Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-01 / 50. szám
JM* M I. évfolyam, 50. szám, Prága, kedd, 1922. augusztus 1. mmm* iMSP” ÉHE ÉHÉ ■lm l m <— Előfizetési árak bel- és külföldön: cm m M TA>T2 W WS ml mO JjBF SEB MSp MjHT Hm Folyószámlák: Postatakarékpénzf « Vür JEEKm Hm íjA Hm HM QHH Hm IBS JmH Jr Ma Oxstár clemring-szám 48773, Deutsche JELj *#y_ — Sürgönyeim Hírlap, Praha. — Szerkesztőség: POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Prága-II., Stépánská ulice 40. L _ _ , _ . „„„. , Prága-I., Na Perglyné 6. I. Telefon: 30—349. Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Telefon: 33—44. A magyarság iskolaügyi akciója. Megakadályozták a kassai népgyűlést. — A délszlovenszkói magyarság iskolaügyi követelései. — A nagyszőlősi gyűlés. — Az ungvári gyűlés betiltása. Prága, július 31. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság az elmúlt hetekben minden fájdalmát és minden panaszát alárendelte annak az egynek, amelyet iskolaügyének pusztulása váltott ki belőle.A tegnapi vasárnapon is négy magyar városban, négy népes tiltakozó gyűlésen akarta a magyarság belekiáltani a világba, hogy inkább hajlandó elviselni a testi szenvedéseket, mint azokat a folyton folyvást meg-megújuló ostorcsapásokat, amelyekkel a csehszlovák kormányzat a szivét, a lelkét és az érzéseit bántalmazza. Két városban, Érsekujvárott és Nagyszőlősön ezernyi magyar ember el is mondotta az ő nagy panaszát. Elsirták, hogy a magyar iskolaügy, nemrég még mindannyiunk büszkesége, négy nehéz esztendő kálváriajárásában megroskadt a nehéz kereszt alatt. Elpanaszolták, hogy magyar szülők magyar gyermekeit sohasem hallott idegen szóra fogják, hogy elfelejtsék édes anyanyelvüket és megtagadják a nemes fajtát, amelyből származnak- Elzokogták, hogy a zsenge emberpalántákat kényszerítő szükség nélkül szűk termekbe zsúfolják össze, amelyekben belebetegszik a testük és belerokkan a lelkük. És az érsekújvári és nagyszőllősi gyűléseken elhangzott az a kiáltás is, hogy ezt a hozzánk és kultúránkhoz mindenképpen méltatlan állapotot tovább eltűrni nem vagyunk képesek és ezért mindenkinek szomorú okulására végszükség esetén az európai népek tanácsa elé visszük.Azok a panaszok, amelyek Érsekújvárot és Nagyszőlősön is olyan erővel törtek ki a vérig kiűzött magyarság lelkéből, bizonyosan még nagyobb visszhangot vertek volna Kassán és Ungvárit, a magyarság e két metropolisában. A hatalom urai azonban megakadályozták e két nagy magyar városunk lakosságának a megmozdulását. Talán azért, mert azt hitték, hogy ha a bajok elpanaszolását megakadályozzák, ezáltal már a világ színéről eltörölték magukat e panaszokat is? Vagy talán azért, hogy egy brutális quos ego-val elvegyék a merszünket attól, hogy a mögöttünk álló hatalmas néptömegekre hivatkozva, követeljük azoknak az ígéreteknek a beváltását, amelyeket nem is oly rég a kulturált világ színe előtt tettek? De bármi is volt a célja a szomorú színjátéknak, bennünk hevesen sajog a seb, amelyet fájdalmas vándorlásunkban ez az újabb tövis ejtett a homlokunkon. Ungvári egy lehetetlen megokolással már előre is megakadályozták a gyűlést, amelyet nyolcvanhárom szülő kért. Kassán pedig „felelőtlen elemek“ garázdálkodását vették igénybe, hogy megakadályozhassák a magyarság méltóságteljes tömegtüntetését. Így történt, hogy II. Rákóczi Ferenc városában a magyarság nem mondhatta el, ami neki fáj és nem emelhetett vádat a Gara-Simicsekek és a Hegedűs- Murgasok ellen, akik az ősi kultúrfészek iskolaügyét teljesen szétzüllesztették. A magát demokratikusnak nevező állam visszanyúlt olyan eszközökhöz, amelyek a magyarságot arra az osztrák rendőrállamra emlékeztetik, amikor a költő meggyötört lelkéből kétségbeesetten tört ki a jajkiáltás: „A sebzett vad a rengetegben kínjának hangot ad, magát az eltiport magyarnak kisírni sem szabad". A könnyeinket is belénk fojtják, a szavunkat is elnémítják. Nem néznek arra, hogy melyik osztályhoz, melyik hithez és melyik párthoz tartozunk. A katolikus, a protestáns és a zsidó magyart egyaránt gyűlölik és a magyar kommunista vagy szociáldemokrata nem sokkal kedvesebb nekik, mint a keresztényszociális, a kisgazda vagy a jogpárti. Ha taktikából néha ki is játsszák a szocialistákat, nem szabad ám azt hinni, hogy egy percre is elfelejtik azok magyar származását. A kassai népgyűlésen a kommunisták nem vettek részt. Pár órára rá azonban már rajtuk volt a sor. A rendőrség brutális támadása a kommunisták ellen egy kiáltó mementó, amely újból arra figyelmeztet bennünket, hogy magyar iskoláinkat — amelyek pedig a kommunistáknak is kedvesek — csak egységes erővel lehet megmenteni. Tetszetős társadalomtudományi elméletek nagyon-nagyon gyönge bástyák a teljes fegyverzettel hadakozó hatalom ellenében. Az iskolaügyi népgyűlés elnökségének és a nép józan önmérsékletének köszönhető, hogy a tegnap délelőtti iskolaügyi gyűlés után Kassán nem támadtak oly véres összetűzések, mint amilyennek a délután folyamán, a kommunista cserkészek ünnepsége alkalmával lejátszódtak. A magyar nép józansága, megfontoltsága és bölcs nyugalma volt ebben az államban a rend igaz megőrzője. A gyűlöletnek azok az elektromos hullámai, amelyek az uralkodó rendszer pólusaiból kiáradtak, csak azért nem gyújtottak és robbantottak eddig, mert a magyar tekintélytisztelő, rendkedvelő és béketűrő nép. De az ő türelmének is vannak határai. Az ő nyugalmának is egyszer vége szakadhat. Videant consules a •. hogy az őt megrohanó rendőr hivatalos száma iránt érdeklődött. A rendőrök számukat elrejtve viselték s a rendőrfelügyelő sem volt képes őket számuk szabályszerű feltüntetésére rábírni. Mit ír a cseh sajtó a kassai eseményekről. A cseh-szlovák távirati iroda így ferdíti el a kassai eseményeket: Vasárnap délelőtt a magyarság gyűlésén cseh-szlovák hallgatók is megjelentek, akik látva azt, hogy többségben vannak, azt követelték, hogy képviselve legyenek az elnökségben. Az ülés rendezői azonban visszautasították ezt a követelést s a gyűlésen résztvevő magyarság tiltakozott az ellen, hogy a gyűlésen szlovákul beszéljenek. Az ennek következtében előállott zaj miatt a kormánybiztos föloszlatta a gyűlést. A gyűlés magyar résztvevői nem tettek eleget a rendőrség ama fölhívásának, hogy oszoljanak szét, sőt egy részük erőszakoskodásra ragadtatta el magát a rendőrséggel szemben. A gyűlésen résztvevő magyarok közül nyolcat előállítottak s közülük kettőt hatóság elleni erőszak büntette miatt az államügyészségnek adtak át. Ficza József magyar kisgazdapárti szenátor és Palkovics Viktor keresztényszociális párti nemzetgyűlési képviselő felszólalása után a határozati javaslatot azzal a kiegészítéssel fogadták el, hogy a magyar iskolák felett a felügyelet jogát kizáróan magyar tanférfiak gyakorolják. A határozati javaslat elfogadása után Néder János, a keresztényszociális párt érsekújvári szervezetének elnöke zárta be a gyűlést és felszólította a magyarságot, hogy kivétel nélkül álljon be a harcosok sorába, mert sikert csak akkor érhetünk el, ha egyetértünk és összetartunk. A népgyűlés, amelyen 38 község lakossága vett részt, hatalmas megnyilvánulása a Délszlovenszkó magyar lakosságában élő ama törhetetlen elhatározásnak, hogy iskolái és gyermekeinek jövője érdekében mindaddig folytatja a rákényszerített harcot, amig a hatalom meg nem adja azt, amire a világ színe előtt ünnepies módon kötelezte magát Szétkergették a kassai népgyűlést, Kassa, julius 31. (E. S. 0.) Az ellenzéki pártok által július 30-ára hirdetett iskolagyűlés a kassai rendőrség részrehajló viselkedése, sőt egyenes asszisztenciája miatt parázs botrányba fűlt. A cseh-szlovák „felelőtlen elemek" a gyűlés színteréül szolgáló Schalkház-termet a kora reggeli órákban megszállották, a sűrű sorokban felvonuló magyarságot, különösen a falusi gazdákat pedig a terembe be sem engedte a rendőrség. Szalay László, a magyar jogpárt elnöke megnyitó szavai után az ott lévő cseh* szlovákok köréből többen a szónoki emelvényre rontottak, mikor pedig a vezetőség egy tagja a jelenlevő Stevonka rendőrfelügyelőt felszólította arra, hogy biztosítsa a gyűlés zavartalan lefolyását, a rendőrfelügyelő letartóztatással fenyegette meg őt. Csernoch, a propagacsna kancellária volt tagja erre az elnöki asztalra állott föl és onnan beszédet intézett a híveihez, melyben az összes magyar iskolák bezárását követelte, azzal a megokolással, hogy a magyarságnak itt élni joga nincsen. A magyarság méltóságteljes viselkedésének köszönhető, hogy az inzultus véres verekedéssé nem fajult A rendőrség és a rendőrségi kiképzés alatt álló legénység, amelyet a gyűlés megzavarása céljából küldtek ki, több békés polgárt inzultált. A rendőrség ahelyett, hogy a megtámadottak segítségére sietett volna, a jogtalanul megtámadott és az inzultus ellen tiltakozó magyarokat előállította s brutális lökdösődés közepette a rendőrségre cipelte őket Az egyik előállítottnak az volt a bűne, Az érsekujvári népgyülés. Érsekújvár, július 31(Saját tudósítónk távirati jelentése.) Érsekújvár és széleskörű vidékének lakossága a tegnapi népgyülésen, amelyet az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt, valamint az Országos Keresztényszocialista Párt helyi szervezetei hívtak egybe, impozáns módon nyilatkoztatta ki tiltakozását a magyarságot ért iskolaügyi sérelmei miatt. A népgyűlést Kukán Béla dr-, az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt érsekujvári osztályának elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében rámutatott arra az irtó hadjáratra, amelyet a kormány a magyar nemzet erkölcsi és gazdasági létalapjai ellen vezet és annak a szükségét hangoztatta, hogy a cseh-szlovák köztársaságban élő magyarság teljes egységben forrjon össze, amint ezt a vasárnapi gyűlés, a testvéri megértés és egyetakarás emek ünnepe is jelképezi- Ozorai József dr a magyarság iskolaügyének jogi részét tárta föl és rámutatott a nemzetközi szerződésekben és cseh-szlovák köztársaság törvényeiben biztosított népnevelési és művelődési jogaikra- A jogelveknek megfelelő állapottal szembehelyezte a kormány által követett gyakorlatot és megdöbbentő képét festette a valóságnak, amely nem más, mint a legnyersebb eszközökkel végrehajtott elnemzetlenítés. Eme nemzetirtó hadjárattal szemben — úgymond — csak a legelszántabbb és legodaadóbb nemzeti ellentállás egysége mentheti meg a nemzet kulturális értékeit és művelődési érdekeit. Majd előterjesztette a határozati javaslatát, amely az országos sérelmek orvoslásán kívül, becsületbeli kötelességévé teszi a nemzet vezéreinek, hogy az érsekújvári községi katolikus főgimnáziumnak és a népiskolának a cseh és szlovák iskolák által való megszállásának felszabadítására hassanak, továbbá a városi főgimnázium igazgatójának eltávolítását kieszközöljék és a komáromcsehii, kismányai, vágsellyei, alsószöllősi, jászfalusi és kehidgyarmati népiskolák barbár elnemzetlenítését megakadályozzák. A nagyszőllősi gyűlés. Nagyszöllős, julius 31. (Saját tudósítónk jelenti táviratban.) A ruszinszkói magyar pártok ugocsamegyei szervezetei tegnap a magyar iskolák föntartása Nagyszőlősön népgyülést tartott, érdekében amelyen több ezer ember vett részt. Nagy Kálmán dr., a ruszinszkói keresztényszocialista párt elnöke mondott megnyitóbeszédet. Üdvözölte magyar testvéreit és azokat, akik ezer éven át velünk együtt éreznek. Utána Spolarits János mondott beszédet, amelyben a többi között ezeket mondotta: — Nekünk, ideszakadt magyaroknak, ezeréves kultúránk van. Természetes, hogy ennek a kultúrának a légkörében akarunk a jövőben is élni. ősi magyar szellem köt össze bennünket, hiába választanak szét az országhatárok és hiába daraboltak szét bennünket. Ez a szellem élteti bennünk azt a bizakodó érzést, hogy mi magyarok itten együtt és otthon vagyunk. Kérlek benneteket, hogy őrizzétek meg a templomban és a családban egyaránt a tiszta erkölcsű magyar szellemet. Mindaddig, míg jogos örökünket, a magyar iskolákat vissza nem kapjuk, nem szabad ellankadnunk létünkért folytatott küzdelmünkben. Bőrcsők József ipartestületi elnök az iparosság üdvözletét tolmácsolta. Kijelentette, hogy Ugocsában túlnyomó részben magyarok laknak, akiknek szükségük van magyar polgári és magyar ipariskolára. Hokky Károly a ruszinszkói keresztényszocialista párt főtitkára beszédében ezeket mondotta: — Amely népnek nincs iskolája, az pusztulásra van szánva. Ezt az eszközt választották a kormányhatóságok, ket, magyarokat kipusztitsanak,hogy bennünmajd statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a magyar iskolákat erőszakosan visszafejlesztik. Beszédét így fejezte be: — A halál harangja kondul meg fölöttünk, ha elhagyjuk nyelvünket, szántsággal ragaszkodunk de ha végső elhozzá, akkor az élet harangja fog megcsendülni felettünk. Nagy Kálmán dr. elnök határozati javaslatát a gyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta.