Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-01 / 50. szám

JM* M I. évfolyam, 50. szám, Prága, kedd, 1922. augusztus 1. mmm* iMSP” ÉHE ÉHÉ ■lm l m <—­ Előfizetési árak bel- és külföldön: cm m M TA>T2 W WS ml mO JjBF SEB MSp MjHT Hm Folyószámlák: Postatakarékpénz­f « Vür JEEKm Hm íjA Hm HM QHH Hm IBS JmH Jr Ma Oxs­tár clemring-szám 48773, Deutsche JELj *#y_ — Sürgönyeim Hírlap, Praha. — Szerkesztőség: POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Prága-II., Stépánská ulice 40. L _ _ , _ . „„„. , Prága-I., Na Perglyné 6. I. Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44. A magyarság iskolaügyi akciója. Megakadályozták a kassai népgyűlést. — A délszlovenszkói magyarság iskolaügyi követelései. — A nagyszőlősi gyűlés. — Az ungvári gyűlés betiltása. Prága, július 31. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság az elmúlt hetekben minden fájdalmát és min­den panaszát alárendelte annak az egynek, amelyet iskolaügyének pusztulása váltott ki belőle.A tegnapi vasárnapon is négy magyar vá­rosban, négy népes tiltakozó gyűlésen akarta a magyarság belekiáltani a világba, hogy in­­­kább hajlandó elviselni a testi szenvedése­ket, mint azokat a folyton folyvást meg-meg­­újuló ostorcsapásokat, amelyekkel a cseh­szlovák kormányzat a szivét, a lelkét és az érzéseit bántalmazza. Két városban, Érsekujvárott és Nagyszől­ősön ezernyi magyar ember el is mondotta az ő nagy panaszát. Elsirták, hogy a magyar iskolaügy, nemrég még mindannyiunk büsz­kesége, négy nehéz esztendő kálváriajárásá­ban megroskadt a nehéz kereszt alatt. Elpa­naszolták, hogy magyar szülők magyar gyermekeit sohasem hallott idegen szóra fogják, hogy elfelejtsék édes­­ anyanyelvü­ket és megtagadják a nemes fajtát, amelyből­­ származnak- Elzokogták, hogy a zsenge em­berpalántákat kényszerítő szükség nélkül szűk termekbe zsúfolják össze, amelyekben belebetegszik a testük és belerokkan a lel­­­kük. És az érsekújvári és nagyszőllősi gyű­léseken elhangzott az a kiáltás is, hogy ezt a hozzánk és kultúránkhoz mindenképpen­­ méltatlan állapotot tovább eltűrni nem va­gyunk képesek és ezért mindenkinek szo­morú okulására végszükség esetén az euró­­­pai népek tanácsa elé visszük.Azok a panaszok, amelyek Érsekújvárot és Nagyszőlősön is olyan erővel törtek ki a vé­rig kiűzött magyarság lelkéből, bizonyosan még nagyobb visszhangot vertek volna Kas­sán és Ungvárit, a magyarság e két met­ropolisában. A hatalom urai azonban meg­akadályozták e két nagy magyar városunk lakosságának a megmozdulását. Talán azért, mert azt hitték, hogy ha a bajok elpanaszolá­­sát megakadályozzák, ezáltal már a világ színéről eltörölték magukat e panaszokat is? Vagy talán azért, hogy egy brutális quos ego-val elvegyék a merszünket attól, hogy a mögöttünk álló hatalmas néptömegekre hi­vatkozva, követeljük azoknak az ígéretek­nek a beváltását, amelyeket nem is oly rég a kulturált világ színe előtt tettek? De bár­mi is volt a célja a szomorú színjátéknak, bennünk hevesen sajog a seb, amelyet fájdal­mas vándorlásunkban ez az újabb tövis ej­tett a homlokunkon. Ungvári egy lehetetlen megokolással már előre is megakadályozták a gyűlést, amelyet nyolcvanhárom szülő kért. Kassán pedig „fe­lelőtlen elemek“ garázdálkodását vették igénybe, hogy megakadályozhassák a magyar­ság méltóságteljes tömegtüntetését. Így tör­tént, hogy II. Rákóczi Ferenc városában a magyarság nem mondhatta el, ami neki fáj és nem emelhetett vádat a Gara-Simi­­csekek és a Hegedűs- M­u­r­g­a­s­o­k el­len, akik az ősi kultúrfészek iskolaügyét tel­jesen szétzüllesztették. A magát demokrati­kusnak nevező állam visszanyúlt olyan esz­­közökhöz, amelyek a magyarságot arra az osztrák rendőrállamra emlékeztetik, amikor a költő meggyötört lelkéből kétségbeesetten tört ki a jajkiáltás: „A sebzett vad a rengeteg­ben kínjának hangot ad, magát az eltiport ma­gyarnak kisírni sem szabad". A könnyeinket is belénk fojtják, a szavunkat is elnémítják. Nem néznek arra, hogy melyik osztályhoz, melyik hithez és melyik párthoz tartozunk. A katolikus, a protestáns és a zsidó magyart egyaránt gyűlölik és a magyar kom­munista vagy szociáldemokrata nem sokkal kedvesebb nekik, mint a keresztényszociális, a kisgazda vagy a jogpárti. Ha taktikából néha ki is játsszák a szocialistákat, nem sza­bad ám azt hinni, hogy egy percre is elfelejtik azok magyar származását. A kassai népgyű­­lésen a kommunisták nem vettek részt. Pár órára rá azonban már rajtuk volt a sor. A rendőrség brutális támadása a kommunisták ellen egy kiáltó mementó, amely újból arra figyelmeztet bennünket, hogy magyar iskoláin­­kat — amelyek pedig a kommunistáknak is kedvesek — csak egységes erővel lehet meg­menteni. Tetszetős társadalomtudományi el­méletek nagyon-nagyon gyönge bástyák a teljes fegyverzettel hadakozó hatalom elle­nében. Az iskolaügyi népgyűlés elnökségének és a nép józan önmérsékletének köszönhető, hogy a tegnap délelőtti iskolaügyi gyűlés után Kassán nem támadtak oly véres összetűzések, mint amilyennek a délután folyamán, a kom­munista cserkészek ünnepsége alkalmával le­játszódtak. A magyar nép józansága, megfon­toltsága és bölcs nyugalma volt ebben az ál­lamban a rend igaz megőrzője. A gyűlöletnek azok az elektromos hullá­mai, amelyek az uralkodó rendszer pólusai­ból kiáradtak, csak azért nem gyújtottak és robbantottak eddig, mert a magyar tekintély­tisztelő, rendkedvelő és béketűrő nép. De az ő türelmének is vannak határai. Az ő nyu­galmának is egyszer vége szakadhat. Vi­­deant consules a •. hogy az őt megrohanó rendőr hivatalos száma iránt érdeklődött. A rendőrök számu­kat elrejtve viselték s a rendőrfelügyelő sem volt képes őket számuk szabályszerű feltüntetésére rábírni. Mit ír a cseh sajtó a kassai eseményekről. A cseh-szlovák távirati iroda így fer­díti el a kassai eseményeket: Vasárnap délelőtt a magyarság gyűlésén cseh-szlovák hallgatók is megjelentek, akik látva azt, hogy többségben vannak, azt követelték, hogy képviselve legyenek az elnökségben. Az ülés rendezői azonban visszautasították ezt a követelést s a gyűlésen résztvevő magyar­ság tiltakozott az ellen, hogy a gyűlésen szlovákul beszéljenek. Az ennek következté­ben előállott zaj miatt a kormánybiztos föl­oszlatta a gyűlést. A gyűlés magyar részt­vevői nem tettek eleget a rendőrség ama fölhívásának, hogy oszoljanak szét, sőt egy részük erőszakoskodásra ragadtatta el magát a rendőrséggel szemben. A gyűlésen részt­vevő magyarok közül nyolcat előállítottak s közülük kettőt hatóság elleni erőszak bün­tette miatt az államügyészségnek adtak át. F­i­c­z­a József magyar kisgazdapárti sze­nátor és Palkovics Viktor keresztény­szociális párti nemzetgyűlési képviselő fel­­szólalása után a határozati javaslatot azzal a kiegészítéssel fogadták el, hogy a magyar iskolák felett a felügyelet jogát kizáróan magyar tanférfiak gyakorolják. A határozati javaslat elfogadása után N­é­­d­e­r János, a keresztényszociális párt érsek­újvári szervezetének elnöke zárta be a gyű­lést és felszólította a magyarságot, hogy ki­vétel nélkül álljon be a harcosok sorába, mert sikert csak akkor érhetünk el, ha egyet­értünk és összetartunk. A népgyűlés, amelyen 38 község lakossága vett részt, hatalmas megnyilvánulása a Dél­­szlovenszkó magyar lakosságában élő ama törhetetlen elhatározásnak, hogy iskolái és gyermekeinek jövője érdekében mindaddig folytatja a rákényszerített harcot, amig a hatalom meg nem adja azt, amire a világ színe előtt ünnepies módon kötelezte magát Szétkergették a kassai népgy­ű­lést, Kassa, julius 31. (E. S. 0.) Az ellenzéki pártok által július 30-ára hirdetett iskola­­gyűlés a kassai rendőrség részrehajló visel­kedése, sőt egyenes asszisztenciája miatt parázs botrányba fűlt. A cseh-szlovák „fele­lőtlen elemek" a gyűlés színteréül szolgáló Schalkház-termet a kora reggeli órákban megszállották, a sűrű sorokban felvonuló magyarságot, különösen a falusi gazdákat pedig a terembe be sem engedte a rend­őrség. Szalay László, a magyar jogpárt el­nöke megnyitó szavai után az ott lévő cseh* szlovákok köréből többen a szónoki emel­vényre rontottak, mikor pedig a vezetőség egy tagja a jelenlevő Stevonka rendőrfel­ügyelőt felszólította arra, hogy biztosítsa a gyűlés zavartalan lefolyását, a rendőrfel­­ügyelő letartóztatással fenyegette meg őt. Csernoch, a propagacsna kancellária volt tagja erre az elnöki asztalra állott föl és onnan beszédet intézett a híveihez, melyben az összes magyar iskolák bezárását köve­telte, azzal a megokolással, hogy a magyar­ságnak itt élni joga nincsen. A magyarság méltóságteljes viselkedésének köszönhető, hogy az inzultus véres verekedéssé nem fajult A rendőrség és a rendőrségi kiképzés alatt álló legénység, amelyet a gyűlés meg­zavarása céljából küldtek ki, több békés pol­gárt inzultált. A rendőrség ahelyett, hogy a megtámadottak segítségére sietett volna, a jogtalanul megtámadott és az inzultus ellen tiltakozó magyarokat előállította s brutális lökdösődés közepette a rendőrségre cipelte őket Az egyik előállítottnak az volt a bűne, Az érsekujvári népgyülés. Érsekújvár, július 31­(Saját tudósítónk távirati jelentése.) Ér­sekújvár és széleskörű vidékének lakossága a tegnapi népgyülésen, amelyet az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos­párt, valamint az Országos Keresztényszo­cialista Párt helyi szervezetei hívtak egybe, impozáns módon nyilatkoztatta ki tiltakozá­sát a magyarságot ért iskolaügyi sérelmei miatt. A népgyűlést Kukán Béla dr-, az Orszá­gos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisipa­rospárt érsekujvári osztályának elnöke nyi­totta meg. Megnyitó beszédében rámutatott arra az irtó hadjáratra, amelyet a kormány a magyar nemzet erkölcsi és gazdasági lét­alapjai ellen vezet és annak a szükségét hangoztatta, hogy a cseh-szlovák köztársa­ságban élő magyarság teljes egységben forr­jon össze, amint ezt a vasárnapi gyűlés, a testvéri megértés és egyetakarás emek ün­nepe is jelképezi- Ozorai József dr­ a ma­gyarság iskolaügyének jogi részét tárta föl és rámutatott a nemzetközi szerződésekben és cseh-szlovák köztársaság törvényeiben biztosított népnevelési és művelődési jo­gaikra- A jogelveknek megfelelő állapottal szembehelyezte a kormány által követett gyakorlatot és megdöbbentő képét festette a valóságnak, amely nem más, mint a legnyer­­sebb eszközökkel végrehajtott elnemzetlení­­tés. Eme nemzetirtó hadjárattal szemben — úgymond — csak a legelszántabbb és leg­­odaadóbb nemzeti ellentállás egysége ment­heti meg a nemzet kulturális értékeit és mű­velődési érdekeit. Majd előterjesztette a ha­tározati javaslatát, amely az országos sérel­mek orvoslásán kívül, becsületbeli kötelességévé teszi a nemzet vezéreinek, hogy az érsekújvári községi katolikus főgimnáziumnak és a népiskolá­nak a cseh és szlovák iskolák által való megszállásának felszabadítására hassanak, továbbá a városi főgimnázium igazgatójá­nak eltávolítását kieszközöljék és a komá­­romcsehii, kismányai, vágsellyei, alsó­­szöllősi, jászfalusi és kehidgyarmati népis­kolák barbár elnemzetlenítését megakadá­lyozzák. A nagyszőllősi gyűlés. Nagyszöllős, julius 31. (Saját tudósítónk jelenti táviratban.) A ruszinszkói magyar pártok ugocsamegyei szervezetei tegnap a magyar iskolák föntartása Nagyszőlősön népgyülést tartott, érdekében amelyen több ezer ember vett részt. Nagy Kálmán dr., a ruszinszkói keresz­tényszocialista párt elnöke mondott megnyi­tóbeszédet. Üdvözölte magyar testvéreit és azokat, akik ezer éven át velünk együtt éreznek. Utána S­p­o­l­a­r­i­t­s János mondott beszé­det, amelyben a többi között ezeket mon­dotta: — Nekünk, ideszakadt magyaroknak, ezer­éves kultúránk van. Természetes, hogy ennek a kultúrának a légkörében akarunk a jövőben is élni. ősi magyar szellem köt össze bennünket, hiába válasz­tanak szét az országhatárok és hiába da­raboltak szét bennünket. Ez a szellem él­teti bennünk azt a bizakodó érzést, hogy mi magyarok itten együtt és otthon va­gyunk. Kérlek benneteket, hogy őrizzétek meg a templomban és a családban egy­aránt a tiszta erkölcsű magyar szellemet. Mindaddig, míg jogos örökünket, a ma­gyar iskolákat vissza nem kapjuk, nem szabad ellankadnunk létünkért folytatott küzdelmünkben. Bőr­csők József ipartestületi elnök az iparosság üdvözletét tolmácsolta. Kijelentet­te, hogy Ugocsában túlnyomó részben ma­gyarok laknak, akiknek szükségük van ma­gyar polgári és magyar ipariskolára. H­o­k­k­y Károly a ruszinszkói keresztény­szocialista párt főtitkára beszédében ezeket mondotta: — Amely népnek nincs iskolája, az pusz­tulásra van szánva. Ezt az eszközt válasz­tották a kormányhatóságok, ket, magyarokat kipusztitsanak,hogy bennün­majd statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a magyar iskolákat erőszakosan vis­­­szafejlesztik. Beszédét így fejezte be: — A halál harangja kondul meg fölöttünk, ha elhagyjuk nyelvünket, szántsággal ragaszkodunk de ha végső el­hozzá, akkor az élet harangja fog megcsendülni felettünk. Nagy Kálmán dr. elnök határozati javas­latát a gyűlés egyhangú lelkesedéssel elfo­gadta.

Next