgozók által is támogatott lé­pést, sztrájkolni fogunk. Bizottságot hoztunk létre, hogy a mini­mális szolgáltatással kapcsolatban megbeszéléseket folytassunk. Sajnos, erre a tárgyalásra a sürgetés ellenére még nem került sor. Mundruczó Kornél felhívta a figyelmet, hogy a munkavállalók elutasítják a bértömeg kategóriáját, keresetfejlesztésről kell be­szélni. A Választmány ülését követő sajtótájékoztatón az elnök el­mondta, hogy a szakszervezet még az elmúlt év végén 21 száza­lékos keresetfejlesztési igényt jelentett be. Szakképzetlen munka­erő esetében 22 500, érettségizett vagy összetettebb feladatot je­lentő munkakörökben 26 ezer forintban határozta meg a mini­málbér összegét. Az első szakmai javaslat 16 százalékos kereset­tömeg-fejlesztésben gondolkodik, emellett 3,1 százalékos lét­számfejlesztést irányoz elő. Ez átlagosan, egyénekre bontva mindössze 12,5 százalék keresetnövekedést jelent. Ezt az ajánla­tot a szakszervezet méltatlannak és megalázónak ítélte. A szak­ma előterjesztését Máté Mária gazdasági vezérigazgató-helyettes szóban kiegészítette, a keresetfejlesztés mértéke - az ajánlat sze­rint - 15 százalékra mozdult el. A szakszervezet úgy ítélte meg, hogy ez az összeg még olyan távol van a követelt 21 százalék­tól, hogy további tárgyalások szükségesek. Kifogásunk elsősor- NEM ALAMIZSNÁT AKARUNK! Február 2-án lezajlott a bértárgyalások profi boksz­mérkőzésének újabb menete. A szó szoros értelmé­ben zajlott, mert a Választmány tagjai élesen bírálták a szakma január 30-án keltezett újabb táblázatokkal, számözönnel tűzdelt javaslatát. ban az volt, hogy ez a 15 százalék az Rt-nek egy fillérrel sem je­lent többet, ugyanis nem a 3,1 százalékos létszámfejlesztéssel, hanem pusztán 1 százalékossal számol. A Postás Szakszervezet elnöke az érdeklődő újságíróknak ha­tározottan kijelentette: „nem gondolkodunk azon, hogy legyen sztrájk, vagy ne, ha nem lesz megegyezés február 15-ig, sztrájko­lunk!” A postások elkeseredettek és elszántak. Nem figyelmezte­tő, hanem általános munkabeszüntetést terveznek, amely nem­csak az Rt-t, hanem a szolgáltatásokat igénybevevőket is komo­lyan érinti. A postások bére nincs arányban a felelősséggel, a fi­zikai megterheléssel, s most már a hivatás veszélyeivel, ezért ké­rik a társadalom együttérzését és megértését. Hangok, vélemények a tárgyalásról Kónya Lajos (Debreceni Igazgatóság): Nem fogadható el az a tu­lajdonosi magatartás, amely a bérfejlesztésről úgy tárgyal, hogy meghatározza az elvárt nyereséget, és azt mondja, férjetek bele a bérköltségbe! Pecze Pál (Pécsi Igazgatóság): Ez a létszámgazdálkodás a bér­­fejlesztésből 7-8 százalékot levenne. Pécs területén 90 kisposta vár privatizációra. Nem mindegy, hogy ezek bér és létszámvon­zata hogyan csapódik le. Bekerül a nagy kalapba, vagy a költség a pécsi területé és a bérkérdés visszakerül a vezérigazgatóság­hoz. Máté Mária, a Posta Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese: Megítélés dolga, hogy mi elegendő és mi nem. Mi nem azzal tet­tük meg javaslatainkat, hogy most mindenki boldog lesz, és meg­oldjuk, amit a nemzetgazdaság nem tud. Megdöbbenve hallom, hogy Önök igazán nem is akarják megtárgyalni ezt az anyagot. Hangsúlyozom, javaslatunk 15 százalék átlagkeresetnövekedés... Valójában azt szeretnénk, ha Önök is hojtatnak­ valamiféle kompromisszumos javaslatot. Most csak azt halljuk, hogy amit letettünk az asztalra, azzal elégedetlenek. ''«fáemmi* Dr. Körösztös Jánosné (Budapest-Vidéki Igazgatóság): Mindig megkapjuk, hogy a dolgozók csak nekünk panaszkodnak, a szakmának nem. Ez így van, mert féltik az állásukat és az éhbé­rüket! Most azonban aláírásaikkal támasztották alá, hogy a tűrés­határra érkeztünk... nevetséges bérért az életükkel játszik a Pos­ta. Igenis kell a bértömeg! Az átlagkeresetek emelése mellett va­lamilyen módon jelenjen meg a bértömeg emelése is! Biczó Péter (Budapesti Igazgatóság): A kézbesítő 200 ajánlott levéllel megy ki. Ha erre 4 perc a munkaráfordítás, akkor 13 óra a munkaidő. A feldolgozásban 3 órát töltenek. Azt üzenik Önök­nek, hogy 15 óra 20 perckor becsukják a táskát! Önök mindig el­felejtik, hogy nem ez az 50 ember a Posta, mi 32 ezren vagyunk! A felvételtől a kollegák nem mennek ki a WC-re, mert ki kell szol­gálni. Lassan katétert kell mindenkibe bekötni, és egy közös csö­vön elvezetni. Erkölcstelen, hogy a szakma ilyen fizetésekért ek­kora nyereséget termeltet! Takács Violetta (Budapesti Igazgatóság): Ha feudális eszközö­ket alkalmaz a munkáltató, nem fog Európa felé haladni. Ala­csony létszámmal alacsony bérekkel akar magas színvonalú szol­gáltatással a közönség előtt megjelenni. A postások nem alamizs­nát kérnek, hanem a kemény munka után járó megérdemelt bért! Fodor-Filipsz POSTAS DOLGOZO SZOLIDÁRISAK VAGYUNK Megkérdeztük Sándor Lászlót, az MSZOSZ elnökét, mi a véleménye a Postás Szakszervezet sztráj­kfenyegetéséről, és mint az MSZOSZ elnöke befolyásolni kívánta-e Mundruczó Kornélt, illetve az általa képviselt postásokat.­ ­ Az MSZOSZ tagszervezetei közül a vasutasoknál volt ha­sonló helyzet, mint a postásoknál. Mindkét esetben felhívtam az érdekvédelmi szervezetek vezetőit: Márkus Imrét, ill. Mundruczó Kornélt és csak annyit kértem, adjanak folyamatos tájékoztatást a helyzetről, hogy adott esetben segíteni tudjunk. - Ön lebeszélheti a postásokat a sztrájkról? - Szó sincs róla. A postások tudják, hogy követeléseik indo­koltak. Ez az ő belügyük. Szuverén módon döntenek arról, sztrájkolnak-e vagy sem. Én tudom, hogy a Postás Szakszervezet mindig is mértéktartó volt, de ha most sztrájkfenyegetést fogal­maz meg, akkor annak komoly oka van. Mindig is figyelemmel kísértem a Postás Szakszervezet működését és tudom, hogy a postások az elmúlt két év során sokat veszítettek. Reálkeresetük folyamatosan csökkent, ennek ellenére igyekeztek legalább a mi­nimumot kicsikarni a menedzsmentből. Azt is tudom, hogy a mostani sztrájkhangulatnak komoly indíttatása van, s ezért mi in­kább segítünk és szolidárisak vagyunk a postásokkal. U. A.-U. B. KUNCOG A KRAJCÁR Február 6-án, a Napkelte c. tévéműsorban Mundruczó Kornél mellett feltűnt egy okosan érvelő „kispostás”, Éder Miklós szak­­szervezetünk választmányának tagja, a Debreceni TSZB egyik hangadója. Amikor hallgattam, úgy éreztem, a többi postás kéz­besítő gondolatait mondja el. Ezért is kérdeztem őt, mi a véle­ménye a sztrájkhangulatról. - Mint kézbesítő saját bőrömön érzem, mit jelent kis fizetésből máról holnapra élni, s azt is, hogy a piacon egyre kevesebbet ér a postás bér. A kézbesítők 50-60 ezer forintos fizetéssel lennének megelégedve. Mi nemigen szeretünk százalékokról beszélni, szá­munkra egy konkrét összeg sokkal többet mond. Ez az 50-60 ezer még mindig nem lenne sok, de legalább valamelyest felzárkóz­hatnánk más ágazatokhoz, ahol többet keresnek. Mert az a mun­ka, amit mi végzünk szakértelmet kíván, nagy felelősséget. A mi munkaerőnk a piacon legalább 50-60 ezret kell, hogy érjen. Tu­domásul kell vennünk, hogy lemaradásunkat egy ütemben be­hozni nem tudjuk. A 21%-os alapbéremelés csak valamelyest ki­sebbítené a távolságot. Még 4-5 évig legalább ilyen arányú fize­tésemelésre lenne szükségünk, hogy utolérjük a közlekedési és hírközlési ágazatban dolgozók átlagbérét. Nekünk most arra kell törekednünk, hogy a felzárkózást már most elkezdjük, ledolgoz­zuk hátrányunkat. - Engednek a 21-ből? - Nálunk Debrecenben volt egy titkári értekezlet, ahol többek között ez volt téma. Ott egyöntetű volt az a vélemény, hogy 19%-os alapbéremelés, 2000 Ft-os étkezési hozzájárulás elfogad­ható lenne. Pontosabban, hogy a „csomag” együttesen kitegye a 21%-ot. - Most f­ebruár 6-án milyen megállapodásra számít? - 19%-os alapbéremelést sikerül elérnünk. Ez a szakma által ma ígért 15%-hoz képest jó eredmény lenne és biztos vagyok benne, hogy sikerül 2000 Ft-ra felemeltetni az étkezési hozzájá­rulás összegét is. Udvarhelyi András ÍGY VÁLTOZNAK A NETTÓ JÖVEDELMEK IDÉN A bérmegállapodás bruttó 19%-os jövedelememelkedést eredmé­nyez az étkezési hozzájárulással együtt. Ez a nettó jövedelmek ala­kulásában az alábbiak szerint tükröződik. Teljes munkaidős munkavállalók nettó jövedelem változása 16%-os bérfejlesztés esetén 1997 1998 Nettó jöv. Bruttó bér Étk. hozzáj. Nettó jöv. Bruttó bér Nettó bér Étk. hozzáj. Nettó jöv. 1998/1997 18 500 1600 17 872 21 500 19 290 2600 21 890 122,5% 21 000 1600 19 582 24 500 21 339 2600 23 939 122,3% 25 000 1600 22 242 29 000 25 326 2600 27 926 125,6% 30 000 1600 25 117 34 800 27 486 2600 30 086 119,8% 40 000 1600 30 867 46 400 34 170 2600 36 770 119,1% 50 000 1600 36 283 58 000 40 578 2600 43 178 119,0% 60 000 1600 37 967 69 600 42 337 2600 44 937 118,4% Részmunkaidős munkavállalók nettó jövedelem változása 16%-os bérfejlesztés esetén 4 órában foglalkoztatottak 9 000 1600 7 965 10 750 9 544 2600 12 144 152,5% 15 000 1600 12 275 17 400 15 704 2600 18 304 149,1% 20 000 1600 17 500 23 200 19 770 2600 22 370 127,8% 6 órában foglakoztatottak 13 500 1600 11 947 15 660 14 133 2600 16 733 140,1% 20 000 1600 17 700 23 200 19 770 2600 22 370 126,4% 25 000 1600 20 642 29 000 23 450 2600 26 050 126,2% A számítás figyelmen kívül hagyja a nyugdíjpénztári tagságot.

Next